Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-12 / 216. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM. 210. SZÁM Ara 50 fillér Jobban takarékoskodjunk Népi demokráciánk a felsza­badulás óta soha nem látott ütemben halad a fejlődés útján. Az új szakasz kezdete óta még céltudatosabbá, még következe­tesebbé vált ez a fejlődés a nép­jólét megteremtésének útján. A nemzeti jövedelminknek — a párt júniusi határozata szellemé­ben — mind nagyobb részét a szükségletek kielégítésére for­dítjuk. Valamennyi dolgozónk­nak, üzemi munkásnak, dolgo­zó parasztnak és értelmiségnek egyaránt tehát érdeke, hogy az állam, a nép államának jöve­delme állandóan növekedjék. Cs sík így tudjuk a jövőben a közszükségleti cikkek termelé­sének bőségét megteremteni, csak így tudjuk az elkövetke­zendő években is tovább foly­tatni az árak rendszeres leszál­lításának politikáját — az élet­színvonal fokozatos emelését. Sokan vannak még, akik a párt és állam által meghatározott fo­kozatos életszínvonalemelést még sajátosan úgy értelmezik, hogy »most, rögtön jusson minden­ből, amennyi csak kell,« Két­ségtelen, nem volna rossz dolog, ha a jólétet egy csapásra meg tudnánk teremteni. De a dolog távolról sem ilyen egyszerű. Mindenki előtt világos, hogy nem fogyaszthatunk többet, mint amennyit termelünk. At­tól, hogy azt kívánjuk, hogy le­gyen mindjárt több kenyér, hús, cipő, ruha, ettől még nem lesz semmi. Több kenyér, hús, ruha és cipő csak egyféleképpen lehet: ha többet és olcsóbban termelünk; ha jobban takarékoskodunk! A legutóbbi megyei pártaktíva ülésén is egyöntetűen az volt a vélemény, hogy a takarékosság mindig, de most még sokkal inkább fontos, mint valaha, mert enélkül elképzelhetetlen a jólét programmjának meg­valósulása. Megyénk ipari üze­meiben — főleg üzemeink törzs­gárdája — a gondos gazda sze­mével kíséri a termelés alaku­lását és felfigyel minden olyan apró jelenségre, mely gátolja a takarékos gazdálkodást. A Kecs­keméti Erőmű fűtői például az elmúlt két hónapban 856 má­zsa szenet takarítottak meg. Mórágyi Lajos mozdonyvezető és Deme Mihály fűtő, a kis­kunhalasi fűtőház dolgozói 781 mázsa szén megtakarításával elősegítették a lakosság tüzelő­anyaggal való ellátásának meg­javítását. A takarékosság terén elért eredményeink távolról sem mondhatók még azonban kielé­gítőnek. Még mindig elég gya­kori szokás, hogy egyes válla­latainknál, üzemeinknél a veze­tők csáki szalmájaként kezelik az állam vagyonát. »-Nem szá­mít, az állam bírja« elv még igen honos üzemeink vezetői­nek körében. A Kecskeméti Ke­nyérgyárban 205 mázsa liszttel használtak fel többet kenyér­sütéshez az előírt mennyiségnél. A Kecskeméti Cipőgyárban az első félévben az utazási költsé­geket 7000 forinttal, a napidíjat 2000 forinttal, a nyomtatványra kiutalt összeget 6000 forinttal lépték túl. A Bányászati Beren­dezések Gyárában egy-egy te­lefonbeszélgetés még mindig meghaladja a 200 forintot. Az Alföldi Kecskeméti Konzerv­gyárban 86.000 forinttal lépték túl az étkeztetési hozzájárulást. A Kiskunfélegyházi Gépgyár­ban a késedelmes szállítások miatt 44.000 forint kötbért fizet­tek ki. Legtöbb üzemünkben még igen magas a szerszámfel használás és törés. Mindezek a példák azt mutatják, hogy a pa­zarlás nem valami különleges "istencsapás«, nem objektív ne­hézség. A pazarlás szülőanyja kizárólag a rossz vezetésből, az ellenőrzés hiányából és a nemtö­rődöm, lelkiismeretlen munká­ból fakad. — Az alkalom szüli a tolvajt — tartja a magyar közmondás és a pazarláshoz is a gazdaság­vezetők adják az alkalmat. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban a felületes anyagnyilvántartás és tárolás következtében 760 kg lapos-vasanyag eltűnt. A Kinizsi Konzervgyárban még igen gya­kori a cukorraktár megdézsmá­­lása. Igen kirívó hiba üzemeink ben, hogy hónapokon keresztül nem ellenőrzik a dolgozók szerszámkészletét. Nem kétsé­ges, hogy ilyen laza ellenőrzés következtében efburjánzik a pa zarlás, elherdálódik a nép va­gyona. Takarékoskodni annyit jelent, mint a nép vagyonát, javait megvédeni, megőrizni: gyarapítani! A takarékosság elsősorban a tervszerű termeléssel, a bérfe­gyelem betartásával, a selejt­­gyártás és normalazítás elleni határozott fellépéssel kezdődik. Ez természetesen nemcsak az üzem vezetőinek feladata. Ezen feladatokat elvégeznie egyedül képtelen. A takarékosság ügyét az üzem összes dolgozóinak ügyévé kell tenni. Szakszerve­zeteink versenyszervező munká­jának még egyik igen komoly hibája, hogy nem állítja be a gyakorlati munka középpontjá­ba a nép vagyonával való ta­karékoskodást. így a munka­verseny sem segíti elő meg­felelően a takarékoskodás, a ter­mékek olcsóbb előállítását. Sok­szor halljuk a panaszt üzemeink­ben : kevés az anyag. Arról azon­ban igen kevés szó esik, hogy ez jórészt abból fakad, mert nagy a selejt, vagy hulladékba dobják a még más munkához felhasználható anyagokat. Ke­vés az olyan munkafelajánlás is, amely a hulladék gazdasá­gos felhasználását tűzné maga elé. A szakszeivezeti bizalmiak jórésze elnézi, hogy a csoporton bel üt, is pazarolják az anyagot, törjék a szerszámot. Nem emelik fel szavukat és így hallgatóla­gosan hozzájárulnak mindehhez. Nem vonják felelősségre a pa­zarlókat. Pedig pazarlással és drága termeléssel semmire sem megyünk. A takarékosság gondolatát gyakorlatban megvalósítani, csak a dolgozók cselekvő, aktív tár­sadalmi ellenőrzésével lehet. Csak a dolgozók ébersége, kri­tikája és önkritikája, párosulva a vezetés következetességével, teremthet olyan légkört üze­meinkben, ahol takarékoskodni annyit jelent, mint a gondos gazda szemével gazdagítani, gya­rapítani az üzemet és ezzel hoz­zájárulni a termékbőség megte­remtéséhez, az életszínvonal fo­kozatos emeléséhezj 1954 SZEPT. 12. VASÄRNAP A Szovjetunió kolhozaiban géppel gyűjtik a takarmányt. — A képeiuatraktoristák boglyába rakják a szénát. mm Ünnepélyesen megnyitották az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt Szombaton délben ünnepélyesen megnyitották az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. A megnyitó ünnepségen meg­jelent Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Farkas Mihály, He­gedűs András, Acs Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagjai, Vég Béla és Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Boldoczki János külügyminiszter, az MDP Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak több más tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és számos tagja, Résztvettek a kiállítás megnyitásán a szovjet küldöttség tagjai, valamint a többi külföldi küldöttség tagjai. A Himnusz hangjai után Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszter nyitotta meg a kiállítást, Hegedűs András elvtárs megnyitó beszéde Országunkban mezőgazdasági kiállítás előtt még nem állott nagyszerűbb cél, mint ezelőtt, amelynek megnyitására most összejöttünk, A kiállítás meg­rendezésére olyan időpontban kerül sor, amikor nemcsak a parasztságunk, hanem egész né­pünk megfeszíti erőit a mező­­gazdasági termelés fejlesztésé­ért. E nagyjelentőségű munkába kapcsolódik be a kiállítás. Leg­fontosabb feladata, hogy meg­mutassa a mezőgazdasági ter­melés fellendítésének útját. — Ez a célkitűzés — hangsú­lyozta — amely az elmúlt év júniusa óta pártunk és kormá­nyunk munkájának homlokte­rébe került — lelkesítette a ki­állítás rendezésében részvevő minden egyes dolgozót. Ez tette kiállításunkat mind tartalmá­ban, mind külső kifejezési mód­jában összehasonlíthatatlanul gazdagabbá minden eddiginél. — Hazánkban mezőgazdasági kiállításon most először kapott megfelelő helyet a növényter­melés, amely eddig az állatte­nyésztés mellett mindig háttér­be szorult. — Mezőgazdasági kiállításunk egyik leggazdagabb része a nemzetközi gépbemutató. Itt ki­állították mindazokat a gépeket, amelyekkel fejlett szocialista iparunk segíti a mezőgazdasági terrmelés fellendítését, de meg­találhatók itt a Szovjetunió, Csehszlovákia, a Német Demo­kratikus Köztársaság és Romá­nia iparának gépei is. A bemu­tatott sokszáz gép a mezőgazda­ság gépesítésében rejlő erőt mutatja. — Állattenyésztőink a kiállí­táson felvonultatják a tenyész­állatok egész sorát, amelyek a tenyésztési munka színvonala emelkedését bizonyítják. Ezek a tenyészállatok azt igazolják, hogy állattenyésztésünk helyes úton jár és ma már minden fon­tos állattenyésztési ágban ren­delkezünk olyan kiváló tenyész­­értéket jelentő fajtákkal és faj­­csoportokkal, amelyek lehetősé­get adnak a hozamok gyors nö­velésére — folytatta a továb­biakban Hegedűs András. — A kiállításon nagy szám­mal vesznek részt termelőszö­vetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok, gépállomások és ál­lami gazdaságok. A termelőszö­vetkezetek és állami gazdasá­gok legjobbjai a gyakorlati pél­da erejével bizonyítják a szo­cialista nagyüzemi termelésben rejlő hatalmas lehetőségeket. Ez­zel a kiállítás a szövetkezeti nagyüzemi gazdaságok népszerű­sítését szolgálja, segíti az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok meggyőzését a termelő­szövetkezeti gazdálkodás előnyé­ről. — Mindent egybevetve, a lei­­állítás minden részlege arról ta­núskodik, hogy a magyar mező­­gazdaság fejlesztésében nagyon jó adottságokkal rendelkezünk, ezeket felhasználva, mezőgazda­ságunkat a szocialista úton gaz­daggá tudjuk tenni és a virágzó mezőgazdaság, a fejlődő szocia­lista iparral együtt biztos alap­jává lesz népünk növekvő anya­gi jólétének. — Mezőgazdaságunk elmara­dottságának felszámolása érde­kében kiállításunk közkinccsé kívánja tenni mindazokat a vív­mányokat, amelyeket a mező­­gazdasági szakembereink, tudó­saink — felhasználva á szovjet mezőgazdasági tudomány ered­ményeit — az utolsó években elértek. A tudósok és mezőgaz­dasági szakemberek által java­solt módszerek elterjesztését pártunk és kormányunk minden erővel támogatja, és ezért ko­moly anyagi áldozatokat is hoz. Ahhoz azonban, hogy gyorsab­ban haladjunk előre, hogy me­zőgazdaságunkat rövidebb idő alatt tegyük korszerűvé, szüksé­ges, hogy a termelőszövetkeze­tek tagjai, az egyénileg dolgozó parasztok, az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói meg­ismerkedjenek a mezőgazdasági tudomány legújabb eredményei­vel. — A gazdag tartalmú kiállí­tás megtekintése hasznos és ér­demes, nemcsak a földművesek, hanem minden más dolgozó számára is. — Bármennyire fontos is azonban, hogy a kiállítás sok­százezer városi dolgozó, munkás és értelmiségi látogassa meg, a kiállítás mégis a legtöbbet a fa­lusi lakosságnak ad. Ezért a ter­melőszövetkezeti tagok, az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozói százezréit várjuk szeretettel a kiállításra. Pártunk és kormányunk az idei mezőgazdasági kiállítást: azért rendezte sokkal szélesebb keretek között, gazdagabb tar­talommal, mert ezzel is elő kí­vánja segíteni a mezőgazdasági termelés fellendítését; — A most megnyíló mezőgaz­dasági kiállítás szolgálja a me­zőgazdasági termelés fejlesztésé­nek nagy ügyét, erősítse népi demokráciánk alapját, a mun­kásosztály és a dolgozó paraszt­ság megbonthatatlan szövetségét ■— mondotta végül. Hegedűs András beszéde után tízezer galamb vitte szét az or­szág minden részébe a kiállítás megnyitásának hírét. Az ünnep­ség részvevői ezután megtekin­tették a kiállítást. (MTI) A Hazafias Néptat országos kongresszusa 1954. október 23—24-én iil össze A Hazafias Népfront Előkészítő Bizottságának közleménye A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága 1954 szep­tember 11-én ülést tartott. Az ülésen az új Népfront megala­kításával, az októberi országos Népfront-kongresszus előkészítő munkálataival kapcsolatban a következő határozatokat hozta; 1. A Hazafias Népfront Orszá­gos Előkészítő Bizottsága fel­hívja a politikai, társadalmi és tömegszervezeteket, kulturális szerveket, üzemeket, földműves­szövetkezeteket, termelőszövet­kezeteket, községi termelési bi­zottságokat és a békebizottságo­kat, hogy együttesen alakítsák meg a budapesti, megyei, járási, városi, város-kerületi, községi Népfront előkészítő bizottságo­kat. Az előkészítő bizottságok 7—11 tagból álljanak és lehető­leg szeptember 20-ig mindenütt alakuljanak meg. 2. A Népfront előkészítő bi­zottságok készítsék elő a Haza­fias Népfront-bizottságok megvá­lasztását. Ebből a célból minden városban, városi kerületben és községekben a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, dolgozó kisemberek részvételével októ­ber 15-ig hívjanak össze gyűlé­seket. Ezeken a gyűléseken is­mertessék az új Népfront meg­alakításának jelentőségét. A he­lyi Népfront-bizottságok, vala­mint a járási, megyei, budapesti Népfront-bizottságok tagjait és az országos Népíront-kongresz­­szus küldötteit e gyűléseken válasszák meg, 3. Az országos előkészítő bi­zottság a Hazafias Népfront or­szágos kongresszusát 1954 októ­ber 23—2áre tűzi ki, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents