Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-12 / 216. szám

Az ázsiai béke megbontásának amerikai tervei

» Szemleíró« cikke a »Pravda«-ban

MOSZKVA (TASZSZ) A ■»Pravda« szeptember 11-i számában »Szemle író« aláírással »az ázsiai béke megbontásának amerikai tervei« című cikkében a többi közt a következőket írja:

A Manilában aláírt katonai szerződés Ázsiában mindenütt negatív fogadtatásra talált. Mint Nehru, India miniszterelnöke szeptember 9-én kijelentette, »A Manilában aláírt katonai szerződés csupán fokozhatja a széles néptömegek aggodalmát a jövőt illetően... a szerződés fenyegeti a béke ügyét.«

A Manilában megkötött egyezménynek ez az értékelése valóban helyes. Az aláírt egyezmény szövege alátámasztja, hogy az országok olyan katonai csoportosulása létrehozásának amerikai kísérletéről van szó, amely bármely időben, bármilyen ürüggyel fegyveres beavatkozáshoz vezethet Délkelet-Ázsia bármely területén.

Az imperialista hatalmak szerfölött aggódnak a Keleten kibontakozott hatalmas nemzeti felszabadító mozgalom miatt. Éppen ez magyarázza a SEATO megszervezésével kapcsolatos sietséget,

Mint a manilai értekezlet bebizonyította — mutat rá a cikkíró — az amerikai diplomácia egyik fő célja, hogy Laoszt, Kambodzsát és Dél-Vietnamot ilyen vagy olyan formában bekényszerítse ebbe a katonai tömbbe. Amerikai körökben nem leplezik, hogy ez a tömb az indokínai hadműveletek felújításának lehetőségét irányozza elő,

Az ilyenfajta tervek kiáltó ellentétben vannak a genfi egyezménnyel, amely végetvetett a vietnami, laoszi és kambodzsai hadműveleteknek és elősegítette az indokínai béke helyreállítását ezen országok népei nemzeti jogainak elismerése alapján.

Ázsia népei ezt az egyezményt a béke és biztonság elleni merényletnek tartják. , Ázsia békeszerető népei, számolva ezzel, fokozzák harcukat a békéért és a nemzetközi biztonságért. (MTI)

A mezőgazdasági kiállításon sertések, baromfiak díjazása

A kiállított sertések közül az alábbiakat díjazták: berkshirei kan, Skribanek István, Bácsalmás.

A kiállított baromfiak közül az alábbiakat díjazták: É. M. Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat sükösdi víziszámyastelepe. (MTI)- ♦

Dulles tokiói tárgyalásai

SANGHAJ (TASZSZ) Dulles amerikai külügyminiszter pénteken repülőgépen Tokióból viszszatért az Egyesült Államokba. * Elutazása előtt Dulles kijelen*

niszterelnökkel és Okazaki külügyminiszterrel megvitatta a Manilában megkötött SEATO- egyezményt, vagyis a délkeletázsiai agresszív katonai csoportosulás megalakításáról szóló szerződést. (MTI)

tette, hogy Josida japán mi-Hírek a nagyvilágból

(MTI) Az »Indinfo« jelentése szerint Radzsesvar Dajal, India távozó állandó ENSZ-küldötte szeptember 8-án New Yorkban kijelentette, hogy az ENSZ nem tudja komolyan megvitatni az ázsiai kérdéseket Kína állandó távollétében.

ÉSZAK-VIETNAM (Uj-Kína) A vietnami néphadsereg, a he«—» 1

lyi alakulatok és a partizánok összes főbb egységei szigorúan betartották a fegyverszüneti egyezményt és augusztus 31-én reggel 8 óráig befejezték az ideiglenes átcsoportosítást.

A vietnami néphadsereg a fegyverszüneti egyezmény rendelkezéseinek megfelelően augusztus 11-én reggel nyolc óráig kivonta a parancsnoksága alá tartozó összes fegyveres szeméVéget ért a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség XIX. kongresszusa

PÁRIZS' (TASZSZ) Csütörtökön véget ért a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség XIX. kongresszusa. A kongresszus megvitatta a szövetség központi vezetőségének beszámolóját, megtárgyalta a szövetség munkaprogrammjáról, az elmaradott országok szövetkezeti mozgalmáról, a nemzetközi szövetkezeti kereskedelemről szóló jelentést és megválasztotta a szövetség új központ; vezetőségét.

A szövetség jobboldali vezetősége nagy erőfeszítéseket tett, hogy a kongresszus ne hozzon igazságos határozatokat a nemzetközi szövetkezeti mozgalom számos nagyfontosságú kérdésében. így a kongresszus elutasította Lengyelország, Magyarország, Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság szövetkezeteinek felvételi kérelmét.

lyeket a Hanoi-Haiphong-térségből.

PÜCSOU (Uj-Kína) A kínai népi felszabadító hadsereg légvédelmi ütegei Amojnál pénteken lelőttek egv csangkajsekista repülőgépét, egy másikat pedig megrongáltak.

FÜCSOÜ (Uj-Kína) A kínai népi felszabadító, hadseregnek a fucsiéni arcvonalon állomásozó tüzérsége pénteken elpusztította az áruló Csang Kaj-sek csapatainak Kis-Kimöj-szigetén lévő egyik tarackütegét. (MTI)

NEMZETKÖZI SZEMLE

KÍNA J0KON KÖVETELÉSI::

A világsajtó manapság sokat cikkezik Taivanról, tekintettel arra, hogy a Kínai Népköztársaság politikusai és hivatalos lapjai már hetek óta számos alkalommal leszögezték: fel kell szabadítani Taivaht, amely Kína elidegeníthetetlen része.

Az amerikai újságírók felháborodottan kommentálják e szavakat, s nagy hűhót csapnak akörül, hbgy »Kína háborúra készül«. Ezek a cikkírók éppen csak ari-ól feledkeznek meg, hogy körülnézzenek a saját portájukon is, s levonják a valóban helyes következtetéseket. Hogyan is áll a Taivan i-kérdés'l Taivan nagy kiterjedésű szigeté emberemlékezet óta mindig Kínához tartozott. Még úgy sem volna helyes kifejezni magunkat, hogy Kína és Taivan történelmi múltja közös, hiszen Taivan múltja nem egyéb Kína múltjánál. Taivani-kérdés csak azóta van, mióta 1949-ben a »marathoni futó« Csang-Kaj-sek és bandája — kipenderülvén a kínai kontinensről — ezen a szigeten húzta meg magát. És ez a kérdés különösen akkor vált jelentőssé, amikor a sziget fe* letti ellenőrzést teljes mértékben átvették az amerikaiak. 1950 június 27-én az Egyesült Államok hivatalosan megszállta Taivant. Egy évvel később már több, mint hatezer amerikai »tanácsadó« és katonai szakértő tevékenykedett a szigeten. A »Christian Science Monitor« című szélsőségesen reakciós amerikai lap vallotta be ebben az időben Csang Kaj-sekék »semmiféle

katonai műveletbe nem kezdhetnek anélkül, hogy az Egyesült Államok csendesóceáni parancsnokságának jóváhagyását ne kérnék.«

így lett Taivanból szabályos amerikai támaszpont, vagy amint a rosszemlékű MacArthur tábornok mondta egyszer nagy* büszkén: »elsüllyeSzthetetlen repülőgépanyahajó«. Ide fészkelték be a 7. amerikai flottát is, A sziget stratégiailag valóban kulcshelyzetet foglal el, miután közel van Kínához s nincs messze a Fülöp-szigetektől, valamint a japán Riu-kiu szigetektől sem. Nem megvetendők végül azok a hatalmas olaj-, szén-, arany- és kéntartalékok sem, amelyek földje méhében szunnyadnak. Az Egyesült Államok számára tehát valóban jelentős dolog Taivan kézbetartása — csak éppen semmi joga sincs ehhez. És ugyanígy semmi joga sincs hozzá az ezerszer levitézlett Csáng Kaj-sek klikknek, amely nevetséges, de ugyanakkor felháborító módon a hatszázműlióS Kína »törvényes képviselőjének« nevezi magát.

.Már az említett tények is meggyőzően bizonyítják, hogy Kína nem tűrhet meg ellenséges katonai támaszpontot saját területén, szinte lőtávolságra a kínai szárazföld partvidékétől. Az utóbbi időben bekövetkezett események azonban még nyomatékosabban szólnak amellett, hogy a junki nép államának ki kell terjesztenie hatáskörét Taiv'áhrá, Csáng Kaj-sek ugyanis

egyre többször tart hangoskodó szónoklatokat arról, hogy seregével inváziót indít Kína ellen. És ha az invázió — amelynél nevetségesebb próbálkozást még nem tartott számon a történelem — rtem egyéb nagyszájúságnál, bizonyos, hogy csangkajsekista repülőgépek már napok óta állandóan behatolnak Kína légiterébe, védtelen falvakat bombáznak; kuomintangista hadihajók lövik a partokat. — Igaz, a néphadsereg partvédő egységei óriási pusztításokat okoznak az Amerikából importált repülőgépek között, de ez a puskaporos, feszült, kisebbnagyobb incidensekkel tarkított helyzet hovatovább tarthatatlanná válik. Nem kétséges tehát; igazságos és jogos a kínai nép követelése: Taivant ismét egybe kell olvasztani az anyaországgal. Hogy az amerikaiak ezt nem nézik jószemmel, azt már említettük. De hozzá kell tenni, hogy Eisenhower és Dulles azt is kijelentette, ha Kína megindítja a harcot Taivan felszabadításáért »az ott állomásozó 7. amerikai flotta ellenállásába ütközik majd«. Ebből világosan következik, hogy, ha valaki háborút akar ebből az ügyből szítani, az nem Kína, hanem a távoli Egyesült Államok, amelynek fikarcnyi köze sincs Taivanhoz. A kínai nép azonban nem fél a fenyegetésektől. Elég erős volt ahhoz, hogy felszabadítsa egész hazáját, elég erős hát ahhoz is, hogy visszakapja jogos, egyedül őt megillető tulajdonát: Taivant,

Szeptember 20-ra összehívták az Országgyűlést

A Magyar Távirati Iroda jelenti:

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. szakaszának második bekezdése alap»

ján az Országgyűlést 1954. évi szeptember 20. napján, hétfői* délelőtt 11 órára összehívta.

A párt és a kormány vezetői megtekintették az Országos Mezőgazdasági Kiállítást

Szombaton délelőtt a párt és a kormány vezetői megtekintették az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Ott Volt Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint az MDP Politikai Bizottságának es a minisztertanácsnak számos tagja. (MTI)

Vita a tanácstörvény tervezetéről

A vállalat és a tanács közötti kapcsolatról

Ezidáig vállalatunk gyakorlatilag csak tárcája felé tartozott beszámolni az elvégzett munkájáról. Ez természetesen nem volt elegendő, miután a Vállalati tevékenység, a lakosság közvetlen érdekeit szolgálja. Ha lemaradás mutatkozott különböző építkezéseknél, lassan haladt a fűtésberendézések szerélése és a villanyszerelések elvégzése, annak következménye tanácsunk dolgozóit érintette elsődlegesen. A minisztérium a lemaradást talán mint egyszerű tényt vette tudomásul, az alacsony tervteljesítést többé-kevésbbé. Ezeket mi is objektív okokkal megindokultuk és minden ment tovább a maga útján. Ilyen előzmények után előtérbe kerül a kérdés, hogy mennyire jogos és célszerű beszámolni, kötelezettséggel tartozni a helyi tanácsnak. Mielőtt a kérdésre határozott igennel, vagy nemmel válaszolnék, célszerűnek tartok egy példát megemlíteni.

A tanács a vállalati vonalon hangját ezidáig kevésbbé hallatta. Hógy ennek a körülménynek az oka miben keresendő, az éppen olyan kevésbbé ismert, mist annak a ténynek a megállapítása, hogy a vállalat a felügyeleti hatóságán kívül semmiért nem fordult adott esetekben a tanácshoz. Pedig a vállalatunkban rejlő gyakori munkáslétszám-huilámzást a helyi ismerettel rendelkező tanács egy-egy tanácsával, vagy intézkedésével befolyásolhatta volna. Helyes lett volna, ha a tanács a selejtmunka készítőit kipellengérezi, de sajnos, ez ügyben felvilágosítást ezidáig nem kért a vállalattól.

Ha a felsoroltakat figyelembe veszem és kellő objektivitással kívánom a helyzetet mérlegelni, kiindulási pontomra vonatkoztatottan meg kell állapítanom, hogy a vállalat sem ment a tanácshoz segítséget kérni problémáinak megoldásába.

A magam részéről megjegyezni kívánom á tanácsi és vállalati együttműködés jótékony és célravezető voltát és egyben kifejezésre kívánom juttatni, hogy a két szervnek meg kell találni a közeledés útját, mely minden bizonnyal felemelőleg fog hatni tt tanács területén élő dolgozókra és sok esetben elő fogja segíteni a vállalati tervek jobb és gazdaságosabb teljesítését.

Pék Gyula, műszaki oszt. vez.

Kecskemét, ÉM. 82/5. Szakipari Építő Vállalat;

A tanácstagok visszahívásáról

A tanácsokról szóló törvénytervezet a tanácstagok visszahívásáról is szól. Ennél a pontnál csak annyit szeretnék megállapítani: vigyázzunk erre, mert ez nagyon kétélű fegyver. Lehet ezt jói is, de lehet rosszul is alkalmazni.

Azt senki sem vitatja, hogy az olyan tanácstagot, aki a feléje megnyilvánult bizalommal visszaél, hívjuk vissza. De ne essünk abba a hibába, hogy esetleg olyanokra is vonatkoztassuk, akik önhibájukon kívül esnek ennek látszatába.

Jobban meg is magyarázom, mire értem ezt. Számos Olyan tanácstag van, aki becsülettel helytáll, példamutatásával mindenkor ügyel arra, hogy a beléje helyezett bizalomnak minden esetben megfeleljen. Mégsem tud mint tanácstag aktívabb munkát kifejteni, nem tudja tömegkapcsolatait úgy kiépíteni, ahogyan azt egy tanácstagtól joggal elvárnák.

Hogyan kerülhet egy tanácstag ilyen helyzetbe? Elég gyakran a tanácsok hibájából. Egyes ügyekben, mélyekkel a dolgozók megbízzák, nem tud eredményt elérni, sőt még csak felvilágosítással sem tud szolgálni. Gondoljunk csak arra, hogy sokszor a tanácsok rossz munkáján múlik, amikor a tanácstag egy-egy ügyben való előterjesztésére azt mondják: jól van, Pali bácsi, majd elintézzük. A tanácstag a kapott felvilágosítást továbbítja, de aztán sem a tanácstag, sem az ügyét, vagy panaszát orvosolni akaró dolgozó többé nem hall az ügyről. Ekkor merül fel a tömegekben a megá/lapítás, az illető tanácstag rosszul dolgozik, ekkor kerekedhet olyan hangulat, hogy nem érdemes a bizalomra, vissza kell hívni. A megállapítás pedig, ha ez többször Ismétlődik, még erőteljesebb lesz. Már pedig világos, hogy nem a tanácstag végzett rossz munkát, hanem a tanács.

Ezért javaslom, bánjunk óvatosan és vigyázva a visszahívásokkal.

Rozmanicz Józsefire, Sükösd.

Mintegy 25 millió forint értékű nyereményt sorsolnak ki Cegléden a IV. Békekölcsön első húzásán

A szeptember 19-én, vasárnap sorrakerülő IV. Békekölcsön első sorsolása sok kellemes meglepetést szerez majd a jegyzőknek. Ezen az egynapos sorsoláson egy 100.000 forintos főnyereményt, tíz 50,000, 20 25

ezer, 100 10.000 és 300 5000 forintos nagynyereményt húznak ki. Ezenkívül 3000 1000 forintos,

11.000 500 és 64.070 darab kétszázforintos nyeremény kisorsolására kerül sor. A kisorsolásra kerülő Összeg körülbelül

24.914.000 forintot tesz ki, (MTI)