Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-05 / 235. szám

>8 is t r 21 gy a xse it k oixivetéseinket Októbert írunk már — meg­jött az annyira várt őszi eső, s a szomjas földet bőven öntöz;. A vetések idejében való elvég­zését most már semmi sem gá­tolja. A talajelőkészítő munkák legfontosabb előfeltétele az ele­gendő csapadék alakjában már biztosítva van. Felmerül azonban a kérdés, hogyan állunk & talajerővel, van-e elég tápanyag a talajban? Ha igen, ezek olyan arányban vannak-e meg, hogy a növények Különböző fejlődési szakaszaiban .ehetővé teszik a zavartalan táp­anyagéi látást, s megfelelő ter­ítést eredményeznek? Földjeinken a termés állal elvitt tápanyag visszapótlása nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. A kevés, igen sokszor rosszul kezelt istállótrágyával, nem le­het a talajerőt visszaállítani. Ta­lajaink tápanyagtartalma ily módon évröl-évre csökken és fiz nagy területeken igen számotte­vő terméskiesésben mutatkozik meg. Ismeretes, hogy a mezőgazda­ság fejlesztését célzó határozat a terméseredmények emelését szolgáló legfontosabb feladatok egyikének a talaj termőerejének fokozását jelöli meg. Ezzel pedig szoros összefüggésben van, hogy a műtrágyáit talajjavító hatását fokozatosan kihasználjuk. Ma a műtrágyák használata nélkülözhetetlen segítség. Ezt bizonyítja Almás; Ferenc pálmonostorai dolgozó paraszt példája, aki a nála beállított műtrágyázás! kísérletről a kö­vetkezőképpen számol be; »Jú­nius 20-án a helyszíni bemuta­táson, melyen több egyéni gazda és mindkét termelőszövetkezet részéről jelen voltak, 30 száza­lékkal jobbnak bírálták műtrá­gyázott vetésemet, melyet a cséplési eredmény is igazol, Az egyik 400 négyszögöles műtrá­gyázott parcella 314, a másik 296 kiló búzatermést adott. A műtrágyázatlan ugyancsak 400 szögöles parcellák 228, illetve 227 kiló termést hoztak.« Hi­vatkozhatunk Torgyik Pál kis­kőrösi egyénileg dolgozó pa­rasztra, vagy Besenyei István 8 holdon gazdálkodó kisszállás; dolgozóra. Mindketten használ­tak műtrágyát a tavalyi vetés során. Torgyik Pál 800 négy­szögöl műtrágyázott rozsparcel­lájáról 700 kiló gabonát aratott, míg a műtrágyázatlan terület, mely ugyancsak hasonló nagy­ságú volt, csak félekkora ter­mést: 350 kilót adott. Gyuris János kerekegyház; dolgozó pa­raszt a műtrágya használatával 3 mázsás terméstöbbletet ért el holdanként. A garai Fürst Sándor terme­lőszövetkezet a búza, burgonya és cukorrépa műtrágyázás! kí­sérleténél mutatott fel szembe­tűnő eredményt. A műtrágyá­zás; kísérlet során különböző műtrágyákat alkalmaztak. A kiskunmajsai Alkotmány terme­lőszövetkezet szintén az eredmé­nyes műtrágyázásnak köszön­heti, hogy földjeinek egy részén — ahol műtrágyát használtak — 50 százalékkal magasabb volt a termés, mint a csoport többi vetésterületén. A csátaljai Budai Nagy Antal termelőszövetkezetbe nemrég lé­pett be Hajnal János 4 holdas dolgozó paraszt. Öt nagy sére­lem érte 1952-ben. Már akkor be akart lépni a szövetkezetbe, de a tagok egyrésze barátságtalanul fogadta szándékát. Mi tagadás, ez egy kicsit rosszul érintette. Ezek a tagok elfelejtették, hogy valamikor ők is hasonlóan ko­pogtattak a szövetkezet ajtaján. Hajnal János a sérelem ellenére is a szövetkezethez tartozónak érezte magát. Földje közel fe­küdt a szövetkezet földjéhez. Látta a szorgalmas, igyekvő munkát. Nem volt olyan nap, hogy ne beszélgetett volna Sza­bó Jánossal, Nagy Péterrel, Lovász Antallal, Csuhái Antatlal, vagy a termelőszövetkezet többi tagjával. — Mi újság nálatok? Hogy megy a sorotok? Mennyit kaptok Több termelőszövetkezétünk- ben, de még több egyéni gazda­ságban helytelenül értelmezik az önköltség csökkentésére való törekvést, amelyet azzal akar­nak elérni, hogy műtrágyát egy­általán nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben igényelnek. A műtrágyázás elmulasztása a talaj táperejének, ezzel egyidejűleg a terméseredmé­nyek rovására megy. Ami tehát pillanatnyilag költ­ségmegtakarításnak mutatkozó, valójában > veszteséget jelent Olyan bevétel elmaradását ered­ményezi, ami lényegesen na­gyobb értéket képvisel annál, amit látszólag megtakarítot­tunk. Az őszibúzák vetése még előt­tünk áll. Most sem késő még, hogy műtrágyát, elsősorban szu­perfoszfátot és kálisót adjunk vetéseink alá. Ez nem csak ter­melőinknek jelent terméstöbble­tet, hanem a megtermelt több­lettel gazdagabb lesz az egész ország. Márton Béla. előlegként? — zuhogtak a kér­dések a szövetkezet tagjai felé, alig győzték felelettel az érdek­lődést. Most az ősz derekán felvetette Hajnal János a végső kérdést: — felvennétek-e közétek? így történt aztán, hogy két év után valóra vált a szándéka és belőle is szövetkezeti tag lett. Szétesik József az állami gazdaságban dolgozott eddig. Már a nyáron elhatározta, hogy az ősszel belép a szövetkezetbe. Az állami gazdaságban is jó jö­vedelme volt, de úgy gondolja, hogy a termelőszövetkezetben még több lesz. A tagok szeretettel fogadják új tagjaikat. Ügy tekintik őket, mintha mindig közéjük tartoz­tak volna. Együtt folytatják a küzdelmet szövetkezetük meg­erősítéséért. a jövőévi termésho­zam növeléséért. A csátaljai Budai Nagy Antal termelőszövetkezetben szeretettel fogadják az új tagokat A Magyar Dolgozók Pártja Központi Ellenőrző Bizottságának közleménye A Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálatot folytatott Petne- házi Attila, a Bácsmegyei Sütőipari Tröszt volt igazgatója ellen. Petneházi Attila irányítása alatt a Tröszt vállalatainál súlyos mulasztások, visszaélések fordultak elő. Petneházi felmondás út- ján-eltávolitotta azokat a dolgozókat, akik az általuk észlelt hiá­nyosságokról felettes szerveiket tájékoztatták. Miután Petneházi úgy látta, hogy a bejelentések alapján meginduló vizsgálat részére kellemetlen megállapításokkal jár­hat, a Tröszttől elbocsátott, büntetett előéletű főkönyvelőjével ki­agyalt rágalmakat szerkesztett a megye vezető-funkcionáriusai ellen, azokat álnév alatt elküldte a Központi Ellenőrző Bizottság­nak és az élelmiszeripari minisztériumnak. Párt- és állami funkcionáriusok megrágalmazásával az volt a célja, hogy a felsőbb szerveket a vizsgálatok sorozatával le­kösse, hogy a figyelmet magáról, s a Trösztnél előfordult vissza­élésekről elterelje. A bírálatot és a bírálókat a párt messzemenően támogatja, de elítéli azokat, akik a bírálat helyett rágalmazással, alattomos, ha- EUg bejelentésekkel igyekeznek zavart kelteni, akik közmegbe­csülésben álló dolgozókat gyalá/nak. Aki ilyen dolgokra vetemedik, az az ellenségnek tesz szol­gálatot. A Központi Ellenőrző Bizottság Petneházi Attilát a Magyar Dol­gozók Pártjából kizárta. mm - ♦ ^ Szer kés idő suíqJi fik postájából »JONAPOT kívánunk kedves Bácsi« — hangzott a köszöntés a jászszentlászlói napközi óvo­dában, amikor ellátogattam. Ez az óvoda már a felszabadulás szülötte, 1945 után létesült. Az elmúlt időkben itt is voltak hi­bák, mert a volt óvónő nem a gyermekek szerető gondoskodá­sát tartotta szem előtt. De ami­óta egy fiatai, mosolygósarcú óvonén; van Arget Ilona szemé­lyében, minden megváltozott. Az új óvonénl minden idejét a reábízott gyermekek nevelésére, tanítására fordítja, de ízletes ételekről is gondoskodik. A lá­togatás napján paradicsomle­vest, dlsznósüitet és burgonyát, délután pedig finom uzsonnát és gyümölcsöt ettek a kicsinyek. A szórakozás feltételei is bizto­sítva vannak. A napokban 200 forint értékben szaporodott a já­tékszer-készlet. Én magam is so­káig nézegettem a vidámkedvű, játszadozó gyerekeket és elgon- dolgoztam azon, hogy az állam­nak kölcsönzött pénzünk a gyer­mekeink szerető gondoskodásá­ban is visszatérni sokszorosan. (Bense József.) nem tudja megoldani. Feltétlen szüksége van az intézmények, vállalatok segítségére, miután jó és gyors munkát, mukaviszonyok és béradatok szolgáltatása alap­ján végezhet. Vannak azonban egyes vállalatok, melyek lebe­csülik a társadalombiztosítás feladatait és az SZTK munkáját is hátráltatják. Szegvári Istvánt, a Kiskun­félegyházi V. sz. Mélyépítő Vál­lalat dolgozóját idült betegségé­re tekintettel az elsőfokú orvosi bizottság ideiglenes rokkant­nak javasolta. Az ideiglenes rokkantsági nyugdíj megállapí­tása érdekében alközpontunk július 5-én levélben kérte a vál­lalatot, hogy a nevezett dolgo­zónak a keresetét egy évre visz- szamenöleg közöljék, de választ az augusztus 3-i sürgetés ellené­re a mai napig sem kaptunk. Helyes lenne, ha a vállalat ve­zetősége és szakszervezeti bi­zottsága is teljesítené kötelessé­gét, mert akkor nem kellene Szegvári Istvánnak előleg cí­mén folyósítani a jogosan járó rokkantsági nyugdijat. (Virányi Imre, ügyvezető.) A hartai gépállomás őszi gépi segítsége A HARTAI gépállomás kör­zetébe 23 termelőszövetkezeti csoport tartozik, amelyek mind nagyobb mértékben igénybeve- szl'k a gépimunkát, . mert az évek folyamán tapasztalták, hogy nagyobb termést ered­ményez. Az őszi munka megkö­veteli, hogy a gépállomás jól szervezze meg a munkát, külö­nösen akkor, amikor több cso­portban késik a betakarítás; — Több termelőszövetkezet; cso­port földjén még kint van a kukorica. Ez nehezíti a gépállo­más munkáját. A traktorosok azonban vállalták, hogy időben készülnek el az őszi munkával. Nemcsak nappal, hanem éjjel is szántanak. Minden szántógáp két műszakban dolgozik, a trak­toristák pedig egymással ver­senyeznek. A gépállomás veze­tője minden gépre három em­bert adott. A jó munkaszerve­zés és a verseny eredményezte, hogy a gépállomás szeptember végéig őszi tervének több, mint 20 százalékát végezte el. A trak­torosok közül Kachstädter Már­ton közel jár őszi tervének 50 százalékos teljesítéséhez. Ber­nért Péter az előirányzott mun­kának több, mint egyharmadát végezte el. A brigádok verse­nyében az Előre-brlgád jár az élen, közel 40 százalékos terv­teljesítésével. a gépállomás a Béi.e csoportnak 50 holdjára kiszállí­totta a trágyát, 5Q holdat pedig már el is vetett. Vetés alá szán­tottak 110 holdat. Mélyítő szán­tást végeztek 113 holdon. Most folyik a kukorica betakarítása. Mihelyt ez kész, máris dübörög­nek a gépek ezeken a táblákon is. A Lenin tsz-nek elvetettek 20 hold rozsot, 100 holdon kész a vetőszántás, 100 holdon pedig elvégezték- a mélyszántást, Itt a gépállomás munkáját hátráltat­ja, hogy a csoportban igen rosz- szul szervazték meg a munkát, továbbá eléggé meglazult a munkafegyelem is. Most kezdték a répaszedést, a kukorica még kint van, pedig erre a terület­re akarnak 100 hold búzát és (>0 hold ősziárpát: vetni. TÖBB CSOPORTBAN a má­sodvetés későbbi érése nehezíti az időbeni munkát. Ez a hely­zet a Kossuth és Ezüst Kalász csoportoknál és a dunatetétleni Uj Életnél. Itt még nem vetett a gépállomás. De ezeknél a cso­portoknál sincs minden rend­Az ország jövőévi kenyérellá­tásának biztosítása érdekében a kenyérgabona vetésterületét már 1954 őszén 3.5 millió hold­ra kell felemelni. A dolgozó parasztságnak, a termelőszövet­kezeteknek a kenyérgabonater­mesztésben való érdekeltsége fokozására a minisztertanács az alábbi határozatot hozta: 1. 1955 január 1-től kezdődően az államnak kötelező területi beadásra átadott kenyérgabona minden mázsája után — bele­értve az A—B beadási kötele­zettséget, valamint a gépi talaj­munka természetbeni díját Is minden térítés nélkül 10 kilo­gramm korpát kell a termelők­nek juttatni. A korpajuttatás megilleti az állami gazdaságo­kat és termelőszövetkezeteket is. A korpajuftatás módját a be­gyűjtés; minisztérium dolgozza ki és november 30-ig az erre vo­natkozó rçndelçtet hozza . a ter­melők. tudomására., ben a munkaszervezés körül. Az ordasi Úttörő, a dunapa- taji Alkotmány és Haladás cso­portoknál kész a terület, egy-két napon belül kezdik a vetést, A GÉPÁLLOMÁS a silózás­nál is szép segítséget nyújt a csoportoknak. A dolgozó pa­rasztság saját gazdaságában ta­pasztalta a siiózás előnyét. Ezért növekvő mennyiségben silóz. A Lenin tsz több, mint 200 köbméter takarmányt már ei- silózott, Dunapatajon a csoport már több, mint 400 köbmétert, A gépállomás siiózás; tervét ICO százalékra teljesítette. 2. A minisztertanács lehetővé teszi, hogy 1955-ben a termelő- szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok kenyérga­bonabeadási ■ kötelezettségűk hiánytalan teljesítése után árpa-, zab- és kukoricabeadási kötele­zettségüket is — saját választá­suk szerint — részben vagy egészeben kenyérgabonával tel­jesíthessék. Ilyen esetben a be­gyűjtési törvényben megállapí­tott átszámítási kulcsokat ked figyelembe venni. A begyűjtési miniszter bizto­sítsa, bogy a takarmánygabona­beadás kenyérgabonával való helyettesítését a termelők már az 1955- évi beadási kötelezettsé­gek egyénenkénti megállapítá­sánál vállalhassák és azt beadá­si könyvükbe bevezessék. Ezen túlmenően azonban a kenyérga­bonának a cséplőgéptől való be­adása alkalmával a vállalt kö­telezettségeken felül is kenyér- „tfabonát adhatnak be a termer A MI LEGFONTOSABB kö­telességünk, hogy elegendő jó- minőségű kenyeret és péksüte­ményt biztosítsunk a dolgozók­nak. Ennek érdekében nagy gon­dot kell fordítani a felhaszná­lásra kerülő liszt szitálására. Vállalatunk azonban komoly ne­hézségekkel küzdött, mert a szi­tálógép rossz volt. Nagy Lajos elvtárssal, a Kalocsai Margit- malom főmolnárjával közösen készítettünk egy szitát, ami jó, üzemképes állapotban van és óránként 14—16 zsák lisztet szi­tál át tökéletesen, (Kántor Já­nos műszaki vezető, Kalocsai Sütőipari Vállalat.) A DOLGOZÛKRÛL való gon­doskodást az SZTK egymaga lök szemestakarmány helyett. 3. a begyűjtési miniszter biz­tosítsa, hogy 1954 október 10-tői kezdve a termelők árpa-, zab- es kukoricabeadás; kötelezettségük­ből fennálló hátralékukat is a fentiek szerint kenyérgaboná­ban adhassák be. 4. Az állam 1954 október 10- től beadás; kötelezettségen felül állami szabadfelvásárlási áron átadott minden mázsa kenyér- gabona után 20 kilogramm kor­pát juttat állami áron a terme­lőknek. A korpa állami árát, a szemestakarmányok szabadfel- vásárlási árával arányosan, a. be­gyűjtési miniszter állapítja meg. A minisztertanács felhívja a termelőket, a megyei és járási tanácsokat, helyezzenek nagyobb súlyt a kenyérgabona termesz­tésének növelésére, teljesítsék a terveket, és a vetési munkákat időben, jó minőségben végezzén. Budapest, 1954. október 2. NAGY IMRE s. k. a minisztertanács elnöke. HIHETETLENNEK tűnt előttem, amikor meghallottam, hosry az idősebb asszonyok 240 százalékot is elértek a kop&sztásnál. Szégyenük is magunkat, mert mi, fiatalok a 10O százalékot is nehezen tudjuk elérni. A napokban megtartott termeié«; ér­tekezleten azonban rájöttünk, hogy szégyenünk korai volt, mert a ma­gas Bzázalékot elérő asszonyok, Péjó Lúszlóné, Hadován Józsefne és Maiik Istvánná utolsók lettek á tervtelje- sitésben. Ugyanis ők csak a mennyi­séget tartották szemelőtt, ami azt eredményezte, hogy az általuk ko- pasztott kacsák 2—3 százaléka elhul­lott. Mi továbbra is nagy gondot fordí­tunk a napi terv teljesítésére, de még nagyobb gondot a jóminőségü munkára, mert így jobban hozzájá­rulunk a dolgozók szükségleteinek kielégítéséhez. (Sereg Eszter, Dus- nok, Vízlszárpyas-telep.) * A KISKŐRÖSI Sütőipari Vál­lalat a kormányprograméi cél-* kitűzéseinek megvalósítása nyo­mán komoly mértékben fejlő­dött. Jelenleg is épülőben van egy kélkcmencés sütőüzem Csá­szártöltésen, ahol a dolgozók fürdőt és öltözőt is kapnak és vízvezeték fogja megkönnyíteni a munkájukat. Ez a sütőüzem bőségesen biztosítja majd a község kenyér- és süteménnyel való ellátását. Az új, modern üzemben öröm lesz majd dol­gozni. A kiskőrösi üzem dolgo­zói elhatározták, hogy továbbra is jóminőségü munkát végeznek, hogy járásunkban minél több új üzem létesüljön. Ennek meg­valósításához járultunk hozzá a békekölcsönjegyzéssel is. <Ko- zári József igazgató.) Időiárásielentés Várható időjárás kedd estig: kisebb felhőátvonulások, legfel­jebb nyugaton néhány helyen eső. Mérsékelt déli-délnyugati, majd élénkebb nyugati-észak­nyugati szél, A hőmérséklet fő­leg keleten emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek; kedd reg­gel nyugaton 4—7, keleten 0— plusz 3, délben országszerte 17 ——20 fok között. (MTI) Q minisztertanács határozata a kenyérgahonatermesztés növeléséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents