Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-03 / 260. szám

Közgyűlésen a zscmai Új Világ fsz-ben Egy bírói ítélet margójára Egy termelőszövetkezeti köz­gyűlés olyan esemény, amely többé-kevésbbé hű bepillantást enged a szövetkezet életébe. Hi­szen az egész tagság találkozik ilyen alkalommal s hallatja sza­vát, véleményét. A zsanai Uj Világ tsz legutóbbi közgyűlése is így adott képet ennek a csoport­nak eredményeiről, nehézségei­ről és hibáiról. Biztató, szép eredmények Kezdjük az eredményeken, amelyek nem kicsinyek. Három éve vált külön ez a szövetkezet a kiskunhalasi Vörös Szikra tsz- től. Ez idő alatt különösen jó­szágállományban sokat erősö­dött. 78 szarvasmarhájuk van, — közöttük hízóba fogott tinók és tenyészbikák, — 151 birka, 15 anyakoca, 18 szerződött süldő, 25 hízó — összesen 83 sertés, 19 Jó, 290 pulyka és 80 liba, amelyek­ből 53 tömőben van. A nagyszá­mú jószágállomány biztosítja a termelésnek egyik feltételét: a bő, rendszeres trágyázást. Az őszi munkákat igen nagy szorgalommal végezte a tagság. Idejében elvetették a 215 hold rozsot, a 40 hold ősziárpát ke- resztsorosan, a 160 hold búzá­nak utolját vetik, 20 holdat ne­mesített maggal. Csupán 4 hold ;akarmányrépájuk vár még be­takarításra. Elkészítették már :ddig 600 köbméter silót is. Több megbecsülésben kellene részesíteni az állattenyésztést A gazdasági adottság és szor­galom is megvan tehát ahhoz, hogy egyre eredményesebben gazdálkodjék ez a szövetkezet s tagságának jómódja évről-évre emelkedjék. Az előrejutásnak azonban komoly gátjai vannak. Első hiba, hogy a szövetkezet nem használja ki teljesen az ál­lattenyésztés lehetőségeit, azaz ez az állattenyésztés korántsem olyan jövedelmező, mint amilyen lehetne. A tehenektől például át­lagosan 3—4 litert fejnek s kö­zel 14.000 liter tejbeadási hátra­lékuk van ma is, holott legtöbb szövetkezet már régen szabadon hordja a tejet. A juhállomány­ban pedig igen kevés az anya, itt is értékes szaporulattól és tej­től esik el a tsz. Apróság ugyan, de az is helytelen, hogy a hízó­sertéseket ma is csöveskukoricá­val etetik. A darát könnyebben emésztenék és gyorsabban érté­kesítenék a hízók. Már ebből is kitűnik, hogy az állattenyésztés nem kapja meg megillető megbecsülését ebben a szövetkezetben. Ez elsősorban a vezetés, a tervezés hibája. Jó- szágtartáshoz takarmány kell, a takarmányt pedig meg kell ter­melni. De zöld futószalag léte­sítését még csak most tervezge­tik s e nyáron is ennyi jószag iészére csupán 2—3 hold csala- mádét vetettek. A tehenek csak azt ették, amit legeltek, — nem is lehet csodálkozni az alacsony tejhozamon. A meglevő takar­mánnyal sem bánnak elég gon­dosan. A közgyűlésen szóbake- rült, hogy a szénakazal hetek óta befejezetlen, a kukoricaszár úgy van összerakva, hogy köny- nyen beázik és tönkremehet, stb. A másik hiba az állattenyész­tésben, hogy a gondozók nem sok segítséget kapnak, így nekik sincs kedvük dolgozni s egyre- másra felmondják a munkát. Pedig ahogyan Vadkerti Tóth Kálmán nagyon helyesen látja: nmig nem állandósítják a jó­szággondozókat, addig nem lehet eredményes állattenyésztésről beszélni. Felvetődik a kérdés: azért ilyen-e a jószágállomány, mert rossz a gondozás, vagy azért van annyi probléma a gondozókkal, mert nem látják értelmét mun­kájuknak? A kettő szorosan egy­befonódik, mint a láncszem. Ha az állatállomány jobban szív­ügye lenne a vezetőségnek, tag­ságnak, — akkor jövedelmező is lenne s ha a tagság és a gondo­zók látnák, hogy milyen gazdag pénzforrás a jószág, — nagyobb gonddal törődnének is vele. Itt van például a méhészet, Nem­rég 30 méhcsaládot vásárolt a szövetkezet. Megfelelő kezeléssel szép pénzt hoznak a konyhára a méhek. A jó munka feltétele a szervezettség A letakarított földeket, kikelt vetéseket látva, azt gondolná va­laki, hogy a munkaszervezés és a munkafegyelem a legjobb eb­ben a tsz-ben. Ez azonban csak látszat. Nagyon is sok még a szervezetlenség, kapkodás, de fe­gyelmezetlenség is. Ez újra csak a vezetés gyengeségét vádolja elsősorban. Galla elvtárs jószán­dékú, becsületes elnök, de erély­telen, határozatlan és nem egy szervezési kérdésben bizonyta­lan. Például: még csak most gondolkoznak azon, hogy a foga­tokat munkacsapatonként eloszt­ják, — holott ennek évek óta így kellene lennie. így aztán az igák ötletszerűen odamennek, ahol legsürgősebb a munka sze­rintük. A konyhakertészet a nyáron sokszor éppen akkor nem kapott kocsit, amikor legjobban kellett volna. A külső brigád te­rületén a leszedett kukorica egy- rísze még mindig a földön he­ver. Azt viszont a fogatosok pa­naszolják joggal, hogy a kukori­ca zsákokbaszedése nem az ő dolguk. Előfordult, hogy a kocsi­sok csak akkor tudtak megra­kodni, ha előbb nekiálltak fel­szedegetni a letört és szanaszét hagyott kukoricát. Több támogatást nyújtsanak a járási szervek Ahogyan az elnöknek a gaz­dasági vezetés megjavításában kell nagyobb segítséget adnia a gépállomásnak és nem utolsó sorban a járási tanács mezőgaz­A Bácskiskunmcgyei Nyomda Vállalat dolgozói, a munka ba­rátai. Az üzem kollektívája büszke arra, hogy élüzemi dol­gozó. Er-úfliényeik napról-nap- ra magasabbra szárnyalnak. \ november 7-i vállalásukat egy mondattal Is ki lehet fejezni: előre másodszor is az élüz,m címért. Göngyölítsük ki ezt a monda­tot. Nézzük meg, mi mindent le­het ezzel kifejezni. Kifejezi az eddig megtett utat, és a még el­következendő feladatokat. Kezdjük az elején. A III. ne­gyedévben a második negyedév­dasági osztályának, — úgy a tsz pártszervezete is komoly tá­mogatásra szorul, hogy eredmé­nyesebben dolgozhassák a tag­ság nagyobb fegyelemre, na­gyobb összetartásra való nevelé­sében. A túlzott piacrajárás eb­ben a tsz-ben is sok értékes munkaórát von el, a civódás, az egyes tagok összeférhetetlensége is a fegyelmet, munkakedvet rontja. Nagyon helytelen az, hogy egy közgyűlésen órákig tartó viták folynak egyszerű la­káscseréről, civódásba fulladó személyeskedésekkel, — ahe­lyett, hogy a közös feladatokról, a szövetkezet és valamennyiük életének fejlesztéséről, jobbáté- teléről beszélnének a tagok. A pártszervezetnek is az a gyen­géje, ami a gazdasági vezetés­nek: határozatlan, nem eléggé harcos, következetes. A legutób­bi taggyűlésen a párttagság vi­lágosan megértette és leszögez­te: ők a felelősek mindenért, ami a szövetkezetben történik. Egészséges határozatokat is hoz­tak két rendbontó család és a hanyag raktáros ügyében. De ez nem elég. A párttagság harcol­jon is a hozott határozatok ér­vényesítéséért, a kommunisták ne hátráljanak meg és hallgas­sanak el, amikor egyesek men­tik a hibákat és védik a hanya­gokat. Gyors és erélyes munkára van szükség, hogy ezeket az akadályokat elsöpörje az Uj Vi­lág tsz vezetősége, tagsága a to­vábbi fejlődés útjából. S hogy ez a söprés minél eredménye­sebb legyen, — a járási pártbi­zottság, tanács és gépállomás dolgozóinak rendszeresebben, több segítséget hozva kell meg­jelenniük ebben a távoleső s ta­lán ezért elég ritkán látogatott szövetkezetben. hez viszonyítva másfélezer fo­rint anyagtakarckossággal gaz­dagodtak. Ez idő alatt az anyag­felhasználásnál 3.2 százalékos, a munkabérűéi pedig 6.5 százalé­kos megtakarításuk volt. Meg­szüntettek a felesleges kiadáso­kat s elejét vették mindenféle pazarlásnak. A műszakiak, csoportvezetők, adminisztratív dolgozók megvi­tatták, hogyan lehetséges a gé­pek jobb kihasználásával több terméket gyártani. A megbeszé­lések meghozták a várt sikert. Az elgondolások helyes felhasz­nálásával lehetővé tették, hogy Az elmúlt napokban igen ér­dekes ügyet tárgyalt a kiskun- halasi járásbíróság: a megyei tanács mezőgazdasági igazgató­sága keresetet indított 2652 fo­rint értékben Bakonyi István kisszállási gépállomási igazgató ellen, mivel a gépállomás von­tatóját többízben személyi célra használta fel. A 2652 forint értékű kereset a kivizsgálás során összegyűjtött adatok alapján jogosnak lát­szott, és aki tudja azt, hogy ha­zánkban milyen komoly erőfeszí­tések vannak az építőmunka minden területén a takarékos­ság, az önköltségcsökkentés ér­dekében — az még jogosabbnak tartja a kereset megindítását. Mert nyilvánvaló az, hogy mikor Bakonyi igazgató több esetben szállíttatta családját, illetve fe­leségét Kisszállásról a mélykúti állomásra, vagy onnan vissza, nem az önköltségcsökkentés, az üzemanyaggal való takarékos­kodás gondolata vezette, mely ma kötelessége nemcsak a veze­tőknek, az igazgatóknak, hanem valamennyi igaz, a hazához bú dolgozónak. Bakonyi István nem­csak erről a kötelességéről fe­ledkezett meg, hanem, mint igaz­gató nem járt jó példával a gép­állomás dolgozói előtt. Magatar­tása befolyásolta a munka- fegyelmet, káros hatással volt a gépállomáson dolgozók munka­erkölcsének kialakítására. A bíróság mindezek ellenére mindössze 20 forint kártérítésre kötelezte azon indoklással, hogy polgári perről lévén szó, a fenti következmények nem vehetők fi­gyelembe. A járásbíróság ez esetben csak annyira állott hi­vatása magaslatán, hogy eldönt­se: a bizonyítékok alapján menv- nyiben jogos az alperes ellen be­nyújtott kereset. Hogyan jutottak a húsz forin­45.000 Ft értekben több sajtó­termeket állítsanak elő, mint a megelőző időkben. Dícséretr»- mcitó és példaként állítható többi üzemeink elé az is, hogy a vállalatná 1 öt év óta nincs b jralaptúllépés. Ezen nem is le­het csodálkozni, mert minden üzemrészben minden dolgozó szo­cialista munkaversenyben végzi termelőmunkáját. Ës most álljunk meg az írás­sal egy pillanatra. Cseng a tele­fon. Halló... Faragó elvtárs, a vállalat igazgatója örömteljes hangon közli: vállalatunk újból elnyerte az élüzemi címet. tos végeredményre? Ehhez bi­zony különleges - lőgika kellett. Bakonyi igazgató és a tanuk ál­tal bevallott négyszeri kisszál­lási—mélykúti-útnak vették az önköltségét, olymódon, hogy fel­számolták a négy út üzemanyag­fogyasztását, és megkapták az igen jutányos 20 forintot, amit — hozzátehetjük —, hogy Bako­nyi igazgató is nagy megelége­déssel fogadott, hisz a négy útért ennyi büntetés még min­dig olcsóbb, mintha felesége és családja ez alkalmakkor vonaton közlekedett volna. És itt következik az, amit az ítélet után mi is szeretnénk el­mondani, illetve felhívni a bíró­ság figyelmét valamire — ami­ről megfeledkezett. Figyelmen kívül hagyták, hogy a bevallott négy úton kívül még legalább 30 ilyen út szerepel ha­sonló »üresjárat« bejegyzéssel, mint az említett négy út. Milyen okok indokolják ezeket az üres­járatokat? Bizonyára nem a íe- ledékenység következtében nem kerültek be sem az útinaplóba, sem a menetlevelekbe. Ez a mu­lasztás minden joggal arra enged következtetni, hogy szándékos leplezés, takargatnivaló is van a dologban, hisz elképzelhetet­len, hogy mind a 30 és egyné­hány esetben e mulasztást a fe- ledékenység rovására lehetne írni. Ezt nem vehette figyelembe a bíróság — hisz ez nem terhelő bizonyíték! Dehát azt csak figye­lembe kellett volna venni, hogy a vontatóhoz ember kellett, akit nem a gépállomás igazgatója, hanem maga az állam fizet és hogy ennek az embernek olykor hajnali két órakor kellett fel­kelni az ilyen vikkend-utak mi­att, amiért a fizetésén felül még óránként 4.30 forint túlórát is ki kellett fizetni! — S szintén nem a gépállomás igazgatójának zse­béből!) Ezek a többletköltségek tehát már magukban indokolták volna, hogy a bíróság ne ilyen megértő liberalizmussal kezelje a pert, hanem igazságosabban, lelkiismeretesebben ítélkezzék és ne csak egyetlen ember, hanem az egész nép érdekeit tartsa szem előtt, mégha polgári per­ről van is szó. Jelölőgyűlés Soltvadkerten Soltvadkert Bacsó Béla-utcai választókörzet dolgozói a szépen feldíszített vásártéri iskola ter­mében megvitatták, hogy kit je­löljenek tanácstagnak. A gyűlés részvevői egyöntetűen Borbás Sándor 4 holdas dolgozó parasz­tot javasolták, aki az elmúlt években is becsületesen képvi­selte a választók érdekeit. — Örömmel adom szavazato­mat Borbás Sándorra, közsé­günk egyik legjobb termelőjére, aki ezévben is elsőnek végzett a kapások betakarításával, s az őszi kalászosok vetésével. Napi munkája mellett nem feledke­zik meg a lakosság ügyes-bajos dolgainak intézéséről sem — mondotta hozzászólásában Kol- mann András. Ezután Bíró Sándor a ta­nácstagok feladatairól beszélt, szerinte a legfontosabb felada­tuk az, hogy munkájukról szá­mot adjanak a választóknak. — Ugyanakkor javaslataikat, ész­revételeiket hasznosítsák a nép érdekében. A Bacsó Béla-utcai választókörzetben is lesz mit tenni. A kerekeskút megjaví­tása a környékbeli lakosság jó vízellátását fogja biztosítani. A község központjában lévő vásár­tér parkosításával pedig több­száz dolgozó kívánsága teljesül majd. (Kőrös Gáspár.) Időjárásielentés Várható időjárás szerda es­tig: ködös, párás idő, több he­lyen ködszitálás, Déli-délnyu­gati légáramlás. A nappali hő­mérséklet kissé emelkedik. — Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: 3—6, a legma­gasabb nappali hőmérséklet szer­dán 11——14 fok között. A kalocsai paprikából sok késsül exportra A Kalocsai Paprikabeváltóban most nagy szükség van a szorgalmas női munkás­kezekre. Ez évben egy hónappal később szállí­tották a termelők a paprikát a beváltóba, de ak­kor azután özönével. Azonnal hozzákezdtek a fűzés, a szárítás, a félkésztermék gyártásához. Csakhogy az idei paprika víztartalma a tavalyi 61 százalék helyett 80 százalékos. Magától érte­tődik, hogy a szárítás is hosszabb ideig tart, mint tavaly és igyekezni kellett, hogy a paprikát gyor­san felfűzzék, nehogy megrothadjon. Az üzem termelőmunkáját azonban sok minden akadá­lyozta még. Például nem érkezett meg Bulgáriá­ból a szükséges félkésztermék. Tetézte még a nehézségeket az, hogy a szükséges 400 tonna szénből csak 20 tonna érkezett meg a telepre. Hogy az üzem menetét biztosítani tudják, a meg­lévő tartalékokon kívül más üzemek segítették ki szénnel a paprikabeváltó dolgozóit. Mindezek ellenére nem adták fel a reményt. Igaz, hogy az október havi tervet 80—82 százalékra teljesítet­ték, de így is sok paprikát mentettek meg a rom­lástól, a penészesedéstől. Ezenkívül biztosították, hogy a gyár exportkötelezettségét teljesítse. így októberben az Egyesült Államokba elszállított édes-nemes, félédes, erős paprika, a Szov­jetunióba elszállított erőspaprika, Uruguayba, Dániába, Finnországba, Belgiumba elszállított különféle ízű, de kiváló minőségű kalocsai papri­ka hirdeti a magyar ipar és mezőgazdasági ter­mékek jó hírnevét. Újabb szállítmányt indítanak rövidesen Ausztráliába és Ausztriába. A z asszonyok, lányok, az üzem műszaki ve- zetői megígérték, hogy a lemaradást pótolják és most a forradalmi műszakban több paprikát gyártanak az előírtnál; A Kiskőrösi Asztalosipari KTSZ bútort készít a lakosságnak A SZÉP BÜTOR a lakás egyik kincse. A bútorvásárlás a hétköznapi élet megszokottsá- gában egy ünnepi esemény, melyre szívesen és örömmel emlékezik vissza mindenki. Nem is csoda, hiszen a bútorvásárlást sok minden meg­előzi. Nemcsak az, hogy az ember várja, mikor vásárolhatja meg, hanem szinte számolja a napo­kat, hónapokat és a megtakarított forintokat úgy rakja össze, mint fecske a fészkét — mindig egy keveset. Sok fiatal házaspár hiába tervezge­tett, mert bizony sokszor keresztülhúzták számí­tását. A helyi ktsz-ek legtöbbször közületeknek dolgoztak. MOST A KORMÁNY határozata nyomán az asztalosipari ktsz-eknek csak a dolgozók köz­vetlen szükségleteire szabad bútort gyártani. A Kiskőrösi Asztalosipari KTSZ dolgozói megértet­ték ezt az útmutatást s októberben 15 garnitúra körm-wdi nyers hálószobabútort gyártottak. Ebből a helyi földművesszövetkezetnek hét gar­nitúrát adtak át. A hálószobabútorok ára 5400 forint. Még gyártottak három komplett konyha­bútort is. NEM FELEDKEZTEK MEG a helyi népi szokásnak megfelelő bútorkészítésről sem. Három garnitúra, kevert tájigényes hálószoba­bútort készítettek három dolgozó paraszt, fiatal házaspár részére. Ennek a bútornak az ára 6500 forint. Ezenkívül még öt darab parasztkocsit is készítettek. Ügy határoztak, hogy novemberben még több családnak szereznek örömet azzal, hogy még több bútort készítenek» mint eddig. A BSűciki^kiiiintegyei Nyomda Vúllalaí újból elnyerte a* eliizenii címet

Next

/
Thumbnails
Contents