Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-26 / 280. szám

r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MVP BÁCSKISKUNMEGYEI PARTBIZOTrSAGAHAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM Ára 50 fillér 1954 NOV. 26. PÉNTEK Védd a békét: népünk hatalmát, hazánk függetlenségét! Szavazz a Népfront jelöltjére! £ (A Hazafias Népfront választási jelszavaiból.) V __________________________________) A választási műszak lendületében Jó munkával készülnek üzemeink a választásra A falu politikai életében lemos élénkülés tapasztalható. Különösen a Hazafias Népfront megalakulása óta olyan paraszti tömegek is hallatják szavukat, akik evek óta visszavonultak a politikai élettől. Most igen bö ehetőség van a politizálásra. A anácsválasztások, valamint a népfront helyi politikájának ki­alakítása foglalkoztatja a falu népét. Az új lehetőségek ki­használásában fontos szerepük van a gazdaköröknek, a külön­böző olvasóköröknek, amelyeket hosszú idő óta elhanyagoltunk. A népfront-bizottságok me­gyénkben is azon dolgoznak, hogy ezeket a gazdaköröket, népköröket ismét életrekeltsék. A napokban adtunk hírt ar­ról, hogy Apostagon megalakult a Kossuth Népkör. Ez volt az első megvalósult kezdeménye­zés a megyében. A 30 tagú ve­zetőségben a község legnépsze­rűbb, legnagyobb megbecsülés­nek örvendő dolgozó parasztjai, értelmiségei és kisiparosai ke­rültek. Az elnöki tisztségre egy­hangúlag Alföldi Lajost, a ter­melési bizottság elnökét jelöl­ték. Dunapatajon 10 tagú vá­lasztmányt és kéttagú ellenőrző bizottságot választottak. Elnök­nek ifj. Bálint Mihályt, a nagy tekintélynek örvendő középpa­rasztot választották. Már eddig több mint 90-en jelentkeztek a gazdakörbe. Ügy egyeztek meg, hogy 12 forint az évi tagdíj. Ebből az összegből folyóiratokat, könyveket is vásárolnak. Kis­kunma jsán is meg van már a helyisége a gazdakörnek és szá­mos községben is alakulóban van. Nagy tehát a lelkesedés, csak itt-ott még vannak olyanok, akik féltik a parasztot »•szabad­jára hagyni«. Ez az álláspont helytelen. A parasztság napja­inkban már mindjobban eliga­zodik a politikai életben. Támo­gatni kell tehát az ilyenirányú kezdeményezéseket. Nincs értel­me és nem is helyes a sok huza­vona, amely néhol megmutatko­zik a gazdakörök létesítésénél. A kunszentmiklósi járásban pél­dául különböző helyiség-problé­mákra hivatkozva nem támogat­ják eléggé a dolgozo parasztok ilyenirányú kezdeményezéseit. Ez főként a dolgozó parasztok iránti bizalmatlanságból fakad. Rossz és káros, ha nem bízunk meg a dolgozó parasztokban. Az ilyen politika sok velünkérző parasztot kergetett már a kulá- kok portájára. A gazdakörök élete új tarta­lommal telik meg. Legtöbb he­lyen a gazdakörökben tartják az ezüstkalászos tanfolyamokat. Művelődnek, tanulnak a dolgozó parasztok, és a gazdakörökben formálják a helyi politikát is. Kisbus Dávid kiskunmajsai dol­gozó paraszt mondotta: »Régen vártuk már a gazdakörök meg­alakulását, hiszen eddig a pa­rasztembernek nem volt hová lenni. Itt összejövünk beszél­getni, kicseréljük egymás ta­pasztalatait, tanulunk egymás­tól, hogyan lehet jobban gazdái* kodni. A művelődésünkhöz hoz­zásegítenek az itt található új­ságok, könyvek, meg az előadá­sok. Mindezeket hasznosítani tudjuk saját gazdaságunkban. Ezért mi a tanyavilágban is lé­tesítünk gazdaköröket.« Tehát ezek az összejövetelek formál­ják, tanítják a parasztságot, ön- tudatosabbá teszik. Teljesebbé és tartalmasabbá válik a falusi élet. Mindez több jószágban, több terményben, lelkesebb munkában nyilvánul majd meg. A gazdakörökben megvitathat­ják a közügyeket is. A község vezetőinek itt alkalma nyílik találkozni a dolgozó parasztok­kal. Sok mindent megbeszélhet­nek és sok sérelmet elintézhet­nek. Ilymódon jobban összeforr­nak a vezetők a néppel. A gazdakörökben érezze ma­gát otthon, legyen maga a gaz­da a dolgozó paraszt. Sokhelyen a dolgozó parasztok tatarozzák, rendezik be a gazdaköröket és ezzel még jobban magukénak érzik. Lajosmizsén például a berendezést a dolgozó paraszt­ság készíti. Dunavecsén a helyi­ség külső és belső tatarozásá­ban segítenek. A pártszerveze­tek és a tanácsok támogassák őket! Könyvekről, folyóiratokról kell gondoskodni, mert a pa­rasztság manapság szeret olvas­gatni és tájékozva lenni az ese­ményekről. Erre különösen al­kalmasak a hosszú téli esték. Számtalan lehetőség nyílik ilyenkor a művelődésre. Előadá­sokat, filmvetítéseket lehet tar­tani. Mindezzel növeljük a dol­gozó parasztok bizalmát, öntu­datát, műveltségét és egyben eredményesebbé válik a terme­lés is. Nincs a megyénkben olyan üzem, ahol a dolgozók ne tettek volna felajánlást a tanács válasz­tások tiszteletére. Valamennyi üzemi munkás átérzi annak a jelentőségét, hogy mit jelent szá­mára a választás. Mit jelent megbízni azokban, akik a kö­zösség ügyeit, problémáit lesz­nek hivatottak intézni. Azon a napon, amikor a ta­nácsba választjuk jelöltjeinket, valamennyien ünnepi érzéstől áthatva véglegesítjük vélemé­nyünket, jelöltjeinkre vonatko­zólag. Erre a napra, erre a nagy ünnepre készül most országunk és megyénk mindmegannyi üze­me és még a választásokig hát­ralévő időben lázas munka fo­lyik. Az Aíföldi Kecskeméti Konzervgyár fizikai és műszaki dolgozói a negyedik negyedéves tervüket 's szép eredménnyel igyekeznea lezárni. Még a negyedév elején elhatározták, hogy exportszállí­tási tervüket december 10-ére, az egészévi tervüket meg de­cember 20-ára befejezik. Ugyan­csak akkor határozták el azt is, hogy nagymértékben igyekeznek javítani a gyártmányok minősé­gét még pedig úgy, hogy ter- melvényeik 85 százaléka első­rendű áru lesz. Ezzel egyidőben pedig csak félszázalékos selej- tet engedélyeztek maguknak. Ezen a héten, még a hét ele­jén a gyár különböző csoport­jainál, az üzemrészekben rövid megbeszéléseket tartottak, s olyan döntést hoztak, hogy ta­nácsválasztási műszakot tarta­nak. Erejüket a november első és második tíz napjához mére­tezték. Az első tíz napban 117.6, a második dekádban meg 134.2 százalékos munkát végeztek. Ezt tartják, ezt növelik most a ta­nácsválasztásokra. Gábor Mihályné a tisztítóban kiváló minőségű munkával, 200 százalékos teljesítménnyel dol­gozik. A kádárok közül Eszik Ágoston és Viski László halad­nak az élen, akik 185 százalé­kos átlagukra 5 százalékos mennyiségi vállalást tettek és most 199 százalékot teljesítenek. Sok dolgozót kellene a jó mun­kások között említeni, mint pél­dául Molnár Imréné főzőbrigád­ját, vagy Fekete Lajosné rak­tári munkacsapatát, akik szin­tén kiválóan látják el munká­jukat. Készülnek a választásokra a Kecskeméti Gépgyárban is, bár komoly munkáshiánnyal küzdenek. De ez nem gördít elé­jük akadályt abban a tekintet­ben, hogy ne tartanának vá­lasztási műszakot. Különösen a minőség javítá­sával és a selejt csökkentésé­vel szorgoskodnak. Az eredmé­nyek már meg is mutatkoznak. A szürke öntvényeknél például az elmúlt hónapban 15 százalé­kos volt a selejt. Most a gondo­sabb és szervezettebb munka következtében 12 százalékra csökkent. — A fürdőkád önté­sénél is csökkent a selejtgyár- tás. 16 százalékról 13 százalék­ra esett. Az egészségügyi kellé­kek öntésénél is említésreméltó eredmények születtek. Itt nyolc százalékra csökkentették a se- lejtet, az elmúlt idők 10 százalé­ka helyett. Az öntöde második műszak­jában dolgozó ifjú Cselleng Pé­ter brigádja a tanácsváiasztások tiszteletére azt vállalta, hogy át­lagteljesítményüket a minőség javítása mellett 179 százalékra fokozzák. A legutóbbi értékelés alapján 192 százalékos teljesít­ménnyel büszkélkedhetnek. Kiüti András brigádja 162 szá­zalékos vállalásával ellentétben 192 százalékot teljesített. Vagy Polgár Mihály gépformázó 7 százalékkal fokozta teljesítmé­nyét és most 201 százalék az átlaga. Magasan kiemelkedik e ne­mes vetélkedésben Szabó Já­nos, szintén gépformázó, aki közel 100 százalékkal fokozta teljesítményét, 144 százalékról 239 százalékra teljesít. Nagyon sokat lehetne még szólni a szebbnél-szebb eredmé­nyekről. Mégis külön kell hang­súlyozni az öntöde jelenlegi helyzetét, mely igen komoly, munkáshián-nyal küzd és mégis nagyon szépen teljesíti a válla­lását. A Gyufagyár dolgozói pedig azt határozták el, hogy a tanácsválasztásokra nem tudnának szebbet, nemeseb­bet. felajánlani, mint azt, hogy továbbra is küzdenek a harma­dik élüzemi cím elnyeréséért. Van rá kilátásuk, mert az üzem kollektívája egy szíwel-lélekkel végzi munkáját. A jelszó most az, hogy »előre a harmadik él­üzem címért«. Ezt a jelszót tart­ja szemelőtt a beldoboz készítő- brigád is, mert 130 százalékos eredményéből egy tapodtat sem enged, sőt növelni akarja. A hámozó-brigádnak is ez a véle­ménye. Egy híján ők is 130 szá­zalékosan végzik a munkáju­kat. Halász Antal kunpeszéri lakos 1949 óta tanít a községben. Nagycsaládú szülők gyermeke, iskoláinak elvégzéséhez szükséges költséget nyáron alkalmi munkával biztosította. A községben ő szervezte meg az úttörőcsapatot, mely­nek jelenleg is vezetője. A lakosság szereti és bizalommal van iránta. Bát­ran fordulnak hozzá tanácsért. Beslity Márton vaskúti dolgozó paraszt, az I. típusú Táncsics termelöcsoport tagja. A csoport alapításában is részt- vett. Mint régi tanácstag, a tanácsülé­seken rendszeresen megjelent, a szociá­lis állandó bizottságban dolgozott. Har­colt a bölcsőde, a napköziotthon, az egészségház létesítéséért, az iskolák rendbehozataláért. Ezért ismét jelölték a tanácsba. Romliányi Gyula, a kecskeméti 142-es választókerület jelöltje. Mint tanító 21 éve működik, 16 év óta pedig a katona­telepi iskolának igazgatója. A tanya­világban jól ismerik és szeretik, mert már eddig is sokat tett a lakosság érde­kében. A villanyt bevezettette, mozielö- adásokat szervezett, a nepiegyüttest is létrehozta cs vezeti. Méltán jelölték tanácstagnak. A GAZDAKÖRÖKRŐL . je­HEGYINK TANACSTAGJELÖLTJEI

Next

/
Thumbnails
Contents