Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-23 / 225. szám
r MiG IX. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM |r„ 50 fillér 1951 SZEPT. 33. CSÜTÖRTÖK A MÁJ SZAMBÁN Az országgyűlés szerdai ülése. — Őszinte, türelmes népnevelő munkát. — Névtelen utca lakói. — Egy agronómus a kiállítás gépeiről. — Ismét a gyalupad mellett. — Nyugodtan tekintek öreg napjaim elé. — Dobozy Imre: A szent kút, A% Ötödik Békekölcsön A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa ma megjelent felhívása az Ötödik Békekölcsön jegyzésére szólítja fél dolgozó népünket. Az új békekölcsön jegyzésére olyan időpontban kerül sor, amikor pártunk , és kormányunk határozatai alapján sikeresen oldjuk meg a kormányprugrammban meghirdetett feladatokat, amelyek népünk anyagi szükségleteinek fokozott kielégítését, az életszínvonal állandó emelését szolgálják. A kormány Programm óta eltelt egy ev eredményei azt bizonyítják, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk helyesléssel fogadta a kormányprogramm célkitűzéseit és fokozták a munka lendületét. Milliók határozták el az országban, hogy a szocializmus építése során elért nagy eredményeket továbbfejlesztve, emelik az iparban és a mezőgazdaságban a termelést és ezzel járulnak hozzá dolgozó népünk életszínvonalának szüntelen emeléséhez, államunk alapjának, a munkások és parasztok szövetségének megszilárdításához. A kormányprogramm alapján az elmúlt évben végrehajtott árleszállítás során olcsóbb lett több, mint 10.000 közszükségleti cikk, amely egy év alatt több, mint 1 és fél milliárd forint megtakarítást jelentett a lakosságnak. Nagyban megkönynyítette az élelmezést és hozzájárult az életszínvonal emeléséhez az ezév tavaszán végrehajtott zsír- és húsárak leszállítása is. Az eltelt egy esztendő alatt többmillió forintot fordított államunk városaiban lakásépítésre és a lakóházak tatarozására. — Szociális és egészségügyi beruházásokkal is javult üzemi dolgozóink élete. Az emberről való gondoskodás újabb bizonyítéka az öregekről és a nyugdíjak rendezéséről a napokban megjelent törvényerejű rendelet is. Nagy jelentőségűek azok az intézkedések, amelyek a mezőgazdasági termelés fejlesztését tűzték ki egyik legfontosabb feladatunkul. A munkásosztály által a mezőgazdaságnak nyújtott gépi segítség, a rézgálic és műtrágya jövedelmezőbbé tette a paraszti gazdálkodást és így lehetővé tette dolgozó parasztságunk számára, hogy több kenyeret, több húst, és zsírt, több cukrot és más élelmiszercikket biztosíthasson népünk élelmezésére. Ezt a fejlődést mutatja, hogy megyénkben például csupán a földművesszövetkezetek a múlt év első felében kifizetett 7 millió forinttal szemben, az idei első félévben közel 28 millió forintot fizettek ki a dolgozó parasztoknak az eladott zöldségekért és gyümölcsért. Államunk segítsége nyomán 780 holddal nőtt az idén megyénk öntözött területe. Kecskeméten is 300 holddal nagyobb területen folyik kertészeti termelés, amelynek eredményeként már az idén a tavalyival szemben 200 százalékkal több terményt tudtak biztosítani a város lakosságának ellátására. Mindezeket az eredményeket nagyban elősegítette, hogy államunk az idén 83 öntözőszivattyút és hajtómotort biztosított megyénk mezőgazdasága számára. Állatállományunk szaporodását, húsellátásunk megjavítását segítette elő az ingyenes állatorvosi ellátás is. Míg a múlt évben megyénkben sertésorbáncban 3000 sertés pusztult el, addig az idén az ingyenes állatorvosi ellátás nyomán mindössze csak 28 sertés hullott el. Baromfiállományunk gyarapítását segítette elő államunk azzal, hogy megyénkben az idén 280.000 naposcsibét juttatott olcsó áron a dolgozó parasztoknak. A parasztság vásárlóerejének növekedését mutatja, hogy csupán az első félévben megyénkben 832 darab ekével, 746 boronával, 107 vetőgéppel, 2346 rádióval és 1774 kerékpárral vásároltak többet dolgozó parasztjaink, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A falunak nyújtott termelési segítség és egyre bővülő iparcikkellátás mellett, jelentős állami beruházások is biztosítják a falu felemelkedését. Az idén a tiszakécskei, kiskőrösi, kiskunhalasi, csátaljai és kisszállási gépállomásokon többmillió forintos beruházással bővítik a gépállomásokat és teszik lehetővé, hogy több gépi munkával segítsék a termelőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasztokat. Sok községünkben még az idén kulturális, egészségügyi, szociális beruházásokkal javítjuk dolgozó parasztjaink kulturális felemelkedését. Mindazt azonban, amit eddig megvalósítottunk és a jövőben megvalósítani fogunk, dolgozó népünk közös erőfeszítéseinek gyümölcse. De dolgozó népünk nemcsak odaadó munkával, hanem jelentős anyagi hozzájárulással is segítette. Az elmúlt öt év alatt csaknem 7000 millió ■forintot bocsátott államkölcsön formájában az állam rendelkezésére. Ennek az összegnek, amely a dolgozók megtakarított forintjaiból tevődött össze, nem kis jelentősége volt abban, hogy elegendő pénz állott államunk rendelkezésére, célkitűzéseink megvalósításához. Most is, minden forint, amelyet dolgozóink jegyeznek — mindamellett, hogy nyeremények formájában közvetlenül is visszatérül — hozzásegíti államunkat a népjólét emeléséhez. Emellett a községben, városban jegyzett összeg 25 százalékát terven felüli szociális és kulturális beruházásokra használhatjuk fel. A kölcsönre jegyzett összeg biztosítja azt is, hogy nagyobb mértékben álljanak rendelkezésre fogyasztási cikkek, nagyobb termést érjen el a mezőgazdaság, tovább emelkedjék népünk kulturális színvonala. A dolgozók megtakarított és lejegyzett forintjai tehát hozzájárulnak ahhoz, több kenyér és hús, több ruha, több lakás segítse dolgozó népünk jólétének további növekedését, 4 Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívása az ötödik Békekölcsön jegyzésére JI:UnlAIIOKSZÁU DOMiiOXÖ KÉPÉHEZ ! ifim-* --KmöMrAsii*. EGY Síi 2 f 081«T # »Cl«»a» jr ***<:* «***+ '*■ <j «mV» ***#*♦ MfeV** HM'»*« woo*«-. v %*> ~ <■**.- » .-**««* » o»~ v"'*’-»' í’x++o><*<>t <1♦.-> ***»♦>«» t«V .*• OM Äy*« «Mt* <»>■**■> * • ty (Mt* •* * OwOyoiv» *.v>> 4 1*0*w iMtmo«. : A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kibocsátja az új államkölcsönt. Felhívjuk dolgozó népünket, hogy szorgalmas építő munkája mellett a kölcsön jegyzésével segítse a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítását. Az ú,j államkölcsönt, az Ötödik Békekölcsönt ezerszáz millió forintban bocsátja ki államunk, melynek jegyzése a mai napnál kezdődik. Tíz esztendővel ezelőtt Magyarországot akkori urai a pusztulás szélére taszították. Háború dúlta fel hazánkat, a fasizmus sanyargatta népünket. Minden becsületes ember úgy érezte, hogy népünk sorsát, hazánk jövőjét, családja és a maga életét végső pusztulás fenyegeti. Egy évtized múltán büszkén hirdetjük, hogy nemcsak a háború okozta romok tiintek el hazánk földjéről, hanem új, egészséges élet lüktet gyárainkban, mezőinken, iskoláinkban, otthonainkban. Népi demokratikus rendünk minden becsületes dolgozó igazi hazájává tette országunkat, s ma biztos léptekkel haladunk a szocializmus építése útján * még szebb, még boldogabb jövő felé. A változás alapja — hazánk felszabadulása. A szabad országban a hatalom birtokosa a dolgozó nép lett. Eredményeinket elsősorban a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, egész népünk áldozatos, ió munkájának köszönhetjük. De hozzájárult eredményeink eléréséhez az az összeg is, amelyet dolgozó népünk az államkölcsönök jegyzésével bocsátott rendelkezésünkre. Az álla.mkölcsönök minden forintjával gondosan gazdálkodott a nép állama, s az építés költségeinek fedezésére, a népjólét növelésére használta fel azt. Az államkölesönök — a béke kölcsönei a békés építésre, a haza megerősödésére szolgáltak. A kötvények évente kétszeri sorsolása, a visszatérített és nyereménnyel tetézett összegekkel a jegyzők közvetlen hasznára is váltak. A kormányprogramm új távlatokat nyitott meg , dolgozóink előtt s hatalmas eredmények eléréséhez mulatott utat egész népünknek. Ezeket az eredményeket a munkafegyelem megszilárdításával, a termelékenység emelésével, a minőség javításával, az önköltség csökkentésével, a legszigorúbb takarékosság megvalósításával érhetjük el. Jól tudja ezt dolgozó népünk s a biztató, szép célok elérése érdekében vállalja is a feladatok végrehajtását. De túl ezen, a kormányprogramm megvalósításához az államkölcsön összege is hozzásegített. Az Ötödik Békekölcsön ezerszáz millió forintos összegét kormányunk az egész dolgozó nép érdekében arra fordítja, hogy jelentősen hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez, növelje a közszükségleti cikkek termelését, emel-! ,jc valamennyi dolgozónk életszínvonalát. Tudjuk, hogy a kormánynak ezt a felhívását minden magyar dolgozó a maga ügyének érzi s az Ötödik Békekölcsön jegyzésével is ki akarja venni részét népünk növekvő jólétének megvalósításából. Magyar dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza felemelkedése, a nép jóléte további emelése érdekében fordulunk hozzátok. A haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt! Budapest, 1954. szeptember 23. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. AZ ÖTÖDIK BÉKEKÖLCSÖN KIBOCSÁTÁSI FELTÍTELEI 1. Az Ötödik Békekölcsön 1954 október elsején, 1955 március hó 1-től 1975 március hó 1-ig terjedő időre kerül kibocsátásra. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. 3. A kölcsön százmillió forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály húszezer sorozatból áll. Egy-egy osztály kötvényeinek »sorozat-száma negyvenezeregytől hatvanezerig, egy sorozaton belül a kötvények »száma« 01-től ötvenig terjed. 4. A kölcsön száz forintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek összevont kötvények kettőszáz és ötszáz forintos névértékben, amelyek kettő, illetve öt darab száz forintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvények az azon feltüntetett számoknak megfelelő, kettő, illetőleg öt nyereményre jogosítanak. Az ötven forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedkötvények a száz forint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. 5. Az évenként kisorsolásra kerülő nyeremények összege megfelel a kölcsönösszeg húsz évre szóló, évi négy százalékos kamata egy évre eső átlagának. A nyereményekből húsz százalék nyeremónyilleték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei: százezer forintos főnyeremény, ötvenezer, huszonötezer, tízezer, ötezer, ezer, ötszáz, kettőszáz forintos nyeremények, melyek a száz forintos kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a kötvény névértékét is. A köt-Száz Ft. névértékű kötvényre eső nyeremény, beleértve a névértéket is: 50.000 25.000 10.000 5.000 1.000 500 200 A nyerem, száma ossz.: 3750 A nyerem. Ft. összege; 2,108.000 Ezenkívül minden sorsoláson kisorsolásra kerül egy darab százezer forintos főnyeremény is. 8. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények 1960. évtől 1975. évig terjedő tizenöt év alatt, a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban, névértékben kerülnek kisorsolásra. vények 35 százaléka nyereménynyel kerül kisorsolásra. 6. A kölcsön húsz évi időtartama alatt évenként két, összesen negyven nyereménysorsolás lesz, a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban. 7. Az egyes nyereménysorsolások alkalmával, minden száz millió forint névértékű' osztályra, a következő nyereményeket kell kisorsolni: 9. A nyereménnyel kisorsolt, valamint a névértékben visszaváltásra kerülő kötvényeket, 1978. március elsejéig lehet beváltani. A határidő után még be nem váltott kötvények értéküket vesztik és azokra sem névértéket, sem a nyereményt kifizetni már nem lehet, (MTI) Egy sorsolás Kisorsolásra kerülő alkalmával nyeremények menydarab nyisége az összes sorsolás alkalmával. Db: 1 40 1 40 2 80 6 240 50 2000 650 26.000 8040 321.600 350.000 84,320.000
