Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-12 / 241. szám

BACSKISKUNMEGYEI AZ M0PB#CSKISKUNM£GYEl PARTBIZOTTSKGANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM Ara SO fillér 1054 OKTOBER 12. KEDD A MAI SZAMBÁM Soltvadkerten is megalakult a Hazafias Népfront helyi bizottsága. — Jóminőségű, bő hozamot adó állatállo­mány megteremtéséért. — Rendelet a kenyérgabona­termesztés növeléséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásáról. — A Bajai Gyapjúszövetgyár dolgo­zóinak csatlakozása a MÁVAG felhívásához, — A szent kút. — Sport. Népgazdaságunk helyzete és feladatai fi Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége október 1—2—3-án ülést tartott. A Köz­ponti Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizottság beszámolóját népgazdaságunk helyzetéről és feladatairól. A beszámolót Szá­lai Béla elvtárs terjesztette elő. Az ülés napirendjének 2. pontja a Központi Vezetőség kollektív munkájával kapcsolatos kérdé­sekkel foglalkozott. Ennek elő­adója Farkas Mihály elvtárs volt. A Központi Vezetőség több­napos beható vita után egyhan­gúlag jóváhagj'ta a beszámolót és megfelelő határozatokat ho­zott, A Politikai Bizottság beszámolója A Politikai Bizottság beszá­molója, melyet Szálai Béla elv­társ terjesztett a Központi Ve­zetőség elé, bevezetőben rámu­tatott azokra az eredményekre, amelyek meggyőzően bizonyít­ják az új szakasz politikájának nelyességét. Mezőgazdaságunk biztató fejlődése A mezőgazdaság fejlesztése te­rén a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata és a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat alap­ján az 1953—1954-es gazdasági évben számottevő kezdeti ered­ményeket értünk el. A parasztság termelési érde­keltségének növelésére vonatko­zó intézkedések hatására á pa­rasztság termelési kedve lénye­gesen megnőtt. A termelési bi­zottságok 130.000 tagjának aktív közreműködésével az elmúlt év őszén és ez év tavaszán elisme- résreméltó lépések történtek a föld termőerejének növelése ér­dekében. Az előadó ezután elmondta, nogy az elmúlt gazdasági évben mintegy 2 millió katasztrális holdnyi területet szervestrágyáz­tak, többet, mint a felszabadu­lás óta bármely esztendőben. A tartalékterületek bérbevétele, az évelő kultúrák termesztése iránt, valamint a gyümölcs- és szőlő­telepítés iránt megnövekedett az érdeklődés. Az öntözött terü­leteket 1953-ban 75.000 kát. hold­dal növeltük. Rizstermelő terü- .etünk elérte a 73.000 kát. hol­dat, hazánk Európa egyik leg­nagyobb rizstermelő országává vált. Nőtt a kukorica vetésterü­lete és a zöldségtermelés is. A zarvasmarhatenyésztés kivétele­zel lényeges javulás van az: ál­lattenyésztés terén. A sertésál­lomány március óta l,100.000-rel növekedett. Az elmúlt egy év alatt több, mint 232.000-rel nö­vekedett a juhállomány, jelentő­sen gyarapodott a baromfiállo­mányunk, megjavult a városok tojással való ellátása. 1953—1954. gazdasági évben javult a munka a mezőgazdaság szocialista szektorában is — mondta tovább az előadó. — Hozzá kell azonban tenni, hogy ez a javulás nem áll arányban államunk messzemenő támoga­tásával. Szalai elvtárs ezután rámuta­tott, hogy a termelőszövetkeze­tek zöme megerősödött a műit évi kilépések után. Nőtt az egy dolgozóra eső munkaegységek száma. Javult a mezőgazdaság műszaki-anyagi ellátása. A Köz­ponti Vezetőség júniusi határo­zata óta több gépet kapott a me­zőgazdaság, mint az elmúlt évek­ben. Ezidén 50 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint tavaly, kielégítő volt a rézgálic- ellátás. A parasztság által leg­jobban keresett termelőeszközök közül ezév első nyolc hónapjá­ban több, mint 14.000 fogatos ekét állított elő az ipar, tizen- egyszerannyi lókapát, mint az 1953. év ugyanezen időszaká­ban. A felsorolt tények mutat­ják, hogy bár még csak az első lépéseket tettük meg a mező- gazdaság fejlesztése érdekében, máris sok a biztató ígéret. Fel­adatunk, hogy még határozot­tabban menjünk a megkezdett úton. A beszámoló ezután megálla­pította, hogy begyűjtési rendsze­rünk helyesnek bizonyult, is­mertette a begyűjtés eredmé­nyeit, majd rátért az ipar kér­déseire. A közszükségleti cikkek gyártásának növekedése Foglalkozott ezután a beszá­moló azzal, hogy pártunk III. kongresszusa által az ipar elé tűzött feladatok végrehajtása terén történt előrehaladás. A közszükségleti cikkek ter­melése 1954. első nyolc hónap­jában 12.4 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1953 megfelelő idő­szakában. A kohó- és gépipari minisztérium 27 százalékkal több közszükségleti cikket gyártott, 22.2%-kal emelte a mezőgazda- sági nagygépek, 32.4%-kal a me­zőgazdasági kisgépek, alkatrészek és szeráruk termelését ugyan­ezen idő alatt. A helyi ipari ál­lami vállalatok 57 százalékkal, a kisipari szövetkezetek 32 szá­zalékkal termeltek többet ez év első nyolc hónapjában, mint ta­valy ugyanezen időszakban, ezen belül is lényegesen emelkedett a lakosság részére termelt áruk, végzett javítások és ipari szol­gáltatások értéke. Teljesen he­lyesnek bizonyult tehát a párt és kormány gazdaságpolitikájá­nak az a célkitűzése, mely a helyi ipar és a kisipar működési területének kiszélesítésére irá­nyul. tek forgalmának növekedése 43.4 százalék. Különösen nagymér­tékben emelkedett a ruházati, kiskereskedelmi forgalom, mely­nek növekedése 64 százalék egy év alatt. A pártnak a széles néptöme­gek számára vonzó politikája az új szakaszban, különösen pe­dig az életszínvonal gyors emel­kedése 1953 második felében, megnövelte a dolgozókban a párt iránti bizalmat. Megszilár­dult a párt és a munkásosztály közötti kapcsolat. Megerősödött a munkás-paraszt szövetség. — Közelebb került a párt a széles néptömegekhez. Mindez a párt számára komoly politikai sikert jelentett és döntő bizonyítéka az új szakasz politikája helyessé­gének. Milyen hiányosságok fékezik a párt helyes politikájának végrehajtását? Az életszínvonal emelkedése Az új kormányprogramm be­jelentése óta eltelt 15 hónap alatt mind a munkások és al­kalmazottak, mind a parasztság életszínvonala igen jelentős mér­tékben emelkedett. 1954 I. fél­évben a munkások és alkalma­zottak jövedelme 15.8 százalék­kal volt több, mint 1953 I. fél­évében, ugyanakkor a fogyasz­tói árak 8.3 százalékkal csök­kentek. 1954 I. félévének kiske­reskedelmi áruforgalma 26 szá­zalékkal magasabb volt az el­múlt év I. félévének áruforgal­mánál. ' A íöldművesszövetkeze­Az elért jelentős eredmények mellett, súlyos hiányosságok ta­pasztalhatók népgazdaságunk területén: 1. A mezőgazdaság fejlesztése lassúbb, mint ahogy terveztük. Ennek egyik oka, hogy a mező- gazdaság sem a műszaki-anyagi ellátás, sem a káderekkel való ellátás terén nem kapja meg időben azt, amit a különböző párt- és kormányhatározatok számára előírtak. A beszámoló részletesen tag­lalta, hogy kevesebb traktor, eke, fűkaszáló, kazalozó készült az üzemekben az előírtnál. Az utóbbi időben elakadt a mező- gazdaságba való káderátcsoporto­sítás is. Az állami gazdaságok fejlődése lassú. Laza a fegye­lem, nagy a pazarlás, sok a me­zei lopás, rosszul használják ki a rendelkezésükre bocsátott gé­peket. 2. Az ipar nem elégíti ki az új szakasz követelményeit. Nem­csak a mezőgazdaság számára szállítja késéssel a felszerelése­ket, hanem a közszükségleti cik­kek termelése is túlságosan las­san növekszik. Az ipari vezetők munkájának egyik hiányossága, hogy sem a belföldi szükségletre, sem az exportra való gyártás terén nem következett be lényeges javulás a termékek minőségében. A Politikai Bizottság beszá­molója ezután rámutatott arra, hogy a termelés mennyiségi fej­lődése túlzottan lelassult, az alapany.agtermelés viszonylagos elmaradása fokozódott. Részlete­sen foglalkozott a szénbányá­szat, a kohászat, az építőanyag­ipar tervteljesítésével és az eb­ben fellelhető hiányosságokkal, valamint azok okaival, és az ez­zel kapcsolatos feladatokkal. 3. Tűrhetetlenül alakult a ter­melékenység és az önköltség. Pártunk III. kongresszusa népgazdaságunk fejlesztésének, az életszínvonal emelésének döntő előfeltételeként a terme­lés állandó emelését és az ön­költség csökkentését jelölte meg. Sajnos, meg kell állapítani, hogy azt a fordulatot, amelyet a kongresszus e téren megköve­telt, gazdasági vezetőink egye­lőre nenj hajtották végre. Az iparban év első felében egymilliárddal több anyagot és munkabért használtak fel, mint amennyit tervünk előírt. A minisztériumi ipar összeha­sonlítható termelésének önkölt­sége 1954 első félévében, az 1953. évi átlagos önköltséghez képest a tervezett 0.2 százalékos csökkenés helyett, 2.8 százalék­kal növekedett. A beszámoló ezután a terme­lékenység és önköltség kedve­zőtlen alakulásának okait tá­lalta. Csökkent a termelékeny­ség, az egy munkás egy napra eső termelésének értéke. Magas az alkalmazotti létszám. Nagy a pazarlás. Nem sok történt a kongresz- szus óta annak érdekében, hogy fokozzuk a dolgozók anyagi ér­dekeltségét a termelékenység emelése, az önköltség csökken­tése érdekében. Márpedig vilá­gos, hogy enélkül előbbre nem jutunk. 4. Nemcsak a termelésben van nagyfokú pazarlás, hanem az ál­lami költségvetési kiadások is túl magasak. Túlzottan magas a fogyasztá­son. belül az úgynevezett közü­leti fogyasztás. Felül kell tehát vizsgálni a fogyasztási alap el­osztását és biztosítani kell, hogy azt,, amink van, a lehető leg­Nem folyt kielégítő célkitűzéseinek Az elmondottakból kitűnik, hogy gazdasági életünkben je­lenleg bizonyos átmeneti nehéz­ségek mutatkoznak, .foggal vetik fel népünk széles köreiben a kérdést: miben gyökereznek ezek a nehézségek, nem lehe­tett volna-e megelőzni ezeket? Világos és őszinte választ kell adnunk ezekre a kérdésekre nemcsak azért, mert népünk széles tömegei ezt elvárják tő lünk, hanem azért is, mert a hi bák gyökereinek feltárása szük­séges ahhoz, hogy a munkásosz­tályt, a népet eredményesen mozgósíthassuk a hibák kikü­szöbölésére. Gazdasági nehézségeinknek nagyrészt 1953 június előtti időkből származó okai vannak. A túlzott ütemű iparosítás, a mezőgazdaság elhanyagolt álla­pota gazdasági adottságainknak nem megfelelő ipari szerkezet, alacsony anyagkészletek és tar­talékok, termelőberendezések rossz karbantartása és hiányos felújítása, stb. Az elmondottakon túl mai ne­hézségeink oka abban keresen­dő, hogy mindezideig nem folyt kielégítő harc az új szakasz po­litikájának megvalósításáért. A beszámoló ezután foglal­kozik azzal, hogy az ipari átcso­portosítás 1953—1954. évi -üteme nem tekinthető kielégítőnek. — 1954 szeptember végéig a nehéz­ipari minisztérium 200 millió forinttal, a KGM pedig 120 mil­lió forinttal kevesebb fogyasz­tási cikket adott át a belkeres­kedelemnek, mint ajni a terv-l nagyobb hatásfokkal, a leggaz­daságosabb módon és a lakosság számára leginkább érezhető jut­tatásként adjuk. Lényegesen gyorsabb volt az elmúlt években a költségvetési kiadások emelkedése, mint a nemzeti jövedelem növekedése. Az államigazgatás létszáma 1949-hez viszonyítva 164 száza­lékkal növekedett. Az államap­parátusunk létszáma tehát na­gyobb, mint amit a tényleges szükséglet megkövetel. Az ál­lami költségvetésből 1954-ben sporttámogatásra fordított ki­adások több mint ötszörösét te­szik ki az 1949. évinek. Indoko­latlanul sok tanfolyamot finan­szíroztunk az állami költségve­tésből. A Politikai Bizottság beszá­molója ezután a beruházások csökkentésével kapcsolatban — többek között — rámutatott egyes nagy beruházások leállí­tásának okaira. Helytelen azon­ban azt gondolni, hogy a beru­házások leállítása örök időkre szól, vagy hogy a nagy beruhá­zások ideje lejárt Magyarorszá­gon, amint azt az ellenség hi- reszteli. A leállított beruházáso­kat gondosan egyenként felüi- vizsgáljuk és egy részét néhány év múlva az eredeti célra fel­építjük, másik részét ugyancsak felépítjük, de nem az eredeti célra, hanem az új szükségletek­nek megfelelően, harmadik ré­szét pedig a mai állapotában használjuk fel. A jövőben nem lehet a kész­ből élni, az életszínvonal emelé­sének állandó forrásaiból lehet csak meríteni, ezért elengedhe­tetlen a termelés fokozott eme­lése és az önköltség csökken­tése. harc az új szakasz megvalósításáért ben szerepelt, ezenkívül nagy' késéssel szállítja a szükséges' mezőgazdasági gépeket. Az arányos fejlődés törvényé­nek követelményeit csak úgy tudjuk érvényre juttatni, ha ter­melő erőinket és anyagi eszkö­zeinket átcsoportosítjuk. Ez az, átcsoportosítás jelenleg nem ér­vényesül kellő mértékben. — Egyetlen területen sem folyik kemény munka. Ez a vontatott- ság gátolja a mezőgazdaság fej­lesztésének és a fogyasztási cik­kek termelésének tervszerű, gyors megvalósítását. Mindenek­előtt az Országos Tervhivatal feladata lett volna ipari beren­dezéseink kapacitásának szám­bavétele alapján az átcsoporto­sításra vonatkozó irányelvek ki­dolgozása. A mulasztásokért el­sősorban a Tervhivatal felelős. Komoly szerepet játszik át­meneti gazdasági nehézségekben az a helytelen felfogás is, amely az új szakaszban kizárólag az életszínvonal emelését látja, fi­gyelmen kivül hagyva, hogy az életszínvonal tartós emelésének alapvető feltétele a termelés emeiése és az önköltség leszál­lítása. Pártunk soraiban is sokan úgy értelmezték és értelmezik a gyakorlatban ma is az új sza­kaszt, hogy az feleslegessé teszi az erőfeszítéseket a termelés növelésére, az önköltség leszál­lítására. Sokszor a tömegekkel való kapcsolat megszilárdításá­ra hivatkozva lemondanak ar­ról, hogy szigorúan érvényt szc­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents