Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-15 / 218. szám

Látogatók a dávodi Szabadság termelőszövetkezetben

Család és iskola

A|>ré Ims emberkék viszik

a hírt a dávodi Szabadság központi székházának udvarán öszszegyütekezett tagságnak:

— Jönnek a vendégek.

Kocsi, kocsi után fordul a

szélesre vont portakapun és baráti kézfogás köszönti a vendégségbe érkezett hercegszántói, esótaljai, nagybaracskai, bátmonostori, garai, bácsszentgyörgyi termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztokat, akik tapasztalatcsere értekezletre érkeztek Dávodra a Szabadság termelőszövetkezetbe.

Hamar megy az ismerkedés és apró csoportok máris indulnak a belső istállók állományának megtekintésére. Sokan szemlélik a szövetkezet most érkezett négyesfogatát.

A szövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok az istállókat járva máris elkezdik tapasztalataikat gyűjteni.

Van is látnivaló. Ernyőt vonnak szemeik elé, hogy az erősen tűző nap fénye semmit se vonjon el figyelő tekinteteik elől. Elsőnek a gondosan ápolt gyapottáblákat érik. Beállnak a sorokba és úgy hallgatják Valkai Imre agronómus szavait: ötször kapáltuk, hatszor ekéztük. A területet egyénekre bontottuk,

— Érdekes, — jegyzi meg valaki —, mégis úgy néz ki, mintha egy kéz végezte volna a növényápolást. Olyan egyöntetű.

Elmondják azt is, mivel érték ezt el. A tagság olyan határozatot hozott még a tavasszal, hogy aki hanyagul végzi a ráeső terűiét megmunkálását, attól két munkaegységet fognak levonni. Erre azonban nem került sor. A becsülettel végzett munka eredménye pedig az lett, hogy elnyerték a legjobb gyapotnövényápoló termelőszövetkezete részére kitűzött megyei vándorzászlót.

Odébb már sokan tekintgetik a szépen fejlett másodnövényféleségeket. Elnyeri mindenki tetszését a kísérletképpen együtt vetett kukorica, napraforgó és takarmányborsó. Vitamindús, fehérjegazdag silótakarmány lesz belőle. Holdanként IOO—42Q mázsát lógnak betakarítani, 25 százalékkal többet, mintha külön-külön vetették

volna. A többtermés 8—10 szarvasmarha egész téü takarmányszükségletét tudja biztosítani. *Sok a látnivaló és mindenki mindent látni akar. Megnézik a szénporqs tégiaégetést is. 120.000 téglát égetnek a szövetkezet tagjai építkezéseik részére. Az építkezések során egy 30 méter hosszú baromfinevelő is épül, 1500 apróberomfi nevelésére.

A kocsik a tanyai udvarba sorakoznak. Itt van a szövetkezet gazdasága, hírneves állatállománya. Balatinácz Marin, hercegszántói egyénileg dolgozó paraszt nagyon meg van élégedve a látottakkal—. Még csak a tejhozamot kellene emelni. Látom, takarmány van bőviben.

Túri György hercegszántól egyénileg dolgozó parasztnak meg az a véleménye:

•— Büszke lehet a Szabadság sertésállományára!

Törkö Mihály, Sós Mihály egyéni gazdák a Szabadság termelőszövetkezet tagjait veszik körül, hogy elmondhassák: — ilj%n szép vetéseket, ilyen gondozott kapástáblákat nem láttak a környező határban.

Flgyőntetfien állapítják meg,

hogy a fejlett nagyüzemi gazdálkodás sok tanulságot és tapasztalatot tud nyújtani. Hoszszúnak indult a délelőtt és mégis rövidnek bizonyult. Egy másik tanyai szálláson is hosszan szertdélgették az állatállományt. Itt jegyezte meg Gorjonác István, a szomszédos hercegszántói Felszabadulás elnöke:

— A látottak és tapasztaltak újból megerősítették bennem azt a felismerést, hogy nekünk, szövetkezeti elnököknek arra kell törekedni, hogy építkezéseinket úgy kell irányítani, hogy lehetőleg állatállományunkat egy körzetbe tömörítsük. Ezt a széttagoltságot nem tartom helyesnek.

Visszatérve a vendégek

megbeszélték tapasztalataikat és utána a búcsúzkodás meleg hangulatában azzal váltak el egymástól: a viszontlátásra legközelebb a mi szövetkezeteinkben.

A kiskunmajsai termelési bizottság a fák megvédéséért

Az elmúlt napokban a kiskunmajsai termelési bizottság rendkívüli ülésre hívta össze tagjait, hogy megszervezze az amerikai szövőlepke elterjedt pusztítása elleni védekezést. A termelési bizottság ülésén hangsúlyozták: milyen fontos népgazdasági érdek további fásításunk szempontjából is a szövőlepke kártevésének megakadályozása. Tpvábbá határozatot hoztak, hogy a védekezési munkát versenyben végzik. Versenytársként Kiskunfélegyháza várost hívták ki, ahol már a parkokat is ellepte az amerikai szövőlepke hernyója, s így nemcsak a fákban tesz kárt, hanem zavarja a dolgozók pihenését is,

Az ülésen a termelési bizottság tagjai elhatározták, hogy egy öttagú permetező-brigádot alakítanak s a termelési bizottság elnöke a védekezéshez pükséges anyagok és permetezőgépek irányítását saját maga végzi el,

A következő nap reggelén 6 órakor az öttagú brigád már meg is kezdte a Sallay-utca fáinak permetezését. Ezen a napon a község belterületén hat hektónyi védőszert permeteztek a hernyók által ellepett fákra.

Meghatározták a község külterületén lévő fák megvédésének módját is. Ebben ugyancsak a termelési bizottság tagjai segítik a dolgozó parasztokat, úgyhogy dűlőnként és faegységenként maguk osztják szét a védekező anyagokat. A külterületi utak mentén lévő fák permetezésére pedig felkérték az Útfenntartó Vállalatot.

Ez a nagy és körültekintően megszervezett munka a termelési bizottság éberségét, körültekintését bizonyítja. Nagyon helyes lenne, ha községünk termelési bizottságáról e térén példát vennének más községek termelési bizottságai is.

I'app István, Kiskunmajsa

ÚJRA A TKHJSUUÖ Rí MIC AB A A

A Kecskeméti Gépgyár öntödéjének bejáratától közvetlenül balra, kék trikóban a második munkaasztalnál, egy vékonydongájú fiatal ember az öntött vaslábosok formájának alsó részét készíti. Neve: Kovács F. Pál;

Gyakorta megfordulok e helyen, így hát, feltűnik, egyrészt öltözéke, másrészt szorgalma; Szóbaelegyedünk, hogy mióta dolgozik itt. Szó-szót követ, így jutunk el egészen addig, hogy: még két- hónappal ezelőtt, mint meos dolgozott. Akkoriban naponta feljegyezte a napi termelést, minden kisebb öntvényt átszámolt és a selejtet félrerakta.

A napi feladatok elvégzése mellett még időt szakított arra, hogy a formázóktól tanuljon. Ugyanis érdekelte az öntödei munka. Szíve is inkább a fizikai munka felé húzta, na meg az a pénzösszeg is, amtjnynyivel többet kerestek a formázok, mint a meosok. Sokszor megfordult fejében az a gondolat; jobb lenne

nekem itt, — formázónak. S közben azon vette észre magat, hogy odaáll a munkaasztal mellé és készíti a formákat. Szakemberek is elmondták a véleményüket, és ez általában dicsérő volt. Na, most csak tovább előre, sürgette őt égy belső hang. így jutott el addig, hogy ő volt az, aki felhívta a társainak figyelmét a formázás jobb munkamódszereire,

Jó két hónappal ezelőtt Szabó Lajos, a vállalat főmérnöke munka közben érdeklődött több mindenről s végezetül így szólt: — Mi lenne a véleményed arról, ha a továbbiakban mint formázó dolgoznál az öntődében, mondjuk, az öntött vaslábosok készítésénél. 12.000 darabot, rendelt a kereskedelem. Sürgősen le kell szállítani. Ehhez a munkához, nemcsak ügyesség, hanem finom kéz is kell.

Egy kissé elgondolkozott, — mert meglepte ez az ajánlat. De most már gyorsan határozott. Röviden csak annyit mondott: elvállalom u;

— Nem bánod meg... jobb lesz a kereset — jegyezte meg Szabó Lajos főmérnök és kézfogással váltak el egymástól. Csakhogy nem ment egészen simán a dolog. A meoban kijelentették, hogy nem engedik el, mert ott is szükség van rá. A Vitát Kovács F. Pál döntötte el: fizikai munkásként akarok dolgozni az öntődében, így került a jelenlegi munkaasztal mellé, kézi formózónak.

Arra a kérdésre, hogy érzi magát, milyen az új munkaköre, mosolyogva válaszol:

— Sok jó oldala van ennek a munkának. Megbecsülés ... így kezdeném ..; jóval több, mint azelőtt. Két napig gyakoroltam ezt az új munkaműveletet s azóta már önállóan végzem. Társaimmal nappnta 60—65 lábost készítünk el. Selejtünk még 7—8 százalék körül van. Sokat keli tennünk, hogy selejtünk az engedélyezett 4 százalék, vagy az alatt legyen.

— S mennyivel keres többet?

— Az első hónapban 1015 forint volt a fizetési szalagomon, tehát több, mint amikor meos voltam. Szeptemberre 1150 forintra számolunk, még több lenfie a kereset, ha jobb szemcséjű, iobb levegőjű homokot kapnánk. Ezzel a selejtet is tudnánk csökkenteni.

No, de más előnye is van ennek a beosztásnak. Egészségi szempontból is megfelelő. Nem kell éjfélkor Lejönni az üzembe, — mint meos beosztásomban — megszűnt az egésznapos gázban és porban lévő munkavégzés.

Nem bántam meg, hogy elvállaltam a formázást, Szép munka, jól is lehet ketesni. Közben kiemeli a 15 kilogrammos tormát a gépből, leteszi a már több, mint húsz kész forma mellé, 1 áhelyezi a felsőrészt, visszajön. Mintahomokot szitál, a formába lapátolja a homokot, döngöl* S még egy-két művelet s aztán újra leveszi a gépről a már kész formát. így sokasodnak a volt meos keze nyomán az új lábosok.

V, K,

Szeptember aranyló napjai mindenkiben az iskolát idézik. Gyerekeink újból könyveik fölé hajolnak, nyári napjaik gondtalanságát jelváltják az iskolai munka, a tanulás örömei és gondjai. A család életében is öröm és gond volt az iskola mindig. Ma is az természetesen, de tiszta szívvel mondhatjuk, hogy inkább örömeink forrása, mint gondjainké. A legigazibb örömöt azzal jelenti az iskola, hogy megnyílt minden dolgozó ember előtt. Milyen boldog az a család, amelynek egyszerre 3—4 gyermeke is tanulhat. Gimnáziumban, technikumokban, képzőkben, szakérettségin, dolgozók iskolájában, tanfolyamokon, főiskolákon, egyetemeken és az ezekkel kapcsolatos kollégiumokban. Ösztöndíjak, segélyek, juttatások, térítések százféle formája szinte teljesen levette a család válláról az iskoláztatás költséges gondjait. Egy kosár paradicsom, egy pár csirke, vagy egy szoba festésének az ára hónapokra fedezte a gyermek kollégiumi teljes ellátását és iskolai díjait. A szülőknek így nem jelentett semmiféle áldozatot, gondot az iskoláztatás, mert azt államunk vállalta magára.

Úgy cselekedett államunk, mint az az apa, aki minden széppeljóval elhalmozta legkisebb gyermekét, arra költötte jövedelme nagy részét és közben nem tekintette a többi gyermek, az otthon, a család egyéb szükségleteit. De e szükségletekparancsszava helyesebb, észszerűbb eljárásra késztette az apát.

Az iskola társadalmi intézmény. Egyaránt szolgálja a tár* sadalmat irányító államnak és az államban élő, társadalmat alkotó embereknek az érdekeit; Ez kétségtelen igazság és ebből ered az a természetes tény, hogy nemcsak az államnak, hanem a szülőknek is részt kell vállal* niok az áldozatból, az iskoláz* tatás költségeiből.

Napok óta sok szó esik erről a kérdésről. Méltán, de nem égé* szén tárgyias és elfogulatlan formában. Nem arról beszélnek; hogy tíz esztendő óta nagyob* bat lépett kultúránk, mint az* előtt századok alatt, hogy isko* Iák légiói épültek, hogy ifjak, felnőttek tízezrei szereztek okle-velet, képesítést, gyermekeink százezrei élvezik az állam leg* messzebbmenő anyagi és er* kölcsi támogatását ma is az is* kólákban, hanem egészen más* rál. Ezeknek egy szerényjöve* delmű vasutasszülő szavaival üzenünk,-aki vidékről jött gyér* mekét látni:

»■A lányom II. gimnazista; Eddig 50 foritot fizetett a kol* légiumban. Most felemelték a diját 200-ra, de mint jeles múlót csak a felét fizeti. Száz forint egy egész hónapra teljes elli* tásért, nevelésért, oktatásért, örömmel fizetem, jól van ez

így!«

Valóban jól van ez így. Ál* lamunk továbbra is megadja a magáét. Uj térítési rendszeré* vei messzemenően támogatja a rászorulókat és jó tanulókat, de ugyanakkor a társadalom is vállalja a méltányos és mérsékelt áldozatot gyermekei, ifjúsága iskoláztatása érdekében!

Egy csávolyi dolgosó paraszt

AZ ÁLLAMPOLGÁRI FEGYELEMÉRT

A csávolyi i SSÄÄ

szegélyé, bérre meszelt ház virít az árnyatnyujtó fák' alól. Itt lakik Cziczinger István, középparaszt. Éppen útra készül a városba. Kabátja hajtókáján ott csillog a nemrég kapott »Mintagazda« jelvény. Élenjáró dolgozó paraszt, Nemcsak a mezőgazdasági munkák időre való teljesítésében mutat példát, hanem a beadásban, az állampolgári fegyelem betartásában is.

Amint meglát, visszafordul, s egy kis beszélgetésre a tornácra húzódunk. Innen éppen a gazdag termést ígérő kukoricatáblára s a távolabb lévő zöldelő másodvetésre látunk. Közben hallgatom Czipzínger István értelmes, okos szavait:

— Az embernek nemcsak magával és családjával szemben vannak kötelességei, hanem kötelességtudást kell, hogy érezzen az állam iránt is, mely lehetővé teszi biztonságos termelését. Nincs olyan ember — s így parasztember sem —, aki valamilyen úton, valamilyen formában ne kapott volna már segítséget államunktól. Viszont ezek szerint joggal tehető fel az a kérdés: hogyan tehet eleget az

állam a dolgozók igényeinek, szükségleteinek, ha azok nem teljesítik az állam iránti kötelességüket. Tehát a törvénynek két oldala van, melynek kölcsönös betartásától függ az egész nép, s így minden egyes ember boldogulása.

__ lám I ebben a tanyai körzetben^

ahol én lakom, mindenki eleget tett beadásának, adófizetésének. Id. Karagity János, Ali Lajos és a többi szomszédom szintén nem akartak elmaradni mögöttem.

Mi a véleménye a hátralékosokról? Bizony megmondja ő ezt is nyíltan:

— Ma az állam minden intézkedése mindannyiunk felemelkedését célozza. Bátran kimondom hát, hogy saját magának és dolgozó társainak ellensége az, aki nem tesz eleget a beadásnak, vagy hanyag az adófizetésben. A múltkoriban parasztgyűlésen vettem részt. Az egyik felszólaló több kisgép, mezőgazdasági í’’szerelés gyártását sürgette. Felszólalásának magam is igazat adok, de ha azt akarjuk, hogy kérésünk teljesedjen, elsősorban mi magunk kell, hogy hozzájáruljunk ehhez kötelességek !: teljesítésével.

A cipőkereskedelembeti több az áru és nagyobb a választék az idén

Cipőiparunk az idén több árut gyárt, mint tavaly. Gyermekcipőből is a Textilnagykereskedelmi Vállalat cipőosztálya az idén 30 százalékkal többet küldött a falura. Csizmából 50, bakancsból is 50 százalékkal emelkedtek a készletek- Csizmából megyénkben mindenkit ki tud elégíteni a cipőkereskedelem.

Az utóbbi napokban igen emelkedett a forgalom.. Ma már a legtöbb falusi lánynak, aszszonynak hat pár cipője van. Például hord női népsarut, magasszárú cipőt, félcipőt, gumicsizmát, 2—3 pár különféle szandált. Az ipar ma már a nylontalpú szandálhoz a megfelelő színű talpat rakja. Különösen nagy a kereslet a női magassaái'ü cipőknél. Ezeket az ipar nemcsak nagyobb mennyiségben, —■ 30 százalékkal többet,1 mint tavaly — hanem nagyobb választékban is gyártja. Van barna, fekete, bőrtalpú, gumitalpú, kapható olcsóbb síma boxu is. Hasonlókép nagy a választék a csizmáknál. A falusi dolgozó választhat boxcsizma, vászon,szárú, kisipari vixes és kisipari vixes fekete csizma között.

A napokban ismét 1—2 vagon cipőáru érkezett a kecskeméti elosztóhoz., A cipőosztály e negyedévi tervét. máris közel 80 százalékra teljesítette,