Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-05 / 235. szám

A Finn Kommunista Párt X. kongresszusa

HELSINKI (TASZSZ) Október 2-án Heísinkiben megkezdte munkáját a Finn Kommunista Párt X. kongresszusa.

A kongresszust Aimo Aaltonen, a Finn Kommunista Párt elnöke nyitotta meg. Aaltonen javaslatára a vendégek egyperces hallgatással adóztak J. V. Sztálin és a Finn Kommunista Párt egyik megalapítója, Sandra Lentinen emlékének.

Aaltonen beszédében megemlítette, hogy a X. kongresszus időszaka egybeesik a Finnország és a Szovjetunió közötti fegyverszüneti egyezmény tizedik évfordulójával.

A tízéves békés fejlődés időszaka — mondotta Aaltonen — meggyőzően bebizonyította népünknek, hogy milyen előnyös Finnországra nézve a nagy Szovjetunióval és a többi béke- jzerqtq néppel való baráti viszony.

Mint Aaltonen megjegyezte, a kommunista párt megelégedéssel állapítja meg, hogy az általa képviselt külpolitikai vonal mind szélesebb néptömegek támogatására talál, amit más pártok sem hagyhatnak figyelmen kívül.

Aaltonen a továbbiakban az ország belpolitikai helyzetét elemezve, rámutatott a kommunista párt befolyásának növekedésére a finn dolgozók körében.

A kongresszus megválasztotta az elnökséget, amelynek tagjai: Ville Pessi, Aimo Aaltonen, Hertta Kuusinen, Inkeri Leh- tinen, Martti Malmberg, Irjö Murto, Ailo Mia'kinen, Mauri Rüemia, Koski Kulo, Eino Kulpi, valamint a testvérpártoknak a kongresszuson részvevő képviselői.

Ezután felolvasták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét, amelyet a küldöttek és vendégek viharos tapssal és éljenzéssel fogadtak.

A kongresszuson ugyancsak .’iharos tapssal fogadták a Ki- iai Kommunista Párt Központi Bizottságának üdvözletét.

Ezután Koski Kuio, a Finn Nép Demokratikus Szövetségének elnöke üdvözölte a kongresszust.

A Magyar Dolgozók Pártja nevében Non György üdvözölte u kongresszust.

A kongresszus október 2-i délutáni ülésén Ville Pqssí, a Finn Kommunista Párt főtitkára a Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának munkájáról tartott beszámolót, A beszámoló felett megkezdték a vitát. (MTI)

A fegyverzet csökkentéséről szóló szovjet javasía*. külföldi sajtóvisszhangja

PÁRIZS (TASZSZ) A »THu- manité« szembeállítja a Szovjetuniónak az ENSZ-ben előterjesztett, a béke megszilárdítására irányuló javaslatát a német felfegyverzést célzó londoni tárgyalásokkal, amelyek — mint a lap. hangsúlyozza — jogos félelemérzést keltenek a népekben.-A kilenchatalmi értekezlet — írja a »l'Humanité« —■ és az ENSZ-ben a Visinszkij nyilatkozatával kezdetét vett tárgyalások között nagyobb a különbség, mint amekkora Londont az ENSZ székhelyétől elválasztó óceán.

Mint a »Libération« című lap megjegyzi, »A Szovjetunió javaslata a feszültség enyhítésére irányuló törekvést bizonyítja.«

LONDON. Az »Observer« című lap newyorki tudósítója azt

írja, hogy ha az angolok elutasítják az oroszok közeledését, megkockáztatják, hogy a franciák visszautasítják a hozzájárulást Németország újrafelfegyver- zéséhez. Másrészt, ha túlságos nagy készséget mutatnak, megkockáztatják, hogy az amerikaiak elfordulnak tőlük.

DELHI. A »Times Of India« című lap írja, hogy Delhi hivatalos köreiben úgy üdvözlik a szovjet javaslatot, mint pozitív lépést a tömegpusztító fegyverek feletti ellenőrzésről és a fegyverzet csökkentéséről szóló nemzetközi egyezmény kivívása felé. A lap hozzáfűzi, hogy India támogat minden lefegyverzést eélzó megegyezéses javaslatot, mivel külpolitikájának alapelve, hogy a fegyverzet létesítése gyanakvást és aggodalmat kelt a világ népeinek körében. (MTI)

A nyugatberliniek elutasítják Adenauer politikáját

BERLIN (ADN) A Német

Szociáldemokrata Párt nyugatberlini szervezete a küszöbönálló nyugatberlini képviselőtestületi választásokkal kapcsolatban közvéleménykutatést végzett, amelynek eredménye: az Adenauer-politika elutasítása.

Majdnem ezer nyugatberlinit kérdeztek meg, többek között a következőkről: »Mit gondol ön, a jelenlegi kormányformáról?«; »Egyetért ön Adenauer külpolitikájával?«; Helyesli ön Németország újrafelfegyverzését?« Az első kérdésre a megkérdezettek 80 százaléka kijelentette, hogy elutasítja az Adenauer-kor- mányt, mert az nem német, hanem amerikai politikát űz. A második kérdésre minden megkérdezett nem-mel felelt, mert Adenauer külpolitikája nem az Újraegyesítésre irányul és elveti a négyhatalmi értekezletet. A megkérdezettek 30 százaléka háborús politikának nevezte Adenauer politikáját. A harmadik kérdésre a megkérdezettek <0 százaléka nem-mel válaszolt, míg a többiek Németország új- rafelfegyverzése mellett szálltak síkra.

A Német Szociáldemokrata Párt közvéleménykutatásának eredménye teljesen egyezik a nyugatberlini szenátus által betiltott népszavazás eredményével.

DOBOZY IMRE : (10)

— Más is azt csinálja. Különben jelkopik az álla.

Csalicska legyint.

— Csinálja, csinálja! S mit ér vele? A halotti ruhának nincs zsebe. Ha eljön az utolsó óra — pénz, föld, ház, jószág minden ittmarad. Csak a lélek kél vándorútra, hogy számot adjon teremtőjének. Mit mondasz majd az úr színe előtt, Pásztor Béni? Mivel mentegeted, hogy elhanyagoltad lelked üdvösségét s törekedtél az örök életre?

A kertész leül s mogorván felel.

— Bíz azt nem tudom, mit mondok. Még senki se mesélte el, mit szokás ott mondani.

— Ugye? — dörgi Csalicska. — Már előre rettegsz?

— Nem az utolsó ófától rettegek én, plébános úr. Akkor már a legjobb barátom se segít- net rajtam, a legkutyább haragosam se árthat. Igaz? Azon fő az én fejem: mi lesz addig? Az asszonynak éppen most kell új cipő, mert a régi levásott a lábáról. Azt mondjam neki: ne vegyünk, készülj az örök életre? Amilyen hirtelen természetű, rámborítja a konyhaszekrényt. Vagy ott a négy gyerek. Mind egészséges, hálaisíennek, s mind enni akar. Azok bizony nemigen faggatnak, papa, hogyan állsz a lelkiüdvösséggel: inkább azt nézik, van-e szalonna a kenyér mellé.

Oroszlán csendesen dörmög.

— Bizony a gyerek ilyen, Ai enyémek is, jaj, hogy szeretik a kis hasukatI

Csalicska majd megeszi.

— Gyerek, gyerek! A gyerek azért ilyen, mert nincs elég esze. Mert gyerek! Te.tán a gyerek után indulsz?

— Nem, dehogy is. Én a plébános úr után indulok.

Csalicska pillantása a saját pocakjáról átsiklik Oroszlán hasára, Erről példálózna a gazember ? Vágy még rosszabbról? Eh mindegy, most a kertészről van szó.

— Jó, jő, édes fiam — bókíti Pásztor Bénit, — hiszen mindnyájan olyan egyformán vagyunk, hogy nem fordíthatjuk el szemünket az evilági élet szükségleteiről. Persze, i egy kell ruházkodni, enni, inni. Az ám, erről jut eszembe: kóstold meg ezt a házi főzésű, kivaló szilvóriumot. Egészségedre, fiam. Fáin kis ital, ugye? No látod, Igyál még egy kupicával

A kertésznek nem kell kétszer mondani. Felhörpinti a jóillatú paprámorgót s barátságosan krákog.

— Az diétáját! Igazi orvosság ez, tisztelendő úr,

— Az, az, fiam. Láthatod, én se vagyok ellensége a jónak. Miért is lennék? Kurta és hányatott ez a földi élet, egy-kettőre a végére értünk: amit hát lehet, ne sajnáljon magától az ember. Hanem azért a leiekről sem szabad ám megfelejtkezni.

— Nem is felejtkezek én meg, tisztelendő úr. Szeretem a munkámat, a családomat, Egy-egy félkilós kalarábénak, szép fej salátának jobban örülök, mint a gyerek az üveggolyónak. Hogyne örülnék? Én csinálom meg a földjét olyan finomra, akár a csútzármorzsa: én vetem a magját, én kapálom, én hordom rá a vizet, s amikor megnő, hej, istenem, de sokáig el tudok gyönyörködni benne! Aztán meg nemcsak erről van szó: olvasok is, könyvet, újságot, ami a kekembe kerül. Plébános úr látta a Vidám vásárt? Nem? Nohat nézze meg minél Hamarabb, Én

kertész vagyok s értem a szakmámat: de olyan parádés szép zöldfélét még életemben nem láttam, mint amilyent abban a kolhozban termeltek.

Csalicska arca elsötétül.

— Kolhoooz? Tudod te, mit beszélsz?

— Hogyne tudnám. Jó dolog az, bár itt is sikerülne már nyélbeütni a termelőcsoportot.

Erre aztán Oroszlán is hü- ledezik.

— Bolond vagy te, Pásztor Béni. Mire'jő neked az a ter- melőcsoport? Semmire. Ha meglesz, bajod lesz: kitúrnak a földedből, s mehetsz, amerre az országút.

— Dehogyis túrnak. Belépek én földestől, szerszámostul, még a melegházamat is beviszem.

— Majd megbánod. Tudom én, milyen az a termelőszövetkezet. Máma hopp, holnap kopp. Mielőtt belépsz, fűt-fát ígérnek, s ha egyszer bent vagy, be kell érned azzal, amit odalöknek.

Csalicska kézzel-lábbal kontráz.

— Úgy, úgy! Beleszakadhatsz a munkába, a fizetség meg jóformán semmi.

Pásztor Béni cigarettát sodor, rágyújt, s odafújja a füstöt Csalicska orra alá.

— Rosszul tudják mind a ketten. Minek ülnek fel mindenféle pletykának? Kérdezzék meg a sógoromat, ö is kertész különben, s nem hallomásból ismeri a csoportot: második esztendeje csoporttag. Tavaly, ha jól tudom, egymagának több mint négyszáz munkaegysége volt.

— Mije?

— Munkaegysége. Avval mérik, ki mennyit dolgozik s mennyit részel a jövedelemből. Nahát a sógorom huszonegy mázsa búzát, négy mázsa árpát, hét és fél mázsa kukoricát, s a jó ég tudja, mi mindent kapott. Ezenfelül hatezerötszáz forint készpénz volt a részesedése. És milyen jó dolga van! Néni ő

Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ-közgyűlés teljes ülésén

Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, a Szovjetunió ENSZ-küldöttségének vezetője csütörtökön a közgyűlés teljes ülésén nagyjelentőségű beszédet tartott. Beszédének elején az Egyesült Nemzetek Szövetségének szerepével foglalkozva megállapította, hogy »az egyesüli nemzetek szervezete, mint a némzetközl béke és biztonság fenntartására hivatott szervezet sok esetben elszomorító szerepet töltött be, megszegve azt a kötelességét, hogy az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelően cselekedjék — ahogyan azt az ENSZ alapokmánya megköveteli — és ezzel megsértve nemzetközi tekintélyét is. Az ENSZ elvei és alapokmánya iránti hűség az ENSZ sikeres tevékenységének egyik legfontosabb feltétele.

— Vájjon nem erről. tanus- kodik-e a Kínai Népköztársaság immár több ülésszakon át évről-évre megismétlődő problémája — tette fel a kérdést Visinszkij elvtárs, — hogy elfoglalhassa törvényes helyét a? Egyesült Nemzetek Szervezetében. Egyes küldöttségek makacs ellenállása a Kínai Népköztársaság ENSZ képviseletével szemben — amelyek az Amerikai Egyesült Államok e kérdésben elfoglalt, törvénytelen és- az ENSZ-alapokmány elveinek, valamint a nemzetközi jog elveinek ellentmondó álláspontját támogatják — igazolja, hogy ezek a küldöttségek nem hajlandók számolni az ENSZ-elvek iránti hűség elengedhetetlen fontosságával.

Visinszkij elvtárs e kérdésről szólva, ismételten rámutatott a Kínai Népköztársaság ENSZ-be való felvételének fontosságára. A továbbiakban pedig

kifejtette, hogy a Szovjetunió mélységes meggyőződése szerint minden lehetősége megvan a függő kérdések tisztázására, a nemzetközi biztonság megszilárdítására, a nemzetközi elvek 1 ......

ho

rdja a vizet, motoros szivaty- tyií löki a csatornába nem ő cipeli a zöldfélét, teherautó viszi a piacra. Látná csak tisztelendő úr, világéletében nem volt ilyen jó húsban, mint most!

Csalicskát majd széjjelvcti a méreg. Telik-múlik az idő, s ahelyett, hogy jobb belátásra bírták volna Pásztor Bénit, az magyaráz nekik: milyen jó dolog a termelöcsoport.

— Idehallgass, édes fiam. Elhiszem, hogy a sógorodnak jól megy a sora. Isten áldása legyen rajta ezentúl is. Hanem most másról van szó. Kimondom kereken: sokat javíthatnál a túlvi- lági élet kilátásán, ha szolgálatot tennél a szentegyháznak, vagyis a plébániának s megengednéd, hogy Oroszlán barátunk három- négy lajt vizet elhozzon a Gajá- ról.

Pásztor Béninek egyszerre elpárolog a jókedve,

— Nem! — feleli kurtán.

Csalicska dühtől villogó szemmel önt a szilvóriumból.

Igyál, drága . gyermekem. És engedj makacsságodból. Tudod: az okos enged.

— Az igaz. Csakhogy ezúttal én lennék a szamár, aki szenved. Értse meg, plébános úr, nem adhatok vizet. Három-négy lajt víz éppen elegendő egy öntözésre: ha egy öntözést elmulasztok, ebben a nagy forróságban, legalább háromszáz forint a károm. Ki fizeti meg nekem ezt a háromszáz forintot?

Csalicska Oroszlánra bámul, Oroszlán Csallcskára. Mindkettőjüknek fejében egy és ugyanazon búsító gondolat ver tanyát: a kertész nem átallja háromszáz forintra taksálni a négy lajt.vi-l zet, vagyis a zarándoknapi befektetések összege újabb háromszáz forinttal nő. Nem, ebbe semmiképpen sem lehet belenyugodni, hiszen így végül is egyetlen árva fitying sem marad az egész vállalkozáson.

(Folytatása következik^

megtartására, az államok jogai és érdekei kölcsönös megbecsülésére, tehát mindenképpen, reális kilátásai vannak a nemzetközi helyzet enyhülésének. A lenini-elvek alkalmazása alapján kétséget kizárva megállapítható, hogy megvan a lehetőség a különböző társadalmi, politikai berendezkedésű, különböző világnézetű népek békés együttélésére és a nemzetközi együttműködésnek az egyenlőség alapján való alkalmazására.

— Mi — idézte Visinszkij elvtárs Malenkov elvtársnak a> Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésén elmondott szavait:, — következetesen a béke és w nemzetközi együttműködés meg-1 erősítésének politikáját folytatjuk«. Ez a szovjet állam egész külpolitikájának alapja és célja;

Visinszkij elvtárs beszéde további részeiben a Szovjetunió következetes bókepolitikájának főbb vonásairól emlékezett megy majd taglalta a nemzetközi helyzet jelenleg • legégetőbb problémáit. Erélyesen visszautasította azt a célzatos beállítást, mely szerint Németország jelenlegi kettéosztottságáért elsősorban a Szovjetunió volna a felelős. Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere ilyen természetű állítása minden alapot nélkülöz. Ezzel szemben az a helyzet, hogy a nyugati hatalmak javaslatai voltak alkalmatlanok arra, hogy elősegítsék Németor- szág egyesítését békeszerelői demokratikus és független államként és csupán Németország széttagoltságához vezethetnek- Ezért hívja fel a Szovjetunió oly állhatatosan és határozottan a figyelmet az Európát és az egész világot fenyegető veszélyre, amely erről az oldalról indul ki a fasiszta fenevad fészkéből, amely csak arra vár, mikor üt az új háború órája, amely arra vár, hogy mikor harsan fel a rajna- és ruhrvidéki pénz- és vérszomjas monopolisták vezette porosz-német szoldateszka harci kürtje. Ezt nem szabad megengedni.

A továbbiakban a fasizmust felélesztő nyugat-német állam háborús mesterkedéseit sorolta fel Visinszkij elvtérs, majd az európai biztonság megteremtésének egyedül lehetséges útját vázolta. Az összeurópai szerződés az összeurópai szerződésben részvevő államok fegyveres támadással szembeni kollektív védelmének elve, ennek az elvnek az érvényesítése biztosíthatja az európai biztonság reális feltételeit.

Az osztrák és koreai kérdés taglalása után az atom- és bid- rogénfegyver kérdését körvonalazta. Egyben hangsúlyozta a jelentőségét a Szovjetunióban már felépített atomenergiával működő villamosei'őtelepnek: »Ennek a villamoserőtelepnek a Szovjetunióban történt üzembehelyezése igazi ipari és technikai forradalom kezdetét jelezte, ez a tény — mondotta Visinszkij elvtárs — megszilárdította az emberiség békés szükségleteinek szolgálatába állított atomenergia nagy*jövőjébe vetett hitet. A szovjet kormány abból indul ki, hogy az aiomanyagok- 1mk nem valamilyen részéit hanem egész tömegét kell egyesegyedül békés célokra fordítani, hogy az e területen elért tudományos eredmények ne a háború és a tömeges emberpusztítás céljait, hanem a gazdasági élet és a kultúra fejlesztésének célját szolgálják. A Szovjetunió szükségesnek tartja olyan nemzetközi egyezmény megkötését, amely biztosítaná az atomenergiák háborús célokra való felhasználásának megakadályozását és csupán békés célokra való felhasználását tenné lehetővé.

Visiniszkij elvtárs beszéde során javaslatot terjesztett elő a Szovjetunió kormánya részéről a fegyverzet csökkentésére, valamint az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító ' fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötésére)