Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-10 / 266. szám
A jó politikai munka eredménye Dusnok községben Ismeretes, hogy Dusnok a kalocsai járás községei között hosszú éveken keresztül úgy adófizetésben, mint begyűjtésben az utolsó helyen állít. A járás vezetőinek az volt a véleménye, hogy Dusnok egy reménytelenül nehéz hely, hogy ott nem használ a felvilágosító munka, a jó szó, egyszóval Dus- nokon nem lehet eredményt elérni. Ebből a helytelen nézetből vonták le azt a hamis, — a becsületes dolgozó parasztok büszkeségét is sértő — következtetést, hogy Dusnok olyan hely, ahol mindenkit el kell számoltatni — csak így lehet eredményt elérni... Ahogy romlott a viszony a dolgozók és a vezetők között, az állampolgári kötelezettségeiket notóriusan nemteljesítők úgy csúfolták ki és felemlítették meg azokat a dolgozó parasztokat a községiben, akik hajlandók voltak becsületesen eleget tenni állampolgári kötelezettségeiknek. Előfordult még az is, hogy ablakukat beverték. A becsületes dolgozó parasztok féltek. A velük való beszélgetés során arra kérték a község és járás vezetőit, hogy ne népszerűsítsék őket s nevüket ne írják a versenytáblára, ők anélkül is fogják teljesíteni állampolgári kötelezettségüket. Az is nagy hiba volt, hogy a dolgozó parasztoknak nem volt meg a bizalma a község vezetői iránt azért, mert három év alatt három tanácselnök, négy tanács- elnökhelyettes és öt tanácstitkár változás volt a községben. Ez a gyakori változás a veze- i éknél nagyfokú nemtörődömséget, a bürokrácia növelését s a dolgozó parasztok jogos sérelmének elhanyagolását, mindezzel együtt a dolgozók részéről pedig a nagyfokú bizalmatlanságot vonta maga után. A dusnoki helyzet változást követelt. Amíg régebben vonakodtak és nem szívesen mentek ki a járási vezetők Dusnokra, addig az utóbbi időben egyre többen tölA Népújság november 2-i számában: »Gondolatok Kecskemét irodalmának jelenéről és múltjáról« címmel figyelemreméltó cikk jelent meg. Szerzőjével, Orosz Lászlóval, minden mondatában teljesen egyetértek. Pár dolgot szeretnék mindössze hozzáfűzni. Az egyik az írócsoport kérdése. 1952 nyarán azok közé tartoztam, akik még akarták és próbálták szervezni. Annyi fáradozással máshol akár ötöt is létrehozhattunk volna. Már körülbelül tizenötfönyi mag alakult, amikor az egész szétolvadt. Az történt ugyanis, hogy a szervező bizottság elnöke addig »kádc- rezgette« a jelentkezőket és meglévőket, amíg végül is jóformán magára maradt. Szociális származás, ideológiai készültség, s hasonlók dolgában olyan magas volt a norma, hogy az, aki esetleg megfelelt, az nyugodtan elmehetett volna akár vezető funkcionáriusnak is. Ennek az »irodalmi nyaktiló- zásnak« azután az lett a következménye, hogy jómagam is, aki az elnök közvetlen segítője voltam, csendesebb helyet kerestem és a kecskeméti irodalmi berkeket kerülni kezdtem. A sajtóról is szó volt. Tény, hogy a Népújság politikai napilap. Irodalmi alkotások közlésénél is a terjedelem és az aktualitás a legmérvadóbb. Az irodalmi folyóirat korai és kockázatos lenne. Véleményem szerint a Katona József Társaság mielőbbi újraéledése után, a Hazafias Népfronttal közösen heti, vagy kétheti lapot töttek hosszabb időt a községben és nyújtottak komoly segítséget a község vezetőinek. Csamangő elvtárs, a járási párt-végrehajtóbizottság munkatársa három hónapot, Koncz elvtárs, a járási tanács VB-elnökhelyettese több, mint egy hónapot dolgozott kint Dusnokon. Nagy elvtárs, a járási párt-végre- hajtóbizettság első titkára, valamint a pártbizottság és a tanács több vezetője számos kisgyűlést tartott a községben és személyi kapcsolatot építettek ki a község dolgozó parasztjaival, aminek az eredménye nem is maradt el. Megerősítettük a pártszervezet vezetőségét és a párttagok képessegeiknek megfelelő párt- megbízatást kaptak. A tanács vezetői állandósultak, aminek eredménye az lett, hogy a vezetők és a dolgozó parasztok megismerték egymást. így a bizalom is nőtt a tanács vezetőivel szemben. Igaz, hogy a dolgozók jogos panaszait minden esetben el is intézik. Négy dolgozó például két éve fát vágott a tanácsnak, de 1200 forint jogos járandóságukat senki sem intézte el. A tanács jelenlegi vezetői ezt a tartozást is kiegyenlítették. Dusnok községnek hosszú időn keresztül nem volt legelője, a tanács most elintézte, hogy a hildi állami gazdaságtól a község lakossága 400 hold legelőt kapott. Az ilyen példák nyomán a vezetők iránti bizalom megszilárdult a községben. A tanácsülések, kisgyűlé- sek ma már sokkal népesebbek, mint azelőtt voltak. Régebben nem egyszer előfordult, hogy egy-egy gyűlést kót-háromszori szervezésre sikerült összehívni. Most a párt vagy a tanács vezetőinek egyszeri <iss*e:r'’.«3rira is határozatképesek a gyűlések. A változás egyik oka, hogy a pártszervezet elbeszélgetett a legjobb pártonkivüM dolgozó pai&sztokkal a párt politikájáról, azok megértették azt és eladhatna ki. Ez a kecskeméti lap egyaránt szolgálná azután a Népfront és a helyi kultúra ügyét. Akár helyi, akár irodalmi vonatkozásban közölhetné mindazt, amit a Népújság terjedelmi korlátok miatt nem tud. Gondolkozzanak ezen az illetékesek és cselekedjenek. És még egyet: a Katona József Társaság Kecskeméten kívül, bármilyen kis számban is, de vonja be az egész megye legjobb erőit is. A kiválogatásnál jó szolgálatot tenne egy, a múltkorinál jobban megszervezett tehetségkutató pályázat. Legutoljára a tehetségek támogatását hagytam: a kecskeméti és a megyei irodalmi tehetségek vannak ugyan, de senki nem törődik velük. Bíztatás, segítség sehol. Legtöbbjéről nem is tudnak. Ne higyjtik, hogy a közöny serkentőleg hat, ha ugyanakkor a legparányibb labdarúgó, vagy asztaliteniszező újoncot agyontámogatják. Hány, de hány helyről hallottam már: »Minek írjak, a kutya sem törődik velem!« Az országos színvonalat nem éri el, helyi színvonal nincs, annyira nem törődnek vele, hogy még csak ki se nevetik, abbahagyja az írást, hiszen nem fejlődhet úgysem. Több szem többet lát, több fej többet gondol. Az ügy érdekében kérem a Népújság szerkesztőségét, indítson széleskörű vitát a láp hasábjain Orosz László cikkével kapcsolatban. Fazekas Tiborc, Kunbaraçs, magyarázták többi gazdatársaiknak is. Főként a termelési bizottság tagjai segítenek a felvilágii- sító munkában. Dusnok községben a járástól kinttartózkodó elvtársak a község lakosainak minden rétegével kapcsolatokat teremtette*. Érnek köszönd.!:ő, hogy a felvilágosító munkában a község értelmisége, főként a pedagógusok és az orvosok is részt vállaltak. A DISZ- szervezet főként a fiatalok között végzett nevelő munkát javította meg. A DISZ-szervezet munkájáról eddig szintén nem sok jót mondhattunk. Más fordulat is történt Dusnokon. Ma már a dolgozó parasztok követelik a notóriusok, spekulánsok és hanyagok elszámoltatását. A tanács és begyűjtési szervek ezt meg is teszik. ‘Mindezt azért tudják elérni, mert most már a község döntő többségét kitevő példamutató dolgozó parasztokra támaszkodhat a tanács, akik büszkén olvassák el nevüket a versenytáblán. Eredmény: Dusnok a III. negyedévi adófizetésben első volt megyénkben és jelenleg is az elsők között van. A község dolgozói vállalták, hegy november 28-ra, a tanácsválaszt as tiszteletére évi adófizetési kötelezettségüknek 85 százalékban eleget tesznek, de a beadással sem fognak elmaradni. Az eredményekhez sorolhatjuk, hogy ebben az évben Dusnokon háromszorannyian jegyeztek békekölcsönt, mint tavaly cs a jegyzett összeg majdnem 70 százalékát már befizették. Dusnok községben eredményes volt a politikai munka. Egyre több dolgozó paraszt teljesiti állampolgári kötelezettségét cs Itarcol azért, hogy ne az utolsók között kullogjanak, hanem állandóan az első helyen, az első községek között legyenek. A község vezetői pedig fűzzék még szorosabbra kapcsolataikat a dolgozó parasztokkal és a kölcsönös bizalom alapján dolgozzanak a község boldogulásáért, így a fordulat Dusnok község életében tartóssá, állandóvá válik. ., SIMON FERENC, a kalocsai járási párt- bizottság másodtitkára. AZT A KÖLTŐT, akinek nevét ma születése 195. évfordulója alkalmából idézzük, az idealizmus legtisztább meg- szólaltatójának tartják. Idealizmusa azonban nem a materialista filozófiával szembenálló ismeretelméleti idealizmus, hanem hit az emberiség nagy eszményeiben, a szabadságban, a szüntelen jobbulásban, a haladásban. Schillert az iskolázott olvasó- közönség középiskolai könyveinek szemelvényei alapján lírikusnak és balladaköltőnek tartja, pedig elsősorban drámaíró volt. Első nagysikerű drámáiban, a Haramiákban, az Ármány és szerelemben és a Don Car- losban szenvedélyes hangon szállt síkra a zsarnokság és a társadalmi igazságtalanság ellen, a szabadságért. Valameny- nyi drámája fölé mottóul írhatta volna: »Rettuhg von Tyrannenketten« — megszabadulni a zsarnokság láncaitól! Az idézet különben Az örömhöz írt himnuszának első fogalmazásából való, abból a költeményből, amely Beethoven zenéjével a legmagasztosabban, legnagyszerűbben fejezi ki az emberiség vágyát a szabadság, a boldogság után. • - , . A SZENVEDÉLYES, romantikus hang és a közvetlen .társadalmi mondanivaló pályája második részében háttérbe szorult müveiben. Helyüket az esztétikai problémákkal való vívó,z olvasó hozzászól Induljon széleskörű vita Kecskemét irodalmi életének felébresztésére Mozgalom Japánban a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására a Szovjetunióvai és Kínára! LONDON (MTI) A konzervatív »Scotsman« londoni szerkesztősége jelenti: — Kínában és a Szovjetunióban járt japán csoportok nagyon erős nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy írjon alá békeszerződéseket a kommunista hatalmakkal és létesítsen velük diplomáciai kapcsolatot. Egy japán parlamenti, valamint egy kulturális küldöttség járt Kínában, egy mezőgazdasági és ipari küldöttség a Szovjetunióban. — Visszatérésük után tanács alakult Japánban, amelynek célja Japán diplomáciai kapcsolatai-, nak helyreállítása a kommunis’.a Kínával és a Szovjetunióval; A Kémei Demokratikus Köztársaság föállamsgyásze szigorú büntetés kiszállását követelte a Gehien-féle kémszervezet ügynökeire BERLIN. (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság Legfelső Bíróságának I. számú büntetőtanácsa hétfőn este befejezte az amerikai pénzen fenntartott Gehlen-féle nyugatnémet kémszervezet hét ügynökének bűnperében a tárgyalást. Mint dr. Melsheimer, a Német Demokratikus Köztársaság fő- államügyésze vádbeszédében rámutatott, a főtrágyaláson újra beigazolódott, hogy a Gehlen volt náci tábornok vezetésével működő kémszervezet háborút készít elő német földön. A hét vádlott a Gehlen-szervezetnek végzett kémtevékenységével a legsúlyosabb bűnt követte cl a Német Demokratikus Köztársaság munkás-paraszt hatalma, az egész német nép és Európa békeszerető népei ellen. A főállamügyész közölte, hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói hétfőn délig több, mint kilencezer határozatban, levélben és táviratban az elvetemült népárulók példásan szigorú megbüntetését követelték. Dr. Melsheimer főállamügyész Bandelow és Misera vádlottakra halálbüntetés, két további vádlottra életfogytiglani, 3 vádlottra pedig 12—15 évi fegyházbüntetés kiszabását javasolta. A védőbeszédek elhangzása után a vádlottak az utolsó szó jogán szólaltak fel. Valamennyi azt mondta, hogy megbánta súlyos vétkeit. Bandelow fővádlott felszólította mindazokat, akik még mindig a Gehlen-szer- vezet szolgálatában állnak, hogy jelentkezzenek a Német Demokratikus Köztársaság államvédelmi szerveinél és tegyenek töredelmes beismerő vallomást bűnös tevékenységükről, mert csak így tehetik legalább részben jóvá tetteiket és csak így mentesülhetnek a német nép szigorú, de igazságos büntetése alól. Algíri lap szerint a francia repülők napalmbombákat használnak PÁRIZS. (MTI) Mint az Algérois című algíri lap írja, a francia repülők az Aures-hegység- ben nagyszabású napalmbomba- támadásokat. kezdtek az ottlévő felkelő csapatok ellen. Az algíri főkormányzóság cáfolni próbálta a hírt. Más algíri jelentések arról számolnak be, hogy a francia tüzérség a hadműveletek során rommálőtt egy iskolát. Kis községekben működési engedéllyel dolgozó magánkisiparosok is nevelhetnek ipari tanulókat A magánkisiparosok közül eddig csak az iparigazolvánnyal rendelkező dolgozók vehettek fel ipari tanulókat. így nem volt biztosítva a 3 ezernél kevesebb lakosú községekben a működési engedéllyel dolgozó magánkisiparosok utánpótlása. Az új rendelkezések értelmében a működési engedéllyel dolgozó kovácsok, bognárok, cipészek, fodrászok és szabók is nevelhetnek ipari tanulókat. Engedélyt kaptak az ipari tanuló képzésre az úgynevezett vegyésjavítók is. Ezen a néven a kis falvakban nélkülözhetetlen »ezermesterek« kaptak működési engedélyt, akik a legkülönbözőbb szakmákban végezhetnek javító munkát. Falvakban jelenleg már több, mint 250 »ezermester« rendelkezik működési engedéllyel. (MTI) ■■■»■■■■■■■■■□■■■■■■■■»■■■■óinál (SohUier dás foglalta el. Ekkor írta a naív és szentimentális költészetről szóló értekezését, a modern irodalomelmélet egyik úttörő alkotását. Az esztétikai szempont előtérbe jutása, az irodalom eluralkodása az élet felett — amely egyébként nemcsak Schiller, hanem a vele szoros barátságban lévő Goethe alkotásait is jellemzi ebben az időben — nem az író alkotóerejének csökkenéséből, nem a társadalmi problematika elhanyagolásából következett, hanem abból, hogy a közvetlen társadalmi cselekvés útja járhatatlan volt. Schiller és Goethe Németországa csak évszámok szerint volt a francia forradalom kortársa, a gazdaság, a társadalom és a tömegek tudata fejlődésében messze elmaradt attól. Ezért nem volt rá lehetőség, hogy a forradalmi ■' eszmék tetté váljanak, ezért szorultak szinte teljesen az irodalom, a filozófia, az esztétika területére. Ezért írja Schiller Görögország istenei című költeményében — visszaemlékezve az élet és művészet ókori Görögországban megvalósult há'rrrtőnikus egységére: »Szép világ, hál vagy ■ már ? Jöszte vissza, óh természet szép virágkora! Ah, csak a dalok országa issza fényed már, ott él szárnyad nyoma. Gyászba hullva hallgatnak a rétek, nincsen istenség a fák alatt... Hol vagytok, ti fénysugárzó képek? Itt csupán az árny maradt.« Nincs terünk arra, hogy Schiller és Goethe esztétikai szempontú klasszicizmusát elemezzük. Csak arra utalunk, hogy ez a klasszicizmus teremtette meg a XIX. század nagy realista irodalmának lehetőségeit. Goethe és Schiller elméidében és gyakorlatában tisztázódott, hogy a klasszikus irodalmaktól tanult formatörvények hogyan alkalmazhatók a francia forradalom utáni modern polgári élet és problematika ábrázolásában. SCHILLER MŰKÖDÉSE azonban második korszakában sem merült ki formai problémák megoldásában. Témái továbbra is a közösség kérdései maradtak. Különösen a Wallenstein- trilógiában és Az orleansi szűzben látható jól a népmozgalmak ábrázolására való törekvése. Utolsó nagy drámája, à Teli Vilmos meg egyenesen visszatérés ifjúkorának forradalmi tematikájához — magasabb művészi fokon, megtisztult realizmussal. Schiller nagy műveit a magyar közönség elég jól ismeri; Drámái közül az Ármány és szerelem címűt tavaly Kecskeméten is láttuk — igen szép előadásban, a Teli Vilmos filmről >is ismerős. Legyen ez az évforduló bíztatás arra, hogy még alaposabban ismerjük meg a ' szabadságnak és a haladásnak ezt a nagy költőjét! O. L,
