Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-10 / 214. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG EjsEm snm m EiM m Esm nm IX. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM ,4r« S(f fillér 1954 SZEPT 10. PÉNTEK Á gyarmattartók szerződése Szüret Varana bulgár község termelőszövetkezetében. Javítsák meg munkájukat helyi ipari vállalataink a lakosság szükségleteinek kielégítéséért Nyilvánosságra hozták a Ma­nilában összeült nyolc ország képviselőinek tárgyalásáról szóló szerződés szöveget, A szerződés nevében (BEA'tO) is rendkívül hasonlóságot árul el az atlanti paktum néven ismert (angol neve kezdőbetűinek rövidítésé alapján: NATO) agresszív kato­nai tömbhöz. A most nyilvános­ságra hozott szövege a szerző­désnek világosan mutatja, hogy nincs szó — legfeljebb csak a szerződés lényegét leplezni aka­ró szövegében — valamiféle vé­delmi célokról, hiszen a szerző­désben részvevő nyolc állam meg egyes imperialista lapok véleménye szerint is, elsősorban Lámadó célú egyesülésre köte­lezte magát. A newyorki Daily Mirror nevű reakciós lap nem is igyekszik takargatni a szer­ződés jelentőségét, nyiltan ki­mondja, hogy a délkelet-ázsiai tömb »-a vörös Kínával akar el­bánni és szövetséget szervez ez­zel az országgal szemben«. Az indiai lapok is így nyilatkoznak. Még a szerződés megkötése előtt hasonlóképpen értékelte a Free Press Journal a SEATO szerződéstervezetét, hogy »min­den hangzatos szólamától meg­fosztva nem egyéb, mint kato­nai szövetség a kommunista Kína ellen«. Az amerikai imperializmusnak ez az újabb lépése, nyilvánvaló­an jelenlegi formájában ellen­súlyozni igyekszik azokat a ku­darcokat, amelyek Európában érték az utóbbi időben. A szer­ződés megkötése régebben szó­­bakerült, de most miután Euró­pában a francia nemzetgyűlés elvetette a béketábor országai ellen irányuló »európai védelmi közösség« ratifikálásának gon­dolatát, egyszeriben sürgős szük­séggé vált a minél gyorsabb nyélbeütése. Az amerikai diplo­maták tőlük megszokott durva nyomást igyekeztek gyakorolni a manilai értekezleten részvevő államokra, hogy feltétlenül fo­gadják el a szerződés általuk ja­vasolt tervezetének szövegét. Ez azonban nem ment olyan egy­szerűen, mint ahogy azt Ame­rika előre elképzelte. A szerző­dés szövegének megfogalmazása körüli viták semmiképp sem ér­tékelhetők csupán nyelvtani ha­dakozásként, vagy éppen egyik­másik állam síkraszállásaként az irodalmilag is helyes stílus ér­dekében. Sokkal mélyebben fek­vő gyökerei vannak az ellenté­teknek. A vita részletei megmu­tatják, hogy érdekellentétekről is szó van. Távolról sem mond­ható el tehát, hogy a szerződés ellenére ne lennének a nyolc állam között vitás, a szerződés harmóniáját befolyásoló kérdé­sek. Ennek egyik jele az, hogy Amerika ragaszkodott a szerző­dés szövegében ahhoz a megfo­galmazáshoz, miszerint a szer­ződés célja a »kommunista ag­resszió« elleni védelem. A szer­ződést aláíró többi állam azon­ban a kommunista szó törlését javasolta és lám es as állás­pont győzött. Amerika pedig már most kijelentette, amikor még meg sem száradt a tinta az alá­írásokon, hogy ő továbbra is csak úgy értelmezi a szerződést, tehát csak abban az esetben vesz részt, ha »kommunista agresz­­szió« kerülhet szóba. Persze azt minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy a kommunista Kína, vagy akár a hatalmas Szovjetunió »agresz­­sziójárói« szó sincs, a szovjet népek következetes békepoliti­kát, a nemzetek közötti békés együttműködést hirdetnek és eszerint cselekednek a nemzet­közi békepolitikában. Az ameri­kai gondolkodás szerint ez a megfogalmazás inkább amerikai agressziót jelent a békés építés útját járó országok ellen. Egyik jelentős bizonyítéka a szerződés támadó jellegének az is, hogy teljesen leplezetlenül igyekszik a vietnami háborúban szerződéssel kötelezett három ország: Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa vezetőit arra kényszerí­teni, hogy szegjék meg a szer­ződést, amely szerint semmiféle agresszív célú katonai tömbben nem vehetnek részt. Ez a szer­ződésben olyanféleképpen nyert megfogalmazást, hogy a SEATO »szerződés védelme alatt áll« ez a három ország. Tehát a szerző­désnek, ha nem is tagjai — de bármikor részvevői lehetnek —, talán még akaratuk ellenére is — ennek a három országnak a képviselői. A franciák előtt még élénken élnek a vietnami háború utolsó fejezetét jelentő dien-bien-phui katasztrófa rémképei. Az ázsiai népek nem nézik többé tétlenül az imperialista államok kegyet­len gyarmatosító módszereit. — Nem tudnak többé a gyarmato­sító államok, a »civilizáció fák­lyavivőinek« általuk elképzelt maszkjában tetszelegni az el­nyomott és kizsákmányolt »szí­­nesbőrűek« milliói előtt. Erre vall az a körülmény is, hogy az egyik leghatalmasabb ázsiai or­szág, India nem volt hajlandó résztvenni a manilai tárgyaláso­kon. A szerződés megkötése után Japán képviselői kijelentet­ték, hogy semrhi módon nem hajlandók csatlakozni a délkelet­ázsiai tömbhöz, hiszen nekik nem lehet érdekük háborúba keveredni a hatalmas Kínai Népköztársasággal. Az agresszív tömb eszméje népszerűtlen Ázsia népei előtt. Az ázsiai népek a háború kirob­bantásának. politikájával szem­beállítják a tartós béke és az igazi kollektív biztonság politi­káját. Egyre inkább közismertté vállnak a népek közötti kölcsö­nös jóviszony alapelvei: »egy­más területi épségének és szu­­verénitásának kölcsönös tiszte­­letbentartása, kölcsönös meg­­nemtámadás, kölcsönös be nem avatkozás egymás belügyeibe, egyenlőség, kölcsönös előnyök és békés együttműködés.« —• Ez a tartós béke biztosításának útja. Még élénken emlékezetünkben van néhány szám, megjegyzés, mely a helyi ipar olcsóbb ter­melésének hiányosságaira hívta fel a figyelmet. S ezért nem mindegy, hogy a termelő munka helyes megszervezése hogyan alakul a vállalatokon belül. Ez sokoldalú tevékenységet és lel­kes versenyzést követel, mely­nek célja: a szolgáltatások idő­beni, gyors elvégzése, új köz­szükségleti cikkek gyártása, me­zőgazdasági gépek előállítása, a megye gazdasági arculatának megfelelően. A Tiszakécskei Permetező­gépgyárban nemcsak helyi, hanem az orszá­gos szükségletre is dolgoznak. Augusztusban is négyféle per­metezőgép készült. Ezek között válogathatnak a szőlősgazdák. Az üzem dolgozói ismerve a me­zőgazdasági határozat fontossá­gát, terven felül több gépet ké­szítettek el. A »Hidronett« név­vel ellátott permetezőgépből ter­ven felül 658 darabot, a »Bate­­ria« nevű készülékből 64-gyel többet készítettek el. A HT. 1-es töltőkészülékből is 50 da­rabbal több került a vásárlók­hoz, mint amennyi a tervben szerepelt. Számos más mezőgazdasági kisgép készült el még az üzem­ben. Az »Orkán« nevezetű poro­zó gyártási tervét 103%-ra telje­sítették. Készítettek még hosz­­szabbító facsövet permetezőgé­pekhez és többszáz itatóvályút állami gazdaságaink, termelőszö­vetkezeteink részére. A jó munkaszervezés és a dolgozók együttes munkája biz­tosította az augusztus havi 189 százalékos tervteljesítést, 139 százalékos munkáslétszám fel­­használásával. A Kecskeméti Finom­mechanikai Vállalat 60.000 forint értékben végzett a dolgozók számára javítási munkálatokat. Több rádió, óra, kerékpár került ki jól megja­vítva a dolgozókhoz. Különös­képpen nagy feladata volt a la­katosrészlegnek. Az üzem dolgozóinak jórésze elérte a sztahanovista szintet Ez visszatükröződik abban is, nogy augusztusban a tervteljesí­­tés 131 százalékos volt. Emelletl még munkaerőt is megtakarítot­tak. A Bajai Vasipari- és Mechanikai Vállalat a kereskedelem gyakori sür­getésére nagyobb létszámmal dolgozott az engedélyezettnél. Ugyanis ez az üzem is permete­zőgépet gyárt a szőlősgazdák számára. A 148 százalékos*mun­­káslétszám mellett augusztus­ban 166 százalék volt a havi tervteljesítés. A bevezetett új technológiai műveletek, újítások meggyorsították a munka végzé­sét. Ezenkívül még tolósúlyos mérlegből 30 darabot adtak át a kereskedelemnek további ér­­tőkésítésre, A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat jórészt közületi munkák elkészí­tésével foglalkozott augusztus hónapban. A tervbevett gyer­mekágyak gyártását nagyobb ütemben még nem kezdték meg. Ezt pótolniok kell a harmadik negyedév végéig. Növekedett a dolgozók számá­ra végzett javítási munka meny­­nyisége is. Főleg a bádogos- és villanyszerelőrészleg munkája dicsérendő. A vállalatnak a kö­vetkezőkben még többet kell foglalkozni a helyi igények fel­kutatásával, kielégítésével, mert csak így lesz valóban méltó a dolgozók, bizalmára. Az Alsódunai Nádgazda­sági Vállalat dolgozói augusztusban csak 61 százalékra teljesítették havi ter­vüket. Ennek oka az, hogy gyé­kényterületük nagyrészén még víz volt, s így lehetetlenné tette az ottlévő gyékény felhasználá­sát. A már meglévő anyagokból azonban nádpallót, stukaturná­­dat, tetőfedőnádat és exportná­dat készítettek. Az adósság elég nagy. Ennek törlesztéséhez minden dolgozó­nak hozzá kell járulni több és jobb munkával, mert ezt kíván­ja a vállalat becsülete, s a nép­gazdaság érdeke. A Bajai Mészégető Vállalat is elmaradt a terv teljesítésé­ben. Csak 84 százalékot értek el. Ez egyrészt abból adódik, hogy másfél hétig kiesett a termelés­ből egynéhány kemence azért, mert a vállalat a kiutalt szén­mennyiséget nem kapta meg. Gyakran hallunk jogos pana­szokat az asszonyoktól, hogy nem tudják csinosítani lakásu­kat, mert nem kapnak meszet. Ennek a hiánynak a megszünte­tésére a vállalatvezetőség saját erejéből egy újabb kemencét építtetett, melynek termelése közvetlenül a dolgozók helyi szükségletét elégíti majd ki. Megyénk termelőszövetkezetei egy év munkája után .ismét a ■cárszárnadások előtt állnak. Az eredmények máris azt mutatják, hogy termelőszövetkezeteink többségében, ahol a tagok egész éven át szorgalmasan és fárad­hatatlanul dolgoztak, szépen jut osztalékra is. Sok olyan termelő­­szövetkezetünk van, amely ed­dig csupán készpénzből 10 fo­rint körül osztott. Az izsáki Pe­tőfi tagjai 9.60, a bácsalmási Lenin tagjai 10.30, a solti Petőfi tagjai pedig már 15 forint kész­pénzrészesedést kaptak eddig munkaegységeik után, nem be­szélve a terményekről. A fejlődést a a. termelőssövet-1 A vállalat dolgozói pedig ké­rik bányásztársaikat, hogy ter­melésük fokozásával tegyék le­hetővé, hogy a szükséges szén minél előbb és minél jobb mi­nőségben rendelkezésükre áll­jon. Soktizczer téglával tvtlÚs a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés alá tartozó tíz tégla­gyár. Augusztusban is csak 73 százalékra teljesítették tervüket, Az égetett téglánál csak 84 szá­zalékot, a nyers tégla készítés­nél 67 százalékot értek el. — Ugyancsak lemaradtak a szem­cséstrágya gyártásában is. Kü­lönféle indokokkal próbálják a vezetés hiányosságait elleplezni, Az eddigi tapasztalat azt mutat­ja, hogy az egyesülés vezetősége igen nagy előszeretettel igyek­szik az egyes gátló körülménye­ket úgy feltüntetni, mintha azok legyőzhetetlenek volnának. A téglagyártásnál mutatkozó lemaradás gátolja építkezési ter­veink maradéktalan végrehajtá­sát. Ezért szükséges, hogy az egyesülés vezetősége helyesebb munkaszervezéssel, jobb irányi« tással biztosítsa a lemaradás pótlásán túl a terv naponkénti teljesítését. A Kalocsai Cementipari Vállalat 114 százalékos terv teljesítéssel zárta az augusztus hónapot. A terven felül gyártott betoncső, kútgyűrű, járdalap és vályú a TÜZÉP vállalatokon keresztül elégíti ki dolgozó parasztságunk ilyenirányú szükségleteit. A szolgáltató vállalatok közül jobb eredményt ért el a Bajai Patyolat Vállalat, mert havi ter­vet 114 százalékra teljesítette. A lakosságnak 16.090 forint érték­ben végeztek munkát. A Kecs­keméti Patyolat csak 108 száza­lékot ért el augusztusban. Mo­sást azért nem tud vállalni, mert bár a mosógép hosszú huza-vona után elkészült, a városi tanács illetékes osztálya azonban nem ad helyiséget a mosoda műkö­déséhez. kezetben való boldogulási lehe­tőséget már a kívülálló dolgozó parasztok közül is sokan észre­vették, Egyre több jelentkező van termelőszövetkezeteinkbe,r Az ehnúlt héten megyénk terü­letén újabb 46 család lépett 67 taggal, 46 hold földdel a nagy­üzemi gazdálkodás útjára. A1- kalocsi járásban 12, a kiskőrösi: járásban 11, Mélykúton pedig 7 új termelőszövetkezeti taggal erősödtek csoportjaink. Több helyen, így Érsekcsaná-* don, a bácsalmási járásban és a kiskőrösi járásban előkészítő bi-; zottságok alakultak — mintegy;’ 27 taggal — új termelőszövetke« zetek megalakítására, As elmúlt héten ihjabb (»7 taggal erősödtek (ermelössövetkeséiéink

Next

/
Thumbnails
Contents