Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-11 / 267. szám
Kiskőrösön Gombár István (Alkotmány-utca 30.) a gabonabc- adás után elsőnek teljesítette borbeadását. A képen Gombár István (fehér ingben) borból teljesíti beadási kötelezettségét. Patronálok segítségnyújtása a bajai járás termelőszövetkezeteiben a zárszámadások elkészítéséhez A BAJAI JÁRÁS termelőszövetkezeteiben folyik a zárszámadások elkészítése. Már majdnem minden szövetkezetben befejezték a leltározást és a garai Kossuth, a csátaljai Kossuth, a csávolyi Haladás és Búzakalász, az érsekcsanádi Vörös Csillag és a felsőszentiváni Béke termelőszövetkezetekben rövidesen összehívják a zárszámadásokat tárgyaló közgyűléseket. nek patronálóik. A Nemzeti Bank dolgozói nyújtanak segítséget a Coátaljai Budai Nagy Antalnak, a garai Kossuthnak, a felsőszentiváni Békének és a nagybaracskai Vörös Sziklának, a DÁV dolgozói pedig a csávolyi Haladásnak. A Kecskemét és Vidéke Borforgalmi Vállalat célgazdaságaiban megkezdték a szőlő takarását A Kecskemét és Vidéke Borforgalmi Vállalat a kormány- programra megjelenése után több új célgazdaságot hozott létre a gazdátlan és a termelőszövetkezetek által leadott szőlőterületeken. A vállalat szakemberei nagy odaadással végzik munkájukat. Ebben az évben 750 holdat készítenek elő a jövőévi termelésre. Az idén átvett szőlőterületeken is kicserélik a kiöregedett, tőkéket és a jövő év tavaszán pedig 100 hold új szőlőt telepítenek. Az új telepítések pótlásához saját termelésű vesszőjüket használják fel, ezért a soltvadkerti célgazdaság majdnem 30 holdon létesített szőlőgyökereztetési iskolát. A gazdaság területéről ez év őszén több, mint egymillió vesszőt szednek. A célgazdaságokban az elmúlt héten megkezdték a szőlő takarását. Több mint 500 holdat már befedtek, 300 holdat pedig előkészítettek a trágyázás alá. Mintegy 1000 vagon szervestrágyát ásnak be a termőhomokba és ezenkívül 100 vagon törkölyt vásárolnak a szeszfőzdétől a homok javítására, BÀCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPP BtfCSKtS K UN MEG YEl PARTBllOT TSAGAMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM Jra SO fillér 1954 NOV. 11. CSÜTÖRTÖK Béke és együttműködés A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóján tartott ünnepségek az egész szovjet hazában a kommunizmust építő békés népek erejének és eredményeinek hatalmas seregszemléjét hozták. A szovjet népek hősi erőfeszítése, a szocialista «par, a mezőgazdaság, az anyagi jólét emelésének minden pontján csodákat művelt. A Nagy Október ember és világformáló ereje, a szovjet népek sugárzó lendülete és békeakarata a világ minden táján elismerést, rokonszenvet váltott ki a becsületes emberek százmillióiban. — Belső helyzetünk erősebb, mint valaha — mondotta M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a nagy évforduló tiszteletére rendezett moszkvai ünnepségen — a hazánkban óriási lendülettel folyó gazdasági és kulturális építés, a kommunista párt és a szovjet kormány következetes intézkedései a szovjet dolgozók anyagi jólétének szakadatlan emelésére, szemléltetően bizonyítják a szovjet milliók békeszerető politikáját. Egy ilyen nép, egy ilyen állami és társadalmi rendszer, amely a békére épül fel, a békéért harcol, nem hirdethet más politikát, mint a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok közötti békés együttélés és baráti együttműködés politikáját. Az új szovjet állam születésénél ott áll a nagy békedekrétum, bizonysága a munkásosztály erejére, a munkásság és a parasztság megbonthatatlan szövetségére épült rendszer humanizmusának. Alig van ma valóban sürgősebb és jelentősebb politikai kérdés világszerte, mint a szocialista és a népi demokratikus országok békés egymás mellett élésének megvalósítása. Olyan fontossá vált ez a kérdés, hogy még az imperialisták is — pedig a szocializmusnak régi és elszánt ellenségei — ha demagóg módon is, de kénytelenek voltak beszélni a békés együttélésről, különböző nemzetközi fórumok előtt. — Churchill angol miniszterelnök és Eisenhower, az USA elnöke júniusi washingtoni konferenciájukon is erről nyilatkoztak. A kapitalista és a szocialista államok közötti békés együttélésnek mélyen gyökerező elvi alapjai vannak. Ez a marxista- leninista eszme teljes összhangban áll azzal az alapvető kommunista állítással, hogy a történelem folyamán a szocializmusnak kell a kapitalizmus helyébe lépnie és, hogy a jelenlegi szakasza a kapitalizmus általános válságának egyúttal a proletárforradalmak korszaka is. Ennek az elvnek az érvényesítése természetesen nemcsak a nagy szovjet államnak és a népi demokráciáknak a feladata és tiszte. Ebben részt kell vállalatok az imperialista tábor hatalmainak is. Az utóbbi években az Amerikai Egyesült Államok által hirdetett, úgynevezett »-erő politikája« azonban egyre ádázabb terveket kovácsol egy új háború előkészítésére és ami ezzel szorosan összefügg, egy a Szovjetuniót rágalmazó csalárd imperialista nemzetközi politika megvalósítására. Az elkeseredett próbálkozás, hogy a koreai háború egy a népi Kína ellen irányuló atomháborúvá szélesítsék ki, a Kelet-Németországban az elmúlt esztendő júniusában leleplezett felkelés, melyet az amerikaiak eszeltek ki, a délkeletázsiai paktum, a párizsi szerződések sorozata, mind-mind a békésen építő népek ellen indított egy-egy támadást. Hasonló erőfeszítések nyilvánultak meg az indokínai háború kiszélesítése iránt is. Az amerikai kormányon lévő párt a közelmúltban nagy vereséget szenvedett. Eisenhower politikája fölött november 2-án majdnem 45 millió amerikai szavazó mondott súlyos és kemény bírálatot. Ez a bírálat az amerikai külpolitika főirányvonalait is érintette. Az »erő« politikusai tehát sebeiket nyalogatva töprengenek újabb módozatokon, hogy megmentsék hadállásaikat, hogyan nyerhetnék vissza az amerikai dolgozók bizalmát és sok tekintetben Európa népeinek rokonszenvét. Szamukra ez nem könTtyű dolog, hiszen politikájuk menthetetlenül egy olyan helyzet felé sodorná őket, melynek eredményeként a Trockij által hangoztatott »sem béke, sem háború« állapota uralkodna. Ez természetesen szinte elképzelhetetlen. Hiszen az amerikai és másfajta imperialisták erőfeszítéseivel szemben ott áll a demokratikus népek válságmentes gazdaságának hatalmas gazdasági és katonai erejének bástyája. Ez a bástya most is és a múltban komoly figyelmeztetés az imperialisták számára. Emellett egyre inkább tért hódít a Szovjetunió és a mi országunk által is hirdetett politikai irányvonal, amelynek útja az általános leszerelés, a tömegpusztító fegyverek eltiltása, az országok közötti gazdasági és kulturális csere, a békés együttélés eivének érvényesítése. Ennek a politikának a célkitűzései világosak, egyértelműek és nem utolsó sorban tényekben nyilvánulnak meg. Ezt a politikát példázza a Szovjetunió és Jugo- sz’ávia közötti normális kapcsolatok kialakulása, ezt példázzák a magyar-jugoszláv viszonyban beállott változások. A békés együttélést Őszintén kívánja a mi népünk is. Itt Bács-megyében, a jugoszláv—magyar határon a békés égyüttélés elvének hirdetése .uilönös jelentőségű, hiszen a nemzetközi feszültség egyhülésének komoly tényezői rejlenek a határainkkal szomszédos népekkel való normális kapcsolatok visszaállításában. A ZÁRSZÁMADÁSOK eddigi adatai a járás termelőszövetkezeteinek további gazdasági megerősödését bizonyítják. Növekedett a termésátlag, jelentősen megnőtt a szövetkezetekben az állatállomány, emelkedett a tagok munkaegység utáni részesedése. A garai Kossuth tagjai a részeredmények alapján teljes bizakodással néznek a jövő év eredményei elé, hogy termény- és készpénzrészesedésük jövőre el fogja érni a munkaegységenként! 100 forintot. A ZÁRSZÁMADÁSOK elkészítésénél nagy segítséget nyújtanak a termelőszövetkezetekKovács F. Ilona munkaérdeméremmel kitüntetett sertésgondozó LACSONY, vékonyka fiatalasszony. Egy nappal azután volt az esküvője, hogy Pestre hívták a kormánykitüntetés átvételére. Ha dédelgetve karjába veszi valamelyik sivitozó, rúgkapáló védencét, olyan, mint egy alvósbabát ringató, játszadozó kislány. Ha meg a jólmegter- mett húsz anyakoca közé áll, szinte elvész közöttük. Három éve dolgozik a Kiskunhalasi Sertés- tenyésztő- és Hizlaló Vállalat tény észtelepén. Télen hóviharban, nyáron fullasztó porban kerékpározza végig a hosszú utat, de reggel hatkor percnyi pontossággal ott áll a kutricáknál. Három éve csinálja mindennap ugyanazt: átveszi az é])eliőrto(. az állományt. Az állatai már a hangjáról megismerik, — de ő is szinte egyenkint ismer minden malacot. Aztán következik az etetés. A hatnapos malacok a szopás mellett már pörkölt árpát kapnak, húsznapos koruktól kezdve pedig darát. Ekkor a bojtár kihajtja a falkát az erdőre. Nyáridőben az Izsák-tanya a szállás, eszményi nevelőhely: lombos erdőkkel kerítve. Ilonka ezután minden etetőedényt tisztára súrol és a kut- ricákba friss szalmát rak. A malacok négyszer esznek napjában — s mind a négyszer tisztára mosott vályúkból. Fagyos télben nem könnyű munka ez a tisztogatás, mintahogyan nem könnyű a naponkénti friss almozás sem. KUTRICÁK olyan tiszták is, — hogy mint mondani szokás: az ember is ellakhatna bennük. Az állatokban pedig csak gyönyörködni lehet. A 20 anyától most 174 malacot nevel Ilonka s ezek a malacok olyanok, mint a vakart hal: elevenek, tiszták, erősek. A fialási átlag 8.3 ennél a törzsnél, — a terv csak 6.2-t ír elő. Kató, egy nem is nagytestű anya ellette a legtöbbet: 10 egyformán fejlett, szép malacot. — Jó a teje — magyarázza Ilonka. — Eta és Icuka alatt 9—S ivadék van. Amália csak hetet szoptat, de talán a szépek közt is legszebb malacokat. Valamennyi a yorkshirei apára ütött: rózsaszín- bőrű, kövér jószágok, már most megütik a 10 kilót iarabenkint, Pedig még egy hónapjuk van hátra a választásig s a terv szerint akkor kell elér- niök a 13 kilót. — A nyáron 18.1 kilogramm választási súllyal adtam át a malacokat. Azért is kaptam a kitüntetést — magyarázza Kovács V. Ilona. — A fialási átlag pedig 8.1 volt. Pedig ez a kocaállomány nem is a legjobb. RRA A KÉRDÉSRE, hogy mi az eredmény titka? — szoronkodva hallgat egy ideig. — Nincs ebben semmi különös — mosolyog. — Szeretni kell a jószágot és lelkiismeretesen dolgozni mellette. Különösen a malacfélét úgy kell óvni, babusgatni, mint a kisgyereket. A hasmenésen például mind átesik szopóskorában. Ilyenkor kivált nagy gondot kíván az etetés, kezelés. Csak pörkölt árpát és szenet kaphat a beteg malac. Ha nem heveri ki, visszaesik a fejlődésben s akkor fuccs a további eredményeknek. A pici malacot még az etetésre is tanítani kell, mint a karoniilő babát, ellesni étvágyát, kívánságát. A pontos etetés is legalább olyan fontos, mint a jól összeválogatott takarmány. Nyáron a zöldlucerna szinte fújta őket. De télen is állandóan kapnak sárgarépát és zöldet — mutat a kutricákon túl, ahol hatalmas spenóttábla zöldéi s egy kocsi éppen spenóttal rakott zsákokkal fordul be az Udvarra. A falánk, gyurűsfarkú állatok úgy vetik magukat a bő marokkal osztott levelekre, mint megannyi kis hörcsög. Ez már csak amolyan ráadás az édes anyatejre és a sűrű daracsávára. Aztán feszülő hasukat nekivetik a langyos napnak s karikába keverednek a következő etetésig. Kovács V. Ilonka büszke, boldog tekintettel nézi őket. Októberben egyetlen elhullás volt az ő malacai között, a nyáron pedig három hónapon keresztül egyetlen sem... /MEG NÉHÁNY hét és a nyári szállásról 'S'*-' bevonul a falka a központi telepre. Megkezdődik a választás. Ettől kezdve Ilonka 2000 forinton felül visz haza a borítékban, ámbár keresete állandóan jóval felette van az ezernek. Télen nehezebb lesz majd a munka. De ő mégis nehezen várja, mert a telep közelebb van a városhoz, mint a nyári szállás. Hamarabb ér haza estén- kint, hogy a »második műszakba«, — azaz, mint újdonsült asszony — a házi munkába fogjon.
