Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-19 / 222. szám
ÍJ Ó TUDNI A Magyar Népköztársaság kormányának beadványa az ENSZ közgyűléséhez TAIVAN A magyar kormány a magyar nép kívánságának ad kifejezést, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűléséhez fordul és újból kinyilvánítja azt az óhaját, hogy résztvehessen az ENSZ munkájában és álláspontját ott kifejtve, aktív részesévé váljék a nemzetközi feszültség enyhítésére és a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fontos szerepe van a béke fenntartásában. E feladatának teljesítéséhez fokozott lehetőséget nyújt az, hogy a berlini és genfi értekezletek eredményei . nyomán az utóbbi időben a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése következett be. A magyar kormány 1947 óta többízben eredménytelenül kérte felvételét az ENSZ-be. A Magyar Népköztársaság e jogos igénye teljesítésének elodázása ellentétben áll az Egyesült Nemzetek számos tagállamának ama korábbi állásfoglalásával, amelyben ezek az államok ismételten ígéretet tettek arra, hogy támogatni fogják Magyarországnak áz ENSZ tagjai sorába való felvételét. Sajnálatos tény, hogy hét év óta nem sikerült elérni a magyar nép a jogos igényének teljesítését, annak ellenére, hogy ez az igény az ENSZ alapokmányán alapul, amely kimondja, hogy az Egyesült Nemzetek tagsága nyitva áll minden békeszerető állam előtt, amely vállalja az alapokmányban foglalt kötelezettségeket. A Magyar Népköztársaság kormányának minden eddigi ténykedése és törekvése összhangban áll az Egyesült Nemzetek Szervezete alapelveivel. A Magyar Népköztársaság - az ENSZ alapokmányában lefektetett szabadságjogokat alkotmányában törvénybe iktatta és meghatározta biztosításuk módját. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját a békére, a nemzetek közötti megértésre váló törekvés jellemzi. A magyar kormány minden erőfeszítése arra irányul, hogy az egyenjogúságnak és az érdekek kölcsönös tiszteletbentartásánák elve alapján együttműködjék rmnden más országgal a béke megszilárdításának érdekében. A Magyar Népköztársaság kiveszi részét a nemzetek közötti gazdasági és kulturális együttműködésből és nemzetközi kapcsolatainak mindenirányú kiszélesítésére törekszik. Bár nem tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, tevékenyen résztvesz több, mint száz nemzetközi szervezetnek, így az ENSZ különböző szervezeteinek és bizottságainak munkájában is. A Magyar Népköztársaság békeszerető politikájának elismeréseképpen az ENSZ közgyűlésein a Szovjetunió, India, Lengyelország, Argentina, Csehszlovákia, Svédország és több más állam állástfoglalt felvétele mellett. Ugyanígy több nemzetközi szervezet, így legutóbb az interparlamentáris unió is hatá-A Szovjetunió meghívására újabb 50 tagú mezőgazdasági küldöttség utazott a moszkvai összszövetségi mezőgazdasági ki-BERLIN. Theodor Heuss nyugatnémet államelnök pénteken este fogadta Adenauert. A bonni kancellár időszerű politikai kérdésekről, elsősorban az Eden és Dulles külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól tájékoztatta az elnököt. Beavatottak közlése szerint Adenauer ez alkalommal szóvátette a szabad demokratapárti Heuss előtt Reinhold Maiernak, a Szabad Demokrata Párt képviselőjének a John-ügy parlarozatot hozott új tagoknak, köztük Magyarországnak az ENSZ- be való felvétele ügyében. A Magyar Népköztáraság kormányának meggyőződése, hogy az új tagok, köztük Magyarország felvétele nemcsak a felvételét kérelmezőknek érdeke, hanem az ENSZ valamennyi tagjának is, mert az új tagok felvétele hozzájárul az alapokmány elveinek megvalósulásához, az ENSZ világszervezet-jellegének megerősítéséhez, a vitás kérdések megoldásához és ezzel a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A Magyar Népköztársaság kormánya reméli, hogy az ENSZ közgyűlés jelenlegi ülésszaka az alapokmány szellemében hozzá fog járulni a magyar nép megalapozott kívánságának teljesítéséhez. Budapest, 1954 szeptember 17. Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. állitás megtekintésére. A küldöttséget Serflek Gyula földművelésügyi miniszterhelyettes vezeti. (MTI) menti vitája során mondott éles, kormányellenes beszédét. Adenauer állítólag bejelentette Heussnak, hogy a közeljövőben ki akarja hajózni a kormányból a politikájával elégedetlen és egyre nyíltabban lázongó koalíciós pártokat. Adenauer a jövőben csak saját pártjaira: a Kereszténydemokrata Unióra és a bajorországi Keresztény Szociális Unióra kíván támaszkodni. Ezek a pártok együttvéve a parlamenti mandátumok 52 százalékával rendelkeznek. (MTI) Sűrűn szerepel a világpolitika eseményeit tárgyaló újságcikkekben Taivan neve. Ennek a szigetnek térségében újabban a Kínai Népköztársaság ellen irányuló tengeri és légi kalóztámadások követték egymást. Helyes lesz, ha pár szóban öszszefoglaljuk mindazt, amit Tajvanról tudnunk kell, Földrajzi leírása Taivan — más néven Formosa — hatalmas sziget a Csendes-óceánon, a kínai tengerpart közelében. Az ázsiai szárazföldtől ezt a szigetet az úgynevezett Taivani-szoros választja el. A sziget területe 36.000 négyzetkilométer, lakóinak száma közel 5 millió. Nagyobb városai: Tainan, Taipei, Taichung. A sziget folytatása annak a vonulatnak, amely az ázsiai kontinens keleti partjain Kamcsat.kával, a japán szigetvilággal kezdődik, és hatalmas szigetrendszert foglal magában. Magán a szigeten is közel 4000 méter magas hegycsúcs található. Politikai helyset Taivan évszázadokon keresztül Kínához tartozott. 1895- ben Japán kényszerítette hatalma alá és erőszakos uralmát mindaddig fenntartotta, amíg a második világháború után a japán fasizmus ereje meg nem tört. Taivan 1949-ben a szétvert Csang Kai-sek klikk maradványai utolsó menedékhelye lett. Amikor győzött a kínai népi forradalom, és Csang Kai-sek Taivanra menekült, az amerikai tengerészeti erők nyújtottak segítséget, hogy felépíthesse megmaradt birodalmának roskadozó pilléreit. Majdnem félmillió katona állt fegyverben azóta a szigeten, állandó tartalékaként az agresszív erőknek, a Kínai Népköztársaság közvetlen szomszédságában. Az USA 1950 június 27-én hivatalosan is megszállta Taivant és nyíltan hozzáfogott, hogy gyarmatává, katonai támasz-Üjabb mezőgazdasági küldöttség utazott a Szovjetunióba Adenauer el- akarja távolítani a bonni kormányból a lázongó koalíciós pártokat DOBOZY IMRE: (8) ,4 SZENT KÚT — Rendben van. De honnan szerzünk pénzt a befektetéshez? — Majd ad az Oroszlán. — Kicsoda? — Hát Oroszlán Bertalan. Ne félj, van neki pénze. Most adott el három, hízót, ha jól tudom, közel ötezer forintnyi summát vágott zsebre egyöszszegben. Az ötből kettőt kölcsönveszünk, az nekünk elég lesz. — De ideadja-e? Csalicska elnézően mosolyog. — Hogyne adná. Űrnapja után visszakapja a pénzét, s emellett öt percentet kap a tiszta bevételből. Szaladj csak át hozzá s mondd meg neki, jöjjön ide. Hadd beszélgessünk vele, mielőtt nyakára hág a pénzének. Bernát indulna, de ebben a pillanatban kopogtatnak az ajtón. Csalicska villámsebesen elsüllyeszti az szilvóriumos üveget, felüti a szentek életéről szóló vaskos könyvet s csak ezután invitálja beljebb a váratlan látogatót. — Tessék. Kádár András lép be, a plébániával átellenben lakó tehetős középgazda. Pápista ember volna s ennek okáért Csalicska minden esztendőben kiszorítja belőle az egyházi adót: hanem a,. templomban ritkán fordul meg, vasárnap is leginkább a gazdasággal vesződik. Most se pápistának, se kálomistának nem látszik. Mérges, majd széjjelveti a harag. — Panaszkodni jöttem, plébá-' nős úr. — Csak nem? — Del . .. . — Aztán mi a baj, lelkem gyerekem? . Kádár a térdepelőre dobja permetlével összefröcskölt, viharvert kalapját. — Tengelyt akasztottunk Hőböllel, avval a kelekótya harangozóval. Csináljon vele valamit, plébános úr, mert ha engem egyszer elhagy a türelem, elhegedülöm rajta a szent Dávid nótáját. — Dehát miért? — Miért? Idehallgasson, plébános úr. Mióta az eszemet bírom, mindig ebből a kútból hordtam a jószágnak a vizet. Apám is idejárt vízért, öregapám is, meg annak az apja is, bizonyosan. Csalicska bólogat. — Igaz. — Nohát, ez a bolond Hőből ma reggel elém áll s azt mondja: lezártuk a szent kutat, mától fogva nincs víz. Hiába erősködtem vele, már majdhogynem a vödröt is hozzávágtam, nem tágított. Micsoda dolog ez, plébános úr? Csalicska eltűnődik. — Hm. Nyugodjék meg, fiam. — Hogy az is... hogyan nyugodjak meg, amikor a jószágom szomjasan bőg az istállóban, neje em meg nincs vizem? — Nyugodjék meg. Hőből harangozó felsőbb utasításra cselekedett. 'Bernát rövidlátó szeme megrebben. Most hallja először, hegy a kutat lezárták. Kérdezősködne, de Csalicska szigorú pillantását látva, inkább hall' gat. Kádár András ellenben nem hallgat. — Mifenére? Felsőbb utasításra? Honnan jött az az utasítás? — Tőlem! Kádárnak leesik az álla. — Plébános úrtól? De hogyan, miért? — Mert a kútban szent viz van, avval nem lehet marhákat itatni. — Már hogyne lehetne. Hiszen eddig is lehetett. Csalicska felemeli a mutatóujját. — Elég hiba, hogy hosszú időn át méltatlan célokra fecséreltük a szent kút vizét. Különben is, magnézium van a vízben s a magnézium nem használ a jószágnak. — Attól ne fájjon a plébános úr feje! Ártatlan szer az a magnézium. Legfeljebb egy kicsit zajósán emészt a jószág, más baj nem származik belőle. Csalicska hajthatatlan. — Kár a szóért, édes fiam. Nem és nem, a vízből nem lehet hordani. — Dehát. s — Cssss, hadd mod jam végig. Elhatározásomat megírtam a püspök atyának is, most már én semmit sem tehetek. Kádár felmarkolja kalapját s dühösen kirobog. Az ajtóból kiáltja vissza, hogy zeng belé a boltíves folyosó. — Hát majd odaterelem a teheneimet a püspök elé, itassa meg őket! Én ebbe nem nyugszom bele! Megyek a tanácshoz! Csalicska legyint. — Mehet. Ott ugyan nem tudnak segíteni a baján. Sajnos, a miénken sem. Bernát nyugtalanul izeg-mozog a széken. Vékony ujjaival sörteformájú, kurtára nyírott szőke hajában turkál, szájaszélét rágja, feljebb rántja, aztán meg visszahúzza/ kapott reverendáig ujját — vagyis úgy viselkedik, mint azok szoktak, akiket balsejtelmek gyötörnek. Mi lehet az, amin a tanács sem tud segíteni? A plébános miért nem engedi, hogy Kádárék továbbra is innen hordják a vizet? Miért záratta le a kutat, s ha egyszer lezáratta, miért nem szólt neki, a káplánjának? Miért ilyen titokzatos ez az egész kútügy, miféle újabb veszedelmek árnyéka lebeg a plébánia teteje fölött? Megannyi kínzó kérdés, melyekre feleletet vár. Csalicska azonban nem nagy lelkesedéssel válaszol. — Nyughass — dünnyögi. — No de ... — Nyughass, ha mondom. Először is tedd be az ajtót, aztán ülj le. Úgyis leülnél, ha meghallod, mi a baj. — A pénz? — Miféle pénz? — Hát hogy kevés. — Az az egyik baj. Csakhogy, vinné el az ördög, igazsága van a közmondásnak: a baj sose jön egyedül. A másik baj — Csalicska körülnéz s csak suttogni mer, mintha a falnak is füle volna — a másik baj az, hogy apad a szent kút vize. — Micsoda? — Igenis apad. Bernát homlokát kiveri az izzadság. — Szörnyű! Szörnyűiíü! És mióta? — Apad az már régen, dehát nem ütöttem nagydobra. Mivégre sápítoztam volna? Ha a környékbeli nép megtudja, hogy fogytán a vizünk, még ránksüti: isten csapása fan a bodokházi papokon! Pedig nem arról van szó, édes fiam. öreg ez a kút, több mint kétszáz esztendős, teli van iszappal az alja — lw,t egyre vékonyabban adja a vizet. . (Folytatásá következik.) -pontjává tegye. 1951 végSn már több mint 6000 amerikai »tanácsadó« és katonai szakértő tartózkodott Tajvanban. Az USA uj elnöke és kormánya a szigetet illetően folytatta elődjei politikáját, sőt még agresszívebb jelleget adott neki; Nyíltan uszítja a csangkaisekista banditákat, hogy fokozzák provokációs támadásaikat a kínai vizeken és partvidéken. Az amerikai monopóliumok gyors iramban kezükbe kaparintották a sziget gazdaságát, ellenőrzésük alá vették a kőolaj-, szén-, arany-, kén-, és wolframtermelést. 382 iparvállalat és kereskedelmi cég került amerikai üzletemberek kezébe. A monopóltőkések Tajvanban új hadiüzemeket hoztak létre. Az amerikai Reynolds-ccg hatalmas aluminiumgyárat épített: Az American Express Company megkaparintotta a cementgyártást (betonerődük épétéséről van szó). Egy másik amerikai cég, az Universal Oil Products Company pedig helyreállította a taivani olajfinomító üzemet. A szigetet jelenlegi gazdái jogfosztott gyarmat helyzetébe súlylyesztették és a Kínai Népköztársaság elleni agresszió ugródeszkájává tették. McArtur tábornok cinikusan jegyezte meg egyik újságcikkében: »Taivan, amely Amerika csendesóceáni előretolt állásainak »főtengelye«, egyben elsülylyeszthetetlen repülőgépanyahajó. Amerikának azért kel\ ellenőriznie Taivant, hogy légiereje segítségévei Vlagyivosztoktól Szingapúrig minden ázsiai kikötőt fenyegethessen.« Világos tehát, az egyre sűrűsödő provokációk oka, melyek különösen a genfi értekezlet befejezése óta folynak. Az indokínai béke helyreállítása súlyos csapást mért az amerikai agresszív diplomáciára. Július ’ végén tehát két repülőgépanyahajót. küldtek a kínai vízre, hogy megkaparinthassák a közelben fekvő Hainan szigetét. Az amerikai vadászrepülőgépek behatoltak Kína légiterébe és megsértették szuverénitását, sős telőttek két őrjáratot végző kínai repülőgépet. Két másik amerikai vadászgép lengyel kereskedelmi hajóra és egy kínai hajóra tüzelt. Az amerikai sajtó is bevallotta, hogy mindezek az azóta létrejött délkeletázsiai védelmi szerződés útját igyekeztek egyengetni. Hatalmas mennyiségű lőszer és hadfelszerelés áramlik azóta erre a szigetre, Csang Kai-sek újabb és újabb provokációkkal igyekszik megszolgálni az amerikai gazdái által nyújtott zsoldot. A békeszerető népek azonban nem tűrik az új háború előkészítésének ezt az agresszív támaszpontját és éppen ezért örömmel üdvözölték a Kínai Népköztársaság kormányának bejelentését a Kínához tartozó Taivan felszabadításának szándékáról. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere augusztus 11-én úgy nyilatkozott: »Taivan felszabadítása a kínai nép megtisztelő történelmi feladata. Nagy hazánk teljes egyesítése — mondotta — csak akkor válik valósággá, csak akkor végezzük be győzelmesen a kínai nép felszabadításának nagy ügyét, s szilárdítjuk meg még jobban a békét és biztonságot, Ázsiában és az egész világon, ha teljesítettük ezt a megtisztelő feladatot, ha felszabadítjuk Taivant az áruló Csang Kai-sek csoport uralma alól. Csehszlovákia belépése az UNESCO-ba PRÁGA (TASZSZ) A »Csehszlovák Távirati Iroda« jelentése szerint Gustav Soücek, Cseh• Szlovákia párizsi nagykövete jegyzéket nyújtott át az UNESCO (az Egyesült Nemzetek közoktatási, tudományos és kulturális szervezete) főigazgatójának. Á jegyzék kijelenti: Csehíszlöyákia, elhatározta," hogy bedéi).: az ÜNESCÖ-ba, (MTI)
