Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-14 / 270. szám

r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AI MPPBACSKISKUNMCGYEIPARTBIZOTTSAGAHAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 270. SZÄM Ára SO fillér 1954 NOV. 14. VASÁRNAP Hazánkban minden hatalom a dolgozó népé! Erősítsd a nép hatalmát! Szavazz a Népfront jelöltjére! (A Hazafias Népfront választási jelszavaiból.) J A falusi nevelők tanácskozása előtt Megkezdte termelését a Kecskeméti Kézműipari Vállalat Az oktatásügyi minisztérium és a pedagógus szakszervezet november 15—16-án rendezi meg a Falusi Nevelők Országos Kon­ferenciáját. Ezt szükségessé tette az a tény, hogy a Központi Vezetőség határozata és a III. kongresszus célkitűzései igen ko­moly feladatok elé állítják nemcsak a minisztériumot, hanem a pedagógusokat is. E célkitűzéseket csak úgy lehet megvalósítani, ha a tanügyi igazgatás — mint a Köznevelés írja — »együtt a nevelőkkel" dolgozik. Megyénk pedagógusait 37 tanyai és falusi nevelő képviseli az országos tanácskozásokon. Feladatuk komoly­ságának megfelelően előkészítésük az október 25-én megtartott értekezleteken kezdődött, amikor a tantestületek azokat a fel­adatokat — amelyeknek megoldását a konferenciától várják — megvitatták. A Központi Vezetőség határozatának elhangzása óta az okta­tásügyi minisztérium által kiadott in tévedések, útmutatások már ezt a célt szolgálták. A beruházásokat jórészt az általánosisko- iákra fordították. Megyénkben is csaknem 300.000 forinttal több jutott szemléltető eszközök és könyvek beszerzésére, s háromszo­rosa a múltévinek Iskolaépítésre, berendezésekre. Eredményeket értünk el főleg a tanyai nevelők fizetésének rendezésével, s a letelepedési segély rendszeresítésével. A szakosított oktatás ki- szélesítésére 72 tanárjelöltet küldött a minisztérium iskoláinkba. A nevelési értekezleteken felmerült panaszok azonban arra mutatnak, hogy a kormány- és párthatározatok megvalósítására nem minden községi tanácsnál van meg a jóindulat, így lehet­séges az, hogy nem mindenütt találnak módot a konyhakertek és az iskolai gyakorlókertek biztosítására. Vagy pl. a beiskolá­zásra vonatkozó 15/1951. sz. törvényerejű rendeletet olcsó népsze­rűségre törekedve, Igen sok helyen nem hajtják végre. Ezért állapítja meg a dunaszentbenedeki iskola nevelőinek értekezlete, hogy a valóságban csak önkéntes, de nem kötelező iskolábajárás- ról beszélhetünk. Csupán családlátogatással megszüntetni a mu­lasztásokat a tavaszi és őszi munkaidőben — állapítják meg Mis­kén —, amikor a szülők kereken kijelentik, hogy nem engedik iskolába a gyermeket, míg a munka tart, nem lehet. Ezért látják a konferencia igen fontos feladatának a foktői nevelők: megvi­tatni, hogyan kerüljünk közelebb a néphez, hogyan szerettessük meg az iskolát. Innen ered az az óhaj is, hogy hozzuk közelebb az általánosiskolát a gyakorlati élethez. Ezért javasolják a hajó­siak; vizsgáljuk meg, .nem lenne-e szükséges a mezőgazdasági alapismeretek tanítása a falusi, tanyai iskolában? A szülői házzal való jobb kapcsolat kiépítésének igénye ösz- szefügg a fontos, de eddig háttérbeszorult nevelés kérdésével. A minisztérium is főleg az oktató munka színvonalának megjavítá­sához adott segítséget. Ezért szeretnék nevelőink a viták közép­pontjába állítani a nevelés problémáját. Ennek szükségessége szinte egyhangúan merült fel az értekezleteken. «— Bár tanterveink megjelölik a legfőbb nevelési célkitűzése­ket, eddig sohasem elemeztük komolyabban, milyen is legyen az általánosiskolából kikerülő tanuló! — írja a Köznevelés. A mi­nisztérium, a pedagógusok egyaránt a konferenciától várják a megoldást. Az oktató-nevelő munka tárgyi feltételeinek biztosításáról az értekezleteken a jogos igényesség hangja szól. Oktatásügyünk fej­lődése azonban legszorosabban összefügg népgazdaságunk fejlő­désével, helyzetével, feladataival. Ezért helyes, hogy a konferen­cián megvitatják a küldöttek a 6Zoctalizmus építésének új szaka­szában a leglényegesebb politikai és gazdasági célkitűzéseket. Tisztázásra szorul a nevelők társadalmi munkája is. Községi tanácsaink vezetői gyakran nem a nevelők adottságainak jobban megfelelő kulturális munkát, a falusi DlSZ-szervezetekben való közreműködést kívánták. A konferencián a Központi Vezetőség februári határozata értelmében meg kell vizsgálni a falusi, tanyai nevelők társadalmi munkájának jellegét. A Hazafias Népfront megalakulása még időszerűbbé teszi a falusi pedagógusok meg­növekedett szerepének tisztázását. Itt azonban jogosan vetik fel nevelőink a megbecsülés kérdését, s azt a sok sérelmet, amely az életben gyakran ennek ellenkezőjét bizonyítja. Lehet-e a ne­velők megbecsüléséről beszélni akkor, ha az állami gazdaság ve­zetője elvárja, hogy az állapotos tanítónő négy és fél kilométert gyalogoljon a tanyai iskolához, ugyanannyit vissza, mert ott szá­mára nem tudnak lakást biztosítani; ugyanakkor a gazdaságnak három, személyes használatra rendelt kocsija is van, mint Kun- feh értón. Megbecsülésre mutat-e az a közöny, amellyel a pedagógusok lakáskérdéseit kezelik a községi tanácsok? A sokféle sérelem is sürgetőbbé teszi az .országos tanácskozást. Kezdeményezőkészséget, nyílt, tárgyilagos bírálatot és a ha­ladás vágyát mutatják az előkészítő értekezletek. Bizakodással nézhetünk a konferencia elé, mert a munka színvonalának eme­léséhez fog vezetni, s mert a nevelőt visszaadja hivatásának, hogy formálója lehessen az újnak, s őrzője mindannak, ami ha­gyományainkban szép és előremutató, * « « « ’ * ' ' 1 - ~~~ SEBŐ GYULA. Alig néhány hete a Czollner- téren megkezdte működését a Kecskeméti Kézműipari Válla­lat. Pici kis helyiségekben szor­goskodik, de ez mit sem tesz, hogy kiszabott anyaggal lássa el Kecskemét, Tiszakécske, Kis­kunfélegyháza, Szabadszállás és Kerekegyháza varrni tudó házi­asszonyait. A vállalat termelő munkáját csak november 7-én kezdte meg és azóta minden nap 40.000 fo­rint értékű ftanellt, kartont és szövetet dolgoz fel. Bár nem terv, illetve nem kötbéres szer­ződés szerint termel, de már így is rendszeresen szállít kész gyermek-, fiú- és leánykanadrá­gokat, ruhácskáikat, köténykéket, valamint női flaneUruhát, heti átlagban 2000 darabot a nép­boltok szaküzleteibe és az álla­mi áruházakba. A HŰTŐIPARI Vállalat ter­melési tervét 148.7 százalékra teljesítette a harmadik negyed­évben. A vállalat a bérhűtésen kívül jéggyártással, fagylalt- gyártással és felújítási munká­latokkal foglalkozik. A KIMAGASLÓ eredményt a vállalat úgy érte el, hogy a jég­gyártás kapacitását a munka jobb megszervezésével, a gépház és a jéggyár dolgozóinak állandó szo­ros kapcsolatával segítette elő. így a vállalat jelentős mérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy a nyári időszakban nem voltak za­varok Kecskemét jégellátásában, sőt Kecskeméten kívül Buda­pestre, Gödöllőre, Szobra, Du­na vecsé re is tudott jeget szállí­tani. MEGSZERVEZTE a vállalat a jég házhozszállítását is. A vá­ros közönsége, az egyes élelmi­szer kiskereskedések és húsbol­tok. házhczszállítva kapták jég­szükségletüket. A VÁLLALAT tervében csu­pán léfagylaltgyártás szerepelt. A vezetőség terve, hogy még decemberben megkezdik a ló­dén-, fiú- és leánykabátok gyár­tását. A mintadarabokat Buda­pestről kapják. Úgy tervezik, hogy még december elején a kosárfonó részleget is életre kel­tik. Ehhez persze megfelelő he­lyiség, berendezés és felszerelés is szükséges, melyről nem is fe­ledkeztek meg. Azért, hogy a Pártunk és kormányunk a dolgozók életszínvonalának eme­lése, élelmiszerekkel és egyéb közszükségleti cikkekkel való jobb ellátása érdekében a ha­tározatok és rendeletek egész sorát hozta. A szőlő- és gyü­mölcstermelés szempontjából egyik legfontosabb a 4/1954. (III. 21.) FM. sz. rendelet. Ez a ren­Saját kezdeményezésével a vál­lalat, saját régebben elkészített műhelyében, az előírt léfagylal­ton felül 5797 kilogramm fa­gyasztott fagylaltot és több mint 40.000 darab fagyókát gyártott terven felül. A TERMELÉS költségei rend­kívül kedvezően alakultait. Az önköltségi terv túlteljesítésével, a tervvel szemben, a korrekció figyelembevételével 194.000 fo­rint többletet ért el a vállalat. Mind az anyag, mind a munka­bérköltség felhasználása terén, a bevezetett szigorú takarékossági intézkedések meghozták ered­ményüket. A NEGYEDIK negyedévben a vállalatra még nagyobb kötele­zettségek teljesítése vár, mint a harmadik negyedben. A bérhű­tés mintegy négy és félszerese a harmadik negyedévinek. De kö­zös munkával sikerre viszik. KIRÁLY MARGIT, Kecskemét, Élelmezési Ipari Dóig. Szakszervezete lakosság igényeinek megfelelő ütemben tudjanak dolgozni, még ezévben kapnak tíz motoros var­rógépet, egy motoros szabásgé­pet, egy gomblyukkötőgépet, egy kombinált varrógépet. A vállalat csak elsőrendű ki­vitelezésű árut hoz forgalomba. Az esetleg hibásan befutó árut a javító részleg azonnal kija­vítja. delet ismét lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezeteken kívül egyéni gazdák is termesszenek eladásra gyökeres szőlővesszőt és gyümölcsfacsemetét. A kor- mányprogramm óta megnöveke­dett termelési kedv következté­ben egyre növekszik az érdek­lődés a szőlő- és gyümölcster­mesztés iránt. Ezért szükséges, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek mellett egyénileg dolgozó parasztok is foglalkozzanak szaporítóanyag előállításával. Ha tehát bárki eladási célra szőlőszaporítóanyagot, vagy gyü- raölcsfacsemetét kíván termesz­teni, engedélyért és bővebb fel­világosításért forduljon a járási tanácsok mezőgazdasági osztá­lyához. F. TÓTH JÓZSEF, megyei gyümölcstermelés" felügyelő. Megszívleltük a bírálatot VT unkáséletünk elválasztha- tatlan kelléke a kultúra. A kultúrnevelési felelősök ré­szére rendezett legutóbbi anké- ton a megyei pártbizottság kü­lönböző hibákra hívta fel fi­gyelmünket. Többek között a munkásszállások kulturális el­hanyagoltságára is. Bizottsá­gunk azonnal nekilátott a hibák kiküszöbölésének. Munkahe­lyeinkre rendszeres könyvtár­szolgálatot szerveztünk és kultúrgárdánk már ebben a hó­napban három jól sikerült est­tel örvendeztette meg dolgozóin­kat. Az egyik est a tápi ősze csői munkásszálláson, a másik a tápiószelei munkásszálláson és a harmadik a központi kultúrhe- lyiségünkben zajlott le. Szín­játszógárdánk és tánccsoport­jaink műsora után minden­egyes helyen saját zenekarunk szolgáltatta a tánczenét. A munkásszállásokon vállalatunk dolgozói között jól érezték ma­gukat az ottani gazdasági dol­gozók is. A többi vállalat is kapcsolód­**■ jón ebbe a munkába, szé­lesítsük egymásközött, csere­műsorokkal a kultúrtevékenysé- get. Krágl Jenő, Kecskemét, Építő Szakipari Vállalat­Korszerű szerelőműhelyt kap a kalocsai gépállomás A KALOCSAI gépállomáson november 30-án adják át ren­deltetésének az 53 méter hosz- szú és 15 méter széles szerelő- műhelyt. A műhelyt fűtőberen­dezéssel is ellátják. Ugyanitt nyolc személyzeti lakást is épí­tenek. Minden lakás kétszobás és fürdőszobával van ellátva. Az adóbevételi tervek teljesítésében a kalocsai járás vezet Megyénkben egyre több olyan dolgozó paraszt van,'aki a ta­nácsválasztás tiszteletére teljesíti adófizetési kötelezettségét, mert tudja, hogy ezzel is a Hazafias Népfront-bizottság programmjá- nak megvalósítását és az egész nép életszínvonalának emelését szolgálja. A kalocsai járás községei közül Drágszél teljesítette IV. negyedévi adóbevételi tervét is. A kunszentmiklósi járás bevételi eredményei azonban az utolsó hetekben komoly visszaesést mutatnak. Ennek egyik oka, hogy a pénzügyi apparátus nem hajtja végre az adóbehajtási intézkedéseket és a tanács sem fordít kellő gondot az adóbevételi tervek teljesítésére. A megyei tanács pénzügyi osztálya értékelte a városok és járások adóbevételi versenyét és a következő értékelést állította össze: Járások: VB-elnök; Pénzügyi oszt. v.: 1. Kalocsai Zsíros Károly Csizmadia Tibor 2. Kiskőrösi Farkasinszki Lajos Baracska Ervinné 3. Bajai Osztermann Béla Nyilas Ferenc 4. Kiskunhalasi Posvánc László Katona Miklós 5. Bácsalmási Varjú Pál Nagy Ferenc 6. Kecskeméti Szabó János Görög István 7. Dunavecsei Bíró Géza Győri Ödön 8. Kunszentmiklósi Kovács Mátyás Hódy József 9. KJkfélegyházi Szegedi László Borbély Lajos Városok: VB-elnök; Pénzügyi oszt. v. 1. Kalocsa Millasin Teréz Romsits Margit 2. Kiskunfélegyháza Horváth Béla Drahos László 3. Kecskemét Méhész Árpád Fehér Sándor 4. Baja Virágh Józsefné Dobó Gusztáv 5, Kiskunhalas Papp Ad ám , Zsíros László A Kecskeméti Hűtőipari Vállalat eredményei A szőlő- és oyümölcsfermsszfés fellendítése érdekében

Next

/
Thumbnails
Contents