Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-12 / 294. szám
,Ez a varos születésem helye“ Egyszer már pontot kell tenni arra a régóta vitatott kérdésre, vájjon a szabadságharc nagy költője: Petőfi Sándor hol született. Meg-megújuló, majd elcsituló viták támadtak Petőfi születési helyének megállapítása körül. Sok jelentős dokumentum keveredett a vita hevében jelentéktelen, kis bizonyító erejű tényekkel, nemegyszer tudatos ferdítésekkel. Lényegében amióta Ferenczi Zoltán 1896-ban megírta háromkötetes Petőfi életrajzát, ezt a kérdést lezáit- nak tartották. Pedig Ferenci] eléggé vitatható módon intézi el Petőfi születési helyére vonatkozó bizonyítását és azt sem lehet elhallgatni, hogy a mű megjelenése óta nem egy fontos tárgyi bizonyíték került felszínre, amely alapos, tudományos vizsgálódás tükrében módosítja a korábban eléggé felületesen kialakított véleményt. Dr. Mezősi Károly, a kiskunfélegyházi tanítóképző tudós igazgatója mondta mindezeket, amikor kérdést intéztünk hozzá, milyen indítékok alapján fogott hozzá Petőfi születésének körülményeivel foglalkozó munkájának megírásához. A Petőfi- per újra feléledt. Dr. Mezősi tudományos igénnyel megírt munkája, amelynek címe: »-Az évszázados Petőfi-per«, jelenleg az országos Tudományos Minősítő Bizottság előtt fekszik, mint a szerző kandidátusi disszertációja és rövidesen sor kerül nyilvános megvitatására. A hírek szerint dr. Mezősivel szemben a mű bírálatára Király István neves irodalomtörténészünk vállalkozott. De ne vágjunk eléje a vitának. A tudomány majd eldönti ezt a kérdést. Itt Kiskunfélegyházán azonban ugyanúgy, mint Vecsén, Szabadszálláson, Orgo- ványon, Kiskőrösön a magyar hazafiak szívében a lánglelkú hazafi töretlenül az emberi haladás, a világszabadság eszméjének hirdetője, népünk példaképe marad. Itt Feiegyházán, mint másutt bárhol, ez a kérdés már eldőlt.Kincskereső kisködmön országos hírű félegyházi múzeum. Jelentős beruházást kapott. Az országnak ez a legsckASSZONYOKNAK Igen, innen indult el hódító útjára az az édes, gyönyörű, emberi hittől, emberszeretettől megihletett próza, melyet a félegyházi Daru-utcából hozott magával a »Kincskereső kisködmön« gazdája: Móra Ferenc. Itt áll a ház, ahol született. Emléktábla hirdeti és a kiskunfélegyházi igazi hazafiak szivében egy meghitt sarok, ennek a nagy írónak tiszteletét, aki a félegyházi utcák porában nőtt fel és a félegyházi nép leikéből tanulta meg szeretni a dolgos, szeA Hattyú-ház, melyben Pctro- vies István mészárszéke állt, rövidesen visszakapja regi formáját. A Hattyú-ház mai állapotában. A per tehát rövidesen eldől. Vájjon nem fogja-e lerombolni azt a szinte mondává finomult néphitet, amely a mi megyénkben hazájukat, községüket szerető hazafiak ezreit foglalkoztatta, amikor Petőfiről, a világ- szabadság nagy dalnokáról, annak születési helyéről ítélkeztek? Vájjon csökkenni fog-e a szabadság nagy dalnoka iránti rajongás Kiskunfélegyházán vagy Szabadszálláson, vagy éppen Kiskőrösön, ha a perben ogyik vagy másik szülőhely vesztesként kerül ki? Nem! Nem! Ez nem egy-egy szűkkörű közösség, egy-egy község vagy város helyi ügye. Ez a hazaszeretet, a Petőfiről alkotott véleményünk következetességének kérdése — mondja Mezősi Károly. Véleménye szerint az volt a döntő hiba, hogy eddig lényegében harmadrendű helyi ügyként kezelték ezt a problémát. Sokszor kellő, tudományos körültekintés nélkül. Anélkül, hogy Petőfi születési helyének megállapítása közben számoltak volna Petőfi Sándor jellemével, egyéniségével. Szinte el sem képzelhető, hogy Petőfi Sándor, alúnek legfőbb hitvallása volt az igazság tisztelete, pontosan ebben a kérdésben tévedett volna. Petőfi ugyanis tizenhat éves korától haláláig mindenkor kiskunfélegyházi születésűnek vallotta magát. Mi akik politikai magatartását, emberi hősiességét illetően soha egy pillanatig sem kételkedtünk a nagy forradalmár őszinteségében, pontosan ebben a kérdésben azt állítanánk róla, hogy valótlan tényeset ismételgetett volna számtalanszor? Móra Ferenc állítólagos szülőháza a Móra Ferenc-utcában. gény népet. Nemcsak Petőfire büszke tehát ez-a város, méltán lehet büszke Móra Márton becsületes szűcsmester tizedik gyermekére, aki Ferenc nevet kapott. Amikor Móra Ferencről beszélgetünk, a félegyházi városi tanács elnökének szobájában, az első mondat után áradó büszkeséggel újságolta Horváth elvtárs, az ifjú tanács végrehajtó’ bizottságának elnöke, hogy szobrot kap Móra Ferenc. Az egykori Daru-utca bejáratánál, a harmadik kerületi párt-székház előtti téren. A szobrot a művészeti tanács ajándékozza a félegyházi dolgozóknak. Alkotója Istók János — hírneves szobrászművész. Egy lépéssel előbbre A félegyházi múzeum börtön- iigyi gyűjteménye országos hírű. Képünkön a régi földesúri bíráskodás kegyetlen kínzóeszközei látható: a deres, a kerékbetörésre használt kerék. oldalúbb börtönügyi gyűjteménye. Itt található az egykori híres-neves kunkapitányok rezidenciájában. Nézzünk csak szét a főtéren. A Hattyú-ház omladozó, elcsúfított, hemes homlokzata is rövidesen visszakapja eredeti formáját. Jelentős összeget fordítanak a műemlékszámba menő épület helyreállitására. A Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat műemlékvédő bizottsága szorgalmazására kulturális célú intézményeket fogad magában a nemesvonalú, öreg épület. Egy lépéssel kell csak arrább menni, hogy köszöntsük a kiskunfélegyházi dolgozók áldozatkész munkájának egyik bizonyságát, az új, korszerű berendezésű piacteret. A lelkes kis- kunfélegyháziak több mint 40.000 forint értékű társadalmi munkával toldották meg, míg elkészült, a 30.000 forintos költség- vetést. A z asszonyok, korra való tekintet nélkül, szeretnek csinosan öltözködni. Fürkésző szemekkel kutatják a ki- lakatokat — még séta közben is — hogy milyen újszabású ruha, kabát jelenik meg, melyik szín uralja az elsőbbséget. Éppen ezért most a divatról, divatszínekről adunk útmutatást, j az új kabát és ruhavonalak kö- j zött kalauzoljuk el olvasóinkat. j De maradjunk talán a leg- I fontosabb téli viseletűnknél, a a kábáinál. i Általában az angolos fazonok viszik az elsőbbséget. Sok Ízléses, egyszerű kabátok között válogathatnak most az asszonyok. Divatos továbbra is a raglán- szabású ujj. Nem kell félni, hogy a raglánkabát örökké csak ragián lehet. A szabók praktikusan úgy készítik az ilyen kabátokat, hogy alatta meghagyják a teljes vállat. Alakításnál így nem okoz problémát egy új fazon. Az utcákon egyre több erősen ejtettvállú kabátot lát a járókelő. Az ejtettvállú kabát, — noha divatos — nem .szép. Esetlennek mutatja viselőjét. A divatos gallér továbbra ^ is a széles hern-fazon maradt, de a aragony változott. Az újonnan készült kabátoknál már nem egyenesen a kabátra gombolódik a hátsó öv, hanem három részből áll. Olyan mint amilyent a mellékelt rajz mutat. lentek újból a bő aljak. Mindkettő egyformán divatos. A rakott plissé, a levasalatlan ránc már is nagy tért hódított az asz- szonyok között. De a szűkszoknyáknál is komoly a változás: teljesen eltűnt a hasítás. A lépéshez szükséges bőséget ráhaj- tással biztosítják. A ruhák magasan záródnak. Egyaránt divat a magas állófazon, a bubigallér, vagy a simán eldolgozott nyak, alatta lazán megkötött színes selyemsállal. Tért hódított újra a háromnegyedes ujj, de továbbra is divat marad a hosz- szú is. Kevés nagy gombbal díszítik a legtöbb ruhát, de nagyon divatos az elől zippel záródó felsőrész is. Divatszín: fekete, sötétkék, világos gyöngyszürke, bordó és zöld. (Lásd ruhamodel- lünket.) Nemcsak irodalmi hagyományaira büszke a félegyházi nép, hanem arra is, hogy az új tanács választása után, népköztársaságunk , jóvoltából egy nagy lépéssel előbbre lépett a város a közigazgatás ranglétráján. Járásnak alárendelt városból, a megyei tanács hatáskörébe tartozó, járási jogú várossá emelkedett. A gyors fejlődésnek számtalan lehetősége nyílt meg Félegyháza előtt. Meggyorsult a fejlődés, amelynek lépései kitörölhetetlenül otthagyták nyomaikat már eddig is Félegyháza életében. Csak egy pár említésre- méltó dolgot mondjunk el. Tíztantermes általánosiskola falai emelkednek a Kilián György-utcában. Eddig ötmillió forintot fordított építésére államunk. Az átadásig még mintegy kétszázezer forintot építenek bele. A piactér rendezése régi óhaja a félegyháziaknak. Képünkön az ! épülő piac munkálatai, melybe : a város dolgozói nagyértékű társadalmi munkál is fektettek. Lakáskérdések Az egyik újonnan épült családi ház. Járjuk az utcákat végig! Uj házak nőttek ki a földből. Szabó Sándor a Kilián György-utcában épített új házat, Szécsé- nyi Sándor a Bányászati Berendezések Gyárának hegesztője az Október 23-utca 54. szám alatt emelt új családi otthont. Menjünk csak tovább. Itt van az Igen, ez fogas kérdés Félegyházán. De a megifjodott, bátor és lelkes tanácstagokkal gazdagodott, új tanács a lehetőségek keretei között ehhez a kérdéshez is hozzányúlt. Az egyik, amit tesz: jelentős beruházásokkal újabb lakásokat hoz létre. A másik, amit tehet; felülvizsgálja az indokolatlanul, más célra igénybevett lakásokat és hivatalok, intézmények összébb- szorításával, a hírek szerint, elég sok lakást ad vissza eredeti rendeltetésének. Néha szabályos párbajt kell vívnia egy-egy intézménnyel. Itt van mindjárt a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat. A Gépgyártól nem messze vannak az elavult, de használható épületekkel rendelkező egykori villanytelep ingatlanai. Bőséges helyük lenne a vállalat irodáinak itt. mégis a í városban foglalnak le egy olyan házat, amelyben legalább négy- ' öt jó lakást lehetne teremteni. Dícséretreméltó törekvés ez. A félegyházi dolgozók osztatlan helyeslése kíséri az új tanács erőfeszítését. • A félegyházi változások mozaikjai így állnak össze egyetlen képpé. Ez a kép állandó mozgásban van. Az emberi lelkek mélyén nő és erősödik a hazaszeretet. És ezt a hazaszeretetei Félegyháza nemes hagyományai ép úgy élesztgetik, mint az épülő, fejlődő mai élet derűs tényeit, mindennapi hőstettei. (Cs, LJ Legizlésesebb a csontgomb, de egyes anyagoknál a szép fagomb is dísze lehet a kabátnak. Télikabátoknál a divatszín sötétkék, bordó, zöld. A ruháknál több változás történt. Eddig kimondottan a szűkszoknyák aratták a sikert és most megjeCsinos, szép vonalú kötött blúzok, kardigánok is megjelennek a kirakatokban, de sajnos csak rövid időre. Távolról sem sikerült ezen a téren még az igények kielégítése. Itt kisipari szövetkezeteink segíthetnének. A divatos olaszkák és pulóverek mellett újdonság a raglánsza- bású hosszúujjas pulóver, a vaglánszabású kuli zsebekkel. A közkedvelt Garbó nyakat újdonságként kardigánoknál is kötik, a japán ujj mellett pedig ujjatlan mlúzokat is látunk. — De ennek csak tavasszal lesz itt az ideje. A kötöttpulóverek a szivárvány minden színében divatosak, de mint újdonság megjelent a világos püspöklila, a sötét olajzöld, no és továbbra is előnyben marad az enciánkék és a citromsárga. llefejezésül még valamit « sapkákról... Legelterjedtebb viselet a csinos filcből készült gombasapka, de legalább olyan közkedveltségnek örvend a fiatalos svájci sapka is. Gyermekszínház alakul Kecskeméten Kedves karácsonyi ajándékot készít a kecskeméti Katona József Színház városunk gyermekeinek. December 24-én nyitja meg évadját a társulat gyermekszínháza. Első darabjuk a »Három nyuszi kalandjai« című lcétfelvonásos, egész délutánt betöltő meseoperett. A darab gazdag kiállítással, szép zenével, lelkes próbákkal készül, s felnőttnek — gyermeknek egyaránt izgalmas, művészi élményt nyújt. A »Három nyuszi kalandjai«-t december 24-én délután 3 órakor, 25-én és 26-án délelőtt ’1 órakor játsszák a Katona József Színházban. A gyermekszínház ünnepnapok délelőttjein fogja műsorát folytatni. A gyermekszínház meaa'?ik:i- lásának híre máiris lázba hozta Kecskemét gyermektársadalmat és szépet kedvelő felnőttéit. — Szeretettel várjuk az új színházat, s első műsorát, a »Hárem nyuszi kalandjai«-t. Munkásstudió alakuló ülése December 8-án este a megyei tanács kultúrtermében tartat:a alakuló ülését a kecskeméti Katona József Munkásstudió. A megalakuló ülésen Huj bér Józsefné, a kecskeméti városi tanács népművelési előadói ■ mondott ünnepi heszúdet, amelyben ismertette a debreceni mun* * kásstudió eredményeit és fáradságot nem kímélő munkáját. Csapó János, a Katona József Színház szakmai előadója hangsúlyozta a stúdió feladatait megjelölte azt az utat, amelyiken most már elindul a stúdió. FÉLEGYHÁZI NAPLÓ
