Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-05 / 235. szám

r IX, ÉVFOLYAM 235. SZÁM yjVfl 50 fillér 1051 OKTOBER 5. KEHI) A MÁJ SZAMBÁM Visinszkij eivtárs beszéde az ENSZ-közgyű!és teljes ülésén. — Műtrágyázzuk őszi vetéseinket. — A mi­nisztertanács határozata a kenyérgabonatermesztés nö­veléséről. — Szerkesztőségünk postájából, — A hartai gépállomás őszi gépi segítsége. — Hírek. V, Törlcssziink az adósságból* 1 * * * 5 iiecëkeméien vasárnap megválasztották a Hazafias Népfront bizottságot Régi, íratlan törvény életünk­ben, hogy időnként rövid visz- szapiilantást teszünk, megvizs­gáljuk mit tettünk a kormány- programm elhangzása óta saját jobblétünk gondtalanabbá tétele érdekében. Az ilyen visszaemlé­kezés igen hasznos. Meglátjuk, hogy a kormányprogramm ügye, ,— mindannyiunk ügye — ho­gyan talált kellő megértésre, ho­gyan ösztönzött cselekvésre, és ami a legfontosabb: az olcsóbb termelésre. Pár nappal ezelőtt fejezték be üzemeink a harmadik negyed­éves tervidőszakot. Azóta már jónéhány üzemünk büszkén je­lentette: munkások, műszaki ve­zetők tettekkel mutatták meg, hogy készek az eddiginél job­ban dolgozni a szebb, boldogabb, békés holnapért. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dolgo­zói 111.7 százalékra, a Kecske­méti Gyufagyár dolgozói 101.4 százalékra, a Kecskeméti Cipő­gyár 100 százalékra teljesítették harmadik negyedéves tervüket. A legjobbak több és jobb, ol­csóbb terméket adtak a vásár­lóknak, mint az előző időkben. Sajnos, nem minden vállala­tunk dicsekedhet ezzel. Me­gyénk egyik legnagyobb kon­zervgyára, a Kinizsi Konzerv­gyár, csak 83 százalékot ért el a harmadik negyedév folyamán. Igen sok vagonnal kevesebb pa­radicsom, lecsó, főzelékkonzcrv és tésztaféleség került a raktá­rakba, mint amennyit a terv kötelezően előírt. Nem kétséges, hogy az ilyen termelés veszé­lyezteti az életszínvonal fokoza­tos emelését. Pedig a mi terme­lésünk legközvetlenebb célja, aminthogy pártunk, kormányunk programmja leszögezi: a jólét fokozatos emelése, amelynek aranyalapja a több, jobb, főleg olcsóbb termék. Adós még igen sok le nem gyártott termékkel a Kecske­méti Gépgyár, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat, a Kiskunfélegyházi Gépgyár, a Bácskiskunmegyei Téglaipari Egyesülés. Ezekből az üzemek­ből jóval kevesebb áru került ki, mint amennyit a terv előír. Mi jellemezte é| jellemzi még, mind a mai napig ipari üzeme­ink termelését? Amellett, hogy egész sor üzemünk nem teljesíti .érvét, még drágán is termel. — Nem eléggé jóminőségű a ter­mékünk. Ez bosszúságot és kárt okoz a vásárlóknak: saját ma­gunknak. Megyénk ipari dolgo­zóinak még igen sokat kell ten­ni, hogy az általuk gyártott ter­mék necsak töbtj, hanem jobb is legyen. Tehát nem akármilyen tervteljesítésre van szükségünk, hanem olyanra, ami közvetlenül a nép érdekét, az egész ország érdekét szolgálja. Hogyan lehet­séges ez? Számos példa arra hívja fel a figyelmet, hogy a dolgozók jórésze valóban körül­tekintően kívánja elősegíteni az olcsóbb termelést. A Kecskeméti Gépgyár tisztítóműhelyében dol­gozó Orgoványi-brigád vállalta, hogy az elkészült termékeket sa­ját maga ellenőrzi, vagyis nem ad lei egyetlenegy olyan munkát keze alól, amely minőségi kifo­gás alá esik. A Kecskeméti Ci­pőgyárban Bíró Mihály sztaha­novista csak minőségi munkát végez, rendszeresen másfél nor­mát teljesít. Hasonlóképpen dol­gozik az üzemi munkások több­sége. De egy percre sem szabad elfeledni, hogy az emberek mil­lióinak alkotó kedve csak úgy nyilvánul meg, ha ezt megfe­lelő műszaki előkészítés szol­gálja, azonkívül a kommunisták kezdeményezése kíséri. A Nagy Októberi Szocialista •Forradalom 37. évfordulójára üzemeinkben lázas készülődés folyik a dolgozók részéről. Régi szokásunkhoz híven nemzeti ünnepünket új munkasikerekkel kívánjuk köszönteni. Igen jó al­kalom ez a versenylendület fel­élesztésére. A dolgozók akarnak versenyezni, csak jó példát és helyes célkitűzést várnak a kom­munistáktól, Mi lehet most az év utolsó negyedében a legfon­tosabb feladat, milyen gondola­tot kell mélyen belevésni a ver­senyző dolgozók szívébe, eszébe. »Adósság nélkül fejezzük be öt­éves tervünket, termeljünk töb­bet, jobbat és olcsóbban.« E gondolatot kell megtölteni üze­meinkben dolgozó kommunistá­inknak tartalommal. Az első lé­pés: a kommunisták álljanak a kibontakozó verseny élére. A pártonkívüliek ugyanis a kom­munistáktól várják a jó példát. A kommunisták, az élenjárók adják át tapasztalataikat a gyen­gébbeknek, kezdeményezés ükkel, példájukkal ösztönözzenek a jobb munkára. A most kialakuló versenyben is mérhetetlen, 'ki­aknázatlan kincs rejlik. Ilyen kincs üzemeink műszaki dolgo­zóinak, fizikai munkásoknak alkotókedve. Az ilyen alkotó­kedvet, kezdeményezést megra­gadni, gyakorlatba átültetni, küzdeni megvalósításukért, — ehhez szívós harc kell. Az új, szívós harc legbátrabb harcosai a kommunisták legyenek. E munkájukban ne feledjék egy percre sem: a verseny nem fejlődik küzdelem nélkül. Sok mindennel meg kell birkózni, — fegyelmezetlenség, nemtörődöm­ség, hanyagság, bürokratizmus, osztályellenség. — De a kom­munisták az üzemi élet minden területén ott vannak. Észrevéte­lükkel, javaslataikkal, a dolgo­zók kezdeményezésével győze­lemre vihetik azt a nagy célki­tűzést, hogy pótolják az eddigi tervlemaradást és minden adós­ság nélkül kezdik meg az új tervévet. Ennek a csatának, amely most veszi kezdetét — a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tisz­teletére indított munkaverseny- nyel, — parancsnoka az üzemi pártszervezet legyen mindenütt. A pártvezetőségek, a népaeve- lők és pártcsoportbizaimiak rendszeres segítésével, agitációs módszereik tökéletesítésével biz­tosítsák, hogy valóban minden dolgozó az eddiginél necsak töb­bet. hanem jobbat is termeljen. KECSKEMÉTEN október 3-án, vasárnap a városi tanács dísz­termében tartotta meg a Ha­zafias Népfront előkészítő bi­zottsága nagygyűlését a város több mint 400 fizikai és értelmi­ségi dolgozójának részvételével. AZ ÜNNEPI gyűlésen a Himnusz elhangzása után a díszelnökség tagjai elfoglalták helyeiket az emelvényen, majd rövid megnyitó szavak után, melyet Tóth László lapszerkesztő tartott, dr. Zsiska Mihály, a me­gyei kórház igazgatója mon­dott beszédet, BESZÉDE elején a Ha­zafias Népfront dicsőséges történelmi hagyományait és előzményeit elevenítette fel. Megállapította, hogy a Hazafias Népfront a megváltozott tör­ténelmi körülmények között eszmeileg folytatja és kivirágoz- tatja a nemzeti egységért vívott évszázados harcot, a szabadsá­gáért küzdő népünk legnemesebb hagyományait. Az előadó a to­vábbiakban az új szakasz leg­jelentősebb célkitűzéseiről és eredményeiről emlékezett meg beszámolójában, majd vázolta a Hazafias Népfornt előtt álló leg­fontosabb felada-tükat. — Bonyolultak és nehezek az előttünk álló feladatok — állapí­totta meg ezzel kapcsolatban az előadó. — Az ipari és mező- gazdasági termelést az eddiginél magasabb fokra kell emelni, hogy megszilárdíthassuk a nép jólétét, megalapozhassuk az élet- színvonal további emelkedését. Feladatunk, hogy termeléke­nyebbé tegyük a magyar földet, hogy egészségesebbé tegyük éle­tünket, hogy fegyelmezett, kö­telességtudó emberekké nevel­jük gyermekeinket, hogy fel­virágoztassuk a magyar kultú­rát. Erőteljesebben és hatéko­nyabban kell felemelni szavunkat az építőmunkában előforduló hiá­nyosságok elleni harcban és bí­ráló hangunkat hallatnunk kell mindenütt, ahol ez az egész nép érdekében szükségesnek látszik. — Az előadó ezekután részle­tesen ismertette a Hazafias Nép­front kecskeméti programmter- vezetét. Majd a nagy költőnek, Petőfi Sándornak száz évvel ez­előtti felhívásával fejezte be ünnepi beszédét: »Harcoljon úgy minden ember, mintha egyedül reá támaszkodnék honja,« Az őszi kapások begyűjtése mellett fontos feladat az állat és állati termékek begyűjtése. Mint a Megyei Begyűjtési Hi­vatal legutóbbi értékelése bizo­nyítja, ezen a téren is még ren­geteg a tennivaló. A hízottser­tés-, vágómarha- és a baromfi­beadásban legjobban a kun- szentmiklósi járás maradt el. A tejbeadásban a kecskeméti járás az utolsó, a tojásbeadásban pe­dig a kiskunhalasi járás. A kecskeméti járás a vágómarha- és a baromfibeadásban szintén elmaradt. A begyűjtési miniszter utasí­tására az állami begyűjtés több­éves rendszeréről szóló törvény- erejű rendelet előírásai szerint országszerte megkezdődött a hús- és lej-. A nagy tetszéssel fogadott elő­adást számos hozzászólás kö­vette. Novák József római ka­tolikus lelkész felszólalásában hangsúlyozta, hogy »minden igaz magyar hazafinak szent fel­adata résztvenni a nép ügyét szolgáló Hazafias Népfront mun­kájában, amely a hon ügyét, békéjét, életszínvonalának eme­lését segíti elő.« Ezután Papp József mintagazda, majd Nagy Illés, a kecskeméti Törekvés ter­melőszövetkezet növénytermelési brigádvezetője hangsúlyozta ki hozzászólásában a Hazafias Nép­front egy-egy jelentős feladatát a mezőgazdaságban. A FELSZÓLALÁSOK befeje­ződése után került sor a Ha­zafias Népfront kecskeméti bi­zottsága tagjainak megválasz­tására. A bizottságban Kecs­kemét legkiválóbb dolgozói fog­lalnak helyet. Közöttük Bori Gyuláné, a Kinizsi Konzervgyár dolgozója, Kiss Sándor, a Sza­beadási kötelezettség előze­tes megállapítása. A begyűjtési szervek összeállí­tották az 1954. évi tervfelbontás során minden termelővel tisztá­zott és az általa használt szántó- és rétterület alapján az előzetes 1955. évi hús- és tejbeadási lajstromot. A termelők bejelentése s a meg­felelő igazolás alapján, a múlt­évi tervfelbontás óta bekövetke­zett területváltozás nyomán (bérbeadás, bérbevétel, eladás, megoszlás, stb.) a kötelezettség, a termelővel történő előzetes megtárgyalás során kerül átve­zetésre. Ezeken a megbeszéléseken minden termelőnek saját éidekében meg kell jeíeasie3 badságharcos tsz elnöke, Farkas Ferenc borbélymester, Kúti Béla kiskereskedő, Mátis Kál­mán képzőművész, Miklós Ger- gelyné pedagógus, Nyári Ferenc cipőgyári munkás, Novák József római katolikus lelkész, dr* Orosz László középiskolai tanár, Papp József egyénileg dolgozó mintagazda, Sebestyén János mérnök, dr. Zsiska Miháy or­vos, a megyei kórház igazgatója és sokan mások. A Hazafias Népfront helyi bizottságának megválasztását követte a Ha­zafias Népfront megyei szervébe választandó küldöttekre vonat­kozó javaslat elfogadása, és az országos kongresszus küldöttei­nek megválasztása. AZ ÜNNEPI GYŰLÉS után a népfront-bizottság megválasz­tott tagjai tanácskozásra ültek össze, hogy megválasszák a kecs­keméti népfront-bizottság elnök­ségét. 1 * * * 5 Helyes, ha ez alkalommal is fi­gyelmeztetik a megjelenő ter­melőket, hogy állat és állatiter- mék beadásában fennálló hátra-í léku'kat minél előbb rendezzék. A Megyei Begyűjtési Hivatal legutóbbi értékelése szerint az állat és állatitermékek beadásá­ban a járások rangsora a követ­kező: 1. bácsalmási járás 685.5 pont, 2. bajai járás 568.5 pont, 3. duna­vecsei járás 491.S pont, 4. kis­kunfélegyházi járás 488.6 pont. 5. kalocsai járás 456.2 pont, 6. kiskunhalasi járás 438.1 pont, 7, kiskőrösi járás 399.5 pont, 8. kecskeméti járás 383.3 pont, 9. kun=zenteú.yó=i járás 374.4 pont. Munkában az orgoványi népfront-bizottság Napokkal ezelőtt választották meg Orgoványon a helyi nép­front-bizottság 32 tagját. Olyan lakosok kerültek a bizottságba, akik eddig is számtalan alkalomkor a nép ügye mellé álltak. —* Ilyen például Berente Imre kisparaszt, Vörösbáczki János dol­gozó paraszt, Máté Antal kisiparos, S. Tóth Pál és Hajma La- josné tsz-tagok, Réti Vilmos községi orvos, Váradi Alajos nevelő. Elnöknek Váradi Alajost választották, akit egyúttal megyei és országos küldöttnek is választottak. A DISZ, az MNDSZ és a szakszervezet is bejelentette csatlakozását a népfronthoz. Pár nappal a választás után összeültek a népfront-bizottság tagjai, hogy megvitassák a helyi tennivalókat. Elhatározták, hogy a helyi feladatokat akcióprogrammba foglalják. Az akció- programmban szerepelnek a legégetőbb községi tennivalók, mint például a villanyosítás. Amikor a község határában felszerelték a magasfeszültségű távvezetéket, akkor a falu népe társadalmi segítséget adott. Már a népfront-bizottság megalakulásakor a községi lakosok elhatározták, hogy 200 munkanapot végeznek villanyosításkor társadalmi úton. Régóta foglalkoztatja az orgo- ványiakat a piactér is. Többen azzal fordultak a népfront-bizott­sághoz, hogy tennivalói közé vegye fel a piactér rendezésének, illetve áthelyezésének a javaslatát is. A népfront-bizottságnak az a terve, hogy máshová helyezi a piacot, jelenlegi területén pedig parkot létesítenek. Az új parkot Petőfi-parknak hívnák. A béke­kölcsönjegyzés olyképen segíti közvetlenül a községet, hogy a jegyzett összeg 25 százaléka helyi létesíményekre fordítható. Az orgoványiak a 25 százalékból felszerelik a fiatalságot sportsze­rekkel. A dűlőutak rendbehozatala mellett a nyolctantermes iskola építésének befejezése is szerepel a községi akcióprogrammban, amely hamarosan elkészül, hogy újabb fejlődést eredményezzen Orgoványon. Az állat és ál lati termékek begyűjtésében a bácsalmási járás rezet

Next

/
Thumbnails
Contents