Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-10 / 266. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPPBATCSK/SKUNMEGYEI PARTBIZOTTSAGMAk LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM Ara 50 fillér 1954 NOVEMBER 10. SZERDA Tíz év a szabadság levegőjében Ma tíz çve szabadult fel me­gyénk. A hős szovjet katonák elhozták a népek csodavilágát, a szabadságot! Nem harmat, ha­nem vérzápor öntözte szabadsá­gunkat. Szabadság! Mily bűvös szó! Erről álmodtak Spartacus gla­diátorai, ezért küzdöttek a francia forradalom vörössipká- sai, 1848 hős honvédéi, 1919 bá­tor kommunistái. »Szent szabadságról-« beszélt Petőfi Sándor 1848 tavaszán a szabadszállási tanácsháza erké­lyéről a követválasztó gyűlés né­péhez. Megjövendölte, hogy itt a szabadság hajnala, amikor a nép összetöri rabláncának bilin­csét és torlaszok alá tiporja a zsarnokság ármányos hatalmát. Kossuth Lajos a kecskeméti vásártéren tartott beszédében már felkéri a nemzetet, hogy védje meg szabadságát. így zár­ta emlékezetes beszédét: »Amely nép tömegben felkel, az győz­hetetlen'-« Amely nép tömegben felkel, az saját súlyával is agyonnyom- ja az ellenségnek bármely sere­gét. Fel tehát magyar, fel! Védel­mezd magad, ellenkező esetben a szolgaság és a halál kapud előtt van; ha pedig véded ma­gad, szabad és boldog leszel!« Az 1892-ben leleplezett kecs­keméti honvédek emléktáblája hirdeti, hogy megyénkben a nemzetőrök hősiesen védték a drága szabadság tűzpiros virá­gát. Gáspár honvédtiszt emberei Hatvannál osztottak leckét Schlick osztrák katonáinak, Gö- möry Frigyes katonái Pákozdnál verekedtek Guyon Bichárd csa­pattestében. Párszáz kecskeméti és megyei nemzetőr Klapka ol­dalán harcolt a komáromi Csil­lagvárban. Nemzetőreink védték a Ferenc-csatorna vonalát, két­szer vettek részt Szenttamás megrohan ásában. bokréta rajta. A bokréta leg­szebb virága: a szabadság virá­ga, melyet szovjet katonák tűz­tek rája. Ma üljük szabadságunk tíz­éves születésnapját. Tíz esztendő telt el azóta, hogy a vöröscsil­lagos bátor szovjet katonák vé­rük ontásával szabadították fel megyénk dolgozó népét, Ezt ünnepeljük ma! A szovjet hősök nemcsak a szabadságot hozták el számunkra, hanem példájukkal erőt is adtak ne­künk nagy dolgok, nagy tettek végrehajtására. Példamutatásuk szép gyümölcsöt hozott. Me­gyénkben 45 ezer dolgozó ka­pott földet. 215 ezer hold földet osztottunk ki. Azelőtt a megye termőterületének legnagyobb ré­szét a nagybirtokosok használ­ták. Az összterület 67 százalékát tette ki a 20 holdon felüli bir­tokok területe. A húsz holdon aluli terület az összterületnek csak egyharmada volt. A kis­birtokosok megélhetése nem volt biztosítva. Több, mint 20 ezer család cselédsorban tengette életét. Mindez megszűnt! Ma gépál­lomásaink 548 szántótraktora, 88 vontatója, 39 univerzál gépe, 138 aratógépe, 112 kombájnja és 264 egyéb traktora levette dolgozó parasztságunk válláról a nehéz munkát. Csaknem 20 millió fo­rintot fordítottunk útjaink rend- behozatalára. 3,278.000 négyzet- méter új járdát építettünk, 84 mély.fúratú kutat létesítettünk. Városainkban, falvainkban or­vosi rendelőintézetek, bölcsődék, szülőotthonok, kultúrotthonok épültek. Aki járja megyénk útjait, az láthatja, hány új vonás van me­gyénk arculatán. Nincs egyetlen egy község sem, ahol nem tör­tént volna változás. Mindenütt tapasztalhatjuk a szocializmus építésének alkotásait, eredmé­nyeit. Kecskemét felszabadulásának napján született Kanyó Klára. Édesanyjával megkoszorúzta az elesett szovjet hősök sírját a kecskeméti temetőben. A júniusi úton haladó üzemek több közszükségleti cikket gyártanak fl Bajai Gázművek A Bajai Gázművek dolgozói a júniusi párt- és kormányhatáro­zat szellemében több háztartást kapcsoltak be a gázfogyasztásba. A júniusi párt- és kormányha­tározat előtt a napi gázfogyasz­tás 2200 köbméternek felelt meg, mely az azóta eltelt más­fél év alatt napi 3227 köbméter­re emelkedett. Az eltelt másfél év alatt 300 új fogyasztót kap­csolták be a hálózatba. Emelkedett a Gázmű gáztűz­hely és rezsókészlete is. Ebben az évben eddig 70 gáztűzhely­igényt tudtak kielégíteni. A jö­vő évben 200 új gáztűzhely és 200 új rezsó áll majd a Gázmű­vek rendelkezésére, hogy a to­vábbi háztartásokat kapcsolhas­sák be a hálózatba. Tovább­folytatják a kiselejtezett tűzhe­lyek és rezsók üzemképes ál­lapotba helyezését. Az üzem dolgozói azon fáradoznak, hogy éves tervüket november 20-ra befejezzék. Eliizem a Tiszakécskei Permetezőgépgyár Az üzem a harmadik negyed­év végén megkétszerezett lépé­sekkel haladva beérkezett az élüzemek sorába. Hogyan sike­rült ezt elérni? Ügy, hogy az üzem vezetősége az üzem kom­munistáival karöltve nem té­vesztette szem elől a Központi Vezetőség júniusi programmját. Tekintve, hogy mezőgazdasági kisgépeket gyártó üzem, meg­értette, hogy a mezőgazdaság további fejlesztésében nagy sze­rep vár rá. Az első negyedév­ben még bajok voltak az anyag­biztosítással. Ennek következté­ben az első negyedévi tervvel bizony 15 százalékos lemaradá­suk volt. Ebből aztán több hiba származott. Lassú volt a mun­kamenet, bőven akadt selejt, és ami a legnagyobb szégyenfolt, hibák voltak a minőségben. Nagy hibák. Fő az, hogy ez ma már a múlté. Komoly har­cok árán sikerült leküzdeniük az anyaghiányt, ritka vendég im­már a selejt. Több munkafolya­matot észszerűsítettek és így a második negyedévi tervüket az elsőhöz viszonyítva 61 száza­lékkal toldották meg. Ezek sze­rint tehát a második negyedben 146 százalékos eredménnyel dol­goztak. De a harmadik negyed­ben még ezt is felülszámyalták 50 százalékkal, s így lettek él­üzem. Év elején a betervezések­nél figyelembe vették az alkat­részgyártást is. Számolva azzal, hogy az alkatrészeket előbb kell pótolni, mint a gépeket. Mert egy permetezőgéptartály élettar­tama, megfelelő kezelés mellett, 25 év, még a szórófej, vagy a szórókupakok, meg a töltőcsa­pok élettartama nem több tíz év­nél. A vállalat az éves tervét december 15-re befejezi. Az éves terven felül vállalták még, hogy 4800 darab Vermorel-gépet ké­pet készítenek. Ezek a sikerek a műszaki ve­zetést is dicsérik, a szükséges nyers- és segédanyagukat ideje­korán biztosítja. így a folyama­tos termelést nem akadályoz­hatja semmi. Bajai iieiyiipari üzemek Baja város helyiipari vállala­tai a kormányprogramm nyomán olyan közszükségleti cikkek elő­állításán fáradoznak, melyek a dolgozók megnövekedett igé­nyeit szolgálják. A Mészégető Vállalat megkezdte a kútgyű- rük, beton itatóvályúk, vízleve­zető csövek, útszegély kerékve­tők, beton- és mozaiklapok gyár­tását. A jóm évben 3 millió forint értékű különböző beton­elemet hoz forgalomba. A Vasipari- és Mechanikai Javító Vállalat tovább bővítette tömegcikkgyártó részlegét. Ma­gába olvasztotta a 62/7 Laka­tosipari Vállalatot és ebben az üzemében megkezdte a tűzhely- keretek és tűzhelyalkatrészek gyártását. — Még ebben az évben megindul a fekete tűzhe­lyek sorozatgyártása is. A jövő évben 2000 darab tűzhelyet fog az igények kielégítésére rendel­kezésre bocsátani. A vállalat mérk-ggyártó üzemrészlege több mérleget fog gyártani. A faárugyár, mely eddig fő­leg gyermekjátékokat és ház­tartási cikkeket gyártott, jövőre a bútorgyártást is megkezdi. Míg a helyiipari vállalatok a júniusi párt- és kormányhatáro­zat szellemében így kívánják szolgálni a megnövekedett igé­nyeket, addig a vas- és fémipari ktsz közszükségletgyártó részle­gek leépítését határozta el. Meg akarja szüntetni a gyermekko­csigyártó részlegét és a késüze­mét, valamint a kismotorjavító részleget is. Ehelyett a leépíté­sek helyett többre menne a vál­lalat azzal, ha árubeszerzéssel és a lehetőségek kihasználásával biztosítaná az üzemrészek gaz­daságosságát. Baja város dolgo­zóinak ezeknek a részlegeknek munkájára, termékeire égetően szükségük van. A reakció erői letiporták a szabadság virágát. Az elnyomás vaspáncélja borította hazánk tes­tét. Az ekeszarvnál fia apját váltotta, de mindegyik vállán hordta az úrivilág elnyomásá­nak nehéz súlyát. A reakció vaspáncélja alatt csírázott a szabadság virága, mint hó alatt a hóvirág. Csírá­zott a jövő reménysége! Virágos lett újra a magyar táj. Tíz évvel ezelőtt a szovjet narcosok hozták el hazánkba a szabadság drága virágát. És most itt virít az alföldii rónasá- gon. Vértanuk sírhantján nőtt fel, dajkaként ringatták retten­tő viharok, de most itt virul, pompázik a napsugár lágy ölé­ben. Mély gyökeret eresztett, vértanuk véréből, szabadsághar­cosok véréből táplálkozik. Gyö­kerei elszakíthatatlanok. Megyénk nagy szülötte, a lánglelkű költő, Petőfi Sándor azt álmodta, hogy a föld isten kalapja, hazánk pedig a legszebb Mindnyáján szeretjük ezt a hazát, amelyet a miénknek ér­zünk. Azt akarjuk, hogy ebben az országban boldog emberek éljenek. Ha népünk egyöntetű lelkesedéssel egy táborba tömö­rül, ha a Hazafias Népfront zaszlaja alá áll, akkor a párt vezetésével a júniusi úton ha­ladva felvirágoztatjuk hazánkat, jólétet teremtünk a haza lakói­nak. Legyen a mai ünnep erőfor­rás számunkra. Szeressük még jobban hazánkat, harcoljunk még keményebben a munka frontján. Hajtsuk meg fejünket a hő­sök előtt, akik vérük hullatásá- val elhozták nekünk a szabad­ságot. Október fényében az em­lékezés meleg hullámai csapja­nak át még nagyobb lelkese­désbe, olyan lelkesedésbe, amely mindannyiunkat előbbre visz töretlen hittel a júniusi felada­tok megvalósítása útján. így nem leszünk méltatlanok sza­badságunkra! Rekettye-pusztán szil tetőben van agazdakör Akárkit I kérdez meg az ember a széles Rekettyében: miért jelölték tanácstagnak Vass Lajos iskolaigazgatót, — készen van a gyors felelet: — mert ilyen tanító még nem volt ezen a környéken. — Ebben a szűkszavú magyarázatban ben­ne van mindaz, amivel Vass Lajos kiérdemelte a rekettyéd nép bizalmat, megbecsülését. Tizenöt éve tanít és tizedik éve van Rekettyén. A tíz éve még elhagyatott, ütött-kopott pusztai iskola azóta’ tágas, kétteirmes, parkba ágyazott szép új épületté nőtte magát, ahol a nyári hóna­pokban napköziotthon is van. A rekettyéi dolgozó parasztok in­gyenfuvarban hordták a vályo­got, Vass Lajos a nagyobb tanít­ványokkal egysorban talicskáz- ta, egyengette a hepehupás ud­vart, — s ma a pusztaiak egy­formán büszkék iskolájukra és igazgatójukra. Rekettyén például bajos kisgyűlést, vagy, szűkebb­körfl megbeszélést tartani, — mert nagygyűlés lesz belőle min­dig, annyian megtöltik az új iskolát. Ebiten am | iskolában nyílik meg nemsokára a rekettyéi gaz­dakör is. Régen óhajtanak már a pusztaiak effajta valamit. Rekettye — mint Halas város nagyszámú homokpusztáinak egyike — a szőlő- és gyümölcs- termelés hazája. S ennek is olyan mestered vannak, mint Daczi Imre, a Kocsisok, Föld­vári Imrék, Gyapjas Bélák. Sőt van Rekettyén a városnak is egy igen jóhírű és szép kerté­szete, is, amely sok új szőlős­gazdának mintául, bátorításul szolgálhat. A gazdakör célja az lesz, hogy a rekettyéi emberek kicseréljék helybeli tapasztalataikat, tanul­janak egymástól és náluknál okosabbaktól is. Természetes, hogy a gazdakör az iskolában nyílik s Vass Lajos, az újdon­sült tanácstag-jelölt már hozzá is fogott a felszereléshez. El­képzelése szerint hetenként tar­tanak majd összejövetelt s meg­rendelnek egy sereg újságot, fo­lyóiratot, szakkönyvet. Azonkí­vül előadásokat szerveznek. — Már beszéltek a mezőgazdasági technikummal, amely gazdászo- kat küld, meghívják a városi kertészet szakembereit is. A gazdakör | megindításá­val egyidőben más is foglalkoz­tatja a rekettyeieket. A pusztá­ban meglehetősen sok a tehén, de egyéni gazdáknak legelőjük annál kevesebb. Volt eddig is valami közös legelő, de a pász­tor kérdésében sok volt a herce­hurca. Most amellett, hogy vég­érvényes és megfelelő közös le­gelőt választanak, megoldják a pásztor kérdést is. »Függetlení­tett« pásztort választanak és rendszeres járandóságot tizei­nek neki.

Next

/
Thumbnails
Contents