Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-21 / 249. szám
r BÀCSKISKUNME6YEI NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM Ara SO fillér 1954 OKT. 21. CSÜTÖRTÖK Hazánkban minden hatalom a dolgozó népé! Erősítsd a nép hatalmát! Szavazz a Népfront jelöltjére! (.4 Hazafias Népfront választási jelszavaiból.) ___________________J A mezőgazdasági építkezésekről Munkában a népfront-bizottságok A Központi Vezetőség ülésének anyaga alapján a megyei pártaktíva is foglalkozott a mezőgazdasági építkezésekkel. Több szó esett arról, hogy megyénkben is a hátralévő építkezéseket feltétlenül cl kell végezni, mert ha a mulasztásokat nem pótol- ,uk még ebben az évben, azt icmcsak az idén, hanem a következő esztendőkben is megérzik termelőszövetkezeteink, gépállomásaink, állami gazdaságaink. Megyénkben a termelőszövetkezeti építkezéseket általában 100 százalékban teljesítették, De ha részletekben vizsgáljuk a tervet, akkor bizony egyes ágazatoknál elmaradásról számolhatunk be. A sertésólaknál például 2315 helyett — a kész és a még folyamatban lévő építkezéseket számítva — csak 2134 jószág férőhelye van biztosítva. A juh- hodályoknál több mint 2000 férőhely építésével maradtunk le. Ezzel szemben túlteljesítettüli a szarvasmarhaistállók tervét, valamint 3000 férőhellyel több csibenevelőt létesítettek termelő- szövetkezeteink, mint amennyi a tervekben szerepel. Az építkezéseket több termelőszövetkezetünk okosan és ügyesen, részben saját anyag felhasználásával oldotta meg. Nem helyes a drága épületek létesítése, amelyek külsőleg ugyan szépek, de nem mindig alkalmasak a jószágok elhelyezésére. A lakiteleki Micsurin termelőszövetkezetben például több mint 200.000 forintos költséggel építettek sertésfiaztatót, de mivel túl magas az épület, hideg és a jószágok megbetegedtek benne. Persze, többször előfordult az olyan eset, amit a tiszaújfalusi Alkotmány termelőszövetkezetről hallottunk, Itt is a termelőszövetkezet részben saját anyag hozzáadásával építené a sertésfiaztatót. 20.000 vályogot már kiverettek, a tetőt saját maguk által kitermelt nádból készítenék, csak a 10.000 tégla kellene még. Kiss Mihály Béla, a termelőszövetkezet könyvelője elpanaszolta, hogy a járási tanács építési előadója ide-oda küldözgeti őket a tégláért. Azt akarták, hogy Kiskunfélegyházáról fuvarozzák be, holott ehhez sem emberük, sem kocsijuk nincs, hiszen akkor néhány napra megállna a munka a termelőszövetkezetben. Ez a példa is arra figyelmeztet, hogy nagyobb emberséggel kell a hivatalos szerveknek intézni az ilyen ügyeket és több segítséget kell adni a termelő- szövetkezeteknek. Általános panasz, hogy az építkezéshez szükséges vasanyagot nehezen kapják meg a termelőszövetkezetek, a Földművelésügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalatának 2. számú kirendeltségétől, melynek székhelye Kecskeméten van. A napokban beszélgettünk Csikós Gáborral, a géderlaki Úttörő termelőszövetkezet tagjával. Elmondotta, hogy régóta sürgeti a sertésfiaztató építéséhez szükséges vasanyagot. Már annyiszor jártak utána, hogy többet elköltötték, mint amennyit az egész ér. — Ha csak a mai napot számítjuk — bosszankodott Csikós elvtárs — az is komoly kárt jelent a szövetkezetnek. Az útiköltségem oda-vissza 96 forint, azonkívül kiesett egy napom a munkából. Maga az a tény, hogy a megye déli végein lévő termelő- szövetkezeteknek és gépállomásoknak is ide kell jönni anyagért, megnöveli a költségeket. Mert bizony többször fel kell utazni, sürgetni telefonon az anyagot és végeredményben úgy néz ki, hogy hiába olcsóbb a Kiutalt anyag ára, nem mindig lár jobban a termelőszövetkezet, mintha szabadáron szerezné be és ráadásul sok bosszanko- dástól is megszabadulna. Miért van ez így? A vállalat vezetői, köztük Miklós János elvtárs, arra hivatkoznak, hogy a MÁV szállítási vállalata késedelmesen és vontatottan végzi a munkát. A BELEPED, amelynek ezen belül kellene szállítani az árut, néha hetekig nem viszi ki a megrendeléseket a vasúthoz. A BELSPED vezetői viszont azt hangoztatják, hogy kevés a kocsi és az ember. — Mindezt az építkezni akaró termelőszövetkezetek sínylik meg. Ezen a helyzeten segíteni lehetne, ha a vállalatnak volna saját fuvarosa, vagy magánfuvarossal ki tudná szállítani az árut. Valamilyen módon változtatni kellene ezen a földművelésügyi minisztériumnak. Arról már írtunk, hogy a gépállomásokra kihelyezett szakemberek számára a lakások építése, illetve a régi lakóépületek rendbehozása vontatottan haladt, mert a Beruházási Bank magán- vállalkozók számára nem fizette ki a költségeket. Ezen már segítettek. Rendelet jött rá, hogy most már magánvállalkozók is építhetnek. Sajnos azonban még számos tanács nem ad elegendő segítséget ahhoz, hogy például romos épületeket átengedjen a gépállomásokra kihelyezett mezőgazdasági szakemberek részére építendő lakások céljaira. — Kecskeméten például több mint tíz, a gépállomásra, kihelyezett szakembernek nincs lakása, a Paczai-féle villát, amit a gépállomás erre a célra kért, mégsem engedte át a lakáshivatal, hogy azt a mezőgazdasági szakemberek részére lakásnak rendbehozzák. A tanácsok vezetőinek meg kell értenie, hogy az ilyen intézkedések nem segítik elő a szakemberek jobb munkáját és egyben a mezőgazdaság fejlesztését. íme néhány probléma a mező- gazdasági építkezésekkel kapcsolatban. Most az a feladat, hogy a minisztériumtól kezdve, lefelé a községi tanácsokig közös erővel összefogva segítsük elő, hogy a hátralévő építkezéseket sikerrel befejezzük. Kisszállás A helyi népfront-bizottság tervbcvetle a község belterületének szépítését. A kultúrtermet bekerítik és az épület elejét parkosítják. Rendbehozzák a belterületi utakat, padokat helyeznek el rajtuk. A kultúrterem könyvtárában olvasóesteket és ankétokat rendeznek. A lejegyzett békekölcsönből a községnek visszamaradó hányadát a sportfelszerelés gyarapítására használják fel. Szerepel a programmban a földművesszövetkezeti bolt kibővítése, azaz kisáruház létesítése is, sőt szódagyár felállítása. A fajtiszta lóállomány szaporítására megkérik a méntelepet, hogy a következő fedeztetési idényre fajtiszta, egészséges méneket adjanak. Mezőgazdaságban főleg a kalászosok, kukorica és pillangós takarmányok termelését szorgalmazzák. A magasabb kukoricatermés érdekében általánosítják az őszi mélyszántást és mozgalmat indítanak a hol- dankénti 25 mázsás termésátlag eléréséért. Balotaszállás A népfront-bizottság célul tűzte az átlagtermések 10 százalékkal való emelését már a következő évben. Ennek érdekében szorgalmazza a betakarítást, trágyázást, őszi szántás-vetést. Kis- és nagygyűléseken mező- gazdasági szakelőadásokat szerveznek. Kezdeményezi, szervezi és segíti a bizottság a szőlő- és gyümölcsösterületek növelését —> jövőre már 10 hold új szőlő betelepítése a cél. Intézkedik, hogy rendelkezésre álljanak megfelelő mélyforgató gépek. 4—5 holdas facsemetekert létesítése is szerepel a bizottság pro- grammjában. Az alsóbalotai dolgozóknak évtizedes követelésük egy bekötőút. Ezt meg is építik egyrészt társadalmi erővel, másrészt a békekölcsön községben maradó 25 százalékából és a községi költségvetésből. A további tervek közé tartozik a villany bevezetése, Pusztamérgestől a ba- lotai állomásig kisvasút megépítése, tűzoltószertár és ménistálló létesítése. Lisztcseretelepet is kér a falu, mert most 10—20 km-re kénytelenek elvinni az őrlésre szánt gabonát. A népfront-bizottság azt is kiszámította: mennyit tesz ki a programmban megtervezett beruházások összege? Kiderült, hogy jóval magasabb a község egy évi adókivetésénél. Tehát ha az adót egy fillérig befizetik is a dolgozók, — az államnak még jócskán marad pótolnivaló. A népfront-bizottság elhatározta: mozgósít az állampolgári kötelezettség becsületes teljesítésére. Mert a programm is világosan megmutatja minden embernek, hogy minden fillért, amit az államnak fizet, — a saját boldogulására, az egész község fejlesztésére fordíthatják. Rém A népfront-bizottság pro- grammjában első helyet foglal el az állatállomány fejlesztése. Megfelelő apaállatok beállításáról már gondoskodtak, kicserélték a bikákat és felújították a kan-állományt. Elhatározták, hogy a közlegelőt gyomtalanít- ják, egyrészét rozzsal és fűmaggal bevetik és fásítanak. A rémi dolgozóknak fő jövedelme a szőlőtermelésből ered. A bizottság gondoskodik arról, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű védekezőszer álljon minden időben a szőlősgazdák rendelkezésére. Népszerűsítik a jól bevált dohánytermelést is,— de az ipari növények közül továbbra is a napraforgót helyezik előnybe, mert ez felel meg legjobban a rémi talajon és szintén jó jövedelmi forrás a termelőknek. A terv foglalkozik a falu esi-* nosításával is. Az utcákat 800 suhánggal fásítják és a Május 1. utcát kikövezik, a gyermekjátszóteret korszerűen felszerelik. TÍZ ESZTENDŐ BUGACON Október 24-én lesz 10 esztendeje, hogy Bugac felszabadult az úri elnyomás évszázados járma alól. Tíz évvel ezelőtt vette kezébe a falu népe saját sorsának irányítását. Míg a Vörös Hadsereg csapatai meg nem hozták a szabadságot, a község Kecskemét város, meg az ország urainak vadászterülete volt. A híres Bugac-pusztát szórakozásra, dorbézolásra, mulatozásra használták a régi urak, grófok, bárók és földbirtokosok. Míg a kiránduló urak dőzsöltek, itták a jó bort és a nyársonsült ökröket fogyasztották, az éhező parasztokat csendőrkordon tartotta távol, hogy ne lássák a dolgozók vérén élősködők duhajkodását. A méltóságos urak hatalmát megtörte, agyonzúzta a felszabadulás napja: 1944 október 24. Ez az őszi nap meghozta a tavaszi újjászületést a nincsteleneknek, a munkában agyonfáradt öregeknek, a várost soha nem ismerő fiataloknak. Ennek a napnak méltó megünneplésére készül most a község apraja-nagyja, velük együtt a községi népfront-bizottság. Sokat változott a község tíz év alatt. A képviselőválasztásokon sokat ígért kövesútat a múltban nem építették fel. Pedig hányszor hazudta Zsitvay Tibor, földbirtokos, országgyűlési képviselő: »Érzem már a talpam alatt azt a kőútat, melyen Bugac polgárai mennek Félegyházára.« Ezt az úlat a nép állama adta Bugacnak. 1951 decemberében elkészült a községet Félegyházával összekötő kövesút. Ezt követte a falu jobb egészségügyi ellátása érdekében a szakszerűen felszerelt orvosi rendelő, azután a gyógyszertár. Később 120.000 forintos beruházással elkészült a szövetkezeti kisáruház, új Northon-kútat fúrtak a községben, gombamódra épültek a kislakások. A község kulturális téren is sokat fejlődött. Azelőtt 6 tanyai iskola volt 8 tanteremmel és 10 tanítóval. Egy-egy tanítóra 100 gyerek oktatása jutott. Ma már a községben 24 nevelő foglalkozik a fiatalokkal, ebben az évben lett kész egy újabb, iskola 25.000 forintos beruházással, A múltban tsak a jegyzőnek, meg a csendörpa- rancsnoknak volt rádiója. Ma már a rádióval rendelkezők száma eléri a százat. A felszabadulás előtt a községben nem volt annyi kerékpár, mint ahány motorkerékpár van ma. Ki beszélt azelőtt népkönyvtárról, vagy moziról? Ma mind a kettővel rendelkezik a község lakossága. Igen jól dolgozik a községben és nagy megbecsülésnek örvend a Béke termelőszövetkezet. A szövetkezet elnökét, Horváth Bélát választották meg a Hazafias Népfront-bizottság elnökének. Az egykori szentmihályi pusztaságon most állam' gazdaság van. Sorolhatnánk tovább azokat az eredményeket, amelyek szebbé és boldogabbá tették a bugaciak életét. A község most lanácsválasztás előtt áll. A jelölő- gyűléseken jelölik a múlt napszámosait, nincstelenjeit, szegény parasztjait, akikből az elmúlt tíz esztendő jól dolgozó középparasztokat teremtett, akikből tekintélyes, becsületes, hazáját, népét szerető állampolgárok lettek. Ezekre az eredményekre gondol a bugaci dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti tag, állami gazdasági dolgozó, agronómus, tanító, orvos, ha felidézzük 1944 október 24-et. Ezekre az eredményekre s azokra a harcosokra, akik sokezer kilométerről jöttek el hozzánk, hogy kezünkbe adják a szabadságot, saját sorsunk irányítását. sokszor vérük hullásával, életük feláldozásával Az újonnan alakult Hazafias Népfront-bizottság már elkészítette a község akcióprogrammját. A tervek között szerepel a villany bevezetése, a mezőgazdasági termelés fejlesztése, szőlő- és gyümölcstelepítés, az állatállomány szaporítása, az utak, hidak megjavítása, vásártartási jog megszerzése és így tovább. A népfront programmjának megvalósításához minden lehetőség megvan. Ez a programm a község dolgozóinak érdekével találkozik. Bugac fejlődik tovább! HAJEK LÁSZLÓ járási VB-tiikár, Kecskemét
