Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-05 / 235. szám

r

IX, ÉVFOLYAM 235. SZÁM yjVfl 50 fillér 1051 OKTOBER 5. KEHI)

A MÁJ SZAMBÁM

Visinszkij eivtárs beszéde az ENSZ-közgyű!és teljes ülésén. — Műtrágyázzuk őszi vetéseinket. — A minisztertanács határozata a kenyérgabonatermesztés növeléséről. — Szerkesztőségünk postájából, — A hartai gépállomás őszi gépi segítsége. — Hírek.

V,

Törlcssziink az adósságból* 1 * * * 5

iiecëkeméien vasárnap megválasztották a Hazafias Népfront bizottságot

Régi, íratlan törvény életünkben, hogy időnként rövid visz- szapiilantást teszünk, megvizsgáljuk mit tettünk a kormány- programm elhangzása óta saját jobblétünk gondtalanabbá tétele érdekében. Az ilyen visszaemlékezés igen hasznos. Meglátjuk, hogy a kormányprogramm ügye, ,— mindannyiunk ügye — hogyan talált kellő megértésre, hogyan ösztönzött cselekvésre, és ami a legfontosabb: az olcsóbb termelésre.

Pár nappal ezelőtt fejezték be üzemeink a harmadik negyedéves tervidőszakot. Azóta már jónéhány üzemünk büszkén jelentette: munkások, műszaki vezetők tettekkel mutatták meg, hogy készek az eddiginél jobban dolgozni a szebb, boldogabb, békés holnapért. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dolgozói 111.7 százalékra, a Kecskeméti Gyufagyár dolgozói 101.4 százalékra, a Kecskeméti Cipőgyár 100 százalékra teljesítették harmadik negyedéves tervüket. A legjobbak több és jobb, olcsóbb terméket adtak a vásárlóknak, mint az előző időkben.

Sajnos, nem minden vállalatunk dicsekedhet ezzel. Megyénk egyik legnagyobb konzervgyára, a Kinizsi Konzervgyár, csak 83 százalékot ért el a harmadik negyedév folyamán. Igen sok vagonnal kevesebb paradicsom, lecsó, főzelékkonzcrv és tésztaféleség került a raktárakba, mint amennyit a terv kötelezően előírt. Nem kétséges, hogy az ilyen termelés veszélyezteti az életszínvonal fokozatos emelését. Pedig a mi termelésünk legközvetlenebb célja, aminthogy pártunk, kormányunk programmja leszögezi: a jólét fokozatos emelése, amelynek aranyalapja a több, jobb, főleg olcsóbb termék.

Adós még igen sok le nem gyártott termékkel a Kecskeméti Gépgyár, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat, a Kiskunfélegyházi Gépgyár, a Bácskiskunmegyei Téglaipari Egyesülés. Ezekből az üzemekből jóval kevesebb áru került ki, mint amennyit a terv előír.

Mi jellemezte é| jellemzi még, mind a mai napig ipari üzemeink termelését? Amellett, hogy egész sor üzemünk nem teljesíti .érvét, még drágán is termel. — Nem eléggé jóminőségű a termékünk. Ez bosszúságot és kárt okoz a vásárlóknak: saját magunknak. Megyénk ipari dolgozóinak még igen sokat kell tenni, hogy az általuk gyártott termék necsak töbtj, hanem jobb is legyen. Tehát nem akármilyen tervteljesítésre van szükségünk, hanem olyanra, ami közvetlenül a nép érdekét, az egész ország érdekét szolgálja. Hogyan lehetséges ez? Számos példa arra hívja fel a figyelmet, hogy a dolgozók jórésze valóban körültekintően kívánja elősegíteni az olcsóbb termelést. A Kecskeméti Gépgyár tisztítóműhelyében dolgozó Orgoványi-brigád vállalta, hogy az elkészült termékeket saját maga ellenőrzi, vagyis nem

ad lei egyetlenegy olyan munkát keze alól, amely minőségi kifogás alá esik. A Kecskeméti Cipőgyárban Bíró Mihály sztahanovista csak minőségi munkát végez, rendszeresen másfél normát teljesít. Hasonlóképpen dolgozik az üzemi munkások többsége. De egy percre sem szabad elfeledni, hogy az emberek millióinak alkotó kedve csak úgy nyilvánul meg, ha ezt megfelelő műszaki előkészítés szolgálja, azonkívül a kommunisták kezdeményezése kíséri.

A Nagy Októberi Szocialista •Forradalom 37. évfordulójára üzemeinkben lázas készülődés folyik a dolgozók részéről. Régi szokásunkhoz híven nemzeti ünnepünket új munkasikerekkel kívánjuk köszönteni. Igen jó alkalom ez a versenylendület felélesztésére. A dolgozók akarnak versenyezni, csak jó példát és helyes célkitűzést várnak a kommunistáktól, Mi lehet most az év utolsó negyedében a legfontosabb feladat, milyen gondolatot kell mélyen belevésni a versenyző dolgozók szívébe, eszébe. »Adósság nélkül fejezzük be ötéves tervünket, termeljünk többet, jobbat és olcsóbban.« E gondolatot kell megtölteni üzemeinkben dolgozó kommunistáinknak tartalommal. Az első lépés: a kommunisták álljanak a kibontakozó verseny élére. A pártonkívüliek ugyanis a kommunistáktól várják a jó példát. A kommunisták, az élenjárók adják át tapasztalataikat a gyengébbeknek, kezdeményezés ükkel, példájukkal ösztönözzenek a jobb munkára. A most kialakuló versenyben is mérhetetlen, 'kiaknázatlan kincs rejlik. Ilyen kincs üzemeink műszaki dolgozóinak, fizikai munkásoknak alkotókedve. Az ilyen alkotókedvet, kezdeményezést megragadni, gyakorlatba átültetni, küzdeni megvalósításukért, — ehhez szívós harc kell. Az új, szívós harc legbátrabb harcosai a kommunisták legyenek.

E munkájukban ne feledjék egy percre sem: a verseny nem fejlődik küzdelem nélkül. Sok mindennel meg kell birkózni, — fegyelmezetlenség, nemtörődömség, hanyagság, bürokratizmus, osztályellenség. — De a kommunisták az üzemi élet minden területén ott vannak. Észrevételükkel, javaslataikkal, a dolgozók kezdeményezésével győzelemre vihetik azt a nagy célkitűzést, hogy pótolják az eddigi tervlemaradást és minden adósság nélkül kezdik meg az új tervévet.

Ennek a csatának, amely most veszi kezdetét — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított munkaverseny- nyel, — parancsnoka az üzemi pártszervezet legyen mindenütt. A pártvezetőségek, a népaeve- lők és pártcsoportbizaimiak rendszeres segítésével, agitációs módszereik tökéletesítésével biztosítsák, hogy valóban minden dolgozó az eddiginél necsak többet. hanem jobbat is termeljen.

KECSKEMÉTEN október 3-án, vasárnap a városi tanács dísztermében tartotta meg a Hazafias Népfront előkészítő bizottsága nagygyűlését a város több mint 400 fizikai és értelmiségi dolgozójának részvételével.

AZ ÜNNEPI gyűlésen a Himnusz elhangzása után a díszelnökség tagjai elfoglalták helyeiket az emelvényen, majd rövid megnyitó szavak után, melyet Tóth László lapszerkesztő tartott, dr. Zsiska Mihály, a megyei kórház igazgatója mondott beszédet,

BESZÉDE elején a Hazafias Népfront dicsőséges történelmi hagyományait és előzményeit elevenítette fel. Megállapította, hogy a Hazafias Népfront a megváltozott történelmi körülmények között eszmeileg folytatja és kivirágoz- tatja a nemzeti egységért vívott évszázados harcot, a szabadságáért küzdő népünk legnemesebb hagyományait. Az előadó a továbbiakban az új szakasz legjelentősebb célkitűzéseiről és eredményeiről emlékezett meg beszámolójában, majd vázolta a Hazafias Népfornt előtt álló legfontosabb felada-tükat.

— Bonyolultak és nehezek az előttünk álló feladatok — állapította meg ezzel kapcsolatban az előadó. — Az ipari és mező- gazdasági termelést az eddiginél magasabb fokra kell emelni, hogy megszilárdíthassuk a nép jólétét, megalapozhassuk az élet- színvonal további emelkedését. Feladatunk, hogy termelékenyebbé tegyük a magyar földet, hogy egészségesebbé tegyük életünket, hogy fegyelmezett, kötelességtudó emberekké neveljük gyermekeinket, hogy felvirágoztassuk a magyar kultúrát. Erőteljesebben és hatékonyabban kell felemelni szavunkat az építőmunkában előforduló hiányosságok elleni harcban és bíráló hangunkat hallatnunk kell mindenütt, ahol ez az egész nép érdekében szükségesnek látszik. — Az előadó ezekután részletesen ismertette a Hazafias Népfront kecskeméti programmter- vezetét. Majd a nagy költőnek, Petőfi Sándornak száz évvel ezelőtti felhívásával fejezte be ünnepi beszédét: »Harcoljon úgy minden ember, mintha egyedül reá támaszkodnék honja,«

Az őszi kapások begyűjtése mellett fontos feladat az állat és állati termékek begyűjtése. Mint a Megyei Begyűjtési Hivatal legutóbbi értékelése bizonyítja, ezen a téren is még rengeteg a tennivaló. A hízottsertés-, vágómarha- és a baromfibeadásban legjobban a kun- szentmiklósi járás maradt el. A tejbeadásban a kecskeméti járás az utolsó, a tojásbeadásban pedig a kiskunhalasi járás. A kecskeméti járás a vágómarha- és a baromfibeadásban szintén elmaradt.

A begyűjtési miniszter utasítására az állami begyűjtés többéves rendszeréről szóló törvény- erejű rendelet előírásai szerint országszerte

megkezdődött a hús- és lej-.

A nagy tetszéssel fogadott előadást számos hozzászólás követte. Novák József római katolikus lelkész felszólalásában hangsúlyozta, hogy »minden igaz magyar hazafinak szent feladata résztvenni a nép ügyét szolgáló Hazafias Népfront munkájában, amely a hon ügyét, békéjét, életszínvonalának emelését segíti elő.« Ezután Papp József mintagazda, majd Nagy Illés, a kecskeméti Törekvés termelőszövetkezet növénytermelési brigádvezetője hangsúlyozta ki hozzászólásában a Hazafias Népfront egy-egy jelentős feladatát a mezőgazdaságban.

A FELSZÓLALÁSOK befejeződése után került sor a Hazafias Népfront kecskeméti bizottsága tagjainak megválasztására. A bizottságban Kecskemét legkiválóbb dolgozói foglalnak helyet. Közöttük Bori Gyuláné, a Kinizsi Konzervgyár dolgozója, Kiss Sándor, a Szabeadási kötelezettség előzetes megállapítása.

A begyűjtési szervek összeállították az 1954. évi tervfelbontás során minden termelővel tisztázott és az általa használt szántó- és rétterület alapján az előzetes 1955. évi hús- és tejbeadási lajstromot.

A termelők bejelentése s a megfelelő igazolás alapján, a múltévi tervfelbontás óta bekövetkezett területváltozás nyomán (bérbeadás, bérbevétel, eladás, megoszlás, stb.) a kötelezettség, a termelővel történő előzetes megtárgyalás során kerül átvezetésre.

Ezeken

a megbeszéléseken minden termelőnek saját éidekében meg kell jeíeasie3

badságharcos tsz elnöke, Farkas Ferenc borbélymester, Kúti Béla kiskereskedő, Mátis Kálmán képzőművész, Miklós Ger- gelyné pedagógus, Nyári Ferenc cipőgyári munkás, Novák József római katolikus lelkész, dr* Orosz László középiskolai tanár, Papp József egyénileg dolgozó mintagazda, Sebestyén János mérnök, dr. Zsiska Miháy orvos, a megyei kórház igazgatója és sokan mások. A Hazafias Népfront helyi bizottságának megválasztását követte a Hazafias Népfront megyei szervébe választandó küldöttekre vonatkozó javaslat elfogadása, és az országos kongresszus küldötteinek megválasztása.

AZ ÜNNEPI GYŰLÉS után a népfront-bizottság megválasztott tagjai tanácskozásra ültek össze, hogy megválasszák a kecskeméti népfront-bizottság elnökségét. 1 * * * 5

Helyes, ha ez alkalommal is figyelmeztetik a megjelenő termelőket, hogy állat és állatiter- mék beadásában fennálló hátra-í léku'kat minél előbb rendezzék.

A Megyei Begyűjtési Hivatal legutóbbi értékelése szerint az állat és állatitermékek beadásában

a járások rangsora a következő:

1. bácsalmási járás 685.5 pont, 2.

bajai járás 568.5 pont, 3. dunavecsei járás 491.S pont, 4. kiskunfélegyházi járás 488.6 pont.

5. kalocsai járás 456.2 pont, 6. kiskunhalasi járás 438.1 pont, 7, kiskőrösi járás 399.5 pont, 8. kecskeméti járás 383.3 pont, 9. kun=zenteú.yó=i járás 374.4 pont.

Munkában az orgoványi népfront-bizottság

Napokkal ezelőtt választották meg Orgoványon a helyi népfront-bizottság 32 tagját. Olyan lakosok kerültek a bizottságba, akik eddig is számtalan alkalomkor a nép ügye mellé álltak. —* Ilyen például Berente Imre kisparaszt, Vörösbáczki János dolgozó paraszt, Máté Antal kisiparos, S. Tóth Pál és Hajma La- josné tsz-tagok, Réti Vilmos községi orvos, Váradi Alajos nevelő. Elnöknek Váradi Alajost választották, akit egyúttal megyei és országos küldöttnek is választottak. A DISZ, az MNDSZ és a szakszervezet is bejelentette csatlakozását a népfronthoz.

Pár nappal a választás után összeültek a népfront-bizottság tagjai, hogy megvitassák a helyi tennivalókat. Elhatározták, hogy a helyi feladatokat akcióprogrammba foglalják. Az akció- programmban szerepelnek a legégetőbb községi tennivalók, mint például a villanyosítás. Amikor a község határában felszerelték a magasfeszültségű távvezetéket, akkor a falu népe társadalmi segítséget adott. Már a népfront-bizottság megalakulásakor a községi lakosok elhatározták, hogy 200 munkanapot végeznek villanyosításkor társadalmi úton. Régóta foglalkoztatja az orgo- ványiakat a piactér is. Többen azzal fordultak a népfront-bizottsághoz, hogy tennivalói közé vegye fel a piactér rendezésének, illetve áthelyezésének a javaslatát is. A népfront-bizottságnak az a terve, hogy máshová helyezi a piacot, jelenlegi területén pedig parkot létesítenek. Az új parkot Petőfi-parknak hívnák. A békekölcsönjegyzés olyképen segíti közvetlenül a községet, hogy a jegyzett összeg 25 százaléka helyi létesíményekre fordítható. Az orgoványiak a 25 százalékból felszerelik a fiatalságot sportszerekkel. A dűlőutak rendbehozatala mellett a nyolctantermes iskola építésének befejezése is szerepel a községi akcióprogrammban, amely hamarosan elkészül, hogy újabb fejlődést eredményezzen Orgoványon.

Az állat és ál lati termékek begyűjtésében a bácsalmási járás rezet