Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-03 / 260. szám

Milyen tanácsokkal szolgál a Fűtéstechnikai Gazdasági Iroda Budapesten, a Nádor-utca 30. szám alatt működik a Fűtés­technikai Gazdasági Iroda. Az iroda cime arra engedne követ­keztetni, hogy itt olyan fűtéstechnikai eljárások megvalósításán fáradoznak, melyek végeredményben az annyira fontos és nép­gazdaságunk erejét növelő szénmegtakarításhoz vezetnek. Ugyebár ez olyan érthető volna, mint az egyszer egy az egy. Éppen azért, mert ilyen érthető, hát nem így van. Ki tudja ma már megállapítani, előbb születik-e egy iroda, vagy a hozzá szükséges bürokrácia, vagy éppen fordítva. A Fűtés- technikai Gazdasági Iroda ugyanis nem áll hadilábon a bürokrá­ciával. Most ősszel az ország valamennyi vállalatához, közintéz­ményéhez egy sokszorosított körlevelet intézett. így többek kö­zött a 90 helyiségből álló bajai tanítóképzőintézethez is. A Fűtés- technikai Gazdasági Iroda csak az alábbi kérdésekre volt kí­váncsi, mégpedig három napon belül: 1. Az intézet helyiségeinek hosszúsága, szélessége, magas­sága. 2. A külső falvastagságok. 3. A ktilső ajtók, ablakok méretei. 4. Mi van a helyiségek alatt, felett és mellett. 5. A helyiségekben lévő kályhatípusok. 6. Az erről szóló térkép elkészítése után az északi irány be­jelölése. Teljes két napját vette igénybe egy embernek, míg a munka elkészült. A tanítóképzőintézet annak rendje és módja szerint jelentését meg is küldte. A jelentéssel egyidejűleg pedig közölte, hogy a tanintézet fűtésére 1935 óta 600 mázsa szénre van szük­sége, melyet az idén is hiánytalanul megkapott. Elképzelhető az ijedtség, mikor pár hetet követőleg a Fűtés- technikai Gazdasági irodától újabb levél érkezett. Ezúttal vasta­gabb, mint az előző. Félve bontották ki és abból meglepetésükre egy 40 ívből álló »Fűtési Tanács« hullott ki. A legnagyobb meg­lepetés azonban akkor érte az intézetet, mikor a Fűtéstechnikai Gazdasági Iroda levele közölte velük, hogy bármit is mondanak, az 1935 óta szerzett tapasztalatok bármit is tanúsítanak, az mind nem számít. A Fűtéstechnikai Gazdasági Iroda jobban tudja, mire van szüksége egy ilyen intézetnek, érdektelen számukra ki mit mond, mert amit ők mondanak az az igazi és igenis 600 mázsa tüzelő helyett, — értsék meg, mert ez olyan igaz, minthogy az iroda egyesegyedül a fűtéstechnikához ért, — 920 mázsa tüzelőbe van szükségük és a 320 mázsa szenet sürgősen szerezzék be. Nos, így állunk a Fűtéstechnikai Gazdasági Irodával. Meg­nyugtatásul csak annyit írok meg, hogy a bajai tanítóképzőinté­zet nem igényli a 320 mázsa szenet. Számára elegendő a kiutalt és megérkezett 600 mázsa szén is. A tavalyi zord és hosszú télen is meleg tantermeket tudtak biztosítani vele. Erről persze nem ér­tesítették a Fűtéstechnikai Gazdasági Irodát. Minek. Elég, ha ezúttal veszi ezt tudomásul. BIRO LÁSZLÓ. Megjelent a „PROPAGANDISTA“ legújabb száma A Propagandista most meg­jelent október-novemberi kettős száma segítséget nyújt a propa­gandistáknak a kongresszusi anyag első témájához, emellett a lap fontos cikkeket közöl aktuális gazdaságpolitikai kér­désekről a kongresszusi anyag második témájához. Az MDP III. kongresszusa anyagainak tanulmányozásához közli a lap: Molnár János cikkét: »-Népi demokráciánk fejlődésének két szakaszáról«. A cikk elemzi a hatalom jellegét és a fő poli­tikai célkitűzéseket népi demo­kráciánk fejlődésének első és második szakaszában. Vizsgálja a fejlődés, s különösen a két sza­kasz közötti átmenet sajátossá­gait, s megmutatja a fejlődés sajátosságainak okait. Sántha Pál: »A szocialista nemzet kialakulásának néhány kérdéséről« című cikkében a klasszikusok tanításai alapján elemzi a szocialista nemzetek kialakulását. Rámutat a párt és a szocialista állam szerepére a szocialista nemzet kialakulásá­ban hazánkban. Megmutatja a népi-nemzeti egység szerepét szocialista nemzetünk fejlődé­sének mai szakaszán. Tímár Mátyás: »A takarékos­ság népgazdaságunk minden területén — az életszínvonal emelésének feltétele« c. cikke az 1954. október 1—3-i KV ülés szellemében elemzi a takarékos­ság problémáit. Megmutatja, miért szükségszerű velejárója a szocialista gazdálkodásnak a ta­karékosság, s konkrét tények segítségével rávilágít, milyen feladatokat kell megoldani a gazdasági élet legkülönbözőbb területein a takarékosság foko­zása érdekében. Tóth József cikkében: »A fe­gyelem megszilárdításának fel­adatai az iparban« — a technoló­giai-, munka-, bérfegyelem kö­rüli lazaságokat vizsgálja s meg­mutatja ezeknek káros gazdasági és politikai kihatását. ■»Válasz a propagandisták kér­déseire« c. rovatban közli a folyóirat: Gyenes Antal cikkét: »A munkásosztály és a parasztság érdekeinek azonosságáról és a köztük lévő ellentétek jellegé­ről« címmel. A cikk választ ad arra. hogy mi a két osztály ér: dekközösségének gazdasági alap­ja, s milyen kérdésekben mutat­kozik meg az érdekazonosság. Ugyanakkor megmutatja, mi­lyen kérdésekben és miért mu­tatkozik ellentét a két osztály között; s hogy milyen jellegűek ezek az ellentétek. E rovatban közli a lap a VII. kerületi párt­végrehajtóbizottság elméleti ta­nácsadójának konzultációs vá­laszát: »Az erkölcsi politikai egységről« címmel. »Nemzetközi kérdések« c. ro­vatban hozza a folyóirat Süme­gi Endre: »A Kínai Népköztár­saság harca Taivan felszabadu­lásáért« c. cikkét. A cikkíró vé­gigkíséri a taivani kérdés alaku­lását 1945-től napjainkig; A Propagandamunka tapaszta­lataiból c. rovatban közli a folyóirat: Illés Lajos cikkét: »Az iro­dalom, színház, film felhaszná­lása a propagandamunkában« címmel. A szerző megmutatja, hol és milyen módon tudják propagandistáink az első témá­nál új irodalmunk egyes kiváló alkotásait felhasználni, s ezáltal a foglalkozást érdekesebbé, szemléletesebbé tenni. Búza Márton: »A klasszikusok tanulmányozásának néhány kér­déséről« c. cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a III. kon­gresszus anyagai jó tanulmányo­zásának elengedhetetlen feltétele a klasszikusok tanításainak ismerete. Soós Levente cikke: »Hogyan készültem fel a politikai iskola első témájának első előadására« — jelentős segítséget nyújt az alapfokú politikai iskolát ve­zető propagandistáknak. E rovatban közli még a lap: Csányi Lászlóné cikkét »Szün­tessük meg a propagandisták túlterheltségét«, s Toldy József cikkét: »Hogyan használjuk fel a pártoktatásban a Hazafias Népfront helyi programmját?« címmel, és Tóth János: »A Láng-gyári DISZ-szervezet fel­készült az új oktatási évre« c. cikkét. Mit olvasson a propagandis­ta? c. rovatban a folyóirat Mol­nár Endre ismertetését közli Varga Jenő: »Az imperializmus gazdasági válságának és politi­kájának fő kérdései« című mű­véről. (MTI) Mit láttunk vasárnap? Hétről-hétre figyelemmel kísérjük megyénk labdarúgócsapatainak sze­replesét. Ezen a vasárnapon ünne­pelte Kecskemét város felszabadu­lása 10. évfordulóját. A labdarú­gó összecsapásokon kívül egész sereg sportesemény tette színessé és ér­dekessé a város ünnepét. A két kecskeméti NB Il-es csapat szereplését változatlanul nagy ér­deklődés kísérte. Ezúttal, talán éppen a nagy ünnep tiszteletére, mindkét együttes kitett magáért. Nemcsak győztek, hanem ami legalább annyira fontos, kitűnő tel­jesítményeket nyújtottak. A Kecskeméti Honvéd értékes győ­zelmet aratott Szegeden a Lokomo­tív felett. A kiesés szempontjából sorsdöntő találkozón régen látott jó játékot nyújtott a Honvéd és ide­genből is biztosan hozta el a 2 pon­tot. Jobb játékvezetéssel a győzelmi arány lényegesen nagyobb lett vol­na. a játékvezető két szabályos gól­tól fosztotta meg a Honvédőt. A csa­pat védelme és a fedezetek az első félidőben, a csatársor pedig szünet után nyújtott nagyszerű teljesít­ményt. A Honvédnak most már 30 pontja van, elég jó a gólaránya. Ezzel tartja a hatodik helyet. A nagy ver­sengésben azonban további pontokra van szüksége ahhoz, hogy végérvé­nyesen bebiztosítsa helyét az NB 11-ben. A csapat formája felfelé ível, tehát minden remény megvan arra, hogy újabb győzelmekkel vívja ki he­lyét a kétcsoportos NB II-ben. A Kecskeméti Kinizsi úgy küzdött, mintha ettől függött volna a bajnoki cím sorsa. Aki nem ismerte a tabellát és nem tudta, bogy a Békéscsabai Építők áll a harmadik, a Kinizsi pe­dig a 12. helyen, annak hihetetlennek tűnt az, hogy a Kinizsi mennyivel jobban, korszerűbben játszott, mint ellenfele. A Kinizsi sokkal nyugod- tabban játszott és jónevü ellenfelét meglehetősen biztosan nyőzte le, min­den csapatrészében jobbnak bi­zonyult. A Kinizsi vasárnap olyan játékot mutatott ismét, amellyel nelye lenne az NB Il-ben. Az elmúlt héten arról számoltunk be, hogy befejeződött a megyei labdarúgóbajnokság küzdelme. Ez a valóságban csak annyiban felelt meg, hogy legtöbb csapatunk befe­jezte a Küzdelmeket és eldőlt a bajnoki cím sorsa is. A megyei TSB újabb döntése értelmében azon­ban le kell játszani azokat a mérkő­zéseket, amelyek a kiesés szempont­jából fontosak és amelyek elmarad­tak valamelyik csapat meg nem jele­nése miatt. Ezek lejátszása most azért vált szükségessé, mert a ki­esést gólarány is eldöntheti, tehát le kell játszani ezeket a mérkőzése­ket. Három ilyen mérkőzésről van szó: mindháromnak egyik részve­vője a Tiszakécskei EFSK. A Kalo­csai Kinizsi elleni mérkőzésre va­sárnap került sor és a tiszakécs- keiek súlyos vereséget mértek a ka­locsaiakra (8:1). A tiszakécskeiek- nek még bátra van a bácsbokodiak és a Bajai Építők elleni mérkőzése is. Csak ezek lejátszása után mond­hatjuk befejezettnek az 1954, évi megyei labdarúgóbajnokságot. Érdekesen alakul a megyei B) osztály bajnoksága is, az Északi­csoportban. Mint ismeretes, itt a soltvadkertiek és a Kalocsai Fáklya között dől el gólarányon a bajnok­ság sorsa A kalocsaiak vasárnap nagy lépést tettek a bajnoki cím felé: Lajosmizsén 1:0 arányú győ­zelmet arattak, ugyanakkor még nem játszották le a Kiskunfélegyliá­zi Lokomotív—Soltvadkert mérkő­zést. Erre vasárnap kerülne sor, de a kiskunfélegyháziak bejelentették, hogy nem utaznak el Soltvadkert- re. Ez nem éppen sportszerű megol­dás. A megyei TSB erélyes intézke­désére van szükség, hogy méltóan tudják befejezni a B) osztályban is a bajnokságot. Reméljük, hogy a. félegyháziak elutaznak és ott spor1 - szerű küzdelemben mérik össze ere­jüket a bajnokságra pályázó soltvad- kertiekkel. Ezt kívánja a szocialista sport­erkölcs is M. A kiskunhalasi Úttörőház sportszakköre Balotaszálláson A Kiskunhalasi Uttörőház tagjai a patronáló mozgalom keretében lá­togatást tettek Balotaszálláson. A látogatás célja az volt, hogy a kis­kunhalasi úttörők segítséget nyújt­sanak sportvonalon a balotaszállá- siaknak. Ez a segítség azonban nemcsak erre az egy alkalomra szorítkozott, hanem a megbeszélés alapján a két úttörőcsapat között a továbbiakban is szoros lesz a kap­csolat. A balotaszállási úttörőknek is szép otthon ük van, nagy hiba azonban az, hogy az otthon felszerelése hiá­nyos. A ping-pongasztal teljesen rossz állapotban van. Azonnal meg­született az elhatározás. Beviszik magukkal az asztalt Kiskunhalas­ra, ahol az asztalosszakkör azt meg­csinálja. A látogatás során tervet dolgoz- i tak ki a két úttörőcsapat közös •’ munkájára vonatkozóan. A kiskun­halasi úttörők felkeresték a balota­szállási sportfelelöst is, akivel meg­beszélték az úttörők rendszeres sportolásának kérdését is. A megbe­szélés eredményeképpen Detrik De­zső elvtárs, sportfelelös, ígéretet tett arra, hogy segítséget nyújt az úttörőknek egy korszerű röplabda­pálya megépítéséhez. A jólsikerült látogatás után a kis­kunhalasi úttörők elhatározták, hogy a jövőben rendszeresítik patronálo- munkájukat és az elkövetkező hetek­ben további községek úttörőcsapa­tait keresik fel, hogy ott a sport- munka megindulásához pajtásaik­nak segítséget nyújtsanak. Kállai György né, Kiskunhalas. Milyen a sportvezetés Kerekegyházán? Másfél évvel ezelőtt igen nehézke­sen működött a Kerekegyházi Egy­séges Falusi Sportkör. A sportkör vezetői egyhelyben topogtak, rend­szerint nagy elfoglaltságukra hivat­koztak, aminek az volt az eredmé­nye, hogy a sportkör szétzüllőfélben volt. Nagy változást okozott a sport­kör életében az, amikor a ve­zetésbe bekapcsolódott dr. Ko­vács Gábor orvos, ő nagy el­foglaltsága mellett is szakított időt arra, hogy a sportkörben irányító és szervező munkát végezzen. Dr. Kovács Gábor ma is a sportkör elnö­ke és eredményes munkáját di­csérik azok az eredmények, amelye­ket az utóbbi időben a sportkör el­ér. A kerekegyházi sportkört méltán sorolhatjuk a legjobb falusi spor- körök közé. A sportköri elnök legnagyobb ér­deme az, hogy maga mellé kiváló társadalmi aktívákat tudott szer­vezni és az ő lelkes, odaadó munká­ja nyomán az egész sportköri veze­tőség példamutató munkát végez. Ezek közé tartozik id. Veroszta György gazdasági vezető, Tóth Im­re sportszervező és Peczelák György szertáros, vezetőségi tagok. A sportkörnél a legnagyobb rend­ben vannak a különböző nyilván­tartások, előjegyzések. Az ezen a téren végzett munka példamutató a többi sportkör számára is. Da anyagilag is jól áll ez a sportkör. Nemrégen rendeztek egy sportbá- lat, amelynek tiszta bevétele több,' mint kétezer forint volt. Komoly tervei vannak a sportkör­nek. Körül felszántják a pályát és élősövénnyel ültetik be. így az amúgy is szép sportpálya még szebi* külsőt kap. A kerekegyházi sportélettel kap­csolatban hiányosságként lehet fel­hozni azt, hogy bár néhány igen lelkes sportember vezeti és irányít­ja a sportol, sokan, főleg a peda­gógusok közül távoltartják magukat a sportkör munkájától. Hisszük, hogy Kovács sporttársék eredményes munkája láttán sokan kapcsolódnak be a kerekegyházi sportkör munkájába. Ha ez megtör­ténik, akkor még eredményesebb lesz a kerekegyházi sportkör 1955. évi munkája. Dorogi Károly, JTSB elnök. Kecskéméi. Sportered menyek KOSÁRLABDA a két csapat kü­Szegedi Haladás— Alföldi Kecskeméti Kinizsi (női) 53:50 (34:33) Kecskemét. Vezette: Szatmári, Dé­Nagy küzdelem folyt a két csapat között az összevont bajnokság 2. he­lyezéséért. A fiatalokból álló Kinizsi nem tudott megbirkózni a tapasztal­tabb Haladással. Különösen a le­pattanó labdák megszerzésében volt Bács-Kiskun megye 1954. évi ifjúsági kötöttfogású birkózóbajnoksága Az elmúlt héten rendezte meg a Megyei TSB Baján, a III. Béla- gimnáziumban Bács-Kiskun megye 1954. évi ifjúsági kötöttfogású bir­kózóbajnokságát. A verseny eredménye: 50 kg: 1. Frei (Bajai VB), 2. Farkas (Kméti Kinizsi), 3. Bende (Kalo­csai Kinizsi). S3 kg: 1. Dobó (Kalocsai Kinizsi), Komáromi (Kméti Kinizsi), 3. Tóth J. (Kalocsai Kinizsi). 56 kg: 1. Garajszki J. (Bajai Traktor), 2. Dobi (K. Vasas,1, 3. Det- re (B. Traktor). 59 kg: 1. Greksa (Kalocsai Kini­zsi), 2. Kállai (Kméti Kinizsi), 3. Vatai (Kalocsai Kinizsi). 62 kg: 1. Molnár (Kméti Kinizsi), 2. Rendeczki S. (Kméti Kinizsi), 3. Tuchardt (B. Traktor). 66 kg: 1. Dósa (K. Vasas), 2. Ko­vács Kalocsai Kinizsi), 3. Kecskés (Kméti Kinizsi) 70 kg: 1. Pos'vai (B. Traktor), 2. Liska (Kalocsai Kinizsi), 3. Keszt­helyi (Bajai Traktor). 71 kg: 1. Csontos (Kméti Kinizsi), 2. Dunai (Kméti Kinizsi), 3. Halasi (Kméti Kinizsi). 79 kg: 1. Szarvas (Kalocsai Kini­zsi). Nehézsúly: 1 Takács (Kméti Kini­zsi), 2. Tóth (kalocsai Kinizsi) A verseny 1. és 2. helyezettjei okt. SO-án és 31-én résztvettek a terü­leti bajnokságon Hódmezővásárhe­lyen. Jól sikerült a megyei általánosiskolai atlétikai verseny nagy különbség zott. Kosárdobók: Halászné 11, Csikesz 10, illetve Szabóné 37, Jávorka 9. LÖVÉSZET A bácsalmási járási TSB nagy­sikerű lövészversenyt rendezet t Bácsalmáson, melyen a községek lövészei nagy számban vettek rész'. Az egyéni verseny eredményei: 1. Kiss János (Tataháza) 79 kör­egység. 2. Rábli János (Bácsalmás) 71 kör­egység. 3. Piukovics István (Mátételke) 70 köregység. 4. Baranyi Ferenc (Bácsalmás) 6» köregység. A csapatversenyben 7 indulóbó! •* értékelve. 1. Tataháza 326 köregység 2. Bácsalmás 246 köregység 3. Mátételke 211 köregység 4. Katymár 204 köregység Apróhirdetések AZ 54. SZ. Autóközlekedési Vállalfrt (TEFU) gépkocsiszerelőket keres, azonnali belépéssel. — Jelentkezés: Kecskemét, Árpád-város 19. szám alatt. 3396 Az elmúlt héten rendezte meg a megyei oktatási osztály az ált. is­kolások megyei atlétikai versenyét Kecskeméten. A versenyen mintegy 80 fiú és leány vett részt. Az első ált. iskolai megyei atlétikai ver­seny mind a rendezésben, mind az eredményekben jól sikerült. Leg­jobban Baja város és a bajai járás versenyzői szerepeltek. Eredmények: Fiúk : 60 m síkfutás: 1. Ákos Antal (Ba­ja) 8 mp, 2. Kohn Endre (Kalocsa) 8.2 mp. 3. Bereczki György (bajai \) 8.3 mp. Magasugrás: 1. Csermák Sándor (bajai j.) 145 cm, 2. Tarjányi Ká­roly (Kiskunf.) 140 cm, 3. Örké­nyi Csaba (Kecskemét) 135 cm. Távolugrás: 1. Ákos Antal (Baja) 516 cm, 2. Gombos András (bajai j.) 486 cm, 3. Lovas István (Alpár) 437 cm. Súlylökés: 1. Bubáiéi Róbert (Ka­locsa) 10.27 m, 2. Lac.zkó Zoltán (Kalocsa) 9.58 m.’ 3. Gombos And­rás (bajai j.) 9.50 m. Kislabda: 1. Laczkó Zoltán (Ka­locsa) 72.40 m, 2. Ferencz László (Baja) 69.20 m, 3 Gyürűsi Lajos .(.bajai jj 67.5Q Leányok : 60 m síkfutás: 1. Józsa Rózsa (La- josmizse) 8.3 mp, 2 Fábián Éva (Kiskunf.) 8.4 mp. 3. Földesi Júlia (Kalocsa) 8.5 mp. (Versenyen kívül: Gindl Mária (Baja) 8.2 mp.) Magasugrás: 1. Nagy Erzsébet (bajai j.) 130 cm, 2. Németh Mária (bajai j.) 127.5 cm, 3’. Ványa Katalin (Baja) 127.5 cm. Távolugrás: 1.‘Ványa Katalin (Ba­ja) 426 cm, 2. Túrái Sarolta (Kis­kunf.) 419 cm, 3. /dózsa Rózsa (La- josmizse) 418 cm. Súlylökés: 1. Nagy Erzsébet (ba­jai j.) 761 cm, 2. Juhász Erzsébet (bácsalmási j.) 703 cm, 3. Kiss Júlia (kecskeméti járás) 669 cm. Kislabda: 1. Nagy Erzsébet (Csátalja) 57.80 m, 2. Hosnyánszky Kató (Baja) 52.35 m, 3. Tóth Mária (dunavecsei j.) 51 55 m. Járások versenyében: 1. Bajai járás 2. Baja város 3. Kalocsa 4. Kiskunf. 5. Kecskeméti járás 6. Bácsalmási járás 7—8. Kecskemét, város és kunszentmikl. j. D—11 Dunavecsei, kiskőrö*! és. giskufläalaa 69 p. 49 p. 39 p. 26 p. 20 p. 7 P. 5 p. MÉRLEGKÉPES könyvelőt keres (férfit, vagy nőt) az Autó és Gépja­vító KTSZ, — Kecskemét, Szegedi- út 1. sz. 3393 A KPM határozata értelmében a. békéscsabai AKIG megszűnt, helyet- te Bács-Kiskun megye területén 13 kiterjesztett hatáskörrel 1954 Okto­ber 16-tól kezdődően a Szegedi AKIG* létesült, mely nov. 1-től Szeged, Sztálin-krt. 79. sz. a. működik. 3395 GYERMEK ETSZERETÖ bejárónőt azonnali belépéssel keresek. — Kecskemét, Sétatér-u 28, sz. 3391 GYAKORLATTAL rendelkező bér- számfejtő, SZTK ügyintéző azonnali belépésre felvétetik. — Bácskiskun. megyei Baromfi- és Tojásbegyüjtö Vállalat, Kecskemét, Bercsényi utca 2 sz. 3392 HÁZTARTÁSI alkalmazottat kere­sek. — Kecskemét, Kada Elek-utca 13. sz. Szabóné. 1170 Bácskiskunmegyei NÉPÚJSÁG az MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága napilapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztöseg: Kecskemét, Széchenyi tér 1 sz. Telefon: 25—16. 26—19. 11—22. 20—97 Felelős kiadó: NÉMETI JÓZSEF Kiadóhivatal : Kecskemét, Széchenyi tér L sz Telefon: 22—09 Bácskiskunmegyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 24—09 1 £. pl Látású Imre Igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents