Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-09 / 213. szám

,,Nem cserélnék községünk egyetlen középparasztjával sem"

Egy esztendő a kisszállást Petőfi tsz-hen

A TERMELŐSZÖVETKEZETRŐL nagyon sokan úgy beszélnek, hogy »ott nem lehet megélni.« Én és a kisszállási Petőfi termelőszövetkezet tagjai erről másként győződtünk meg.

ÉN 1953 FEBRUÁRJÁBAN

léptem be termelőszövetkezetünkbe családommal. Egy anyakocán kívül nem volt semmink. Nagyon nehéz volt a megindulás. De aztán, hogy az aratásig, cséplésig eljutottunk, már könynyebb lett. Feleségemmel dolgoztam, meg egy fiammal, aki ugyan csak az aratásban vett részt, mert nem volt idehaza, •Járandóságunk már a múlt évben 25 mázsa kenyérgabona és 560 kiló árpa volt. Ezenkívül kaptunk 77 kiló cukrot, 14 mázsa 40 kiló kukoricát, 12 mázsa burgonyát és 7 forint 6 fillér készpénzt munkaegységenként. Az 1200 öl háztáji földön is termett 15 mázsa kukorica, 12 máfcsa burgonya és a konyhát ellátó kertinövény féleség. így már szép hízót is tudtunk öini.

SOKKAL ELŐNYÖSEBB helyzetben kezdtük meg tehát az új gazdasági évet. Bár a kezdet elég rossznak ígérkezett, mégis a helyesen szervezett munkákkal elértük, hogy jövedelmünk nemhogy alacsonyabb, de jobb lett a múlt évinél. Egy munkaegységre 4.90 kiló kenyér- és takarmánygabona jutott. A családban megszerzett 841 munkaegységünkre 41 mázsa 17 kiló gabonát kaptunk. Kilencen vagyunk a családban, ebből hárman munkaképesek. A termelőszövetkezetben leginkább csak

ketten dolgozunk a feleségemmel, mert a legidősebb fiam a gépállomáson traktorvezető és csak alkalomadtán dolgozik nálunk is munkaegységre.

AZ IDÉN EGY HOLD háztáji területet kaptunk, amin körülbelül 15 mázsa kukorica, 20 mázsa burgonya, 80 kiló bab és egyéb terményféleség szaporítja a jövedelmet. Még a múlt évi árpából és kukoricából hizlaltam a nyáron egy disznót, amelyért 2700 forintot kaptam. Hízónak való süldőt is adtam el. Van egy szép anyakocám is és két darab befogott hízóm, egyenként 150 kilósak már. Még ezeket is a tavalyi termésből etetem s ha valami baj nem éri őket, legalább 250 kilósra kihizlalom darabonként. Ezeken kívül már a jövőévi hízóknak való két süldő is meg van. Szép üszőm a napokban borjadzik le és biztosítja a tejet a családnak. Erre az üszőre 1500 forint hitelt kaptam az államtól, de ma már testvérek között is megér 4000 forintot.

EZUTÁN KAPJUK még a

burgonyát, ami jóval több lesz a tavalyinál, a cukrot, a kukoricát s a különféle takarmányokat. 4 forint 15 fillér készpénzelőleget is kaptunk már ebben az évben munkaegységenként s több olyan apró dolgot, amit hirtelen nem is tudok felsorolni.

VANNAK a szövetkezetben olyanok, akik még nálam is többet kaptak! Például Dóczi Antal körülbelül 45 mázsa gabonát, a Deák-család 50 mázsát, Börcsök Imre, aki ugyancsak nagy családdal rendelkezik, de még nem munkaképesek — sem panaszkodhatik: hogyan tartja el kilencedmagát. Csak ketten dolgoznak feleségével (van egy idős anyja is, aki már nincs munkára kötelezve, de arpit bír, igyekszik megcsinálni) és mégis 40 mázsán felül kaptak gabonát. Ágoston Pál, aki igaz, negyedmagával dolgozik, szintén több, mint 50 mázsa gabonát vitt haza.

ÍGY azok a kívülállók,

akik ezideig egyénileg gazdálkodtak s egyrészük azt várta: mikor bomlik fel a termelőszövetkezet, most bizony kicsit irigykedve nézték, hogy egy-egy tsz-család egész vontató gabonát szállít haza, sőt a vontatóra soknak fel sem fért a járandósága, egy-két lovaskocsi is beállt az udvarára. így aztán nemcsak kenyér és kenyér mellé való van, de ruházatra is jut bőven.

NEKÜNK, akik a munkából becsületesen kivettük a részünket családunkkal, lesz annyi jövedelmünk, hogy nem cserélnénk Kisszálláson egyetlen középparaszt tiszta jövedelmével sem, pedig általában elég jól álló középparasztok vannak községünkben! így bizonyosodik be: helyes volt, amit pártunk és Rákosi elvtárs ajánlott a dolgozó parasztságnak népünk és országunk felemelkedése érdekében.

Kispál József,

üzemi párttitkár.

A bácsalmási járás vezet az állat és állati termékek begyűjtésében

A gabonabegyüjtést megyénk legtöbb községe sikerrel megoldotta. Dolgozó parasztságunk többsége közvetlen a cséplőgéptől példamutatóan teljesítette gabonabeadását. Az elkövetkezendő időben a kapásak beadása mellett nagy gondot kell fordítani az állat és állati termék beadási kötelezettségének teljesítésére. Megyénkben a vágómarhabeadás teljesítése áll a leggyengébben, holott a termelők a tervfelbontás idején önként vállalták a társulást. Minden községben van elegendő kiselejtezett marha, mégis a társulás vontatottan halad.

A megye minden községében, főleg az elmaradt kiskőrösi, kecskeméti és kunszentmiklósi járásban kell jobban megkövetelni minden termelőtől az

esedékes kötelezettségének tel« jesítését. Az Adatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei és községi megbízottai sokkal hatékonyabban szorgalmazzák a sertés- és vágómarhabegyüjtés teljesítését, hogy minél előbb felszámoljuk megyénk elmaradását.

A megyei begyűjtési hivatal' legutóbbi értékelése szerint a járások állat- és állati termékbegyűjtési rangsora a következőképpen alakult;

1. Bácsalmási

2. Bajai

3. Dunavecsei

4. Kiskunfélegyházi 455.5

5. Kalocsai 425.3

6. Kiskunhalasi 410.3

7. Kiskőrösi 373.3

8. Kecskeméti 358.7

9. Kunszentmiklósi 352.5

629.3 pont 529.0 » . 456.7 »- 1 SWW»

„Adót régen is fizettünk, de nem a mi javunkra szolgált...“

HAT HOLDAS dolgozó paraszt vagyok. Mindig becsületesén teljesítettem állampolgári kötelességemet. Baromfiból, tojásból már ezévben is többet adtam be az elŐírottnál s júliusig az adóba is befizettem 1600 forintot. Szokásom, hogy adómat minden évben előre kifizetem. Adót fizetni mindig kellett. Fizettem az elmúlt rendszerben is. De azt a pénzt nem a dolgozók javára fordították. A nagy urak szórakozását szolgálta, mi pedig nem láttunk belőle semmit.

MOST TUDOM, mire használják fel azt a pénzt, amit mi adóba befizetünk. Községemben: Tataházán új óvoda, patika, szövetkezeti bolt, kultúrház

létesült. A tanács megjavittatta a község összes járdáit és még bekötőút is épült. Jövőre mélyfúratú kutat is kapunk. Egyszóval: községünkben a felszabadulás után sokkal több minden épült, mint a Horthy-rendszerben 25 év alatt. Mindez bizonyítja, hogy a mi befizetett adóforintjaink sokszorosan visszalérülnek.

EZT LÁTVA elhatároztam, hogy a még hátralévő adómat augusztus 20-ig befizetem. Mint népnevelő pedig azon leszek: példámat még sokan kövessék, hogy a pontos adófizetés után községünk még sok mindenben részesüljön és a legjobb adófizető községek közé tartozzék.

ÍGÉRETEMET teljesítettem: erre az évre utolsó fillérig rendeztem adómat. Most azonban újabb vállalást teszek. A Népújságban olvastam, hogy a kunbajai Béke termelőszövetkezet tagjai versenyre hívták járásunk szövetkezeteit. Vállalták, hogy a betakarításokat október 10-ig, az őszi vetéseket pedig 15-ig befejezik. Én mint egyéni gazda is elfogadom ezt a felhívást s a járás minden egyénileg dolgozó parasztját csatlakozásra szólítom. Köszöntsük járásunk felszabadulásának tizedik évfordulóját: október 19-ét letgkarított és új vetést hordozó földekkel!

Sütő János dolgozó paraszt,

Tataháza, Rákóczi-utca 22.

A kisipari termelőszövetkezetek fokozódó tnértékben elégítik ki a lakosság igényeit

A kormányprogramul elhangzása óta megindult a közszükségleti cikkek fokozottabb gyártása. Különféle intézkedések megkönnyítik a falu lakosságának az áruellátását. A kisipari termelőszövetkezetek a jövőben nemcsak a javítások terén tesznek nélkülözhetetlen szolgálatot a lakosságnak, hanem különböző árucikkek készítésével is. Kisipari termelőszövetkezeteink arccal még jobban a lakosság felé fordulnak. A Kecskeméti Asztalos ktsz erre a negyedévre a kereskedelem részére 67 hálót készít. A jövő negyedben 87-et. Közvetlenül a lakosság rendelt 34 konyhaberendezést és 32 festett hálószobát. A Kecskeméti Ruházati ktsz eddig 1,200.000 forint értékű árut készített a nagykereskedelmi vállalat számára. Ezt a keretet ebben a negyedévben már 2 millió forintra emelte fel. Terven felül készít a földművesszövetkezeteknek és az állami áruháznak is. Ha megoldódna helyiségproblémáia, még félmillió forinttal fokozhatná teljesítőképességét. A Bajai Vas- és Fémipari ktsz terven felül készít 50 gyermekkocsit. Ebben a hónapban behozzák elmaradásukat. A Kecskeméti Mezőgazdasági ktsz. metszőollókészítő-brigádját három fővel kiegészíti, úgyhogy a jövőben tíz dolgozó nem 6000, mint eddig, hanem 8000 metizőollót gyárt. Habár kislétszámmal dolgozik a csávolyi,' tiszakécskei, kerekegyház! ktsz, mégis a kereskedelemmel is kötöttek megállapodásokat. Hasonlóképp a Kiskunmajsai Ruházati ktsz s, amely eddig főlég. csak közületnek szállított. A Kiskunhalasi Ruházati ktsz is előszeretettel a íözületek részére dolgozott. Ezentúl ez a ktsz is a lakosság igényeit íátja el közvetlenül. Megyénk tisipari termelőszövetkezetei ebben, a negyedévben 10 millió forinttal termelnek többet a lakosság számára.

De vannak még zavaró körülmények, melyek gátolják a ktsz-ek munkáját. A földművesszövetkezetek újabban kisegítő üzemeket állíthatlak fel. Több helyen már létesítettek ilyen üzemet, de a dolgozókat a ktsz-ekből toborozták. Ez helytelen. Ezeknél a kisegítő üzemeknél továbbá még nincs kielégítően megszervezve a minőségi ellenőrzés. A bérek sincsenek egybehangolva a ktsz-ek béreivel. Míg például a kisipari termelőszövetkezetben egy hosszúujjú férfi sporting készítéséhez adnak 94 percet és fizetnek 5.38 forintot, addig a szövetkezeteknél 127 percet állapítottak meg és adnak 8 forintot.

Nem mindenütt zökkenőmentesen veszik át a ktsz-ek gyártmányait. Sokat panaszkodnak a parasztszekereket gyártó ktsz-ek, mert a MÉSZÖV készítményeiknek csak kis hányadát hajlandó átvenni. Évente 400 kocsit gyártanak, a MÉSZÖV pedig csak 100-at vásárol meg. Kalocsán, Kiskunfélegyházán és Jánoshalmán kész parasztszekerek várják már a vevőt. Országoshírű volt megyénk kötélgyártó kisipara. Jelenleg az a helyzet, hogy a 20 kötélgyártó teljesítőképessége nincs kihasználva, a piacon viszont igen komoly a kötéligény. Ennek ellenére nem megyénkben adták el a köteleket, hanem Csongrád megyében és a Dunántúlon.

Kisipari termelőszövetkezeteink munkáját legjobban hátráltatja az, hogy megyénkben még nincs felmérve a lakosság igénye. Ezért a kereskedelem lökésszerűen adja megrendeléseit, ami a ktsz-ek munkáját erősen zavarna.

Nem szabad elvetni a megszorult, alacsony hektólitersúiyú kenyér» és takarmánygabona vetőmagot

Az idén a kalászosak, főként az őszibúza magvai sokhelyütt megszorultak. Az ilyen kenyér- és takarmánygabonamag vetésre nem alkalmas. A földművelésügyi miniszter és a begyűjtési miniszter szabályozta a vetőmagcserét, hogy biztosítsa a termelőknek az idei, őszi vetéseikhez szükséges vetőmagot.

Azokon a területeken, ahol a szokványvetőmagot minőségi vetőmagra cserélik ki, a vetőmagszükségletet lehetőleg nemesített vetőmagból csere útján kell kielégíteni. Az ezen kívüleső területeken a megfelelő minőségű és mennyiségű szokványvetőmagról a termelők elsősorban a saját készletükből gondoskodjanak. Ezenkívül meg kell szervezni a termelők egymás közötti cseréjét.

Ott, ahol a helyi készletekben nincs elég szokvámyvetőmag, a minpségi vetőmagcsere alá nem eső területeken a begyűjtési minisztérium — cseretermény ellenében — szokvány őszibúza-, rozs- és ősziárpavetőmagot ad. Az igénylést — mellékelve a községi tanács igazolását — a helyi terménybegyüjtőnél ősziárpára szeptember 10-ig, rozsra szeptember 15-ig, őszibúzára szeptember 30-ig kell bejelenteni. A szokványvetőmagért az átvételikor azonos fajú terményt kell cserébe adni. Ha a vetőmag az igénylés helyétől 10 kilométernél nagyobb távolságra van, a szállításról a Terményforgalmi Vállalat gondoskodik. A szokványvetőmagért a termelő mázsánként 6.— forint kiosztási költséget fizet a begyűjtő szervnek. (MTI)

A bete^látogatók tapasztalatai

Sokszor halljuk: az ujjunk sem egyforma, nem kívánhatjuk hát, hogy az emberek egyt'orríiák legyenek. Némelyik haragos, de igazmondó, becsületes, a másik határozott, szereti munkáját, de van olyan is, aki marok rovására könnyen akar érni.

7 óth elvtársnő, a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár TT-felelőse így kezdi a beszélgetést: Nagyin sok rendes között akad férges is. Hogy szavait igazolja, egy hatalmas papircsomót vesz elő, melynek minden lapján legfelül ez áll: »Beteglátogatási jelentés.« Alatta a beteglátogató aktívák jegyzik be észrevételeiket. Tizenkét aktíva Galamb Józsefné irányításával munka után meglátogatja beteg dolgozótársait. Beszélgetnek, s ahol kell, segítenek is. A betegek között bizony van, aki fizikai munkát, vagy más egyebet végez betegállománya ideje alatt. Rigó Istvánnét pi. többször hiába keresték fel, nem volt odahaza. Úgy hírlik, hogy valahol, a város egyik részében cukorkát árul.

Gyakori az olyan jelenség, hogy amikor értesítik a beteget, hogy három nap múlva felülvizsgálaton jelenjen meg, az értesítést követő napon kiíratja magát betegállományból.

— Hát akkor úgy néz ki, hogy a beteglátogató feladata, hogy elcsípje azt, aki a táppénz ideje alatt kapál, vagy más munkát végez?

— Az elvtárs tévéd. Nemcsak az a feladata — pattog a harcias válasz. — Ez a baj, hogy még sokan, így vélekednek.

Tóth elvtársnő íróasztalfiókjából elővesz egy könyvet, az íváskötegből kivesz egy lapot, olvassa: Bognár Lászloné 25) forint segélyt kapott, javasolta: Zöldi Ferencné beteglátogató,—

Később, a beszélgetés közben sók szépet hallottunk Zöldinérol. Gyakori, hogy egy héten 10 beteg dolgozót is meglátogat. Mindenütt szeretik, mert kedves és segítőkész.

Hasonlóan Galamb Józsefné beteglátogatási felelős is szorgalmas munkát végez, ö keresi fel a kórházban fékvő dolgozótársait. A férfiak nem felejtik el, hogy mindig a legkedvesebb cigarettájukkal ajándékozta

meg őket, a nők pedig a jó süteményéket, amit Galambod munka után hozott be nekik, a vállalat és a többi dolgozók jókívánságainak tolmácsolása

közben. A betegek érezték; az üzem nem feledkezik meg róluk.

— Hát akkor mégis miért van naponta átlag 34 beteg?

— Ezek legtöbbje állandó beteg — magyarázza Tóthné — legtöbbje olyan, aki nem dolgozhat. De volt olyan is, aki táppénzes idejében más fizikai munkát végzett. Velem történt meg. Éppen akkor jött be a földjéről, még homokos volt a keze, amikor találkoztam vele. Természetesen másnap letiltottuk táppénzét, mert az ilyen embernek ez nem jogos.

— Hát bizony ez nagy fel« adat. Alapos, figyelmes munkát követel és ebben a munkában még 'kik segítenek az aktíváknak?

— Az öntudatosabb dolgozók, akik észrevételeiket, tapasztalataikat szívesen tudomására hozzák az aktíváknak. De vannak olyanok is, akik durva szavakkal illetik, gúnyos, ' sértő megjegyzéseikkel próbálják gátolni az aktivistákat munkájukban. Pedig jobb lenne, ha ők is segítenének, mert az' mindenki ügye, hogy ebben a társadalomban ne élősködhessen egyik ember a másikon,