Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-16 / 219. szám
I er melöszö vetkezetünk erősítéséért Egy év óta Kiskunfélegyházán is jobban, könnyebben élnek a dolgozó parasztok. Terményeikért szép árat kapnak a szabadpiacon, így jut bővebben a vásárlásokra. Míg tavaly augusztusban például a Kiskunfélegyházi Cipész ktsz csak 96 pár férficipőt készített, addig az idén ugyanabban a hónapban a növekvő igények következtében már 371 párat. Tavaly 401 pár csizmát állítottak elő augusztusban, az idén közel 500 párat. A dolgozók már augusztusban nagyobb gondot fordítanak a cipőik rendbehozatalára. Azelőtt csak az őszi esők beálltával fejeltettek, talpaltattak. Az idén ez' a munka már augusztusban megindult. Tavaly 33 párat fejeltek, az idén 98 párat. Míg tavaly augusztusban 423 pár cipőt talpaltattak, addig az idén ugyanabban az időszakban közel kétszeresét, 803 párat. Több a pénz, szebb az elet s a dolgozók több gondot fordítanak az ízléses, szép öltözködésre. Ezt tükrözi a ktsz forgalma is. Képünkön a cipész ktsz dolgozói munka közben. A BUGACI ÁLLAMI GAZDASÁG MUNKÁM as önköltségi tervek tükrében Az elmúlt gazdasági évben megyénkben is sokat fejlődtek a termelőszövetkezetek. Általában jobban haladt a munka, szorgalmasabban dolgoztak a tagok, mint az előző években. Termelőszövetkezeteink megjavították gazdálkodásukat. Az egyénileg dolgozó parasztok állandóan élénk figyelemmel kísérik termelőszövetkezeteink munkáját és közülük egyre többen határozzák el magukat, bogy a közös gazdálkodás útjára lépnek. Megyénkben az elmúlt héten 29 család lépett be a termelőszövetkezetekbe 45 taggal. Nagybaracskán 12 tag, 179 holdon új termelőszövetkezetet alakított. A bácsalmási Petőfi termelőszövetkezetben a tavasz folyamán 22 tag volt, ma már 46-an vannak. Ezek a számok azt mutatják, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk egyre erősödik, termelőszövetkezeteink fejlődnek, szilárdulnak. Az egészségesen gondolkodó szövetkezeti vezetők és tagok örömmel fogadják az új belépőket. Itt az őszi betakarítás és szántás-vetés ideje. Van most munkaalkalom bőven. Ott cselekednek helyesen, ahol az új belépőknek azonnal munkát adnak , az első naptól kezdve és gondoskodnak -arról, hogy azok munkaegységeik szerint éppen úgy megkapjanak minden részesedést, mint a többiek. Egy most megjelent rendelkezés megkönnyíti a volt kilépettek visszalépését a termelőszövetkezetbe. Arról van szó, hogy aki ismét tag lesz, annak az állam egy évre felfüggeszti és majd egy év múlva, — ha továbbra is dolgos szövetkezeti tag marad — végleg eltörli a kilépésből, vagy a termelőszövetkezet feloszlásából eredő adósságát. Termelőszövetkezeteink azonban más tagokkal is erősödhetnek, Az elmúlt évek során sok termelőszövetkezeti tag otthagyta a falut, és az iparba ment dolgozni. Termelőszövetkezeteinknek nagy szüksége van szakemberekre, például kiváló traktorosokra, szerelőkre és így tovább. Az a sok tapasztalat, mesterségbeli tudás, politikai képzettség, amelyet ezek az emberek a városban az iparban szereztek, gyorsan gyümölcsözik majd termelőszövetkezetünkben. Éppen ezért szövetkezeti vezetőinkre vár az a feladat, hogy személy szerint visszahívják az iparba eltávozott tagokat, ismertessék velük a termelőszövetkezetben lévő kereseti lehetőségeket. Áz üzemek vezetői, pártszervezetei pedig azzal vihetik előbbre a szövetkezeti mozgalom fejlődését, gyarapodását, ha nem gördítenek akadályt az ilyen dolgozók visszatérése elé. Az előrelátó termelőszövetkezeti vezetők gondoskodnak arról, hogy a városból visszatérők kapjanak kenyérgabona előleget és az alapszabály szerint háztáji földet," Megkönnyítik számukra, hogy háztáji gazdaságukban tehenet vásároljanak. A termelőszövetkezeteknek természetesen továbbra is arra kell törekedniök, hogy javítsák gazdálkodásukat, mert a jó példa a legerősebb vonzóerő. A föld, az -állatállomány a termelőszövetkezetben is csak úgy jövedelmez, ahogy a termelőszövetkezet vezetői és tagjai gazdálkodnak. A jó gazdálkodáshoz hozzáértés, szaktudás és sok tapasztalat kell. A szakkönyvek, a jó előadások tanulságait, a munka közben szerzett tapasztalatokat, a termelőszövetkezetekben jól lehet hasznosítani. — A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek tapasztalatainak elterjesztése és gyümölcsöztetése egyelőre csaknem mindenütt kezdetleges és szegényes. Pedig a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat is felhívta a figyelmet arra, hogy a pártszervezetek jobban tanulmányozzák és tudatosítsák a legjobb agrotechnikai és zootechnikai eljárásokat, valamint a dolgozó parasztok termelési tapasztalatait. Jól dolgozik ilyen szempontból a bácsalmási járási pártbizottság. A bácsalmási járásban majdnem minden héten vasárnaponként szerveznek látogatásokat a járás legjobb termelőszövetkezeteibe, egy-egy ilyen látogatás felér egy iskolával. — Nemrégen is a mélykúti Alkotmány termelőszövetkezetben tettek látogatást a termelőszövetkezetek és az egyéniek. Nem lehet csodálkozni tehát azon sem, hogy a bácsalmási járásban sok új belépő van a termelőszövetkezetekbe. Tudniillik a gyakorlati példa, amit a szem is lát, sokkal meggyőzőbb, mint például egy-egy szakkönyvnek, vagy szakelőadásnak az érvelése., Ezért hasznos dolog, ha a legjobb termelőszövetkezeteinket gyakrabban meglátogatják közelebbi szomszédaik. Az élenjáró termelőszövetkezetek tapasztalatainak ismertetése nagy segítséget jelent a mezőgazdasági termelés fellendítésében. A gyengébben dolgozó termelőszövetkezetek' a jó példát követve megerősödnek és vonzóbbá válnak a dolgozó parasztok előtt. Az egyénileg dolgozó parasztok a jó szövetkezetek alapos megismerésével közelebb kerülnek a termelőszövetkezeti mozgalomhoz. Meggyőződnék arról, hogy a közös gazdaságban többet lehet termelni, nagyobb a jövedelem és a közös gazdálkodás útjára lépnek. Az új belépőkkel pedig erősödnek termelőszövetkezeteink. A kilépettek megnyerése, az ingadozók meggyőzésének munkája, valamint a termelőszövetkezeti mozgalomhoz közeljutó dolgozó pa-, rasztok meggyőzése komoly politikai munkát kíván. Párt-végrehajtóbizottságaink és tanácsaink segítsék ebben a termelőszövetkezetek vezetőit és tagjait, hogy megyénkben is tovább erősödjék a termelőszövetkezeti mozgalom^ A bugaci állami gazdaság megyénk leghíresebb gazdasága. A sivár, futóhomokos Bugacpusztának régen dicsőséget szerzett a szinte világhírű bugaci ménes. Már évtizedekkel ezelőtt is látogatók ezrei keresték fei évente, hogy megcsodálják tüzesvérű, kitűnő alakú lovait. Az itt működő gazdaság tehát, mint hírneves gazdaság kezdhette meg működését is. A további feladatok azonban már a gazdaság dolgozóira és vezetőire hárultak: híressé tenni Bugacot, ezt a hatalmas magyar pusztát, nemcsak méneséről, hanem más vonatkozásban is. Évek óta folyik ez a harc. Azóta az akácosokkal beültetett homokon baromfifarmok létesültek, új lakótelep nőtt, err.bercsalogatón, kedvesen a régen oly kietlen homoksivatagon. És két héttel ezelőtt újabb esemény történt, amely szintén az ember győzelmét hirdette: a gazdaság istállóiban, gazdasági épületeiben, a baromfifarmokon és a lakótelepen kigyulladt a villany. Most, ha Bugacot említjük, nem gondolhatunk csak a bugaci ménesre és a lakatlan pusztaságra. Ehhez a névhez ma már sokkal több fűződik; ma még csak szerényen emlegetik a gazdaság sertéstelepét, ahol brucella-mentes süldőállomány nevelkedik, de rövidesen ez is éppen olyan alkotója lesz Bugac hírességének, mint a ménes, vagy a baromfitelep. Eddig két ízben szállítottak innen fajtiszta brucella-mentes, tovább tenyésztésre kiválóan alkalmas Cornwall süldőket a Szovjetunióba, s újabb falka áll ismét szállítás előtt. A gazdaság saját kérésére kapta meg a brucella-telep létesítését, amely tehát a helyi vezetés hasznos elgondolása volt. Ez nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy fontos kiviteli tenyészanyagot jelent, hanem a gazdaság jövedelmezősége szempontjából is rendkívül nagy jelentősége van. Jelenleg 640 tenyész- Eüldője van a gazdaságnak, melyet 70—80 kilós korukig neminek fel. A minimális érteket számítva ezért az állományért közei másfél millió'forintot kap a gazdaság. Ha nem brucellamentes állomány tenyésztésével foglalkozik, akkor viszont csak 600.000 forint jövedelemmel számolhat. Ennyit jelent tehát, közelebbről az a törekvés, amely- Iyel a gazdaság a brucella-mentes telep felépítésén és továbbfejlesztésén fáradozott és még jelenleg is fáradozik. Ez azonban még az éremnek csak az egyik oldala. Nézzük meg közelebbről, hogyan váltja valóra megyénk e gazdasága a maga területén azokat a határozatokat, amelyek mezőgazdasági termelésünk fellepdu tését célozzák. Emlékezhetünk még arra, hogy a megyei pártaktíva mennyire hangsúlyozta állami gazdaságaink legfontosabb feladatai közül az állattenyésztés és növénytermelés terén megmutatkozó hiányosságod kát. Nem is annyira ez a része érinti érzékenyen a bugaci állami gazdaságot a határozatok végrehajtásában, hanem ennek egyik következő fokozata, amely a bugaci állami gazdaságon kívül még több állami gazdaságunkra jellemző, ezt pedig a következőképpen lehet meghatározni: még mindig rendkívül magas az állat és állati termékek előállítási ára. Sajnos, bugaci gazdaságunk sem mentes — nagyszerű eredményei mellett — ezektől a hibáktól. Vegyük például a következő tényekét. Az első félévi mérlegbeszámoló adatai alapján a növendék üszőnél egy kilogrammos súlygyarapodás 27.22 forintba kerüli Ez a tervezettnél 69.6 százalékkal magasabb. Hasonló feltűnéstkeltő költségtöbblet mutatkozik egy darab választási malac felnevelésénél. Itt a tervezettnél 20.3 százalékkal magasabb a gazdaság önköltsége. Tervtől való eltérés mutatkozik a süldőnevelésnél is. Egy kilogramm süldő önköltsége a tervezett 11 forint helyett 12.95 forint. Ez így rövid rápillantásra nem is olyan veszedelmes összeg, de számításba kell vennünk a felnevelt süldők százait, ezreit, és akkor sokkal világosabb képet kapunk. Mi az oka a magas önköltségnek? Talán a vállalat vezetői nem gazdálkodnak helyesen államunk, népünk pénzével, vagyonával? A számok láttán ez a kérdés merül fel, azonban végeredményben mégsem itt keresendő a hibák oka. A vállalat vezetőivel e kérdésről tanácskozva az alábbi tapasztalatokról adhatunk számot; Kiindulásként, meg kell említenünk, hogy a bugaci állami gazdaság 5100 holdas területének mintegy négyötöde mezőgazdasági termelésre alkalmatlan homoksivatag, melynek egyrészét legjobb esetben legelőként lehet használni. A terület megmaradt egyötödén a gazdaság növénytermeléssel foglalko zik. (Itt sern teljes egészében takarmánytermeléssel.) A gazdaság összes állatlétszámát körülményes lenne itt felsorolni, elég az, ha csupán annyit mondunk, hogy meglévő nagyszámú állatállomány eltartására nincs meg a takarmányalap. A hiányzó mennyiséget — és itt nem is kis tételekről van szó — még jól fizető gazdasági évben is központi takarmányalapból lehet csak biztosítani. Ha tehát a kiutalások valahol megakadnak* nagy gondot okoz az állatok etetése. A tavalyi év számos példáján keresztül bebizonyította* hogy ilyen módszerrel nem lehet az állattenyésztést fejleszteni. Tanulságul csak az alábbi esetet említjük: A tavalyi évben nehézségek voltak a takarmány beszerzése terén. A gazdaság a MEZÖKER-. rel kötött szállítási szerződést*, hulladék zöldségfélék szállítására. Ez meglehetősen ;drága és nem éppen kifizető takarmányt jelentett. Előfordult, hogy a zöldségfélének mázsájáért 120, forintot is fizettek. Egy mázsa ilyen zöldségféle pedig legjobb esetben 10 szarvasmarha egynapi ellátására volt elegendőígy egy tehén napi takarmányozása 12 forintba került. Ezzel szemben, ha az idei évhez hasonlóan elegendő mennyiségű takarmányuk van, — egyrészt több silót készíthetnek, s akkor hasonló mennyiségű takarmány nagyobb tápértékkel mindössze 2 forintba kerül. (Egy tehén egynapi szükségletét alapulvéve.) A tavalyi példa alapján szó sem lehet önköltségcsökkentésről. A mérlegbeszámoló adataiból a tanulságot levonva, a. gazdaság már most felkészült atakarmány idejében való biztosításával, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő. Tervet dől-' goztak ki továbbá arra, hogy a gazdaság takarmány termel és szempontjából önellátó legyen. Ezt részben a takarmánytermő területek feljavításával, részben pedig az állatállomány megfe-' lelő mennyiségre való csökkentésével érik el. A gazdaság vezetőinek törekvése'nem a menynyiségi, hanem a minőségi állattenyésztésre s legfőképpen az önköltség csökkentésére irányul. — Reméljük, erről a törekvésről tanúskodik majd a gazdaság következő mérlegbeszámolója is. Az izsáki állami gazdaság építkezésein Az Izsáki állami gazdaságban már fedél alatt van a két munkásszálló. A korszerű, világos épület kedves otthont nyújt majd az itt tartózkodó százhúsz dolgozónak. A munka után a kultúrszobában elhelyezett könyvek, sakk, s egyéb szolgálja majd az ittlévők kulturális fejlődését. Az állatállomány fejlesztését szolgálja a korszerű, villannyal ellátott 100 férőhelyes . csikóistálló, melynek tetőfedési munkálata most van folyamatban. Az itt dolgozók közül Botocska négyfős kőműves-brigád 147 százalékot, P. Sörös István ácsbrigád 193 százalékot, Kovács József segédmunkás és hat társa 105 százalékot ért el. Ezzel segítik elő az épület felépítésének gyors befejezését. A tél beállta előtt mindkét létesítményt már használni tudják;,
