Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-12 / 241. szám
BACSKISKUNMEGYEI AZ M0PB#CSKISKUNM£GYEl PARTBIZOTTSKGANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM Ara SO fillér 1054 OKTOBER 12. KEDD A MAI SZAMBÁM Soltvadkerten is megalakult a Hazafias Népfront helyi bizottsága. — Jóminőségű, bő hozamot adó állatállomány megteremtéséért. — Rendelet a kenyérgabonatermesztés növeléséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásáról. — A Bajai Gyapjúszövetgyár dolgozóinak csatlakozása a MÁVAG felhívásához, — A szent kút. — Sport. Népgazdaságunk helyzete és feladatai fi Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége október 1—2—3-án ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizottság beszámolóját népgazdaságunk helyzetéről és feladatairól. A beszámolót Szálai Béla elvtárs terjesztette elő. Az ülés napirendjének 2. pontja a Központi Vezetőség kollektív munkájával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Ennek előadója Farkas Mihály elvtárs volt. A Központi Vezetőség többnapos beható vita után egyhangúlag jóváhagj'ta a beszámolót és megfelelő határozatokat hozott, A Politikai Bizottság beszámolója A Politikai Bizottság beszámolója, melyet Szálai Béla elvtárs terjesztett a Központi Vezetőség elé, bevezetőben rámutatott azokra az eredményekre, amelyek meggyőzően bizonyítják az új szakasz politikájának nelyességét. Mezőgazdaságunk biztató fejlődése A mezőgazdaság fejlesztése terén a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata és a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat alapján az 1953—1954-es gazdasági évben számottevő kezdeti eredményeket értünk el. A parasztság termelési érdekeltségének növelésére vonatkozó intézkedések hatására á parasztság termelési kedve lényegesen megnőtt. A termelési bizottságok 130.000 tagjának aktív közreműködésével az elmúlt év őszén és ez év tavaszán elisme- résreméltó lépések történtek a föld termőerejének növelése érdekében. Az előadó ezután elmondta, nogy az elmúlt gazdasági évben mintegy 2 millió katasztrális holdnyi területet szervestrágyáztak, többet, mint a felszabadulás óta bármely esztendőben. A tartalékterületek bérbevétele, az évelő kultúrák termesztése iránt, valamint a gyümölcs- és szőlőtelepítés iránt megnövekedett az érdeklődés. Az öntözött területeket 1953-ban 75.000 kát. holddal növeltük. Rizstermelő terü- .etünk elérte a 73.000 kát. holdat, hazánk Európa egyik legnagyobb rizstermelő országává vált. Nőtt a kukorica vetésterülete és a zöldségtermelés is. A zarvasmarhatenyésztés kivételezel lényeges javulás van az: állattenyésztés terén. A sertésállomány március óta l,100.000-rel növekedett. Az elmúlt egy év alatt több, mint 232.000-rel növekedett a juhállomány, jelentősen gyarapodott a baromfiállományunk, megjavult a városok tojással való ellátása. 1953—1954. gazdasági évben javult a munka a mezőgazdaság szocialista szektorában is — mondta tovább az előadó. — Hozzá kell azonban tenni, hogy ez a javulás nem áll arányban államunk messzemenő támogatásával. Szalai elvtárs ezután rámutatott, hogy a termelőszövetkezetek zöme megerősödött a műit évi kilépések után. Nőtt az egy dolgozóra eső munkaegységek száma. Javult a mezőgazdaság műszaki-anyagi ellátása. A Központi Vezetőség júniusi határozata óta több gépet kapott a mezőgazdaság, mint az elmúlt években. Ezidén 50 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint tavaly, kielégítő volt a rézgálic- ellátás. A parasztság által legjobban keresett termelőeszközök közül ezév első nyolc hónapjában több, mint 14.000 fogatos ekét állított elő az ipar, tizen- egyszerannyi lókapát, mint az 1953. év ugyanezen időszakában. A felsorolt tények mutatják, hogy bár még csak az első lépéseket tettük meg a mező- gazdaság fejlesztése érdekében, máris sok a biztató ígéret. Feladatunk, hogy még határozottabban menjünk a megkezdett úton. A beszámoló ezután megállapította, hogy begyűjtési rendszerünk helyesnek bizonyult, ismertette a begyűjtés eredményeit, majd rátért az ipar kérdéseire. A közszükségleti cikkek gyártásának növekedése Foglalkozott ezután a beszámoló azzal, hogy pártunk III. kongresszusa által az ipar elé tűzött feladatok végrehajtása terén történt előrehaladás. A közszükségleti cikkek termelése 1954. első nyolc hónapjában 12.4 százalékkal volt magasabb, mint 1953 megfelelő időszakában. A kohó- és gépipari minisztérium 27 százalékkal több közszükségleti cikket gyártott, 22.2%-kal emelte a mezőgazda- sági nagygépek, 32.4%-kal a mezőgazdasági kisgépek, alkatrészek és szeráruk termelését ugyanezen idő alatt. A helyi ipari állami vállalatok 57 százalékkal, a kisipari szövetkezetek 32 százalékkal termeltek többet ez év első nyolc hónapjában, mint tavaly ugyanezen időszakban, ezen belül is lényegesen emelkedett a lakosság részére termelt áruk, végzett javítások és ipari szolgáltatások értéke. Teljesen helyesnek bizonyult tehát a párt és kormány gazdaságpolitikájának az a célkitűzése, mely a helyi ipar és a kisipar működési területének kiszélesítésére irányul. tek forgalmának növekedése 43.4 százalék. Különösen nagymértékben emelkedett a ruházati, kiskereskedelmi forgalom, melynek növekedése 64 százalék egy év alatt. A pártnak a széles néptömegek számára vonzó politikája az új szakaszban, különösen pedig az életszínvonal gyors emelkedése 1953 második felében, megnövelte a dolgozókban a párt iránti bizalmat. Megszilárdult a párt és a munkásosztály közötti kapcsolat. Megerősödött a munkás-paraszt szövetség. — Közelebb került a párt a széles néptömegekhez. Mindez a párt számára komoly politikai sikert jelentett és döntő bizonyítéka az új szakasz politikája helyességének. Milyen hiányosságok fékezik a párt helyes politikájának végrehajtását? Az életszínvonal emelkedése Az új kormányprogramm bejelentése óta eltelt 15 hónap alatt mind a munkások és alkalmazottak, mind a parasztság életszínvonala igen jelentős mértékben emelkedett. 1954 I. félévben a munkások és alkalmazottak jövedelme 15.8 százalékkal volt több, mint 1953 I. félévében, ugyanakkor a fogyasztói árak 8.3 százalékkal csökkentek. 1954 I. félévének kiskereskedelmi áruforgalma 26 százalékkal magasabb volt az elmúlt év I. félévének áruforgalmánál. ' A íöldművesszövetkezeAz elért jelentős eredmények mellett, súlyos hiányosságok tapasztalhatók népgazdaságunk területén: 1. A mezőgazdaság fejlesztése lassúbb, mint ahogy terveztük. Ennek egyik oka, hogy a mező- gazdaság sem a műszaki-anyagi ellátás, sem a káderekkel való ellátás terén nem kapja meg időben azt, amit a különböző párt- és kormányhatározatok számára előírtak. A beszámoló részletesen taglalta, hogy kevesebb traktor, eke, fűkaszáló, kazalozó készült az üzemekben az előírtnál. Az utóbbi időben elakadt a mező- gazdaságba való káderátcsoportosítás is. Az állami gazdaságok fejlődése lassú. Laza a fegyelem, nagy a pazarlás, sok a mezei lopás, rosszul használják ki a rendelkezésükre bocsátott gépeket. 2. Az ipar nem elégíti ki az új szakasz követelményeit. Nemcsak a mezőgazdaság számára szállítja késéssel a felszereléseket, hanem a közszükségleti cikkek termelése is túlságosan lassan növekszik. Az ipari vezetők munkájának egyik hiányossága, hogy sem a belföldi szükségletre, sem az exportra való gyártás terén nem következett be lényeges javulás a termékek minőségében. A Politikai Bizottság beszámolója ezután rámutatott arra, hogy a termelés mennyiségi fejlődése túlzottan lelassult, az alapany.agtermelés viszonylagos elmaradása fokozódott. Részletesen foglalkozott a szénbányászat, a kohászat, az építőanyagipar tervteljesítésével és az ebben fellelhető hiányosságokkal, valamint azok okaival, és az ezzel kapcsolatos feladatokkal. 3. Tűrhetetlenül alakult a termelékenység és az önköltség. Pártunk III. kongresszusa népgazdaságunk fejlesztésének, az életszínvonal emelésének döntő előfeltételeként a termelés állandó emelését és az önköltség csökkentését jelölte meg. Sajnos, meg kell állapítani, hogy azt a fordulatot, amelyet a kongresszus e téren megkövetelt, gazdasági vezetőink egyelőre nenj hajtották végre. Az iparban év első felében egymilliárddal több anyagot és munkabért használtak fel, mint amennyit tervünk előírt. A minisztériumi ipar összehasonlítható termelésének önköltsége 1954 első félévében, az 1953. évi átlagos önköltséghez képest a tervezett 0.2 százalékos csökkenés helyett, 2.8 százalékkal növekedett. A beszámoló ezután a termelékenység és önköltség kedvezőtlen alakulásának okait tálalta. Csökkent a termelékenység, az egy munkás egy napra eső termelésének értéke. Magas az alkalmazotti létszám. Nagy a pazarlás. Nem sok történt a kongresz- szus óta annak érdekében, hogy fokozzuk a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése érdekében. Márpedig világos, hogy enélkül előbbre nem jutunk. 4. Nemcsak a termelésben van nagyfokú pazarlás, hanem az állami költségvetési kiadások is túl magasak. Túlzottan magas a fogyasztáson. belül az úgynevezett közületi fogyasztás. Felül kell tehát vizsgálni a fogyasztási alap elosztását és biztosítani kell, hogy azt,, amink van, a lehető legNem folyt kielégítő célkitűzéseinek Az elmondottakból kitűnik, hogy gazdasági életünkben jelenleg bizonyos átmeneti nehézségek mutatkoznak, .foggal vetik fel népünk széles köreiben a kérdést: miben gyökereznek ezek a nehézségek, nem lehetett volna-e megelőzni ezeket? Világos és őszinte választ kell adnunk ezekre a kérdésekre nemcsak azért, mert népünk széles tömegei ezt elvárják tő lünk, hanem azért is, mert a hi bák gyökereinek feltárása szükséges ahhoz, hogy a munkásosztályt, a népet eredményesen mozgósíthassuk a hibák kiküszöbölésére. Gazdasági nehézségeinknek nagyrészt 1953 június előtti időkből származó okai vannak. A túlzott ütemű iparosítás, a mezőgazdaság elhanyagolt állapota gazdasági adottságainknak nem megfelelő ipari szerkezet, alacsony anyagkészletek és tartalékok, termelőberendezések rossz karbantartása és hiányos felújítása, stb. Az elmondottakon túl mai nehézségeink oka abban keresendő, hogy mindezideig nem folyt kielégítő harc az új szakasz politikájának megvalósításáért. A beszámoló ezután foglalkozik azzal, hogy az ipari átcsoportosítás 1953—1954. évi -üteme nem tekinthető kielégítőnek. — 1954 szeptember végéig a nehézipari minisztérium 200 millió forinttal, a KGM pedig 120 millió forinttal kevesebb fogyasztási cikket adott át a belkereskedelemnek, mint ajni a terv-l nagyobb hatásfokkal, a leggazdaságosabb módon és a lakosság számára leginkább érezhető juttatásként adjuk. Lényegesen gyorsabb volt az elmúlt években a költségvetési kiadások emelkedése, mint a nemzeti jövedelem növekedése. Az államigazgatás létszáma 1949-hez viszonyítva 164 százalékkal növekedett. Az államapparátusunk létszáma tehát nagyobb, mint amit a tényleges szükséglet megkövetel. Az állami költségvetésből 1954-ben sporttámogatásra fordított kiadások több mint ötszörösét teszik ki az 1949. évinek. Indokolatlanul sok tanfolyamot finanszíroztunk az állami költségvetésből. A Politikai Bizottság beszámolója ezután a beruházások csökkentésével kapcsolatban — többek között — rámutatott egyes nagy beruházások leállításának okaira. Helytelen azonban azt gondolni, hogy a beruházások leállítása örök időkre szól, vagy hogy a nagy beruházások ideje lejárt Magyarországon, amint azt az ellenség hi- reszteli. A leállított beruházásokat gondosan egyenként felüi- vizsgáljuk és egy részét néhány év múlva az eredeti célra felépítjük, másik részét ugyancsak felépítjük, de nem az eredeti célra, hanem az új szükségleteknek megfelelően, harmadik részét pedig a mai állapotában használjuk fel. A jövőben nem lehet a készből élni, az életszínvonal emelésének állandó forrásaiból lehet csak meríteni, ezért elengedhetetlen a termelés fokozott emelése és az önköltség csökkentése. harc az új szakasz megvalósításáért ben szerepelt, ezenkívül nagy' késéssel szállítja a szükséges' mezőgazdasági gépeket. Az arányos fejlődés törvényének követelményeit csak úgy tudjuk érvényre juttatni, ha termelő erőinket és anyagi eszközeinket átcsoportosítjuk. Ez az, átcsoportosítás jelenleg nem érvényesül kellő mértékben. — Egyetlen területen sem folyik kemény munka. Ez a vontatott- ság gátolja a mezőgazdaság fejlesztésének és a fogyasztási cikkek termelésének tervszerű, gyors megvalósítását. Mindenekelőtt az Országos Tervhivatal feladata lett volna ipari berendezéseink kapacitásának számbavétele alapján az átcsoportosításra vonatkozó irányelvek kidolgozása. A mulasztásokért elsősorban a Tervhivatal felelős. Komoly szerepet játszik átmeneti gazdasági nehézségekben az a helytelen felfogás is, amely az új szakaszban kizárólag az életszínvonal emelését látja, figyelmen kivül hagyva, hogy az életszínvonal tartós emelésének alapvető feltétele a termelés emeiése és az önköltség leszállítása. Pártunk soraiban is sokan úgy értelmezték és értelmezik a gyakorlatban ma is az új szakaszt, hogy az feleslegessé teszi az erőfeszítéseket a termelés növelésére, az önköltség leszállítására. Sokszor a tömegekkel való kapcsolat megszilárdítására hivatkozva lemondanak arról, hogy szigorúan érvényt szc(Folytatás a 3. oldalon.)
