Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-11 / 215. szám

A gabonatermelés időszerű és soroniévő feladatait vitatták meg megyénk szakemberei a városföldi állami gazdaságban Szeptember 19-én lesz a „bácskai nap“ az Országos Mezőgazdasági Kiállításon CSÜTÖRTÖKÖN a városföldi állami gazdaságban megbeszé­lésre jöttek össze megyénk me­zőgazdasági szakemberei a ga­bonatermelés időszerű és soron­­lévő feladatainak megvitatásá­ra, különös tekintettel az előt­tünk álló őszi munkákra. Elsőnek Horváth Ferenc, a tápiószerei kísérleti gazdaság igazgatója szakmai előadáson is­mertette a magasabb gabonater­més elérésének előfeltételeit. A párt és a kormány a mezőgaz­dasági termelés fejlesztéséről szóló határozatának abból a ré­széből indult ki, amely így szól: »A gabonafélék, elsősorban a búza és a rozs ülepedett vagy •tömörített és beérett talajba ke­rüljenek. A szocialista szektor­ban, ahol a helyi körülmények megengedik, s az elővetemények gépi erővel végzett őszi mély­szántást kaptak, a terület még' felelően gyommentes, el kell ter­jeszteni a kultivátoirral, tárcsá­val, vagy más megfelelő talaj­művelő eszközzel végzett — forgatás-, illetve szántásnélküli ■— vetőágykészítést.« MIÉRT SZÜKSÉGES az üle­pedett, vagy tömörített talaj? Azért, mert a gyökérzet üreges, ritka ta­lajban nem tud megfelelően fejlődni, a szükséges táp­anyagot csak ülepedett ta­lajban tudja felvenni. A beérett talajban a vetőmag jól tudja a fejlődéséhez szük­séges tápanyagot, vizet, levegőt biztosítani. Vagyis, ha jó a ta­laj szerkezete. A szántásnélküli vetőágykészí­téssel kapcsolatban rendkívüli óvatosságra van szükség, mert hiszen alkalmazásának lehető­sége a talaj adottságaitól függ. Ha az elővetemény jó és meg­felelő gépi erővel végzett mély­szántást kapott, akkor lehet al­kalmazni kísérletképpen ezt a talajművelési eljárást. Horváth Ferenc a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy meny­nyire fontos a jó elővetemény a a gabonához. Mégpedig elsősor­ban a pillangósok, mert azok kötik a talaj nitrogéntartalmát. A műtrágyázásról szólva hang­súlyozta, hogy nem lehet egy általános sablont megállapítani. A foszforsavas műtrágyákat fej­­trágyának nem lehet alkalmaz­ni, hanem a vetőszántás előtt kell a talajra szórni. EZUTÁN a városföldi állam, gazdaság igazgatója, Csik Antal ismertette, hogyan készültek fel az őszi munkákra. Elmondotta, hogy fő célja a gazdaságnak az önköltségcsökkentés. Az elmúlt két évben 6 és fél millió deficittel zártak, míg az idén az első félévi mérleget 378 ezer forint jövedelemmel zárták. 600 holdon előkészítették a ve­tést, 200 hold ősziárpa és 50 hold őszi keverék már a föld­ben van. A többtermés elérése érdekében a vetés előtt műtrágyáztak. A következőkben Bank Gyula főagronómus ismertette me­gyénk helyzetét a gabonater­mesztéssel kapcsolatban. Hang­súlyozta, hogy ezt az értekezle­tet olyan nagyfontosságú mun­ka elején tartják, mint az őszi vetések végrehajtása. A cél az, hogy növeljük termésátlagain­kat a kenyérgabonából. A párt­ós a kormányhatározat szerint az clkövetkezendő 2—3 év­ben egy—másfél mázsával emelnünk kell a termésátlL gokat. Felvetődik a kérdés, hogy lehet­séges-e ilyen termésnövekedés viszonylag rövid 2—3 év alatt? Lehetséges. Legjobb állami gaz­daságaink, termelőszövetkezete­ink és az egyéni gazdaságok ez­rei ebben a viszonylag rossz esztendőben is bebizonyították, hogy igenis lehet magasabb tér méseredményeket elérni. A la­­josmizsei Petőfi termelőszövet­kezet viszonylag gyenge homok­talaján 9.3 mázsa búza és 8 má­zsa rozs termett holdanként, Ábrahám István bácsalmási egyénileg dolgozó paraszt 15 má­zsa búzát takarított be egy hold ról. Bár ezek még korántsem olyan termésátlagok, melyek kielégítőek, viszont bizonyítékok arra, hogy lehet növelni a ter­méseredményeket. MILYEN TÉNYEZŐK játsza­nak közre, hogy viszonylag ala­csonyak megyénkben a kenyér­­gabona átlagtermése? Elsősor­ban nem megfelelőek az előve­temények. Megyénkben például az őszi kenyérgabonák leg­feljebb 15 százaléka kerül jó elővetemény után. Ennek az az oka, hogy a hüve­lyesek és az egyéb pillangós ta­karmányok területe elenyészően kevés. Másik ok, hogy egyes helyeken olyan nézet uralkodik, hogy a gabonák egyrészét táp­anyagokban szegény talajokba vetik. Ez nem megengedhető és feltétlenül növelni kell a talaj­erőt az istállótrágya és a műtrá­gyák használatával. Sajnos, me­gyénk termelőszövetkezeteinek alig 40 százaléka rendelte meg eddig az ősziek alá szükséges műtrágyát. Legtöbb helyen a talajelőkészítés sem megfelelő. Az idei alacsony kenyérgabona­­termésátlagoknak megyénkben nemcsak a rendkívüli időjárás az oka, hanem a nem megfelelő talajelőkészítés is. A továbbiakban hangsúlyoz­ta Bank elvtárs az időben való vetés fontosságát. Rámutatott, hogy a helyes növényi sorren­det, illetve a vetésforgót sem alkalmazzák megfelelően me­gyénkben. EZUTÁN KÖVETKEZETT a vita, amelyen a szakemberek el­mondták tapasztalataikat. A homoki talajműveléssel kapcso­latos kutatásainak eredményei­ről beszélt Bauer Ferenc, a Kecskeméti Kísérleti Gazdaság kutatója. Hangsúlyozta, hogy a homoki gazdálkodásról kevés szó esett ezen a megbeszélésen, pedig a megye jelentős részén van homoktalaj. Ajánlotta pél­dául futóhomokon a szöszösbük­­köny vetését, amely mint zöldtrágya javítja a talajt, azonkívül olyan szempontból is hasznos, mert mint pillangós köti a nitrogént. A túlságosan laza homokokon pedig ősszel szalmázzunk. Felvetette az any­­nyira fontos szalmázóhenger hiányát. Ennek alkalmazásával már az ősszel lehet védekezni a tavaszi szélviharok ellen. El­mondotta, hogy a »kecskeméti heterózis rozs« a Törekvés termelő­szövetkezetben Kecskeméten 16 mázsát hozott holdan­ként megfelelő talajművelés mellett. A »Sztahanov«-parcellán a gaz­daságban az idén is 12 mázsás termést értek el ebből a rozs­fajtából. TÖBB BÍRÁLAT hangzott el a felsőbb szervek, elsősorban a járás és a megyei tanács felé. Bán elvtárs, a tiszakécskei gép­állomás agronómusa elmondot­ta, hogy sokkal több segítséget vár a járástól és a megyétől. Sok esetben olyan probléma előtt állnak, amelynek megoldá­sa könnyebb lenne, ha a járási és a megyei szakemberek gyak­rabban lejönnének hozzájuk. Hasonlókép nyilatkozott Imre László a tázlári gépállomásról Példát is mondott el. A soltvad­­kerti Petőfi termelőszövetkezet­ben nemrégen az egyik közgyű­lésen javasolta, hogy megfelelő minőségi vetőmag elvetésével, valamint a keresztsoros vetéssel, a műtrágya alkalmazásával je­lentősen növelni lehetne a ter­mésátlagokat. A tagság nagyfo­kú ellenszenvével találkozott, mikor ezeket a termésfokozó el­járásokat elmondotta. Pedig ma­guk a tagok is tudják, hogy gyenge terméseredményeket ér­tek el, de makacsul ragaszkod­nak a régihez. Ez az eset nem egyedülálló és szeretné, ha a já­rási pártbizottság és tanács job­ban támogatná őt munkájában, mert úgy érzi, hogy egyedül ma­radt. Bajcsi elvtárs, a vaskúti Dó­zsa termelőszövetkezet agronó­musa arról beszélt, hogy meny­nyire fontos, hogy a kenyérga­bonafélék megfelelő elővete­mény után kerüljenek a földbe. Az idei 4.9 mázsás búza átlag­termés — mondotta — megtaní­tott bennünket arra, hogy ala­posan megválogassuk, hova vessük kenyérgabonánkat. Az idén már a légjobb talajba ve­tettük és 2 hold kivételével — ahova zab kerül — jó elővete­mény előzi meg a kenyérgabo­nát. Tisza János a tompái gépállo­másról elmondotta, hogy már 2 hónapja igényelték a szükséges műtrágyát. Augusztus hó 28-án kaptak is egy értesítést, hogy szeptember 2-án a kelebiai vas­útállomásra megérkezik a mű­trágya ömlesztett állapotban. A műtrágyát azonban még a mai napig sem kapták meg. Az ilyen hanyagság akadályozza az őszi vetési munkákat. EZ A MEGBESZÉLÉS rend­kívül hasznos volt és sok érde­kes tapasztalattal gazdagította a jelenlevőket. Nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tava­lyinál sokkal jobban végezzék el az őszi gabonafélék vetését hogy sokkal nagyobb mértékben alkalmazzák a termésfokozó ag­rotechnikai eljárásokat. MA DÉLBEN nyitják me, ünnepélyes keretek között Buda­pesten az Országos Mezőgazda­­sági Kiállítást és Vásárt. Me­gyénk dolgozói is nagy érdeklő­déssel várják a kiállítás meg­nyitását. 11 termelőszövetkeze­tünk és 16 egyénileg dolgozó parasztunk mutatja be megyénk legjobb termelési és tenyésztési eredményeit. A kiállítás anyagát már 8-ig bezárólag íelszállítottuk és va­lamennyi terményünket elhe­lyeztük. Méltó helyet foglal el a bácsalmási Lenin termelőszövet­kezet dohánya, amely a kiállítás egyik legszebb növényei közé tartozik, továbbá a fajszi Vörös Csillag fűszerpaprikája, amely­ből egy tövön 42 paprika van. A kiállítás rendezősége láto­gatási napként megyénk dolgo­zói részére szeptember 19-et (vasárnapot) ütemezte be. Ezer a napon a bácskiskunmegyei lá­togatók részére rendezik a kü­lönböző bemutatókat, szabadtéri színpadi előadásokat stb. Me­gyénk dolgozói tehát lehetőleg ezen a napon látogassák a kiál­lítást, de ettől a naptól függet­lenül a kiállítás kapui bárme­lyik napon nyitva állnak dolgo­zóink előtt. El kell érni, hogy minél több csoportos látogatás legyen me­gyénk területéről. Eddig több, mint 100 csoportos látogatást szerveztek tömegszervezetek, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. A KIÁLLÍTÁS belépőjegyei elővételben beszerezhetők a he­lyi tanácsoknál 3 forintos ár­ban. A Budapesten megváltott belépőjegy ára 5 forint. BENE ANDRÁS megyei agropropagandista Megállapították a géppel végzett kendervágás díját A gépállomások főigazgatósá­ga az aratógéppel végzett ken­dervágás díját kát' holdanként az alábbiak szerint állapította meg: Mezőgazdasági termelőszövet­kezetek részére: 43 búzakg.. vagy 86.— Ft. — I. és II. típu­sú termelőszövetkezeti csoportok részére: 47 búzakg., vagy 94.— Ft. — Egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok részére: 60 búza­kg., vagy 120.— Ft. — Vállala­tok és közületek részére: 148.— forint. A kendervágás műszaknormá­ját a helyi viszonyok alapján kell megállapítani. II bajai állami gazdaság zetorosai a vetés meggyorsításáért A bajai állami gazdaságban 600 hold vetöszántást, 650 hold tavasziak alá való mélyszántást végeztek. A gazdaság az idén 2000 holdon végez trágyázást. 350 holdon a trágyázást már be­fejezték. 600 holdhoz pedig szarvasokban áll a kihordott trágya. A szántást váltott műszakok­ban végzik a traktorosok. Kreu­tzer János és váltótársa; Császár István, 24 óránként 14 normál­holdon végeznek a munkával. Kiss Károly, az állami gazda­ságok kiváló dolgozója Sztali­­nyecével napi 21 normálhold teljesítést ért cl. Vedelek József, Féth Antal, Török József, a gazdaság kiváló Zetorosai, versenyt kezdemé­nyeztek maguk között a vetés mielőbbi elvégzésére. Egy nap alatt 80 hold ősziárpa és 40 hold őszi takarmánykeverék vetésével végeztek. Átlagos teljesítésük ezzel elérte a napi 40 holdot. A hercegszántói íöldmüvesszövetkezet megkezdte a vásárlási előlegek kifizetését A Hercegszántó és Vidéke Körzeti Földművesszö vetkezet megkezdte a vásárlási és érté­kesítési könyvecskékbe bejegy­zett összegek utáni térítési elő­legek kifizetését. A földműves­szövetkezet a félévi tiszta nye­reségből 100 forint után több, mint 10 forintot térit a tagok­nak. A bejegyzett vásárlások és értékesítések után 53 tag 100 forintot, 280 pedig 5 forinttól 100 forintig részesül előlegben. A hercegszántói tagok nagy örömmel fogadták a jó hírt és többen kijelentették, hogy most már látják, valóban érdemes tagja lenni a földművesszövet­kezetnek. A Kecskemét városi békebizottság figyelmébe Az elmúlt hetipiaci napon igen nagy volt a sürgés-forgás, nemcsak az Állami Áruház egyes osztályain, hanem a kira­katok előtt is. Én is megálltam és a játékszereket nézegettem, s közben észrevettem, hogy pa­­rasztnénikék a békemozgalom eseményeiről beszélgettek. Be-Ön költségcsökkentés a tejiparban A Tejipari Egyesülés az elmúlt hónapban nagyaktíva értekezletet tartott, ahol megbeszél­ték pártunk III. kongresszusának az önköltség csökkentésére vonatkozó határozatát és az ezzel kapcsolatos lehetőségeket. A nagyaktíva döntésének megfelelően tar­totta meg az Egyesülés az irányítása alatt álló tejipari vállalatoknál azokat az értekezleteket, amelyeken pontosan meghatározták a második félévre vonatkozó önköltségcsökkentési feladato­kat. A megbeszéléseken meghatározták, hogy szeptember 1-től kezdve havonként milyen ösz­­szegeket — főként a begyűjtés, a fuvar és ve­gyes költségek, valamint az ipari tevékenységgel kapcsolatos költségek csökkentésével — lelte* megtakarítani. Az Egyesülés minden vállalata legalább 30 százalékos megtakarítást vállalt. A megtakarítá­sok összege ez óv végéig 100.000 forintot jóvá! meghaladó összeget eredményez majd. Iíolozsváry József . Bácsiüsisunmegyei Tejipari Egyesülj Gépállomási tanácsülés Szakmáron A szakmán gépállomás a napokban tartotta a nyári kampány befejezése után a rendes, szo­kásos gépállomási tanácsülést. A tanácsülés meg­tárgyalta az elmúlt időszak alatt végzett mun­kák eredményeit és hiányosságait. A termelő­­szövetkezetek vezetői megbírálták a gépállomást az elkövetett hibák miatt és elmondták, hogy milyen segítséget várnak a most következő őszi szántás, vetés idejében való elvégzése érdekében. A termelőszövetkezetek elnökei és párttitkárai, valamint a gépállomás vezetősége felmérték a feladatokat, amelyeket el kell végezni a jövőévi kenyerünk és a jövőévi több termés biztosítása érdekében. A gépállomási tanácsülésen a gépállomás vállalta, hogy a körzetében lévő termelőszövet­kezeteknél az őszi vetést 100 százalékban határ­idő előtt hálom nappal befejezi. A termelőszö­vetkezetek vezetői pedig ígéretet tettek arra, hogy az őszi betakarítási munkákat folyamatosan és időben végzik, hogy elősegítsék a traktoros­­brigádnak állandó munkáját. Valamennyi munka­képes családtagot bevonnak az őszi betakarítás sikere érdekében. szélgetés közben megjegyezték, hogy a városi békebizottság bi­zonyára nem tud arról, hogy 1952 óta milyen tárgyalások folytak az öt nagyhatalom kö­zött a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. Már nem is nézegettem a játékokat, ha­nem a beszélgető asszonyok fe­lé fordultam és mindjárt rájöt­tem a szóbeszéd lényegére. Az újságos bódé mellett van egy tábla, melyen »Városi békebi­zottság faliújságja« felírat ol­vasható. Egy elsárgult, időmarta kiadványon a népek bécsi kon­gresszusának felhívását láthat­juk, melyben első követelmény­ként szerepel, hogy Koreában haladéktalanul szüntessenek be minden hadműveletet. Mindenki tudja, hogy ez a koreai néphad­sereg katonáinak hősiessége és a népek harcának eredménye­ként már régen megvalósult. Ha a városi békebizottság nem tud hírt adni a kecskeméti bé­keharcosok munkájáról, vagy nincs szükségé a központon lévé táblára, akkor adja át az Állami Áruházi ak, vagy valamely vál­lalatnak, ahol gondoskodnak ar­ról, hogy a vasszerkezetet ne a rozsda marja és az üveges rész­ben pedig aktuális eseményekről jelenjenek meg cikkek. Kiás Balázsáé. Kecskemét

Next

/
Thumbnails
Contents