Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-19 / 222. szám

d l lár^tkí^ kazáfábavi Mezőgazdasági Tanácsadó Nagy nap van ma Izsákon. Lázas készülődés előzte meg ezt a vasárnapot. Falragaszok hir­dették már hetekkel előbb, hogy szeptember 19-én »sárfehér na­pot« rendeznek. Kicsitől a na­gyig, öregektől a fiatalokig min­denki erről beszélt, hiszen 1936- ban volt az első sárfehér nap és ma van a második. Az izsáki sárfehér híres szőlő­fajta. Száz évvel ezelőtt, mikor még a Kolontó vize táplálta a környék legelőit, gazdag csordák legelésztek a buja, zöld réteken. Ebből és halászatból éltek akko­riban az izsákiak. A szántóföldi termelés nem volt kifizetődő. Kevés termett a hepe-hupás ho­mokos területen. Végül valaki­nek eszébe jutott, hogy ez a sfvó homok nagyon alkalmas szőlőtelepítésre. Néhányan kö­vették a példát. A kezdeménye­zők hamarosan meggazdagodtak. Mikor látták az izsákiak, hogy milyen jövedelmező a szőlőter­melés, egyre többen kezdtek te­lepíteni. A rendelkezésre álló forrásmunkák szerint a múlt század 70-es éveiben terjedt ei a sárfehér Izsákon, mégpedig egy Szélesi József nevű vincel­lér találta a kadarkatőkék kö­zött. Látva, hogy bőtermő, sza­porítani kezdte. Nagyüzemileg Kocka László izsáki szőlész és gyógyszerész foglalkozott vele. A sárfehér lassan az egész községben elterjedt. Vagyis, ahogy az izsáki öreg szőlőmű­velők mondják: kapós lett, mint a csinos eladó lány. Ez a szőlő­fajta könnyen szállítható, sokáig' eláll. A bora szintén jól bírja a szállítást, más borokkal jól keverhető. A szőlőfajta gyorsan fejlődik, de későn érik. Gazdar gabb és nem száraz homokon jól díszük. Fontos, hogy a talaj­víz ne legyen 2 méternél mé­lyebben. A szárazabb homokon már nem olyan megfelelő a ter­mesztése. A sárfehér sokféle előnyét jól fel tudják használni a nemzet­közi kereskedelemben, még a tengerentúli szállítást is kibírja. 1932-ben Izsákról 2340 vagonnal, 1936-ban 2280 vagonnal szállí­tottak el a világ minden tájára. Kállai Gábor mesél Az egyik első sAilőtelepítővel, Kállai Gáborral 'beszélgetünk. 74 éves, szürkehajú bácsika, aki szívesen beszél az első sárfehér­­telepítésekről. Mint cselédember, VARGA MIHÁLYT, ha mások nem szólítanák Mihály bácsinak, a dávodi Szabadság tsz-ben, a világért sem sérteném meg azzal, hogy még csak gondolat­ban is öreg embernek tartsam. Nem is szólítom Mihály bácsi­nak. Először azért, mert hiába bizonykodik váltig 65 évével, nem engedem becsapni magam, hiszen fiatalos kedélye, hetyké­re pödört bajusza, mosolygó te­kintete mindennek ellent mond, azután meg azért, mert ezt vi­szont maga állítja: »Nem kerte­lek amikor kimondom, mióta a szövetkezetben vagyok, újjászü­­lettem.« 1952-ben történt és azóta ép­pen két esztendő telt el. Noha nem egészen fiatal, de nagyon szeretne az lenni, mint ahogy sokszor mondja: »de jó volna újból harminc évesnek lenni, hogy fiatal erővel még sok-sok éven át élvezhetném ezt a bol­dog életet a szövetkezetben.« De hagyjuk a kort, ne firtas­suk az évek számát. Varga Mi­hály olyan példamutató tagja a szövetkezetnek, hogy még Zel­ler Pali bácsi, az elnök is, csak annyiban tudja összesűriteni a róla szóló véleményt: — Nagyon fájntos egy ember. EBBEN AZTÁN benne van minden. Az is, hogy maga áll minden kezdeményezés élére, szavaival éleszti az igyekezetei, munkalendülete pedig példamu­tatás a szövetkezet minden tag­ja előtt. Az aratáskor is azt mondotta: — ha késlekedik a gépállomás, mi ne késlekedjünk. Kaszára emberek. — Aztán, hogy gyorsabban menjen a munka, meg 1904-ben 2 hold homokot. Dimbes-dombos terület volt. Ö kubikolta el a helyenként hat méter magas homokdombot hogy egyenletes legyen a terü­let. Azután megkezdte a telepí­tést. — Később — meséli — még vettem egy hold homokot és ezen a 3 holdon gazdálkodtam egész életemben. Jól jövedelme­ző a sárfehér termesztése. Az idén is számítok egy holdról legalább 30 mázsára. Az idén ugyan csak egy holdat művelek, mert már öreg vagyok és a má­sik 2 holdat a gyerekeknek ad­tam kishaszonbérletbe. A 3 hol­don lesz 90 mázsa. Leszerződtem 5 mázsa szőlőre a MEZÖKER- rel. Az állam a sárfehért ex­portszőlőként veszi át magasabb áron. Ha a 30 mázsa szőlőt el­adom, akkor is több, mint 15.000 forint jövedelmem lesz egy holdról. Meg vagyok elégedve a terméssel, bár nehéz volt az esz­tendő. Permeteztünk is állan­dóan, de megérte. Bizony nehéz, küzdelmes mun­kát végeztek az első szőlőtelepi­­tők. Méltán megérdemlik, hogy a nevüket beírjuk a szőlőterme­lők dicsőségkönyvébe. Azt is megtudjuk Kállai bácsitól, hogy az ő fia termelt ki Izsákon egy egyedülálló szőlőfajtát: a piros sárfehért. Tulajdonságai egyez­nek a fehér fajtával, csak a szí­ne más. A községi kultúrterem­ben létesített szőlő- és gyümölcs­­kiállításon szerepel ez a Kállai­féle szőlőfajta. Gazdag szűreire számítanak De nemcsak Kállai Gábor di­csekedhet jó terméssel a sárfe­hérből, hanem számos gazda Izsákon. Sőt Ungor Pál, a ter­melési bizottság elnöke 70 má­zsára számít holdanként. Ha szőlőben számítjuk az árát, több mint 35 ezer forint jövedelemre tesz szert egy holdról. A Petőfi termelőszövetkezet tagjai szin­tén jó termésre és komoly jö­vedelemre számítanak. Az álla­lmi gazdaságban, a Hámán Kató és a Petőfi-brigád területén is egyes helyeken megadja a 60 mázsát a sárfehér. A Táncsics- és a Béke-brigád szőlőtáblája azonban el lett hanyagolva, ezért jóval kevesebb lesz a ter­més. Nem eléggé gondosan per­meteztek. hajnalkor maga is beállt a kö­télkészítők soraiba. HAT ILYEN ember Varga Mihály. Szereti a beszédet, hiszen a múlt és az újjászületés annyi sok emléket raktározott el benne. Mikor beszélni kezd, feljebb tálja homlokára a ka­lapot, összefűzi mellén a kar­jait, fejét egy kicsit oldalt veti, hogy szavainak értelmét a vele szemközti szempár tükréből ol­vassa. — Hej de szép a paraszti élet. Csak a múltban elvették az em­ber kedvét tőle a Gyura Imrék és a hozzá hasonló kulákok. Az embert csak annyinak tartották, hogy szegénységén éldegélhes­sen. — Mert tudja, az ember akár­hogyan is gyürekezett, a nyomo­rúságból sehogyan sem tudott szabadulni. Az öt hold föld, iga, vetőgép, hunmiegymás nélkül annyi volt, mint az üres kamra az éhes egérnek. Ha szántanom kellett, fél estébe került, míg a­­kulák nagy kegyesen vállalta, négynapi gyalognapszámért hol­danként a szántást. Na, számol­ja csak ki. öt hold az éppen húsz nap. Aztán holdjával egy-egy nap végzett. Egy hold kapálása pe­dig alig két órába tellett a ló­kapával, az ára mégis egy gyalognapszám volt. Ugyanígy ment a fizetség a trágyahordá­sért. Úgy, hogy mire az ember ide számolt, oda számolt, az év 365 napjából 150 napot a kulák rabolt el tőle, A környéken a többi szőlőfaj­ták nem teremnek ennyit. Eh­hez nemcsak az járul hozzá, hogy a sárfehér bőtermő, hanem mint Izsákon mondják, hogy a gazdasszony is csak hosszú gya­korlat után tanul meg finom, ízes ételeket főzni, úgy a szőlő­­termelőnek is több év kell hoz­zá, hogy alaposan kiismerje an­nak minden csínját-bínját. Az izsáki szőlőtermelők zöme pedig kiismerte, mert hiszen már év­tizedek óta foglalkozik vele. Tóth János alapszervi párt­titkár újságolja beszélgetés köz­ben, hogy az egyénileg gazdál­kodó szőlőtermelők csoportja szerződést kötött, hogy állan­dóan szállít fel bort Budapestre, ahol nyitni fognak egy italbol­tot, amelyben csak sárfehért fognak árulni. A kormányprogramm óta meg­növekedett a termelési kedv Izsákon is. Tavaly több, mint 30 hold szőlőt telepítettek a község­ben. Az állami gazdaság terve szerint 1955-ben 100 Rióidat tele­pítenek sárfehérből. A telepí­tési kedvet az is növelte, hogy most zsilip épül a Dunavölgyi Főcsatornán. A zsilip nyomán több nedvességet kap az izsáki határ, dúsabban tenyésznek a szőlők is. Az ünnepség A mai sárfehér napot a jó termés örömére a fiatalok, öre­gek szórakozására rendezik. Délelőtt szőlő- és gyümölcs­kiállítás lesz a kultúrotthonban. A legjobb kiállítók jutalmat kap­nak. A sátrakban 2—3 éves sár­fehért kóstolhatnak a látogatók. Délután felvonulás lesz, ame­lyet a fiatalok rendeznek. 40 csőszleány — ketten-ketten egy csézán — mellettük 40 csőszle­gény lovon alkotja a hosszú me­net gerincét. A három terme­lőszövetkezet, állami gazdaság és célgazdaság, az MSZT, a földművesszövetkezet, az MNDSz és így tovább, teljes egyetértés­ben készült a fiatalokkal erre a napra. Az állami gazdaság a lo­vat, nyerget és a kocsit adja a felvonuláshoz és az ő zenekaruk játssza majd a talpalávalót. Az esti szüreti bálon a községi pártszervezet titkára járja el a nyitótáncot. Vidám lesz tehát az idei szü­ret Izsákon; HIRTELEN összeveri a te­nyerét, dörzsölgeti. Lehet, hogy arra készül, ha ez a múlt most elébe toppanna, egymaga sújtaná agyon. Gondolatában most újból összeveti azt, ami elmúlt és újjászületett életét. Úgy méricskéli, mint a patikus az orvosságos mérlegen. Öröm, boldogság, gondtalanság, elé­gedettség jól összekeveredik, hogy az eltelt két esztendő számadásáról kezd most be­szélni. — Elég, ha annyit mondok, csak az idén 5000 forinton épít­kezni fogok. Sertésólat, nyári­konyhát építek, a tehénistállót meg rendbe hozom. Pedig az idén 330 munkaegy­sége után még egy szem gabo­nát sem vitt haza. Majd az el­számoláskor egyszerre az egé­szet. Csak az 1750 forint kész­pénzelőleget vette fel. Ez is teljes egészében benne van az ötezer forintban. A többi meg honnan került? Hát eladott háztáji gazdálkodásából hat vá­lasztási malacot, meg a tavalyi részesedésből öt mázsa búzát. VARGA MIHÁLY nemcsak a szövetkezetben állja meg a he­lyét, de amit ott tapasztal, ott tanul, azt a háztáji gazdaságá­ban is hasznosítja. Valkai Imre agronómustól tanulta, hogy a kukorica közé köztesként babot kell vetni. A háztájiban ezt cse­lekedte. Egy sor kukorica, köz­tesként bab, úgy bevált az idén, hogy az egy holdról legalább 25 A CUKORRÉPA koránérő vál­tozatai már e hónapban beér­nek, bár a betakarítás fő ideje október. A betakarítást végez­hetjük kézierővel — de végez­hetjük gépi kiforgatással is, kézi munkaerővel kombinálva. E módszer esetében a cukorrépa kilazítását fogatos, vagy gépi­­erővel, a további munkát pedig kézierővel végezzük. Jól hasz­nálhatjuk az ekére szerelhető villás cukorrépa-kiemelőt, de lé­nyegesen gyorsabbá és gazdasá­gosabbá tesszük a munkát, ha a TE univerzális traktorekéket szereljük át cukorrépa kiforga­tásra. Ajánlatos, hogy a mezőgazda­ság dolgozói általánosan megis­merjék a Jarmosenko módszer lényegét, amelynek bevezetése 8—12 százalékos terméstöjjbletet (illetve megtakarítást) jelént. Az így fejelt répa továbbtárolásra sokkal alkalmasabb, mert a Jarmosenko-módszerrel fejelt cukarrépagyökereket sokkal ke­vésbé támadják meg a gomba­betegségek és baktériumók. * A KORAI NAPRAFORGÓ szedése már hetek óta folyik, de elérkezett a későn érő fajták aratásának, illetve betakarításá­nak ideje is. Amint a napra­forgó beérett, azonnal kezdjük meg szedését. Az érés jele, hogy a napraforgó fonákja megsárgul, a nyelvesvirágok lehullanak és a szemek fajtára jellemző színt kapják. Ha a napraforgót a kel­leténél tovább hagyjuk a szá­ron, ellentétben a kukoricával, túlérés következtében erősen pereg és ha a betakarítás sokáig elhúzódik, a tányérok szét is töredeznek. Nagyobb gazdasá­gokban, termelőszövetkezeti cso­portoknál, ahol nagy területeken termelnek napraforgót, az érés idején lehetőleg minden munka­erőt mozgósítsanak a veszteség­­mentes betakarítás érdekében. * A TERMÉSMENNYISÉG év­ről-évre történő emelése érdeké­ben lényegesen meg kell javí­tani az istállótrágyázás munká­ját. A kiadós istállótrágyázást esősorban az őszi takarmányke­verékek, a cukorrépa, a burgo­nya, a takarmányrépa, a kender, a kukorica és a napraforgó há­lálják meg. A legjobb eredményt a most időszerű nyárvégi istállótrágyá­zással érhetjük el. Nagyon fon­tos, hogy a kihordást azonnal a mázsa kukoricát és pár mázsa babot fog letakarítani. — Nincs nekem gondom, nin­csenek álmatlan éjszakáim. SOKAN ÁLLJÁK körül, aho­gyan beszél és mindenki helye­sel szavainak. Olyan édesanyja lett mindnyájuknak a szövetke­zet, hogy még a saját szülő­anyjuk sem lehetett jobb hoz­zájuk. Mindegyikük féltett, sze­rető gyermeke. Még a rossz esz­tendőkben is azon van, minél kevesebb gondredő árnyékolja homlokukat. Az idén is bőven gondoskodik róluk. Munkaegységenként 3.70 kg búza, 1 kg rozs, ugyanannyi árpa, 10 kg kukorica, 3 kg bur­gonya, készpénzben pedig 10 forint készpénz lesz a részese­dés. Hozzá pedig mindnyájuk számára egy süldő is jutott. AZT TARTJA Varga Mihály, hogy a tag háztáji gazdálkodása arról kell, hogy bizonykodjon, milyen munkát végez az em­ber a szövetkezetben. Amilyen az ember, olyan a háztája, ami­lyen a háztája, olyan munkása a közös munkának. — A szövetkezet bizonyítja, hogy az állattenyésztés jól jö­vedelmező. Ezt a tapasztalatot magam is hasznosítom. Van egy anyakocám, meg egy hí­zóm. Hat malacot most érté­kesítettem, az újbóli szaporula­tot meg fel fogom nevelni. A háztáji kukorica, meg ami ré­szesedés jár, bőségesen fedezni fogja tartásukat. ÚJJÁSZÜLETETT életének nrAnden napját az ilyen tervez­­getések, számadások teszik örömteiivé. elégedetté. trágya szétteregetése és leszán­­tása kövesse. Célszerű az istállótrágyázást összekötni a foszfor- és káli­tartalmú műtrágyák földbejutta­tásával. Elsőrendű érdekünk, hogy az istállótrágya termésfo­kozó hatását kihasználjuk, jelen­tős terméstöbbletet azonban az istállótrágya és műtrágya hasz­nálata együttesen eredményez. * i A FÖLDMŰVELÉSÜGYI mi­nisztérium a tejtermelés foko­zása érdekében a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek részé­re korpacsereakciót szervez. Az állattenyésztési főigazgató uta­sítása értelmében a csereakció­ban részvevő termelőszövetkeze­tek 1 mázsa májusi morzsolt ku­koricáért 1.7 mázsa korpát kap­hatnak. Az egyes járások részé­re juttatott cserekorpát a járás főállattenyésztője a járás állat­­tenyésztőinek bevonásával a legjobban rászoruló mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek között osztja ki. Az utasítás értelmében az ak­cióba bevont mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek a csereter­ményt a legközelebbi állami ter­­ménybegyüjtőnek térítés nélkül adják át. A közellátási őrlést végző malmok a cseretermény átadását igazoló vételijegy elle­nében a vételijegyen feltünte­tett mennyiségű májusi morzsolt kukorica minden kilója után 1.7 kg. korpát kötelesek azonnal ki­adni ellenérték fizetése nélkül. * A JÓ TERMÉS egyik alapfel­tétele a tiszta és biztosan csírá­zó, jóminőségű vetőmag. Ezen az őszön különösen nagy gond­dal kell előkészíteni a vetésre szánt magot. A gondosan sze­­lektorozott magot mindenekelőtt próbáljuk ki; milyen a csíraké­pessége és mekkora a csírázási erélye. A próbacsíráztatás abból áll, hogy egy tányérba, vagy más edénybe jól nedvesített homo­kot teszünk és abba elvetünk 100 szem magot. Helyes, ha a tá­nyért üveglappal letakarjuk, de ennél is fontosabb, hogy 18—20 fok körüli hőmérsékletű helyi­ségben tartsuk, ahol a mag rendszeres nedvesítés mellett 6—8 nap alatt kikel. Az a jó vetőmag, an.elyből 96—98 száza­lék erőteljesen csírázik, * a gyári készítésű por­alakú szuperfoszfátnál 40 szá­zalékkal jobb hatást érünk eV ha azonos mennyiségű szemcsé­­zett szuperfoszfáttal trágyázzuk vetés előtt a talajt. Szemcsézett szuperfoszfátot házilag is köny­­nyen készíthetünk. Nem kell hozzá más, mint érett, apró is­tállótrágya, vagy komposzttrá­­gya és gyári készítésű szuper­foszfát. A komposzttrágyát, illetve az érett istállótrágyát átrostáljuk 3—4 milliméteres lyukú rostán, majd szétteregetjük és folytonos nedvesítés közben minden má­zsa szervestrágyához 1 mázsa műtrágyát keverünk. A massza akkor jó, ha egy maroknyit összenyomunk és a nedvesség gyöngyözve szivárog belőle. Az összekevert műtrágyát ezután tengelyre szerelt hordóban addig forgatjuk, amíg 3—4 milliméter átmérőjű szemcséket kapunk. A házilag készített szemcsés mű­trágyát a vetés megkezdése előtt 10—14 nappal szórjuk ki és keverjük a talajba. Még három sorsolás lesz ebben az évben ÁLLAMUNK 1954-ben meg­tartott 5 sorsolás alkalmával mintegy 1,520.000 kötvényre 393 millió 311 ezer forintot fi­zetett vissza törlesztés és nyere­mény formájában. A IV. Béke­kölcsön első sorsolását szep­tember 19-én tartják Cegléden: Ezzel még nem fejeződik be az ezévi államkölcsön-sorsolás sorozata. Az októberi, novem­beri és decemberi sorsolása alkalmával összesen 588.000 köt­vény számát húzzák ki, 184 mil- I lió forint értékben; összekuporgatott pénzéből vett DCét zsztendé számiiethe

Next

/
Thumbnails
Contents