Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-12 / 294. szám

A kiskunhalasi vasutasok megtették a téli óvintézkedéseket A vasutas dolgozók évröl-évre sikerrel oldják meg az őszi nagy szállítási feladatokat és eredmé­nyesen küzdik le a téli forga­lom kapcsán a természet elemi erőit. Az eddigi tapasztalatok azonban azt is megmutatták, hogy nem mindenütt és nem mindig kellő időben készültünk fel. Gyakran megfeledkeztünk a megfelelő munkafeltételek biz­tosításáról, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodásról (me­legedő helyiség, fűtés, meleg ru­hák, stb.). Az idei télre való eredményes felkészülés megköveteli, hogy jobban érvényesüljön munkánk­ban a tervszerű előrelátás, a párt határozatainak végrehajtá­sáért való fokozottabb felelős­ségérzet. Ezért mi, kiskunhalasi pálya- fenntartási szolgálat, a követ­kezőképpen készültünk fel. No­vember 5-én aktívaértckezle*cn a főnökség kiváló dolgozóinak bevonásával megbeszéltük azo­kat a fontos feladatokat, ame­lyeket meg kell valósítani. A személyzet oktatása megtörtént, de ezt tovább fogjuk folytatni, egészen a téli forgalom befeje­zéséig. Megszerveztük a figyelő- őri szolgálatot. A tanácsnál be­jelentettük a hófúvások alkal­mával esetleg szükségessé váló közmunkaerő szükségletünket, Vízállornásokon a vízdaruk fagyvédelmét december 1-re mindenütt elvégeztük. A fűtő­házi épületek, felvételi épületek, váróhelyiségek és a szolgálati helyek üvegezése 90 százalékban megtörtént. A mozdonyokból le- csurgó víz elvezetésére termés­kőből szivárgót és nyelő-kutat készítettünk. A hótisztításhoz szükséges szerszámokat megfe­lelő helyen és megfelelő meny- nyiségben kiadtuk. A hófűvásos helyeken a hóvédműveket felál­lítottuk. Ezek felállításánál fi­gyelembe vettük az elmúlt évi tapasztalatokat. Főnökségünk területén ezidő- szerint minden egyes fizikai dol­gozót elláttunk vattaruhával. Az összes olyan intézkedést, ame­lyet a havazás előtt el kellett végezni, december 1-re végre­hajtottuk. Azonban nem állunk meg és nem fogjuk magunkat abban a hitben ringatni, hogy nem lesz az idén nagy havazás és hideg. Minden egyes dolgozót mozgósítunk arra, hogy a tél folyamán olyan állapotban tart­suk vonalunkat, hogy a sze­mély- és áruforgalom a mi vo­nalainkon a télen, bármilyen zord idő is legyen, zavartalan legyen. A pártszervezet és az üzemi bizottság segítségével mindent megteszünk anijak érdekében, A kiskőrösi népfront-bizotts lg a járási tanács oktatási osztá­lyával karöltve széleskörű anké- tot rendezett a gyermekek isko- lánkívüli nevelésének kérdése.- ről. Az ankéton a tömegszerve­zetek, a járási népfront-bizott­ság és a társadalmi szerveken kívül igen sok érdeklődő szülő és fiatal is megjelent. Meghí­vót kapott a földmű vesszövetke- zeti vendéglő vezetője és a MO- KÉP üzemvezetője is. Az ankét állástfoglalt több fontos nevelési kérdésben. Nem tartották he­lyesnek, hogy fejletlen gyerme­kek a mozi utolsó előadását lá­togatják. Éppen ezért fokozott A belkereskedelmi miniszté­rium határozatot hozott, hogy megyénkben 1955. év eleién összevonják a kereskedelmi iro­dát és a vendéglátó trösztöt. A fúzió célja, hogy ésszerűbb szervezéssel irányítsák mind íz hogy a társszolgálati ágaknak is segítsünk abban, hogy minden áru idejében elszállításra kerül­jön és a kocsikat idejében ki tudjuk rakni s továbbítani. Tánczos Sándor, pft. főnök, Kiskunhalas. gonddal fogják ellenőrizni a jö­vőben a gyermekek szabadide­jét. Az egyik részvevő azt is ja­vasolta, hogy a pedagógusok járják sorra a városban lakó szülőket, egy-egy házhoz hívja­nak össze több családot és vi­tassák meg a nevelési kérdések­ben gyakran tájékozatlan csa­ládfőkkel gyermekeik helyes, demokratikus nevelésének pro­blémáit. Az ankét számtalan ér­tékes javaslatát a helyi nép­front-bizottság Is feldolgozza, és segítséget nyújt az ifjúság ne­velésében a hivatalos szervek­nek. állami kiskereskedelmi válla­latokat, mind a vendéglátó ipar üzemeit. Ez az új szerve­zeti forma nyújt majd később lehetőséget arra, hogy a ven­déglátóipar éttermeit, cukrász­dáit sorra visszaadják a taná­csoknak. Miért nem hajtják végre a felsőbb szerv határozatát Régebben is tanácstag voltam. Dolgozótársaim a mostani választásnál is úgy gondolták, megérdemlőm továbbra is a bizal­mat, s megválasztottak tanácstagnak. Többektől úgy hallottam, hogy azért szavaztak rám, mert szeretem az embereket, érdeklő­döm ügyes-bajos dolgaik iránt, nem szeretem az igazságtalan­ságot. Az egyik nap egy elvtársnő a következőket mondta el: Kiskunhalason a Kiskereskedelmi Vállalatnak a 61-es sz. vegyes­bolttal szemben van egy trafikja, melyet a régi tulajdonos hadi­rokkant felesége vezet. Dohányárut nemcsak a trafik, hanem a vegyesbolt is árusít. Kértem a megyei kereskedelmi osztályt, hogy vonják ki az árudából a trafik árusítását, hogy a kisember megélhessen. A megyei kereskedelmi osztály kivizsgálta az ügyet és értesítette a Kiskereskedelmi Vállalat halasi kirendeltségét, hogy vonja ki a vegyesboltból a trafikárut. Ez történt 1954 ja­nuár 1-én. Erről engem is értesítettek. Az utasítást a mai napig nem hajtották végre s a vállalat vezetője nyilatkozott, hogy nem is hajlandó végrehajtani. Nem tudom megérteni, hogy a halasiak miért nem hajtják végre a felsőbb szerv helyes határozatát. Ideje lenne ezen gyor­san változtatni. Kardos Pál tanácstag', Kiskunhalas. Ankét a gyermekek iskolánkíviili neveléséről Összevonják a kereskedelmi irodát és a vendéglátó trösztöt A fa gyökerével és lombjával, a folyó eredetével és torkolatá­val mutat teljes képet. A mi í'alvaink mai életét nem lehet tökéletesen ábrázolni a műit nélkül. Különösen vonatkozik ez Harkakötönyre. öt éve még puszta vc^t, eredete a kun idők­be nyúlik vissza. A felszabadu­lás előtti statisztika szerint a puszta közel 6000 holdja hét nagybirtokos kezén volt, — ez 63 százalékát tette a kötönyi határnak. Ugyanakkor 275 kis­birtokos mindössze 3341 holdon, azaz 37 százalékon osztozott. A földosztáskor 199 volt cseléd lett itt újgazda. A földosztás után is megmaradt azonban egy sokév­tizedes panasz: a puszta függő­sége. 1930 óta harcoltak a kö- tönyiek azért, hogy közigazga­tásilag függetlenítsék a pusztát a 16 km-re fekvő Tázlártól. 1919-ig kellett erre várni. — Harkakötöny, mint önálló köz­ség, ekkor született meg, de fej­lődése a tanácsrendszerrel in­dul, egy évvel ezután. 1949-ben még csak négy központi ház je­lenti a leendő község magvát: a volt Szathmári-uradaiom épüle­tei. A puszta népe 22.000 forint értékű társadalmi munkával épít tanácsházát. Nyomban ez­után elkészül egy 1900 méteres bekötőút a majsa—halasi mű- útig. Minden lövasgazda 8 köb­méter követ hord ehhez az út­hoz. 1952-ben megkezdik 51 csa­ládi ház építését a központban. Ezzel is évtizedes óhaj teljesül. A pusztaiak 1940-ben csak egy 20 holdas telket kértek a nagy A nép bizalmából — a nép szolgálatában — A harkakötönyi új tanács első napjai — Szathmári~b irtokból házhelyek­nek — de nem kapták meg. Egy év múlva, 1953 végére már nemcsak a neve, de a képe is község tehát Harkakötöny- nek. Tejüzem létesül, Kötöny- pusztán szövetkezeti bolt nyí­lik. Tavaly már 300 gyerek járt iskolába nyolc nevelő elé, a Vö­rös Csillag tsz-ben is új iskola indult. A két tanítói lakás mel­lé most épül egy újabb. (Ez a Vörös Csillag olyan tsz, amely bevezette a villanyt, mozivai rendelkezik, saját erőből 7 csa­ládi lakást épített fel, mélyfú- ratú kutat létesített és óriásira gyarapította jószágállományát. S olyan tagok dolgoznak ebben a tsz-ben, mint Simon József, aki 37 mázsa kenyér- és takar­mánygabonát, 8 malacot és 8— 9000 forintot kapott csupán elő­legül.) A régi szekeret új kerekek gördítik tovább Harkakötöny tehát olyan pár­huzamosan fejlődött a tanács- rendszerrel, mint ahogyan fa ár­nyéka nő a szélesedő lombozat­tal. S az új tanácsválasztás olyan esemény volt ebben a köz­ségben, mint amikor a régi, be­vált szekeret új kerekekkel sze­relik fel, hogy még gyorsabban, biztosabban gördüljön előre. —- Mert az utóbbi években kicsit megvágott, megkopott itt a ta­nács iránti bizalom, Elidegene­dett a tanácstagok jórésze is. Unták, kerülték a tanácsülése­ket, amelyeken egy időben egyébről sem folyt szó, mint a begyűjtésről, adófizetésről. A választást megelőzően ko­moly, kemény harc folyt azért, hogy ezeket a visszahúzódott, elbátortalanodott és kedvetlenné vált embereket újra összefogják. S hogy ez sikerült is, arra bizo­nyíték elsősorban a választás sikere. Uj, friss erők kerültek a tanácsba, olyanok, akiket a je­lölőgyűléseken igen alaposan számbavettek a pusztaiak, A régi 26 tanácstag közül mind­össze öten maradtak meg, olya­nok, mint Makai Pál, aki egyéb­ként járási tanácstag is. Érde­mes végigpilianlani az új végre­hajtó bizottság névsorán is. El­nök Gyóni Gábor, aki valaha együtt cseiédeskedett a pusztai­akkal. Helyettese Torma József 12 holdas középparaszt. VB-tag Varga János igazgató-tanító es Eke Gábor, a Vörös Csillag tsz elnöke. Az új végrehajtó bizottság már első ülésén olyan határozatot hozott, amely az egész puszta élénk helyeslésére talált. Nem is régen furcsa módon történt az adóbeszedés. A megbízott na­ponta 50—60 fenyegető idézőt küldözgetett ki, válogatás néi­\ íöldiiiíí vessző vetkezetek megyei küldöttgyűlése elé EZ ÉV TAVASZÁN a Szö­VOSZ III. országos küldöttgyű­lése megtárgyalta azokat a fel­adatokat, melyek az új kor- mányprogramm alapján a föld- művesszövetkezetekre hárulnak. A küldöttgyűlés határozatai nyomán Bács-Kiskun megye szövetkezetei is megkezdték azon célkitűzések megvalósítá­sát, amelyekkel eredményesen kivehetik részüket az új szakasz építéséből. Az országos küldöttgyűlés óta eltelt időben megyénkben is megalakultak a földművesszö­vetkezetek járási központjai és a szövetkezeti tagság mindenütt megválasztotta a járási választ­mányokat. A járási választmá­nyok létrehozását követően a december 15-én összeülő me­gyei küldöttgyűlés fogja meg­választani a földművesszövetke­zetek megyei választmányát. — Megyénk földművesszövetkeze­teit 160 küldött fogja képvisel­ni, akik a tanácskozások során megtárgyalják az elmúlt év eredményeit és fontos határoza­tokat hoznak a még fennálló hiányosságok mielőbbi megszün­tetésére, a földművesszövetke­zeti mozgalom eddigi sikereinek fokozására. A megyei küldöttgyűlésre a dolgozó parasztság, a szövetke­zeti tagság a legjobb munkát végző tagokat küldi be képvi­selőjének. Olyanokat, mint pél­dául Fodor Józsefné, az Izsáki földművesszövetkezet igazgató- sági tagja, aki állandóan ellen­őrzi a szövetkezet egységeit és nemrégiben a felvásárlási üzem­ágnál egy nagyobbszabású visz- szaélést fedett fel. Vagy olyano­kat, mint Szabó István kecske­méti dolgozó paraszt, akit most tüntettek ki a mezőgazdaság fejlesztésében elért kiváló ered­ményeiért. Ezek a küldöttek a földművesszövetkezetnél végzett jó munkájuk mellett az állam­mal szembeni kötelezettségüket is állandóan túlteljesítik és az őszi szántás-vetési munkálatok­ban is az élen haladnak. A DECEMBER 15-1 megyei küldöttgyűlés megtárgyalja az áruforgalom területén szüksé­ges intézkedéseket, a felvásár­lási és tömegszervezeti munka megjavítását szolgáló tennivaló­kat. A szövetkezetekre háruló fokozottabb feladatok szükséges­sé teszik azt, hogy a megyei irányító munka is javuljon és minőségi változásával az előre­haladást segíts?. Ennek biztosí­kül: az 50 forinttal és a 3000-rel tartozó gazdához egyaránt. A VB-ülés elhatározta: végetvet az idézőhalmaznak és kivel-kivel személye szerint foglalkozik. Az A. Molnár János és Racsmány Imre-íélékkel szemben — akik tanyás kisbirtokot vásárolnak, de ezrekkel tartoznak az állam­nak — alkalmazzák a törvény szigorát. De nem fenyegetik végrehajtással azt a gazdát, aki ezer forint adójából esetleg 20 vagy 50 forinttal még tartozik. Az új tanácstagok lelkesedé­sére, mozgékonyságára, — és nem utolsósorban a község né­pének új, friss, bizakodó lendü­letére jellemző az a változás is, mely hetek óta formálja a falu külső képét. Egy egész dűlőt és néhány utcasort feltöltöttek ez­óta társadalmi munkában. Rabi Vilmos bácsi nagyszámú csa­ládjával elvállalta a piactér rendbehozását. Bekerítik a te­metőt. A Vörös Csillag tsz, a ta jói- állami gazdaság és az ér­dekelt egyéni gazdák egy hosz- szú földcsút elegyenesitésébe kezdtek. A tanács betonnal fe- deti a kutakat és valamennyit szivattyúval látja el. Puhatolóz­nak a falu villamosítása ügyé­ben (4 km-es vezeték kellene), kultúrház építését sürgetik a felsőbb szervnél. Ehhez anyag­gal és munkaerővel szintén so­kat adna a falu népe. S így, ebben a lelkes, cselekvő buzgalomban kovácsolódik is­mét szilárddá a bizalom kapcsa Harkakötöny dolgozói és az új tanács között. tása érdekében a Mészöv veze­tői a továbbiakban fokozottab­ban támaszkodnak majd a tag­ság által választott megyei vá­lasztmányra. Az új választmány 28 tagból fog állni és működésé nyomán a szövetkezeti t-sgság észrevételei, problémái az. eddi­ginél gyorsabb elintézést fognak nyerni. A választmány szerve­zetének létrehozásával szélesebb demokratikus alapokra helyező­dik majd a szövetkezeti rendszer irányítása is. Az eddigi gyakor­lat szerint ugyanis a küldöttek csak kétévenként, vagy legjobb esetben egyévenként ültek ösz- sze, míg a választmány negyed­évenként fog irányt szabni mind a Mészöv, mind a földművesszö­vetkezetek járási központjai munkájának megszilárdításához; A VÁLASZTMÁNY a Mé­szöv igazgatóságát a megyei szö­vetség vezető beosztású dolgo­zóiból fogja megválasztani. A küldöttgyűlésnek ez a munkája nagy lépést jelent előre a kol­lektív vezetés kiszélesítése es ezzel párhuzamosan az egysze­mélyi felelős vezetés érvényesí­tésében is. A megye földmüvesszövetke- zeteinek a küldöttgyűlés előtti, de méginkább a küldöttgyűlés utáni időben nagymértékben ja­vítani kell munkájukat. Nem szabad a jövőben előfordulni annak, hogy a boltokban a köz­szükségleti cikkekből hiány mu­tatkozzék, mint ahogyan ez pél­dául a szabadszállási 3. számú boltnál megtörtént, ahol másfél héten át nem volt ecet. A bajai járás több íöldművesszövetkeze- ténél szintén napokig hiányzott a só és egyéb napi élelmezési cikk. A szövetkezeti vezetőknek az új szakaszban a dolgozók szükségleteinek kielégítése ér­dekében sokkal körültekintőbb munkát kell végezniük. A küldöltgyűlési határozato­kat, — melyeket a dolgozó pa­rasztok megbízottai, a küldöttek hoznak — szövetkezeteinknek meg kell szívlelni és maradék­talanul végre kell hajtani. Fo­kozni kell a dolgozó parasztság tevőleges részvételét a szövet­kezeti munkába — és ahogy Ács Lajos elvtárs ceglédi beszé­dében mondotta — a földműves- szövetkezeteknek valóban a dol­gozó parasztság demokratikus szövetségévé kell válniok, hogy ezzel megkönnyítsék a falusi la­kosság beszerzési és értékesítési munkáját. Fentiekhez okvetlenül szüksé­ges azonban az, hogy a szövet­kezetek felszámolják a helyte­len hivatali jelleget és jó politi­kai és gazdasági működésükkel elérjék, hogy a falu dolgozói, a szövetkezetek tagjai valóban a földművesszövetkezetek gazdái­vá váljanak. SORONLÉVÖ küldöttgyűlé­sünk sikerét az fogja leginkább bizonyítani, ha a megye szövet­kezeteinek tömegszervezeti, áru­ellátási és felvásárlási tevékeny­sége rövid időn belül komo y minőségi fejlődésen megy át. Ezzel járulhatnak hozzá a párt- határozatok, valamint az új sza­kasz azon célkitűzéseinek meg­valósításához, melyek dolgozóink életszínvonalának állandó eme­lését határozzák meg. Az erre irányuló törekvések már vissza­tükröződnek azokban a felaján­lásokban, melyeket a szövetke­zeti dolgozók és vezetők megye- szerte tesznek a küldöttgyűlés tiszteletére. Kralovánszky József, Mészöv megyei titkár. Időíárásieleatés Várható időjárás vasárnap es­tig: változó felhőzet, több he­lyen, főleg a Dunántúlon eső. Helyenként élénkebb déli-dél­nyugati szél. Az enyheség to­vább tart. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet ma éjjel: plusz 2— plusz 5, legmagasabb nappai i hőmérséklet vasárnap: plusz 8— plusz 9 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet 4—9 fok között lesz. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents