Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-24 / 252. szám
Ünnepélyesen megkezdődött a Hazaíias Népfront első országos kongresszusa A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről De azért is megvan minden lehetőségünk, hogy a Hazafias Népfrontból nagy nemzeti egységmozgalmat teremtsünk, mert népi kormányunknak olyan programmja van, amely köré tömöríteni lehet minden hazafias erőt. Az új szakasz politikája 6 az azt kifejező kormányprogramra olyan platformot jelent, amelyen találkozni tud minden becsületes hazafi. Tisztelt kongresszus! A Hazafias Népfrontnak állandó, széleskörű politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális tevékenységet kell folytatnia, — mert enélkül valóban csak üres keret maradna s nem töltené be hivatását, E vonatkozásban legfontosabb '— s bátran hozzátehetjük: legnépszerűbb feladat az, hogy az új szakasz politikájának, a kor- mányprogrammban adott legfőbb teendőknek megvalósítására szervezze, mozgósítsa egész népünket. Tapasztalatból is tudhatjuk: olyan átfogó nemzeti Programm ez, amellyel mindenki egyetért. Nincs ma hazánkban népszerűbb s a széles tömegekben visszhangzóbb jelszó ennél: »Előre a júniusi úton!-« A szocializmus felépítése hazánkban: ez a változatlan cél. S népünk nagy többsége ezzel mélyen egyetért. Népünk bízik ebben a programmban: a Hazafias Népfront méltó hivatása, hogy segítsen ezt a széles népbizalmat tettekre váltani! Az új szakasz politikája, a kormányprogramot — mindenekelőtt az általános népjólét gyorsabb s állandó emelésének a politikája. Az új szakasz politikája az emberről való fokozott gondoskodást jelenti; azt, hogy szocialista építésünk közvetlenül is az eddiginél jobban szolgálja népünk jólétét, anyagi, szociális, kulturális ellátását. Olyan cél ez, amelynek munká- lására mindenkit meg lehet s meg kell nyernünk. Ez általános, sokágú feladaton belül ma a legsürgősebb: a mezőgazdaság gyors fejlesztése. Nemcsak a parasztság, — az egész ország erőfeszítésére van szükség, hogy mezőgazdasági termelésünket gyorsan fellendítsük. Ezért mondjuk, teljesen jogosan, hogy a mezőgazdaság- fejlesztési programm végrehajtása: nemzeti ügy. Csak ez az egy nagyon fontos dolog is meggyőzően mutatja, hogy mennyire megvan nálunk az alapja az egységes nemzeti erőfeszítésnek. Vannak, akik azt hiszik, vagy mondják, hogy a mezőgazdaság fejlesztése: parasztpolitika. Oktalan beszéd, Nemcsak a parasztságnak, de a munkásosztálynak, az értelmiségnek, a kisiparosoknak, kiskereskedőknek is érdekük a mezőgazdaság fejlődése, — mert csak a fejlett mezőgazdaság teremthet élelmiszerbőséget, csak ez tud olcsóbban termelni, csak az tud nyersanyagot adni fontos iparágaknak, csak ez tud exportáruival versenyképes lenni a nemzetközi piacokon, s így tudunk áruval fizetni a nélkülözhetetlen ipari nyersanyagokért és készárukért. Ám a dolog másik oldala is a nemzeti összefogás szükségességére utal: a mezőgazdaságfejlesztési programmot végrehajtani is csak együttes erőfeszítéssel lehet. A legtöbb feladat itt, természetesen, a parasztságra vár. S mi tudjuk, hogy nem is csalódunk dolgozó parasztságunkban. De kell ide a munkásosztály segítsége is, mert több gép nélkül, több szerszám nélkül, több műtrágya nélkül, több, a parasztság számára nélkülözhetetlen iparcikk nélkül nem lehet fellendíteni a mező- gazdaság termelését. S ugyanígy kell az értelmiség segítsége is: a fejlett agrártechnikai módszereket kidolgozó tudósoké, a célszerű, jó gépeket szerkesztő mérnököké, az agronómusoké, a népünk nevelésében olyan ál- lozatos munkát végző tanítóké, az orvosoké, s az íróké is, a művészeké is, akik a lelkek, a jondolatok formálásával segíthe- ik a nagy nemzeti ügy diadalát, A Hazafias Népfrontnak elsőrendű feladata, hogy egész népünkben tudatosítsa e nagy feladattal kapcsolatban is az egymásrautaltságot s szervezze az egységes cselekvést. A népjólét gyors emelésének másik, rendkívül fontos feltétele: iparunk munkájának a megjavítása. Iparunkat, az eddig elért, nagy eredményeket megszilárdítva, jelentékenyen át kell szerveznünk. Az eddiginél gyorsabban kell fejleszteni a mezőgazdasággal kapcsolatos iparágakat, valamint azokat az iparokat, amelyek közszükségleti cikkeket gyártanak. Az új szakasz népjólétet emelő politikájának a teljes megvalósítása nem megy egyik napról a másikra s főleg nem megy az egész nép cselekvő közreműködése nélkül. Sokan azt szeretnék: »add uramisten, de mindjárt.« A türelmetlenség, természetesen érthető s jó dolog is, ha tettekkel párosul. A Hazafias Népfront egyik legfontosabb feladata, hogy minél szélesebb körben, az egész nép előtt ismertesse a kormányprogramm végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, magyarázza ezek értelmét, összefüggéseit, jelentőségét, s mozgósítson mindenkit ezek végrehajtására. Meg kell azt is magyarázni, hogy a népjólét alkotója elsősorban maga a dolgozó nép. Elfogyasztani csak azt lehet, amit megtermelünk. Olcsóbban adni csak azt lehet, amit olcsóbban termelünk. Külföldről árut, nyersanyagot behozni csak azért lehet, amit kiviszünk. Termelésünk fellendítése, jobb megszervezése, az önköltség csökkentése, a minőség megjavítása: nagy közügy. A gazda felelősségével kell dolgoznunk, kinek-kinek a maga helyén, népgazdasági tervünk teljesítéséért, a gazdaságosabb, olcsóbb, takarékosabb és jobbminőségű termelésért, az állam iránti kötelezettség szigorú betartásáért, — küzdve egyben mindenfajta hanyagság, nemtörődömség, pazarlás ellen. A Hazafias Népfront nem vállal hálátlan és népszerűtlen feladatot, ha a népjólét megteremtésének ezt az oldalát is állandóan magyarázza. Tiszteletreméltó és nemes munka vár a Hazafias Népfrontra nemzeti kultúránk ápolásában, fejlesztésében is. Ápolnunk kell haladó, nemzeti kultúránk hagyományait. A Hazafias Népfront fontos feladata, hogy mint népmozgalom, segítse ebben a munkában állami szerveinket, tömegszervezeteinket. Olyan közszellemet kell teremteni, hogy egész népünk szeretettel, megbecsüléssel vegye körül kultúránk haladó szellemű értékeit. Nagy íróink, művészeink, tudósaink emlékének az ápolásával, alkotásaik megszerettetésével nevelni kell egész népünket a jogos nemzeti büszkeség érzésére, hogy kis nép létünkre is mennyi értéket, mennyi kincset adtunk a világnak; Szocialista építésünk új szakaszában nagy figyelmet kell fordítanunk a kultúra demokratizálására, a dolgozók széleskörű kulturális nevelésére; Nincs mit szégyenkeznünk az elmúlt évek eredményeiért, büszkék lehetünk a kultúrottho- nok, könyvtárak, mozik, hatalmas hálózatára s a bennük folyó munka sem volt eredmény nélkül való. Ám itt is van még éppen elég tennivaló. Darvas József ezután a néphatalom és a nép minél szorosabb kapcsolatáról, ifjúságunk problémáiról és tanácsaink működéséről beszélt. Beszédének befejező részében foglalkozott a szocialista törvényesség kérdéseivel, majd rátért a bürokrácia elleni harc problémáira. Ezután magyarázta a racionalizálás jelentőségét, majd kormányunk békepolitikáját méltatta. Aláhúzta, hogy sosem feledjük el, hogy szabadságunkat, függetlenségünket a hatalmas Szovjetuniónak köszönhetjük. ~~V—' Szünet után megkezdődtek a hozzászólások; A Központi Statisztikai Hivatal kiadta jelentését az 1954. évi népgazdasági terv III. negyedévének teljesítéséről, amelyet az alábbiakban részletesen ismertetünk. A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1954 harmadik negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar A gyáripar 1954 harmadik negyedévi teljes termelési tervét 100.5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok ipar- vállalatai 1954 harmadik ne-, gyedévében teljes termelési tervüket a következőképpen teljesítették: a kohó- és gépipari minisztérium 99.8 százalékra, a nehézipari minisztérium 93.7 százalékra, a könnyűipari minisztérium 102 százalékra, az élelmiszeripari minisztérium 107.5 százalékra, az építésügyi minisztérium iparvállalatai 87.4 százalékra, a közlekedés- és postaügyi minisztérium iparvállalatai 109.8 százalékra. 1954 harmadik negyedévében az egész gyáripar 1.0 százalékkal, ezen belül a könnyűipar 7.7 százalékkal, az élelmiszeripar 11.0 százalékkal termelt többet, a nehézipar 5.1 százalékkal termelt kevesebbet, mint 1953 harmadik negyedévében. Az elért jelentős eredmények ellenére az ipar a fogyasztók megnövekedett szükségletét nem elégítette ki teljes mértékben. Egyrészt a tervben előirányzott mennyiségek is alacsonyak voltak, másrészt a vállalatok számos esetben a terveket sem teljesítették. Nem teljesítették a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló mezőgazdasági gépek, például a kerekes traktor, a borona, a fogatos fűkasza, valamint a nitrogénműtrágya termelési tervét. Elmaradt az ipar néhány fontos alapanyag, például a szén, az acélnyersvas, a timföld, a martin- és elektroacél, a hengerelt acél, a tégla stb. termelésében is. Számos termék minősége nem kielégítő. A termelékenység valamelyest alacsonyabb volt, mint a megelőző negyedévben és mint a múlt év azonos időszakában. Az ipar önköltségcsökkentési tervét már hosszabb idő óta nem teljesíti, s ennek következtében az önköltség az év folyamán jelentősen emelkedett. Mezőgazdaság A mezőgazdaság fejlesztéséről az új kormányprogramm végrehajtása során hozott intézkedések jelentősen megnövelték a dolgozó parasztság termelési kedvét. Ez a harmadik negyedévben a többi között abban mutatkozott meg, hogy a parasztság sokkal több kisgépet és két és félszer annyi műtrágyát vásárolt, mint a múlt év hasonló időszakában. Javult a tenyésztés; kedv, a parasztság ez évben gondosabban művelte meg földjeit és négyszer annyi szőlőt és gyümölcsöst telepített, mint a múlt évben. Fejlődtek az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek is; gazdálkodásúik színvonala az előző évhez viszonyítva emelkedett; a jobb agrotechnika következtében magasabb a kapásnövények termésátlaga és emelkedett a tejhozam. A jól dolgozó termelőszövetkezetekbe a harmadik negyedévben több mint 3600 család lépett be. Számos állami gazdaság és termelőszövetkezet azonban nem érte el az egyéni gazdaságok eredményeit sem. A harmadik negyedévben befejeződött a gabonaneműek betakarítása. Az aratás előtti kedvezőtlen időjárás miatt a kenyérgabona termésátlaga kisebb, mint amennyinek az előzetes becslések mutatták. A kukorica, a burgonya és cukorrépa várható termésátlaga kedvező, megközelíti az 1953-ban elért eredményeket. A mezőgazdaság ez év elejétől szeptember 30-ig 2423 darab traktort, 302 kombájnt, 950 cséplőgépet, 332 aratógépet, több. mint 16.000 ekét, körülbelül 17 ezer boronát és többtízezer egyéb mezőgazdasági kisgépet kapott. A mezőgazdasági gépek egy része azonban nem állott "kellő időben rendelkezésre. A gépállomások megnövekedett kombájn és aratógépállományukat és általában a gépeket nem eléggé használták ki. 1954 nyarán a gépállomásokon és az állami gazdaságokban az iparból és a népgazdaság egyéb ágaiból átirányított 2000 agro- nómus, 200 mérnök és techikus, valamint 1800 ipari szakmunkás dolgozott. Közlekedés 1954 harmadik negyedében a vasúti tonnakilométerteljesítmény 2.7 százalékkal kevesebb, a tehergépkocsik tonnakilométer teljesítménye 4.7 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. » A személyforgalom a múlt évhez viszonyítva emelkedett: vasúton körülbelül félmillióval, távolsági autóbuszon mintegy hatmillióval többen utaztak, mint 1953 harmadik negyedében. Áruforgalom A kiskereskedelem — beleértve a vendéglátóipart és az üzemélelmezést is — 1954 harmadik negyedévi eladási tervét 101 százalékra teljesítette, az év első 9 hónapjában 25 százalékkal, a harmadik negyedben 23 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a múlt év hasonló időszakában. A legfontosabb élelmiszercikkek közül kenyérből, péksüteményből, lisztből, cukorból, étolajt" T, margarinból a kereskedelem a lakosság keresletét teljesen ki tudta elégíteni. A hús- és zsírellátás nem teljes mértékben elégítette ki a szükségletet. Jelentősen nőtt a lakosság fogyasztása a nem elsőrendű fontosságú élelmiszercikkekből. A 39 megfigyelt város piacaira ez év harmadik negyedében 22.2 százalékkal több árut hoztak fel, mint a múlt év azonos időszakában: egyes cikkek piaci ára csökkent: a megfigyelt városok piacain például az élőcsirke ára 18.2 százalékkal, a vágott kacsáé 13.8 százalékkal, a paradicsomé 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint a múlt év harmadik negyedében. Ugyancsak csökkent egyes főzelékfélék ára. Ugyanakkor egyes cikkek, például az alma, a szőlő, a káposzta ára a múlt évinél magasabb volt. A lakosságnak az úgynevezett «•tartós fogyasztási cikkek« irái- ti kereslete igen nagy mértékben emelkedett. A negyedév folyamán több mint 48.000 rádiót, a múlt év hasonló időszakában eladott mennyiség kétszeresét, közel 5000 motorkerékpárt, a múlt év hasonló időszakában eladott mennyiség 265.2 százalékát, több mint 30.000 kerékpárt, a múlt év hasonló időszakában eladott mennyiség 107.6 százalékát és körülbelül 55 millió forint értékű edényárut, a múlt év hasonló időszakában eladott meny- nyiség 133.9 százalékát adták el. Beruházások — építkezések A harmadik negyedévben a beruházások éves tervét 17 százalékkal csökkentették. A csök- kentett beruházási terv mintegy 30 százalékkal alacsonyabb az 1953. évi teljesítésnél. A beruházások csökkentése következtében nőtt a lakosság rendelkezésére álló építőianyag mennyisége. A beruházási összegek csökkentését, illetve egyes beruházások leállítását néhány minisztérium tervszerűtlenü! hajtotta végre. Nem folynak kellő ütemben a kormányprogramm végrehajtásához szükséges álcsoportosítások. Az első háromnegyed évben 1953. évhez képest megnőtt a mezőgazdasági, illetve szociá- Iis_ és kulturális beruházások aránya és csökkent az ipari beruházásoké, de még mindig nem érték el a tervezett arányokat. Az ipari beruházások az összes beruházásoknak mintegy 43 százalékát képviselik, a tervezett 36 százalékkal szemben; a mező- gazdasági beruházások aránya mintegy 21 százalék, a tervezett 24.2 százalékkal szemben és valamivel alatta maradt az előirányzottnak a szociális-, kulturális-, valamint az egészségügyi beruházások aránya. A harmadik negyedévben meggyorsult a mezőgazdasági és kismértékben a lakásépítkezése« üteme. Az építésügyi minisztérium azonban a mezőgazdasági építkezések számára az előírt munkáslétszámnak még mindig csak körülbelül 60 százalékát biztosította. A csökkentett éves beruházási tervet a harmadik negyedév végéig a minisztériumok 64 százalékra teljesítették. A harmadik, negyedévben üzembehelyeztek több ipari üzemet, a mezőgazdaságnak nagyszámú mezőgazdasági gépet adtak át, de a mezőgazdaság gépesítése nem folyt az előíxt ütemben. Az első háromnegyed évben összesen közel 13.000 lakás készült el. A negyedév folyamán elkészült többek között a Lőrinc1 Fonó 120 férőhelyes, a Duna Cipőgyár 60 férőhelyes bölcsődéje, Budapesten egy 100 és Balmazújvárosban egy 50 férőhelyes óvoda. Számos általánosiskolát bővítettek és több új általánosiskolát adtak át rendeltetésének. Az elért eredmények ellenére 1954 harmadik negyedében az építőipar termelési feladatát nem teljesítette: a tervteljesítés mértéke csak mintegy 75 százalékos. Az építőipari vállalatok több épületet, köztük lakásokat, szociális és kulturális létesítményeket, valamint mezőgazdasági épületeket nem adtak át határidőre a megrendelőknek. Nem folyik kellő ütemben a lakóházak tatarozása sem. Szociális és kulturális eredmények 1954 harmadik negyedében, a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a népmozgalom kedvezően alakult; a halálozások arányszáma 11 százalékkal volt alacsonyabb, az élveszületéseké 7 százalékkal, a természetes szaporodásé 21 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év megfelelő iOőszakában. A csecsemő- halandóság aránya egy év alatt 24 százalékkal javult. 1954 harmadik negyedévében, több mint 5000 művet adtak ki. 9.6 millió példányban. A filmelőadásoknak a negyedév folyamán több mint 25 millió látogatója volt, 40 százalékkal több, mint 1953 azonos időszakában. Központi Statisztikai Hivatal
