Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-28 / 306. szám

BÀCSKISKUNMBGYEI r IX. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Ára SO fillér 1954 DECEMBER 28. KEDD AZ MOPB/rcSKISKUNMCGYEI PfYRTBlZOTTS/XGAMAK LAPJA A MAI SZÁMBAN A Náci-zubbony. — Faliújság. — Ma kezdődik a bizalfni szavazás-sorozat a francia nemzetgyűlésben. — Hasznos tapasztalatok. — Ajtónk mindig nyitva van a dolgozók előtt. — Kecskemét köztisztaságáról. — Beszélgetés egy második típusú termelöcsoport elnökével. V _____________________________J A z üzemi patronázs- munkáról A Bajai Gyapjúszövetgyárban felkészülnek a következő évre való zavartalan átmenetié Munkásosztályunk leleményes­sége, segítőkészsége, áldozatvál­lalása hazánk építésében senki előtt nem kétséges. Megyénk üzemi dolgozói is mindig meg­találták a módját, hogy saját nehéz feladataik elvégzése köz­ben juttassanak erejükből dol­gozó parasztságunknak is. En­nek sok ténye van. Ezek közül talán az egyik legjelentősebb: a putronázs-mozgalom. A Kecske­méti Gépgyár három, a Kinizsi Konzervgyár három, a Kiskun­félegyházi Gépgyár három trak­tor, sok egyéb mezőgazdasági gép kijavításával segítette az idei kenyércsata sikerét, A falu támogatása elsősorban a munkásosztály politikája — az egész dolgozó nép életszín-, vonalának emelése érdekében. Ezért fontos a patronázsmunka is. Most a téli gépjavítás nagy munkájában' gépállomásaink az osztályharc tankjait javítják, hogy tavasszal? sikerre vigyék a kenyércsltát. Sok nehézséggel kell megbirkózniok, ezért bi­zony segítő kézre van szükség. Nagy üzemeink közül a Cse­peli Autógyár, az IKARUSZ és a Balatoni Hajózási Vállalat legjobb dolgozói közül már töb­ben itt szorgoskodnak gépállo­másainkon. Madarason négy sze­relő és egy esztergályos tevé­kenykedik. Ha végignézzük a patronálók istáját, megállapíthatjuk, hogy legtöbb országos nagyüzemünk elfelejtkezett arról, hogy az idén is szükség van hasznos támoga­tásukra. Ha gondoltak volna er­re, akkor az ő segítségükkel már nem állnánk a gépjavítási versenyben a tizennyolcadik he­lyen. De ettől függetlenül: a jövő évi bőséges kenyér, liszt biztosítása a munkásosztáiy fel­adata is. Miért mégis ez a tétlenség? A párt és a kormány vezetői már nyilatkoztak annak szükségessé­géről, hogy a patronázs-mozgal- mat segíteni kell, de az illeté­kes szervek vajmi keveset tet­tek sikeréért. Nem kétséges, sok vitás kérdést kell tisztázni —■ anyagelszámolás, fizetés, szállás- költség — de ennek rendezése nem tarthat hetekig. Hiba az is, hogy a lejött dolgozók nem részesülnek kellő gondoskodás­ban. Legtöbbjüket hó végén visszahívják az üzembe, amikor a régi rossz szokás szerint a hóvégi hajrá van. Ne szaporít­suk a szót: élő, eleven, júniusi programot biztosító patronázs- munkára van szükség. És mit csinálnak megyénk üzemei? Nem tudnának segíte­ni? Dehogy nem, csak sajnos a kezdeményezés, a leleményesség itt is lelohadt. Kivétel ez alól a Kiskunfélegyházi Gépgyár, mely valóban segíti a Kiskunfélegy­házi Gépállomást. A Bányászati Berendezések Gyára főmérnöke készséggel nyilatkozik a patro­názsmunkáról, de gyakorlatban úgyszólván semmit sem tesz. Al­katrészt is gyártanának, »ha a terv megengedné«. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár-, a Ki­nizsi . Konzervgyár, a Kecske­méti Gépgyár, a Bajai Gyapjú­szövetgyár jó, ügyes lakatos szakemberei igen sokat tudná­nak tenni a gépjavítás sikeréért, ha megkérnék őket az illetéke­sek (például a MEDOSZ). Mit is csinál valójában a MEDOSZ? Látogatja a gépállo­másokat, de vajmi keveset tesz azért, hogy a patronázsmunka valóban élettel teli legyen. Pe­dig itt az ideje, hogy »Csipke­rózsika-álmából felébredjék. A november 10-i jelentés szerint megyénkben a gépjavítás 15 szá­zalékos. Van olyan gépállomás, ahol ennél gyengébb az ered­mény. A tompái és a kisszállási a megye két leggyengébb gépál­lomása. E példák is bizonyítják, hogy a munkásosztály gyors, cselekvő segítségére nagy szük­ség van, mert veszélyben a jövő évi kenyér biztosítása. Mit is kérnek a gépjavításhoz megyénk gépállomásai a patro- nálóktól? Alkatrészt, de szere­tettel várják a szakembereket is. Ezenkívül még sok apróbb kéziszerszámot is tudnának hasznosítani. Megyénk üzemeinek is jobban kell segíteni a gépállomásokat. Bizonyára lesz lehetőség arra, hogy alkatrészeket gyártsanak. Hogy ez minél előbb meglegyen, célszerű felkeresni a gépállomá­sok megyei vezetőségét, A segítésre való felhívás nem eredményezheti azt, hogy majd a patronálók végzik el a gépál­lomási dolgozók feladatait. A munka oroszlánrészét megyénk gépállomásain szorgoskodó szak­embereknek, traktorosoknak kell elvégezni, mert ők erre vállal­koztak. A baráti segítés csak előbbre viszi majd őket a mun­kában, lendületet, lelkesedést ad a nehézségek megoldásához, még töretlenebbé teszi a mun­kások egymásközti barátságát. Lassan két hónapja lesz, hogy a földekről bevontatták az el­fáradt, vagy beteg traktorokat gépállomásaink udvarára. Az ügyes munkáskezek már egy- részét megjavították, de ez igen kevés. Sok a gyógyulásra váró gép. Elsősorban alkatrészt, de jó munkáskezet is vár, mert a lemaradás, bár nagy, de még­sem olyan, hogy pótolni ne le­hessen rövid idő alatt. Most is, mint mindig, a munkásosztályon a sor. Cselekedni... Cseleked­ni. .. Cselekedni kell, mert a jövő évi kenyér biztosítása nem­csak dolgos parasztokat, hanem jól kijavított traktorokat s egyéb más mezőgazdasági gépeket kí­ván. így erősödik az ország, így fonódik még szilárdabbá a mun­kás-paraszt szövetség­A BAJAI GYAPJÜSZÖVET- GYÁR dolgozói már számolják a napokat, melyek az évből hátra vannak. Leküzdve a nehézsége­ket, ötéves tervüket november 31-re befejezték, idei készáru­tervüket pedig december 10-re teljesítették. A HÁTRALÉVŐ IDŐRE 80 ezer méter textilnemű legyártá­sát vállalták. Terven -felül eny- nyi anyaggal akarják gazdagí­tani népgazdaságunkat, ennyi­vel több árut kívánnak a dolgo­zók rendelkezésére bocsátani. — Amit vállaltunk, valóra is váltjuk, — mondják a .fonoda és szövődé dolgozói. Az ötéves terv során minden évben 8—12 ezet méter áruvaL teljesítettük túl éves terveinket, most ennek nyolcszorosát akarjuk adni. A FIZIKAI ÉS MŰSZAKI dolgozók összefogása valóra is fogja váltani vállalásukat. Jö­vőre pedig azt akarják, hogy idei eredményeiket is felülmúl­hassák. Ezért folyik az üzem­ben az előkészület a jövő évre való zökkenőmentes átmenetre. Átszervezik az üzemi laborató­riumot és új, modern gépekkel látják el. Ez nagyban elő fogja segíteni a minőségi termelés to­vábbi fokozását. A ványoló üzemrész új padozatot kap és továbbfejlesztik a folyamatos, szalagrendszerű kikészítését az áruknak. A KŐVETKEZŐ ÉVRE vak átmenet zavartalanságát fogja biztosítani a fonodában egy elektroselfaktor gép generálozá­sának befejezése. MIKÖZBEN az üzemrészek­ben a tervtúlteljesítéssel egy­idejűleg folyik a jövő évre való felkészülés, nem feledkeztek meg a dolgozók szociális gondos­kodásának növeléséről sem. — Hozzákezdtek az üzemi konyha létesítéséhez és az ivóvíz-ellátás jobb biztosítására mélyfúratú kút létesül. Erősödtek, gazdagodtak a bajai járás termelőszövetkezetei A bajai járás termelőszövet­kezeteibe az ősz folyamán 170 új tag lépett be. Ezzel az 1954- ben belépett új tagok szám» 405-re emelkedett. Ez bizonyítja, hogy a bajai járás termelőszö­vetkezetei jól dolgoztak az idén. Az új tagokat vonzotta a maga­sabb részesedés. Míg 1953-bai* egy munkaegységre terménybe!» és készpénzben 22.97 forint volt a részesedés átlaga, addig ez 1954-ben 31.50 forintra cmelkc­Az apostugi termelési .bizottság tervei az új esztendőre Az apostagi termelési bizottság az idén is szép eredménye­ket ért el, de még jobb munkára készült fel a következő eszten­dőre. Már konkrét terveket készítettek a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés megjavítására. A község gyümölcstermelői régen büszkék voltak messze- földön híres meggytermelésükre. Az itt termelt híres üvegmeggy, még messze külföldön is igen kedvelt és keresett gyümölcs volt. Az utóbbi években azonban egyre kevesebbet küldhették ex­portra. Most elhatározták, hogy a kiöregedett és elpusztult meggyfaállományt újakkal pótolják. Ezért elsőnek szerepel az új esztendő, programjában a meggyeskertek fejlesztése. A legjob­ban termő faegyedeket. törzskönyvezik és két hold faiskolát is létesítenek tavaszra facsemeték nevelésére. Az első lépéseket már megtették s a kijelölt faiskola helyén már előkészítették a talajt. A termelési bizottság mellett a szőlészeti szakbizottság is ér­dekes programot dolgozott ki. Többek között jelentős mennyiségű kadarvesszőt gyökereztetnek továbbszaporítás céljára. Apostag község dolgozó parasztjai gazdag állatállománnyal ' rendelkeznek. 270 olyan gazda van ebben a kis községben, ame­lyiknek egész nyáron kijár a tehene a legelőre. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt bizonyították, hogy a nyárvégi hóna­pokban már éhesen tértek vissza az állatok a legelőről. A ter­melési bizottság a község gazdáival közösen elhatározta, hogy na­gyobb gondot fordítanak a legelők ápolására, tavasszal megfoga- solják és bevezetik a szakaszos legeltetést. —■ ■ - I »«mxnnawiiwiK * delt. A BÉKE BÁSTYÁI Av ­A Bolgár Népköztársaságban felépült a Kari Marx ázódagyár. — Képünkön az átadási ünnepség részvevői megtekintik az elektro­mos szűrőberendezést. Hatalmas ércfeldolgozó üzem épült Komor zsánban, Csehszlovákia legnagyobb barna- szciuncdcncéjcnck szomszédságában. Az üzem feladata a barnaszénmcdencc szené­nek érccsitésc. Ehhez hasonló giganliku-- üzem eddig még nem volt a világon. — A képen az ércfeldolgozó üzem belső berendezése látható.

Next

/
Thumbnails
Contents