Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-12 / 241. szám

Népgazdaságunk helyzete és feladatai (Folytatás az 1. oldalról.) rezzenek az állampolgári és a munkafegyelemnek. Az új sza­kasznak ez a helytelen, kispol­gári liberális félfogása, amit pártunk III. kongresszusa élesan elítélt, erősen hozzájárul a ter­melési kérdések elhanyagolásá­hoz, az állampolgári és a tarv- fegyelem lazulásához, az önkölt­ség tűrhetetlen alakulásához és a pazarlások elharapódzásához. Gazdasági nehézségeinkhez erősen hozzájárulnak még a ve­zetés helytelen módszerei, büro­kratizmus, amely továbbra is erősen érvényesül a legfőbb ál­lami, gazdasági vezetésben is. Mindez mutatja, hogy gazdasági nehézségeink nem az . új szakasz politikájában gyökereznek, ha­nem abban, hogy az új szakasz politikájával szembeni ellenál­lás és emellett a lazaság, fegyel­mezetlenség, elvtelen engedé­kenység, valamint a vezetésben mutatkozó határozatlanság és bürokratikus módszerek akadá­lyozzák az új szakasz politiká­jának következetes, maradékta­lan megvalósítását. A nehézségek leküzdésének úlja • A nehézségek leküzdésére egyetlen helyes mód van:, ter­melésünk emelése, a termelő erőknek a közszükségleti és ex­portcikkekre való határozott és gyors átállítása, az önköltség rendszeres leszorítása. Jelenlegi nehézségeinket végső fokon az a tény váltja ki, hogy az életszín­vonal jelentős emelkedésével szemben az össztermelés stag­nál, az átcsoportosítás Vontatoí- tan történik és az önköltség nem csökken, hanem növekszik. Ne­hézségeinket le tudjuk küzdeni, ha mindenekelőtt ezen a torz helyzeten gyorsan és erőteljesen változtatunk, ha a termelés eme­lése és átcsoportosítása, vala­mint az önköltség tényleges csökkentése útján helyreállítjuk a helyes arányokat cs így lehe­tővé tesszük, hogy-a megnöve­kedett vásárló erőt saját erőnk­ből megfelelő árualappal fedez­zük. További előrehaladásunk­nak nélkülözhetetlen feltétele a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésére vonatkozó határozatok következetes végrehajtása mel­lett, az ipari termelés egyhely- bentopogásának megszüntetése. Az 1955-ös népgazdasági terv irányelvei Az ipari és mezőgazdasági termelésnek 1955-ben az eddigi­nél jóval nagyobb, mértékben kell növekednie. Az ipari terme­lést azonban csak abban az esetben tudjuk jelentősen emel­ni, ha az anyaggal való takaré­kosság terén gyors javulást tu­dunk elérni. Ugyanabból az anyagmennyiségből jóval több terméket állítunk elő. A Politi­kai Bizottság határozata leg­alább 2—3 százalékos anyag­megtakarítás biztosítását írja elő 1955-re. Az iparon belül jelentős szer­kezeti változásokat kell végre­hajtani, fokozott ütemben kell folytatni az átcsoportosítást. Gyorsabban kell növelni a fo­gyasztási javak termelését, mint a termelő eszközökét. Ennek megfelelően a könnyűipar és az élelmiszeripar termelését az át­lagosnál nagyobb ütemben kell növelnünk. Mintegy 30 százalékkal növel­ni fogjuk 1954-hez képest a fel­újítások összegét, a termelő be­rendezések , fokozott karbantar­tásának biztosítása céljából és így megteremtjük az önköltség legalább 3 százalékos leszállítá­sának egyik legfontosabb félté­telét. A Pólitikai Bizottság által meghatározott célkitűzések igen nagyok, de teljesen reálisak. Ezeket a célkitűzéseket feltétle­nül el kell érni, ezekből enged­ni nem lehet. Felszámoljuk a mezőgazdaság elmaradását Nehézségeink leküzdése, a szo­cializmus eredményes építése szempontjából döntő jelentősége van a mezőgazdaság elmaradá­sa következetes felszámolásának, a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének. Pártunk 1953 júniusi határozatában •— melyet a pártkongresszus továbbfejlesz­tett — leszögezte, hogy a me­zőgazdaság fejlesztése, a mun­kás-paraszt szövetség megszilár­dítása megköveteli a város és a, falu közötti piaci kapcsolatok kiszélesítését, a parasztság anya­gi érdekeltségének fokozását. Ezen az úton haladva jelentős eredményeket értünk el, ame­lyek szemléltetően mutatják ezeknek a párthatározatoknak a helyességét. Majd a kenyérga- bonakérdés megoldásával kap­csolatban hangsúlyozta, hogy amikor a párt meg akarja oldani a kenyérgabona kérdését, a munkásosztály érdekeit kép­viseli, illetve a kenyérgabona­kérdés megoldásának célja a munkásosztály és az egész dol­gozó nép állandó és zavartalan kenyérellátásának biztosítása. Ezt a kérdést pedig másképp megoldani nem lehet, mint úgy, hogy fokozzuk a parasztság ér­dekeltségét a kenyérgabona ter­melésében. Majd megállapította: — Nem kétséges, hogy a me­zőgazdasági termények és ter­mékek árai között az arányok nem minden esetben meg­felelőek/ Túlságos alacsonyra szabtuk meg egyes cikkeknek az árát és a termelők a jelenlegi magas kukorica- és hizôttsertçs- árak mellett szívesebben ter­melnék takarmányt. A régi ismert magyar mezőgazdasági exportcikkek termelésének gyors megnövelése érdekében e ter­mények árát fel kell emelni. A termelési érdekeltség fo­kozása a falusi vásárlóerő nö­vekedését is jelenti. Az anyagi érdekeltség biztosítása nyomán a falusi vásárlóerő elkerülhetet­lenül növekedni fog. Ettől azon­ban nem kell félni. A növekvő vásárlóerő : ösztönzi a parasztot a termelés további fokozására. A mezőgazdaság olyan terme­lési ág,, ahol a termelés fejlesz­tése elkerülhetetlenül a termelők életszínvonalának emelkedésé­vel jár együtt. De ez az egyetlen lehetséges módja a munkás- osztály életszínvonala emelke­désének is. A kettő legszorosab­ban összefügg. Ha a paraszt nem fokozza a termelést, nem emelkedhet a munkásosztály életszínvonala. Éneikül pe­dig nincs szocializmus. Ha helyesen folytatjuk a sza- b^dpiaci kapcsolatok kiszélesí­tésének, az anyagi érdekeltség növelésének politikáját, úgy ez jelentős mezőgazdasági többter­melésre és ennek kihatásaként — a parasztság vásárlóerejének csökkenése nélkül — a sza­badpiaci árak csökkenésére fog vezetni, ami az egész népgazda­ság és különösen a munkásosz­tály javára szolgál. Ez a mező- gazdaság terén mutatkozó ne­hézségek kiküszöbölésének, a munkás-paraszt szövetség továb­bi megszilárdításának egyetlen járható útja. A pazarlás megszüntetése A nehézségek leküzdésében fontos szerepe van a gazdasági és állami élet minden területén mutatkozó pazarlás kiküszöbölé­sének, az állami és gazdasági apparátus bürokratikus kinövé­sei megszüntetésének. : A politi­kai bizottság beszámolója ezután foglalkozott a racionalizálással kapcsolatban elterjedt helytelen nézetekkel. Hangsúlyozta: A takarékossági intézkedések, a bürokratikus apparátus leépítése nagyban hozzájárul a termelés emeléséhez, az önköltség leszorí­tásához, az’ átcsoportosítás si­mább végrehajtásához. Ugyan­akkor, amikor kellően méltá­nyoljuk a takarékosság, a pa­zarlás elleni írarc, á racionalizá­lás fontosságát, helytelen volna, ha ezek az intézkedések elvon­nák figyelmünket az alapvető tényezőktől: a termelés kérdései­ről. Gondosan ügyelnünk kell ar­ra, hogy a takarékossági intéz-., kedések mögött ne bújhassanak meg olyan Rendelkezések, ame­lyek ténylegesen az életszínvo­nal csökkentését jelenthetnék. A létszámcsökkentéssel kapcsolat­ban is biztosítani keli,, hogy a nem produktív 'munkakörökét betöltő dolgozók leépítéso»átgon- doltan,. szervezetten folyjék és hogy produktív, hasznos munka­körbe való áthelyezésükről, el­helyezésükről emberségesen gon­doskodás történjék. Legfontosabb feladataink Mindezek alapján, melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyekre összpontosítani kell a párt, a munkásosztály, a dolgo­zó nép figyelmét, hogy biztosí­tani tudjuk népgazdaságunk egészséges, tervszerű fejlődését? 1. Sorrendben és jelentőségé­ben legelsőrendű feladat, amely­nek betöltése alapja az összes többi feladatok megvalósításá­nak, az egység további meg­szilárdítása pártunk soraiban, az új szakasz gazdaságpolitikájá­nak megvalósításában, és ami et­től elválaszthatatlan: gazdaság- politikai célkitűzéseink egyöntetű értelmezése pártunk összes szer­vezeteiben, egész tagságában. Következetesen harcolni kell a párt soraiban és a gazdasági ve­zetők között is a kétkedés szel­leme, a bizonytalanság min­den megnyilvánulása ellen. 2. Meg kell gyorsítani a ter­melés emelkedését mind az iparban, mind a mezőgazdaság­ban. Maradéktalanul végre kell hajtani a mezőgazdaság fejlesz­tésére vonatkozó határozatokat, hogy. biztosítsuk a mezőgazda- sági termelés gyors emelését. Különösen gondot kell fordítani a kenyérgabonatermelés, a me­zőgazdasági exporttermékek ter­melésének növelésére a paraszt­ság anyagi érdekeltségének fo­kozása alapján. A kenyérgabona őszi vetéstervét feltétlenül tel­jesíteni kell, mint a következő évi kenyérellátás legfőbb bizto­sítékát. Ugyanakkor nem sza­bad figyelmen kívül hagyni á takarmányfélék gondos beta­karítását, tárolását, a silózási tervek teljesítését, az álla­tok megfelelő téli ellátásának biztosítását. Meg kell követelni a mezőgazdasági termeléshez szükséges gépek és anyagok tervszerinti határidőre való szál­lítását, biztosítani kell a gépek jobb felhasználását és karbantar­tását. Folytatni kell az erőfeszí­téseket a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok meg­szilárdítása, terméshozamuk és jövedelmezőségük fokozása ér­dekében. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének kérdése ténylegesen a párt és az állami munka homlokterébe kerüljön. 3. Iparunk számára az első követelmény — az 1954. évi terv maradéktalan teljesítése. Az ipari termelés olyan növelésére van szükség, amely mellett az ipar mindenekelőtt jelentősen iokozza a mezőgazdaság fejlesz­téséhez szükséges termelőeszkö­zök, a lakosság szükségletei­nek fedezésére alkalmas köz­szükségleti cikkek, valamint az exportigények kilégzéséhez szükséges termékek •• gyártását és biztosítja a népgazdaságnak szénnel és villamosenergiával való kielégítő ellátását. A me­zőgazdasági termelés fejlesztése érdekében meg kell gyorsítani a műtrágyaipar i beruházásait és maximálisan fokozni kell a nitrogénműtrágya termelését. Lényegesen meg kell javítani a mezőgazdasági nagygépek, kis­gépek és szeráruk minőségét és a' gépek alkatrészekkel való ellátását. A ‘ beszámoló további részében foglalkozott a fogyasz­tási cikkek gyártásával és a beruházásokkal. 4. A kongresszus határozatai alapján széleskörű intézkedése­ket kell hozni a termelékenység gyors emelésének és az önkölt­ség jelentős csökkentésének biz­tosítása érdekébep, íigyelombe- véve, hogy a termelékenység emelése, az önköltség csökken­tése csak tervszerű, műszaki és szervezeti intézkedésekkel való­sítható meg. 5. Következetes harcot kell folytatni minden téren a taka­rékosságért, a pazarlás és a nemzeti vagyon elherdálása ellen. A költségvetési kiadásokat össz­hangba kell hozni gazdasági- lehetőségeinkkel. . Folytatni kell a racionalizálást, ugyanakkor szervezetten elő kell segíteni a racionalizálásból kifolyólag el­bocsátottak termelőmunkakörbe való elhelyezését. 6. Harcot kell folytatni a ve­zetés módszerének gyökeres megjavításáért, a bürokratiz­mus és a fegyelmezetlenség el­len. Következetesen fel kell szá­molni a gazdasági vezetők gyakran megmutatkozó felelőt­lenségét és tehetetlenségét. Úgy kell megváltoztatni a vezetés struktúráját, hogy minden gazda­sági vezető saját munkaterüle­tén önállóan rendelkezhessen és teljes mértékben vállalja is érte a felelősséget. Feladatul jelöli meg továbbá a beszámoló a bürokratikus intézkedések elleni harcot, valamint az állami és munkafegyelem további meg­szilárdítását. Majd hangsúlyoz­za: Minden attól függ, hogy egységesen, lankadatlanul , és az eddiginél sokkal következeteseb­ben vigyük tovább a harcot az új szakasz politikájának megvalósí­tásáért. Gazdaságpolitikánkban mindazzal szemben, ami régi, el­avult és elhal, győzelemre kell vinni az újat, az előremutatót. Ha ezt tesszük, gazdaságpo­litikánk eredményes lesz és a szocializmus, építésében új, nagy győzelmekhez fog vezetni. Javítsuk meg a pártmunkét, fokoztuk a kommunisták aktivitását A pártot politikailag nem ké- i szítettük fel megfelelően a végrehajtásokra kerülő külön­böző gazdasági intézkedésekkel kapcsolatban. Ez' hozzájárult ahhoz, hogy pártunk soraiban is tapasztalható volt némi bi­zonytalanság egyes gazdaságpo­litikai intézkedésekkel kapcso­latosan. Nem vérteztük fel párttagságunkat eléggé az el­lenség aknamunkájának vissza­verésére. A leghatározottabban le kell szögezni, hogy fontos politikai, vagy gazdasági intézkedések végrehajtása előtt a pártot, a párt aktíváit nemcsak tájékoz­tatni kell az intézkedésekről, de félreérthetetlenül meg kell ma­gyaráznia a pártnak, hogy miért szükségesek ezek az in­tézkedések, hogy a párt és kor­mány milyen célt követ ez intéz­kedések végrehajtásával. Fel kell venni a párton belül jelentkező helytelen nézetekkel szentben'a megalkuvás nélküli elvi harcot! Ahhoz, hogy sikere­sen leküzdhessük a népgazda­ság ' területén mutatkozó hiá­nyosságokat, mindenekelőtt ar­ra van szükség, hogy ne enged­jük meg pártunk új politikájá­nak az eltorzítását se balra, se jobbra. Személyre és pártban viselt funkcióra való tekintet nélkül bírálni kell azokat, akik helytelen irányba akarják vinni pártunk helyes politikáját. Az előttünk álló nagy felada­tok megoldásában nagy szerep vár pártaktivistáinkra. Párt­aktívánk kéri, hogy támaszkod­jék rá pártunk határozot­tabban feladatai megoldásában. Nem kétséges, hogy pártunk nagyszerű célkitűzéseinek meg­valósításáért, a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határo­zatainak végrehajtásáért, a dol­gozó nép életszínvonalának következetes emeléséért harcba kell vinni a csaknem egy évtize­des legális harcban megedződött pártaktíváinkat, amelyben nagy számban megtalálhatók a több­évtizedes pártmozgalmi múlttal rendelkező, harcedzett kom­munisták. Pártunk vezetése fo­kozottan kíván támaszkodni a pártaktívára, számít pártaktí­vánk lelkes, áldozatkész, harcá­ra, gazdaságpolitikánk sikere érdekében. A pártmunka döntő láncsze­mének a folyamatos, fárgdháfat- lan, mindennapi tömegmunkát, népünk szakadatlan nevelését’ kell tekintem. Sajnos meg kell állapítani, hogy sokan vannak pártunkban olyanok, akik nem a politikai tömegmunkát tartják à pártrnunka közpönti felada­tának, hanem valami, az élettől elszakadt »páriépítést«.. Mit ér az a »pártépítés«, amely nem építi, nem mélyíti el a párt és a tömegek közötti kapcsola­tokat — világos elvtgrsak, hogy nem sokat! Mit . ér az a »pártépítési munka«, amely nem törődik azzal, hogy a tömegeket, tehát milliókat neveljen és szer­vezzen annak érdekében, hogy azok végrehajtsák a párt és a kormány határozatát, világos, hogy az ilyen pártépítés nem so­kat ér. A párt szervező — és nevelő­munkája kell, hogy a párt és a kormány politikájának sikeres végrehajtását szolgálja. A párt és ennek megfelelően a kom­munisták kell, hogy irányítsák a népi milliók harcát a szo­cializmus építése minden terü­letén. Ehhez azonban elen­gedhetetlenül szükséges a kom­munisták példamutatása, mert csak . e. példamutatás nyomán követik a kommunistákat a pártqnkívüli tömegek. A kom­munistáknak kell élenjárniok a termelés területén mutatkozó nehézségek leküzdésében. A kommunistákat nem jellemezhet; a nehézségekkel szembeni te­hetetlenség, passzivitás, vagy kö­zöny. Ellenkezőleg! A kom­munista lelkes, áldozatos munká­jával, példás fegyelmével, op­timizmusával kell, hogy kitűn­jön, mert csak így tudja magá­val ragadni a pártonkívüli dol­gozókat. A kommunisták kell, hogy élenjárjanak a tervek túl­teljesítésében, a minőség bizto­sításában, az önköltség csökken­tésében, a termelékenység eme­lésében, a pazarlás megszünte­tésében, a fegyelem megszilárdí­tásában. A beszámoló ezután a kom­munisták nevelésével, a párt­munkában mutatkozó bürokra­tizmus felszámolásával és a tömegszervezeti munka megja­vításával foglalkozott, majd rá­tért a falusi pártmunka felada­taira. Mivel népgazdaságunk kulcs­kérdése a következő években a mezőgazdaság további fellendí­tése, küzdeni kell a falusi párt- szervezetek munkájának erőtel­jesebb megjavításáért. A szétfor­gácsolt falusi pártszervezeteket az egységes falusi pártaktívá­kon keresztül, minél hatéko­nyabb erővé kell tenni: ily mó­don el kell érni, ; hogy a falu politikai életének középpontjá­ba kerüljön a. falusi pártaktíva, hogy maga köré tömöríthesse a parasztságot, felvilágosító mun­kával fokozza a dolgozó paraszt­ság termelési kedvét, politikai aktivitását. Ehhez múlhatatlanul szüksé­ges, hogy a falusi kommunisták valamennyien nagyobb hozzáér­tést és érdeklődést tanúsítsanak a mezőgazdaság termelési pro­blémái iránt: ismerjék mind a növénytermesztés, mind az ál­lattenyésztés fő kérdéseit, sőt fontos részkérdéseit is. Le­hetetlen igazi hozzáértés nélkül a mezőgazdaság fellendítése ér­dekében á dolgozó parasztság tömegerejét megszervezni, a dolgozó parasztságot politikai tömegmunkával a mezőgazdaság fellendítésére mozgósítani. Fi­gyelembevevő, hogy a falvak­ban gyakran nagyon is kevés_ a politikai tapasztalatokkal felvér­tezett, a tömegmunkához értó kommunista, szükséges a me­gyei és járási központokból a kommunistákat mind nagyobb számban a helyszínre küldeni. Helyes politikánk a legna­gyobb vonzóerő a tömegek sze­mében: bátran népszerűsíteni kell, síkra kell szállnunk a po­litikáért. E politika ingado­zás nélküli végrehajtása nyomán még szorgalmasabban zárkó­zik fel pártunk mögé az egész munkásosztály, cs meg szilár­dabbá kovacsolódik a munkás­paraszt szövetség, népi demo­kratikus államunk alapja. Egész népünk egységesen, határozot­tan, nagyobb lendülettel folytat­ja harcát. az, új szakasz po­litikájáért, a népjólét programm- jáért.

Next

/
Thumbnails
Contents