Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-21 / 249. szám

A megyei p áriaktíva tanácskozása nyomán Mi gépgyáriak körülnézünk saját portánkon is A termelőszövetkezetek már most előjegyeztethetik a jövő évi beruházási gépeket NÉHÁNY NAPPAL ezelőtt volt a megyei pártaktíva ülése. Az eltelt idő elegendő volt ah­hoz, hogy elgondolkozzunk a beszámolón és a vitán. Különö­sen nekünk, gépgyáriaknak van miről gondolkodni. Ideje már, hogy egy kicsit körülnézzünk a saját portánkon. Bizony szégyenkeztünk, mikor a pártbizottság beszámolója ar­ról szólt, hogy legyártott kádja­ink súlya 7—8 kg-mal nehezeb­bek a szükségesnél. Vájjon mi okozza ezt a felelőtlen vas- anyagpocsékolást? Erre egysze­rűen csak azt lehetne felelni, öntödénkben nem tartják be a technológiai fegyelmet. Szitálat- lan homokból készítik a formá­kat, elhagyják a döngölést és így az öntvények falvastagsága nagyobb a kelleténél. A KÉRDÉSRE adott felelet azonban nem ilyen egyszerű. A aiba gyökere a fegyelmezetlen­jég. Különösen bérfizetés után szaporodnak el a távolmaradók Sokan ugyanis a kelleténél job­ban a borospohár fenekére néz­nek. Másnap azután nemakaró- zik dolgozni. Már pedig meg kel­lene értenünk, hogy csak azt fo­gyaszthatjuk el, amit megter­meltünk. Ha számításba vesz- szük, hogy például a vasöntö­dénkben a múlt hónapban 80— 100 munkanap volt általában az igazolatlan hiányzás, felmérhet­jük, hogy mindez milyen kárt okozott népgazdaságunknak. Ez ugyanis egy dolgozó után egyes munkafajtánál 5—6 mázsa ter­melési értékveszteséget jelent. Ebből a vasmennyiségből temér­dek közszükségleti cikket, mint­egy 250 darab főzőrezsó-talp- részt, 300 darab lábast, vagy kö­rülbelül 5—6 darab kádat lehet­ne készíteni. MEG KELL azonban monda­nom, hogy nemcsak a dolgozók hibásak. A fegyelmezetlenségért mi, szakszervezeti vezetők is fe­lelősek vagyunk. Sokat törtem a fejemet azon, hogy milyen úton-módon kellene Egyszerre csak nagyot horkan a cső, mint a tűzoltóiecskendű s;vkott, ha hosszú pihenés után először gyakorlatoznak vele: félmaroknyi békanyálas iszap zúdul ki rajta, aztán vastag su­gárban ömlik a víz, szemen-szá- ]on fröcskölve a körben álldo­gáló, térdelő és guggoló zarán­dokokat. — Ahá! — törülközik a hen­tes. — Ez volt a baj, eldugult! No, ha igaz, most már ihatunk. De azért nem mozdul. Ba- zsalgó Mártonné se fut a kúthoz, inkább felkapaszkodik a suszter­szék tetejére, meglengeti méter­hosszá olvasóját és vékony, si- pitó fejhangon hálálkodik:-— Van vizünk! Teremtő atyánk, meghallgattál minket, hála teneked! Van vizünk! — Van? — mordul Bazsalgó s szép csöndesen kióvakodik a ka­pun. Kint mondja már, ott is csak a foga közt: ha van, hát igyatok! Hiszen van, de bizony éppen jlyan maszatos, mint az előbb volt. Szulyori, a bandzsa löku- pec, akinek végképpen elment a kedve a vizivástól, már nyíltan kegyhelyellenes húrokat penget. — Vallásos ember vagyok — iörmögi, — régóta idejárok a szent kúthoz, de alighanem most jöttem utoljára. Én ebből a mos­lékból nem kérek! Inkább ve­szítsem el az ingem után a ga­tyámat is az esti snapszlin. Ha innék, úgyis eldobhatnám.. -, Azzal karonfogja a festettkör- mű zarándoknőt s dühösen elro­bog. Néhányon utána pisszegnek, ie azért a többi hívő se nagyon •őri magát az ivásért, még a sánta Patkós Ferenc is lejjebb munkánkat megjavítani. Ha va­lamelyik szakszervezeti társa­dalmi munkástól kérdeztem ezt meg, rendszerint így felelt: »Szí- vósabb felvilágosító munkát kell folytatnunk.« De azt, hogy mi­képpen folytassuk ezt a felvilá­gosító munkát, eddig a pontig egyikünk sem jutott el. Most Központi Vezetőségünk ülése és megyei pártaktívánk után én is kezdem felismerni a tennivaló­kat. Többet kelj törődnöm a ta­nyavilágból nemrég bekerült új munkásokkal, meg kell velük ismertetni a technológiai eljárá­sokat és politikailag is oktat­nunk kell őket, jobban, mint ed­dig. Nekünk, szakszervezeti ve­zetőknek, nem elég csak »szem­pontokat« adni a bizalmiaknak, ereszti a bögréjét, s várja, hogy a derék vízöntő, Oroszlán Bertalan kezdje a kóstolást. r— No? — bíztatja a barátját Hőből, aki időközben odaért a persellyel. — Nem megy? Pedig mehetne, völgynek megy! Csalicska odalép a hajdani elsőgazda mögé: érzi, hogy most, nyomban cselekedni kell, különben a hívek széjjelszéled- nek s o bodokházi szent kút tör­ténetének örök időre vége. — Igyál, fiam! — Úgy van! Igyál! — zengi a zarándokok ' kara. A hentes, aki legszívesebben Szutyori után osonna, közbeszól: — Inna a jámbor, ha nem volna olyan poshadt a víz. Pos- hadt és büdös. — Igyál! — sziszegi Csalics­ka. Oroszlán élete legnehezebb s legkeservesebb pillanatait éli. A hentesnek igaza van: büdös a víz, de milyen büdös! Másfelől az is igaz, hogy kétezer forint­ja, rengeteg munkája és iz­galma fekszik a vállalkozásban, s ha most gyengének bizonyul, futhat a pénze után. Szájához emeli a bögrét. — Nem is büdös — kezdi erőtlenül. — Halljátok, keresz­tény testvéreim? Én, Oroszlán Bertalan állítom, hogy ez a víz nem büdös. Finom, üdítő, friss forrásvíz ez, élvezet inni belőle, csak a szivattyú csöve egy picurkát felkavarta az iszapot. Nézzetek ide! Persze, hogy odanéznek, de mióta néznek! Néznek és lát­ják, hogy Oroszlán széles áb­rázata valósággal elzöldül. hanem azt is ellenőriznünk kell, hogy ezek az irányelvek a való­életben miként válnak be. Pél­dául Mánc János munkavédelmi felelősünknek és a többi társa­dalmi aktívának is sokkal in­kább a helyszínen, a munkahe­lyeken kellene megvizsgálni pél­dául azt is, hogy vájjon a bal­esetek miatt, miért esett ki 205 munkanap ugyancsak az öntö­dében. EGYSZÓVAL ránk, szakszer­vezeti társadalmi munkásokra is érvényes Páliunknak az az útmutatása: kommunisták az élre, kommunisták a tömegek közé. H. Kovács János, ÜB termelési felelős, Kecskeméti Gépgyár. Te jóisten. >i — motyogja a hajdani elsőgazda, — va­lami állat mászkál a bögre fe­nekén ,-,i Csalicska elkapja a bögrét. — Hol? — OU, a víz alján. , , nicsak, béka, az áldóját neki, kisbéka... — Ugyan! Káprázík a sze­med! — Káprázik ám a plébános úr eszetokja! Csak nem iszom bé­kát? Csalicska a harangozó orra alá tartja a bögrét. — Hát béka ez, Hőből fiam? Ugye, hogy nem béka. No lát­játok. Közönséges ebihal ez, kedves híveim. Es mondjátok meg nekem: melyik kútban nincs ebihal? — Hátszen — vakarja a fejét Patkós Ferenc, — odahaza, az én kútamban is van ebihal. De azért ebihalat se jó inni. — Nem is kell meginni! — kiáltja Csalicska. — Tessék, ki­öntöm a vizet: töltsük tele új­ból a bögrét. Jó messzire, a bokrok közé lottyantja a vizet, a szerencsét­len béka, — mert istenúgyse béka volt benne, — csakúgy nyekken a földön; aztán a cső alá tartja a bögrét s átnyújtja Oroszlánnak. — Ha ezt se iszod meg — súgja, — megöllek! Oroszlán nem szól egy árva mukkot sem. Lchúnyja a sze­mét, lassan felemeli a bögrét, s hosszú, egyenletes kortyokkal az utolsó csöppig kiissza a vi­zet. Még arra is futja az erejé­ből, hogy szelíden mosolyog­jon. — Uhh.de finom volt! Szinte más ember lettem! Patkósnak leesik az álla. — Megitta! Csakugyan meg­itta! A zarándokok közt el se ül a csodálkozás moraja, máris Csa­A termelőszövetkezetek jövő­évi gépberuházásait a SZÖVOSZ bonyolítja le. A járási székhe­lyeken lévő földművesszövetke­zetek a járási tanács mező­gazdasági osztályával együtt most veszik számba, a jövő év­ben milyen gépekre van szüksé­gük, hogy idejében eljuttathas­sák igénylésüket az iparhoz. A BERLIN; (ADN) A Német Demokratikus Köztársaság vá­lasztási bizottsága a következő végleges eredményt közli az 1954 október 17-i népi kamarai választásokról: A választójogo­sultak száma: 12,085.380. A le­adott szavazatok száma: 11 mil­PÄRIZS (TASZSZ) Kedden délelőtt munkatársak és szakér­tők nagy csoportjának kíséreté­licska kezében van a bögre. Hiába, csak derék férfiú a bo­dokházi plébános: a szent ügy érdekében sajátmagát sem kí­méli, — Dícsértessék, gyermekeim! — kiáltja messzehangzó szóval s egy szempillantás alatt lekor­tyolja az egész bögre vizet. Hőből harangozó sem marad el a főnökétől. Kidülledt szem­mel nyeli a szent vizet, aztán zsebrevágja a bögrét, két ma­rokra fogja a perselynyelet, s a hívek közé ront: — Adakozzatok, testvéreim, a szenvedő Krisztus egyhá­záért, esendő lelketelc üdvös­ségéért .. * No, ha egy bolond százat csi­nál — hárman könnyen csinál­hatnak háromszázat. A kút kö­rül olyan tolongás kezdődik, amilyent még nem látott a vi­lág. Patkós Ferenc a mankójá­val tör utat magának s issza, habzsolja a vályoggödörböl származó vizet, hogy kélfelől a gallérja alá folyik, a hentes a móri bort se kortyolná na­gyobb élvezettel, a péterkúti kántor immár harmadszor ereszti tele óriási köcsögjét, Ba­zsalgó Mártonné a tenyeréből szörpöl, mert nem jutott neki bögre, a feketeruhás lány át­szellemült arccal iszik, s még a szelíd, idős házaspár is vadul könyököl egy kis vízért. Csalicska <i hetedik mennyor­szágban érzi magát. Igaz, a za­rándokok kevesebben vannak, mint azelőtt: de milyen szívvel- lélekkel isznak, hogy sürögnek- ferognak! Hiszen ez a bodokhá­zi kegyhely történetének leg­szebb napjaira emlékeztet! S ami a legfontosabb, a persely­be szakadatlanul hullik a forint, a kiszolgált vén jószág már-már majdhogynem széjjelrepcd a kegyes adományoktól. (Folytatása következik.) termelőszövetkezetek hosszúle­járatú hitelre vásárolhatnak, a többi közt MIA- és MIB-moto- rokat, gumikerekű kpcsikat, ka­lapácsos darálókat, továbbá tejszeparátort, gépi kukorica- morzsolót, fejőgépet és három­ezer forinton felüli értékű hasz­nált gépeket, (MTI) minemű változás sem történt. Az előadottakat, valamint azt tekintetbe véve, hogy a szovjet küldöttség által javasolt kérdés nem csupán kereskedelmi hajók elleni nyilttengeri támadások egyes eseteit érinti, hanem olyan bűncselekmények rendszerét, amelyek durván megsértik a nyilttengeri hajózás szabadságá­nak általánosan elismert elvét, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének küldöttsége szükségesnek tartja újból fel­kérni önt, elnök úr, hogy fontos és sürgős kérdésként tűzze a közgyűlés kilencedik ülésszaká­nak napirendjére az alábbi pon­tot: »A hajózás szabadságának megsértése a kínai-tengerek kör­zetében.« A. J. Visinszkij, a Szovjetunió küldöttségé- / nek vezetője.« lió 892.849; 98.41 százalék. A Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának listájára leadott szavazatok száma;, 11,828.877; 99.46 százalék. Az érvénytelen és ellene le­adott szavazatok száma: 63.972; 0.54 százalék. (MTI) ben Párizsba érkezett Adenauer nyugatnémet kancellár. Párizsi idő szerint délután 3 órakor Celle-Saint-Cloudban, Párizs kö­zelében, megkezdődtek Mendes- France és Adenauer tárgyalá­sai. Még nincsenek hivatalos érte­sülések a tárgyalások pro- grammjáról. Mindamellett a la­pok jelentése szerint a tárgya­lásokon a Saar-kérdéssel foglal­koznál;. Francia politikai körökben sokhelyütt azt követelik, hogy a Saar-kérdést a francia kormány­ra nézve kívánatos szellemben rendezzék, mint annak feltéte­lét, hegy Franciaország bele­egyezzék Nyugat-Németország felfegyverzésébe. így ilyen kö­vetelést támasztottak például a radikális-szocialista párt leg­utóbbi kongresszusán. E pártnak maga Mendes-France miniszter­elnök is tagja. A keddi francia burzsoá lapok a francia-német »megegyezés« szükségességét hangsúlyozva fel­vetik a felelősségrevonás kér­dését »a londoni határozatok kudarcáért« abban az esetben, ha a francia és a nyugatnémet megbízottak nem jutnak meg­egyezésre a Saar-vidókkel kap­csolatban. A »Libération« keddi száma a következőket írja: »Ahelyett, hogy tárgyalások útján keresnék a békét, lázas sietséggel fel akar­ják fegyverezni Németországot«, A »1‘Humanité« hangsúlyozza, hogy »érthető azoknak a sietsé­ge, akik a revansvágyó Német­ország felfegyverzését kívánják. Ezek az emberek félnek a köz­véleménytől, félnek a népektől, köztük a francia néptől.« (MTI) A NEMRÉG MEGNYÍLT kis­kunhalasi járási kultúrház több szakkört foglalkoztat. Jelenleg is működik már a csipkekészí- íő-, népitánc szakkör és a sza­lonzenekar. Most van alakuló­ban a színjátszó szakkör és az egyesített városi énekkar. Vessük e! minél előbb a kenyérgabonát Rohamosan közeledik október 30, a kenyérgabonavetés leg­végső határideje. Ugyanakkor legtöbb járásunkban a kenyér- gabona vetéstervének teljesítése még 50 százalék alatt van. Kü­lönösen elmaradt a kunszentmiklósi járás majdnem 15 százalé­kos, a bácsalmási járás nem egészen 18 százalékos tervteljesí­tésével. De nemcsak e két járásban, hanem egész megyénkben alapos, körültekintő munkát kell végezni ahhoz, hogy terveinket teljesíthessük. A munkában az eddigieknél sokkal több segítsé­get kell nyújtani a községi tanácsoknak, a járási tanácsok ve­zetői és szakemberei részéről. Súlyos hiba, hogy sok helyen a kedvező időjárásra hivatkozva húzzák-halasszák a vetést és a vezető funkcióban lévő elvtársak sem látják szükségesnek a vetés szorgalmazását. A megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága értékelte a já­rások kenyérgabonavetésben elért eredményeit, s az alábbi rang­sort állította össze; 1. kiskunfélegyh. j. 2. kecskeméti j. 3. kiskőrösi j. 4. Kecskemét v. 5. Baja város 6. kiskunhalasi j. 7. dunavecsei j. 8. kszentmiklósi j. 9. bajai járás 10. bácsalmási j. 11. kalocsai járás Mezőgazdasági osztályvezető: Csányi Imre Pinczel Lajos Kőrös Gáspár Weither Dániel Márton Vilmos Kovács Gergely Oláh Pál Király Lajos Kis Ferenc Schütcz Mihály Fülöp Mihály Járási főagronóinus: Szántó Tibor Nehéz József Kamasz István Szecsei Teréz Lukács Béla Vida Simon Farkas Vilmos Bánhidi István Deák József Godó Lajos Farkas László OOBOZY IMRE; (33) A SIEN ¥ KUI A. J. Visinsskij levele as ENSZ-höxgyűléa kilencedik ülésszakának elnökéhes NEW YORK (TASZSZ) A. J. Visinszkij, az ENSZ-közgyűlés kilencedik ülésszakán részvevő szovjet küldöttség vezetője ok­tóber 18-án a következő levelet intézte a közgyűlés elnökéhez: »Ez év szeptember 30-i leve­lemben kértem, hogy tűzzék a közgyűlés kilencedik ülésszaká­nak napirendjére »a hajózás szabadságának megsértése a kí­nai-tengerek körzetében« elne­vezésű napirendi pontot. A köz­gyűlés október 6-án úgy döntött, hogy néhány nappal elhalasztja az említett pont napirendre tű­zése kérdésének megvizsgálását. Levelemre, valamint a közgyű­lés ezen határozatára hivatkoz­va van szerencsém felhívni fi­gyelmét arra, hogy bár a köz­gyűlés határozatának meghoza­tala óta már több, mint egy hét telt el, ebben a kérdésben sem­A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarai választásainak végleges eredménye Mendes-France tárgyalásai Adenauerre!

Next

/
Thumbnails
Contents