Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-04 / 261. szám
IS minisztertanács Hslárszafa a 'tanácsok gazdasági megerősíiéséről A minisztertanács legutóbbi ülésén megállapította, hogy a tanácsok — a működésük négy éve alatt elért eredmények ellenére — gazdasági gúzsbakötött- ségük miatt, nem mindig tudtak megfelelni feladataiknak. A túlzott központosítás akadályozta a helyi kezdeményezések kibontakozását, a helyi szükségletek fokozatos kielégítését. A felszabadulás utáni években meginduló élénk községpolitikai munka a tanácsok megalakulása után csaknem teljesen megszűnt, jórészt azért, mert a tanácsok nem rendelkeztek a szocialista községpolitika kialakításához és végrehajtásához szükséges eszközökkel és jogokkal (vállalatok, intézmények, bevételi források, stb.) A minisztertanács megállapította: a tanácsok csak abban az esetben válnak területük igazi gazdáivá, ha a gazdasági gúzs- bakötöttségüket megszüntetve, továbbfejlesztik önállóságukat a tervezés, a pénzgazdálkodás, a beruházás, az anyaggazdálkodás, a központi feladatok helyi feltételeinek megteremtése és a lakosság gazdasági és kulturális igényeinek kielégítése terén. — Ezért a minisztertanács a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa határozatainak megvalósítása érdekében határozaiot hozott a tanácsok gazdasági önállóságának növelésére. A határozat kimondja, hogy a tanácsok gazdasági önállóságának kialakítása és megszilárdítása érdekében biztosítani kell, hogy a tanácsok — az új tanács- törvényben előírt feladataik megvalósításához — mind nagyobb mértékben rendelkezzenek saját eszközökkel. Ezáltal is lehetővé kell tenni, hogy a tanácsok fokozottabban kielégíthessék a lakosság gazdasági, kulturális, kommunális és szociális igényeit. E célok megvalósítása érdekében lényegesen növelni kell a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok kulturális és szociális intézmények körét, továbbá a tanácsok hatáskörét, önállóságát és anyagi érdekeltségét a helyi gazdaság irányításában. A határozat értelmében a tanácsok irányítása alá kell rendelni mindazokat az ipari, építési, közlekedési, kereskedelmi, népművelési és egyéb vállalatokat, illetve intézményeket és piacokat, amelyek a helyi lakosság fogyasztási vagy szolgáltatási szükségleteinek kielégítését biztosítják, helyi anyagokat, vagy a nagyiparban gazdaságosan fel nem használható mellék- termékeket és hulladékokat dolgoznak fel. A helyi szükségletek kielégítését biztosító üzemek, vállalatok, intézmények stb. irányítását a tanácsok a helyi adottságok folytán gazdaságosabban tudják biztosítani. Ennek valóraváltása érdekében a minisztertanács elrendelte mintegy 7600 bolt, üzemegység és intézmény — köztük az összes budapesti és megyei gyógyszertárak, 641 malom, 2767 filmszínház, 80 járási, 15 városi és mintegy 3800 községi jellegű könyvtár, 98 bolt, 15 színház, 59 múzeum, négy gyermekkórház, 15 szülésznő- és ápolónőképző iskola és még sok jelentős helyiipari és közlekedési vállalat átadását a tanácsoknak. A határozat intézkedik a tanácsok vezetése alatt álló vállalatok jelenlegi túlzott központosításának megszüntetéséről :s. A tanácsi vállalatokat, intézményeket általában városi, községi, esetleg járási, városi kerületi tanács irányítása alá kell helyezni. A megyei tanács közvetlen irányítása alatt a vállalatok csak kivételes esetben maradhatnak. A rriegyei tanácsok végrehajtó bizottságai kötelesek visszaadni a megyei jogú városoknak mindazokat a vállalatokat és intézményeket, amelyek az 1950. évi tanácstörvény hatálybalépése előtt ezeknek a városoknak tulajdonában voltak, vagy irányításuk alatt állottak. A tanácsok irányítása alatt álló vállalatok és intézmények köre a fentiek eredményeként jelentősen kibővül. Ez szükségessé teszi, hogy a tanácsok osztályai és végrehajtó bizottságai munkájukat lényegesen megjavítsák, mert e vállalatok eredményes gazdasági tevékenysége biztosítja számukra a lakosság igényelnek kielégítéséhez szükséges anyagi források jelentős részét. A minisztertanács határozata a tanácsok pénzügyi hatáskörét — a tanácsok pénzgazdálkodásáról szóló 1954. augusztus hó 29-én hozott határozaton túlmenően — jelentősen tovább növeli. Ezzel e téren is megteremti a lehetőségét annak, hogy tanácsaink területük irányítóivá váljanak. A határozat segítséget nyújt a tanácsoknak ahhoz, hogy a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését szolgáló beruházási és felújítási hiteleknek anyag- és kapacitáshiány miatt évről-évre bekövetkező nemt-ljcsítése ezév- ben elkerülhető legyen. A minisztertanács ezért felelőssé teszi a tanácselnököket, s egyben felhatalmazza őket, hogy azokról a beruházásokról, amelyeknek teljesítésére ezévben mar nincs lehetőség, a hiteleket, a kapacitást, az anyagot olyan jóváhagyott beruházásokra csoportosítsák át, amelyeket ezáltal 1954-ben be lehet fejezni. A minisztertanács a felújítások cé.- jára terven felüL 150 millió forintot is engedélyezett. A határozat meghonosítja a községpolitikai távlati tervek rendszerét is. A város- és községpolitikai tervek a Hazafi-is Népfront programmja, a lakosság, a tanácsok bizottságai és a tanácstagok javaslatai alapján a népgazdasági és a helyi erőforrások figyelembevételével készülnek. A községpoütikai tervet — amely magában foglalja a helyi erőforrásokat, a társadalmi munkát és a lakosság önkéntes vállalásai által nyújtott lehetőségeket, — a tanács fogadja el. A tanácsok községpolitikai tervükön belül gazdálkodásukat természetesen továbbra Is a minisztertanács által jóváhagyott éves népgazdasági tervnek és az országgyűlés által ' jóváhagyott költségvetésnek megfelelően folytatják. A tanács területén működő minisztériumi vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek és kisipari termelőszövetkezeteknek terveik elkészítésénél figyelembe kell venniök a tanács községpolitikai tervét. A határozat a továbbiakban irányelveket ad a tanácsok gazdálkodása, a tervezés, beruházás, anyaggazdálkodás, létszám- és béralapgazdálkodás területén. Intézkedik a tanácsok hatáskörének bővítéséről mindezeken a területeken. A minisztertanács határozata jelentős segítséget jelent a tanácsoknak a helyi politika kialakításához, a lakosság igényeinek, szükségleteinek kielégítéséhez. A határozat a tanácsok hatáskörének kiszélesítésével növeli államhatalmi tekintélyükét, területük igazi gazdáivá teszi a tanácsokat. (MTI) Angol lapok Adenauer helyzetének súlyosságáról LONDON (MTI) A »Glasgow Herald« bonni tudósítója szerint nem enyhült Adenauer amerikai látogatásának ideje alatt az a népi felháborodás, amelyet Nyugat-Németországban a Saar- egyezmény robbantott ki. A »The Times« bonni tudósítója hosszasan fejtegeti, hogy Adenauert újabb bajok is fenyegetik: a pénzügy1 viták kormánya kebelében, amelyeknek fő oka a bizonytalanság a nyugat- németországi fegyverkezés terheinek méreteit illetően. Adenauer aligha lesz képes szigorú fegyelmet fenntartani a belpo'l- tikában, akkor, amikor nagy szüksége lesz minden egyes szavazatra, hogy keresztülerőszakolhassa a parlamentben a párizsi egyezményeket. A londoni rádió kommentátora azokkal a nehézségekkel foglalkozik, amelyek. a hazatérő Adenaucrre várnak, s ezek ecsetelésére egy hamburgi lapban megjelent karikatúrát ismertet. A képen a hazatérő Adenauert két férfi üdvözli, s ajándékként az egyik egy szivart, a másik pedig egy rózsaszálat nyújt át neki. A két férfi a kormánykoalícióban részvevő két jobboldali pártot képviseli. Adenauer gyanakvóan szemléli őket, mivel a háttérben a szivar egy tőr, a rózsaszál pedig egy furkósbot árnyékát vetíti a falra. Lehet, hogy ez a rajz kissé eltúlozva érzékelteti az Adenauer- ra váró fogadtatás légkörét -— folytatja a kommentátor — de azért van benne; valami, Adenauer korábban érkezik haza, hogy résztvehessen Ehlers- nek, a Bundestag elnökének temetésén. A jövő héten a Bundestagban reá váró válságos napokban nagyon fog hiányozni számára Ehlers, aki rendkívül ügyesen tudott bánni a rakon- cátlankodó képviselőkkel. Már pedig most a képviselők fakon- cátlankodni fognak. Már a múlt héten bővebb részleteket szerettek volna hallani a Párizsban kötött egyezményekről, többet annál, mint amit Adenauer mon" dott, de a kancellár Amerikába utazott. Közben pedig csak növekedtek a gyanakvás, a kétség és a sértődöttség érzései. A szociáldemokraták ellene vannak annak, hogy a szövetségi köztársaság fegyveres szövetségre lépjen a nyugattal. — PEKING (Uj Kína) Tacsen szigetének bombázását követően a népi felszabadító hadsereg tüzérségi egységei hétfőn délután öt órakor ágyút űzet zúdítottak a Tacsen szigettől északnyugatra, illetve délnyugatra lévő Jicsi- angsan és Pisan szigetén állomásozó csangkajsekista fegyveres erőkre. A csangkajsekisták egyik tüzérségi állása kigyú- ladt. Amikor a népi felszabadító hadsereg tüzelése szétrombolt egy bunkert a Pisan szigeti 222.9 magaslaton, a csangkajsekista csapatok fejvesztetten menekültek, Az ágyúzás kezdetén a Azért ellenzik ezt, mert attól félnek, hogy ez örökössé teszi majd az országnak immár kilenc éve tartó kettéosztottságát. Azzal is vádolják Adenauert. hogy eladta a németül beszélő és németül gondolkodó Saar- vidéket. Ebben az utóbbi pontban egyetért a szocialistákkal sok olyan képviselő is, aki eddig támogatta Adenauert, így a szabad demokrata párt csaknem valamennyi tagja és Adenauer saját pártjának számos tagja is. Azt mondják, hogy nem fogadhatják el a Saarról szóló megállapodást, Adenauer pártjának csak egy főnyi többsége van a Bundestagban és nem kormányozhat a többi koalíciós párt nélkül. A londoni és párizsi egyezmények ratifikálásának kilátása tehát meglehetősen sötét... csangkajsekista tüzérség viszonozta a tüzelést, a népi felszabadító hadsereg tüzérségi egységei azonban rövidesen elnémították ágyúikat. A fucsieni arcvonalon a népi felszabadító hadsereg ágyúnaszádjai hétfőn este kilenc órakor a Pajcsuan szigetén, a Min- folyó torkolatánál állomásozó csangkajsekista erőket ágyúzták. Az ágyúnaszádok goiyósorozatai eltalálták és szétzúzták a csang- kajsékista csapatok állásait, úgyhogy a banditák képtelenek voltak viszonozni a tüzelést, A kíttai népi felszabadító hadsereg tüzérségi egységei ágyúzták Csang Raj-sek fegyveres ereit \ November 7-1 díssünnepség Kecskeméten A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóján Kecskeméten a Katona József Színházban este 7 órai kezdettel kultúrműsorral egybekötött dísz- ünnepélyt rendeznek. A díszünnepély műsora: Magyar cs szovjet himnusz. Az ünnepi beszédet dr. Zsiska Mihály orvos, a Hazafias Népfront Kecskeméti Bizottsága elnöke tartja. Az összevont énekkarokat Lőrincz Béla vezényli. Pál László, a színház művésze szavalja Majakovszkij: »Októberi induló« c. költeményét. Csajányi György énekel áriát Musszorszkij: Hovanscsina c. operájából. Mucsi István és Ilont Agnes kettőst táncol Csajkovszkij; Romeo és Júlia c. balettjéből. Utána jelenet következik Móricz Lili, Dobi írisz, Sábák Piroska előadásában Gorbatov: »Apák ifjúsága« c. színmüvéből. A szünet után a színház meg-> erősített zenekara Ippolitov— Ivanov »Győzelmi induló«-ját játssza, majd Rajna Mária szavalja Zelk Zoltán »Vörös katonák« című versét. A Hírős Város népiegyüttesének tánccsoportja népitáncot mutat be. A változatos műsor utolsó számaként a legnépszerűbb szovjet dalokból és operettrészlc tokból mutatnak be. Termelőszövetkezeteink • zárszámadása elé A Központi Vezetőség határozata hangsúlyozta, hogy a. mezőgazdaság fellendítésének elengedhetetlen feltétele a termelőszövetkezetek további erősödése és megszilárdítása. Termelőszövetkezeteink most fontos teendő — a zárszámadás előtt állnak. Az eddigi tapasztalatok arra intik termelőszövetkezeteinket, hogy az idei zárszámadás készítése során nocsak adminisztratív munka folyjon, és a zárszámadást tárgyaló közgyűlésen szűkszavúan a termelőszövetkezet elnöke elmondja a tagságnak, hogy mérlegük aktívan vagy passzívan zárt. Eddig ugyanis ez volt a gyakorlat termelőszövetkezeteinknél. Az új szakasz politikája, melynek célja a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonalát a középparaszti életszínvonalra emelni, máris érezhető szövetkezeteinkben. Ahol a párt és a kormány sokirányú kedvezménye az okos gazdálkodással, a jó munkaszervezéssel párosult, ott máris sokat növekedett a termelőszövetkezeti tagok jövedelme. Persze a szövetkezeti élet útja nem a gyorsvonat pályája, amely egyenesen a kulturált, jómódú életbe viszi a szövetkezeti parasztságot, mint ahogyan ezt sok termelőszövetkezeti vezető és tag gondolja. Nehéz, kemény munka szükséges ahhoz, hogy megkétszerezzék, vagy háromszorozzák az átlagterméseket s növeljék az állati termékek hozamát. A jövedelmezőséghez vezető úton igen fontos állomás az idei zárszámadás, amely a napokban veszi kezdetét azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a betakarítási és a vetési munkák befejeződtek. Azért van ez így, mert máskülönben reális zárszámadást nem lehet készíteni. A zárszámadás " készítéséhez szükséges adatokat a leltárakból merítik. A mezei leltárokat pedig másként nem lehet jól elkészíteni, csak úgy, ha a betakarítást és az őszi vetéseket befejezték. A termelőszövetkezetek közül azonban jónéhány elmaradt az őszi munkákkal. A borotai Vörös Októberben a 400 holdnyi tervnek még felét sem vetették el, a rémi Kilián termelőszövetkezetben pedig csak a napokban kezdték meg a búzavetést. Ezekben a termelőszövetkezetekben a zárszámadás készítése nagyon kitolódik. Ez abból fakad, hogy a vezetőség későn szervezte meg a betakarítási munkákat, a betakarítás elmaradása pedig akadályozza a vetést is. Hozzájárul a zárszámadási munkák vontatott megindulásához, hogy maga a járási tanács sem nyújt elegendő segítséget. A járási tanácselnök, Posváncz elvtárs, nemrégiben olyan kijelentést tett, hogy »ilyen részlet- kérdésekkel nem érünk rá foglalkozni«. Akadályozza például a zárszámadás készítését, és főleg a beruházások, valamint az építkezések leltárának felfektetését például a kelebiai Petőfi termelőszövetkezetben az, hogy itt 38 szarvasmarha fedél nélkül van a tél beállta előtt. A járási építési előadó, Tóth Béla már sokszor sürgette az építkezéshez szükséges anyag biztositását a mezőgazdasági osztályvezetőnél, Kovács élvtársnál. Többször az elnökségnek is említette, hogy kellene már valamit tenni. Intézkedés azonban még nem történt. Hát mi ez, ha nem a Központi Vezetőség határozata végrehajtásának akadályozása. Az ilyen vezetői stílust a határozat elítéli. Ezekből az esetekből le kell vonni a tanulságot a kiskunhalasi járási tanács vezetőinek és megkétszerezett erővel kell irányítaniok és vezetniük, valamint segíteniük termelőszövetkezeteinket. Az új szakasz politikája biztosíték arra, hogy termelőszövetkezeteink újabb lépéseket tegyenek a jómódú, virágzó élet. felé. Ehhez szükséges, hogy a zárszámadásból levonják a tanulságot. Ezért kell különösen nagy gondot fordítani a termelőszövetkezetek elnökeinek a gazdasági beszámolók elkészítésére, vagyis az egyes számokat, amelyek a zárszámadásban szerepeinek, összefüggésbe kell hozni a termelőszövetkezet jó, vagy rossz munkájával. A gazdasági beszámoló foglalkozzék a termelőszövetkezet eredményeivel, hibáival, problémáival, azzal, hogy az eredményeket miképpen, kikkel és milyen módszerekkel érték el. A hibákat hogyan, kik és miért követték el. Bizony bőven lehet felsorolni olyan példákat, amelyek azt bizonyítják, hogy egyes termelő- szövetkezeteink nem eléggé reális terveket készítettek az elmúlt évben, többször előfordult, hogy olyan beruházásokat is megvalósítottak, amelyek túlhaladták a termelőszövetkezet anyagi erejét. A szabadszállási Petőfi termelőszövetkezetben a vezetők beleegyeztek abba, hogy egy 100 holdas öntözőtelepet létesítsenek. Öntözőberendezést építettek majdnem 250.000 forint értékben. Ahogy a termelő- szövetkezet jelenlegi helyzete mutatja, még a jövő gazdasági évben sem tudják eléggé kihasználni ezt az öntözőtelepet munkaerő hiányában. Tehát az előbb említett nagy összeg a termelőszövetkezet tagjainak még évekig nem fog jelentős jövedelmet biztosítani. A gazdasági beszámoló dicsérjen, bíráljon és egyben jelölje meg, hogy a következő évben mit kfcll tenni annak érdekében, hogy az elért eredményeket fejlesszék, az elkövetett hibákat kijavítsák és egyben megteremtsék a kulturált, jómódú, virágzó gazdaság alapjait. Ha mindezek figyelembevételével készülnek fel termelőszövetkezeteink a zárszámadásra, a következő gazdasági évben könnyebb lesz a boldogulás. Apostagi József, megyei tanács VB mezőgazdasági igazgatósága.
