Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-30 / 231. szám

Fiatalok tanuljatok a DISZ Petőfi Politikai Iskolán tatokkal azt a felismerést, hogy a mi harcunk, melyet a szocia­lizmus építéséért vívunk, szerves része és folytatása népünk év­százados küzdelmeinek. j^ÉLJA nem az, hogy össze­ír 1'üggő ismereteket adjon a magyar történelemben, hanem az, hogy fiataljainkkal megis­mertessük népünk legszebb ha­ladó hagyományait, fejlesszük az ifjúság történelemszemléletét, hogy fiataljaink szívükbe véssék nemzeti történelmünk napjai­nak lelkesítő példáját. Minderre a Petőfi iskola I. és II. éves tan­anyaga lehetőséget ad. Az első évfolyam, amelyen ál­talában azok vesznek részt, akik életükben először fognak szer­vezett tanuláshoz, sokat tanul­hatnak a magyar történelem legnagyszerűbb fejezeteiről, ese­ményeiről. Megismerkedhetnek dolgozó népünk évszázados sza­badságharcával, történelmünk kiemelkedő alakjaival: Hunyadi és Dózsa, Rákóczi és Kossuth, Frankel Leóval és a kommu­nista mozgatom nevelte hősök harcával. ANULMÁNYOZNI fogják hazánk felszabadulásának eseményeit, pártunk küzdelmeit a nép jólétéért, stb. Mindenek­előtt az iskola névadójának, Petőfinek hősi életét is megis­merik. A második évfolyamon olyan fiatalok vesznek részt, akik párt- vagy DISZ-oktatásban ré­szesültek már, a szocialista épí­tőmunka egyes kérdéseivel, a DISZ feladataival és szervezeti alapelveivel fognak megismer­kedni. Amellett, hogy választ ad a fiatalokat érdeklő, olyan pro­­blém-kra, mint a hazaszeretet, a munka hősiessége, a művelt­ség és barátság, az e vtársias­­ság és a szerelem kérdésére. Az új oktatási rendszer és tananyaga minden lehetőséget megad, hogy megyénkben a fia­talok ezrei a DISZ Petőfi Poli­tikai Iskola felé forduljanak. — Bizottságaink és alapszervezete­ink jó munkájától függ ennek megvalósítása. EGFONTOSABB feladat, hogy fiataljaink ismerjék az új oktatási rendszert és tan­anyagát. Bizottságaink és alap­szervezeteink előadásokkal, cso­portos beszélgetésekkel egy-egy könyvankét, vagy felolvasó-est megszervezésével kerüljenek kö­zelebb a fiatalok ezreihez és ad­janak választ kérdéseikre, vala­mint tisztázzák helyesen a Pe­tőfi iskola jellegét és céliát. — Ezzel meggyorsítjuk a fiatalok jelentkezését a politikai isko­lára. Bizottságaink és alapszerveze­­teink előtt sokoldalú feladatok álmák. A Petőfi Politikai Is­kola jó előkészítése a legfonto­sabb feladatok elvégzése között kell, hogy helyet kapjon, mert további jó munkánk hajtóereje a fiatalok állandó nevelése. Mándity József. .1 csehszlovák kormány jegyzéke ÁRTUNK III. kongresz­­szusa ráirányította a párt, az állam és az egész tár­sadalom figyelmét arra, hogy tökéletesíteni kell az ifjúság körében végzett szocialista szel­lemű nevelőmunkát. A kongresz­­szus megállapította, hogy az életszínvonal állandó emelése, a mezőgazdaság erőteljesebb fej­lesztése, nagymértékben függ ■ z ifjúság legszélesebb tömegeinek aktív részvételétől. E célkitűzé­sek megvalósításában nagy sze­repe van az ifjúságnak, hiszen hazaszeretete, lelkes, lendületes munkája és forradalmi energiá­ja egyike a legfontosabb társa­dalomformáló erőknek. A DISZ feladata az ifjúságot nevelni és mozgósítani a nagy célkitűzések megvalósítására, a nevelés fontos területe a DISZ- oktatás. Elmúlt 1—2 évben a DISZ-ok­­tatás nem tudta betölteni fel­adatát. Nem fűződtek hozzá szép élmények, nem tudtuk elég­gé mozgósítani megyénk fiatal­jait a párt ügyéért folytatott i-ardban, nem tudtuk megfele­lően alakítani megyénk fiatal­jainak erkölcsi nézeteit, nem tudtuk széles körben kifejlesz­teni hazafias érzéseiket, a szo­cializmus győzelmében vetett hitüket. Propagandamunkánk hibái az oktatási rendszerben, annak tan­anyagában gyökereztek. DISZ PETŐFI Politikai Iskola megteremtésével a marxizmus-lenmizmus oktatásá­nak olyan formáját teremtik meg, mely számol ifjúságunk sajátos fejlődésével, politikai érettségének színvonalával, élet­­tapasztalataival, érdeklődésevei. DISZ-szervezeteink legfonto­sabb feladata megyénkben jól előkészíteni a Petőfi Politikai Is­kolát Meg kell magyarázni minden fiatalnak, hogy a DISZ Petőfi Politikai Iskola lényege tovább­ra is a marxizmus-leninizmus eszméinek a párt előtt álló po­litikai és gazdasági feladatoknak magyarázása, a III. pártkon­gresszus határozatainak megis­mertetése. A Petőfi Politikai Iskola fel­adata, megismertetni fiatal­jainkkal dolgozó népünk több­­évszázados szabadságharcát, fel­eleveníteni történelmünk dicső napjait, a harcok és békés idők hőseit. Feladata nemzeti múl­túnk alapján tudatosítani a fia­PRÁGA (TASZSZ) A cseh­szlovák külügyminisztérium a csehszlovák kormány megbízá­sából szeptember 28-án jegyzé­ket juttatott el a prágai fran­cia nagykövetséghez, amelyben felhívja a figyelmet a német militarizmus és revansizmus új­jászületésének veszélyére és fel­hívja Franciaországot és a többi Németországgal határos európai országot, amely áldozatul esett a hitlerista agressziónak, tegye meg a szükséges lépéseket a német kérdés békés megoldásá­ra és az európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremté­sére. A csehszlovák kormány egy­úttal kijelenti, hogy az európai országok közötti békés politikai, gazdasági és kulturális kapcso­latoknak társadalmi rendszerük­től függetlenül történő megerő­sítését fontos hozzájárulásnak tartja a békéhez és Európa biz­tonságához és fontos lépésnek a német kérdés megoldása felé. Hasonló jegyzéket nyújtottak át Nagy-Britannia, Jugoszlávia, Belgium, Hollandia, Norvégia és Dánia diplomáciai képviselőjé­nek. (MTI) Elutazott Pekingije a Szovjetunió kormányküldöttsége MOSZKVA. (TASZSZ) A Kínai Népköztársaság fennállá­sának 5. évfordulója alkalmá­ból repülőgépen Moszkvából Pekingbe utazott a Szov­jetunió kormányküldöttsége. A küldöttség vezetője N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja. (MTI) Kossorűsííss ünnepségeit a néphadsereg napján A néphadsereg napja alkalmá­ból szerdán délelőtt a magyar néphadsereg, a belügyminisz­térium, a Magyar Szabadsághar­cos Szövetség és a Dolgozó Ifjú­ság Szövetségének képviselői megkoszorúzták a felszabadító szovjet hősök Gellért-hegyi emlékművét, valamint az Bj48 —49-es szabadságharc nagy ve­zetői : Petőfi Sándor, Kossuth La­jos és Bem József szobrát. A Gellérthegyi Szabadság­szobornál díszszázad sorako­zott fel. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után első­nek Székely Béla vezérőrnagy, a magyar néphadsereg ve­zérkari főnöke helyezett el a néphadsereg nevében koszorút az emlékmű talapzatára. A belügyminisztérium nevében Valencsák János vezérőrnagy, a Magyar Szabadságharcos Szövet­ség nevében Józsa Gyula őrnagy, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége nevében Szakali József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára koszorúzott. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért vé­get. Pákozdon a néphadsereg nap­ján a dicsőséges Pákozd-Sukorói csata 106. évfordulóján ünnep­séget tartottak. Ä hősi emlékműnél díszszázad sorakozott fel, majd a honvéd­­zenekar eljátszotta a Himnuszt; Kun János ezredes 48-as induló hangjai mellett helyez­te el az emlékmű talapzatán a magyar néphadsereg koszorútját. A koszorú vörös szalagjára arany betűkkel a»következőket írták: »Szabadságharcos elődeink példáját követjük!« (MTI) A Kínai Országos Népi Gyűlés első ülésszaka végétért PEKING (Uj-Kína) Az első or­szágos népi gyűlés első üléssza­ka a napirend 4. és egvben utol­só pontjával befejezte munká­ját. Az ülésen Mao Ce-tung el­nökölt. Az ülés egyhangúlag elfogad­ta Csou En-Iaj miniszterelnök előterjesztett javaslatát az ál­lamtanács összetételéről. Jóváhagyta az ülés az állam­tanács minisztereinek és bizott­sági elnökeinek kinevezését. Elfogadták Hszi Csung-IIszun kinevezését az államtanács fő­titkárává. Az ülés további egyhangú sza­vazással jóváhagyta Mao Ce­­tungnak, a Kínai Népköztársa­ság elnökének, a nemzetvédelmi tanács elnökeinek és tagjainak kinevezésére tett javaslatát. Az ülés elnöksége ezután az első országos népi gyűlés nem­zetiségi bizottságának elnökéül Liu Ke-pinghet javasolta, tagjai­ul további 84 küldöttet. A jelöléseket egyhangúlag el­fogadták. Mao Ce-tung ezután bcrckcsz­­tette az Első Országos Népi Gyűlés első ülésszakát. A záróülésen megjelent kül­földi vendégek között voltak a diplomáciai testület tagjai is. Jelen volt továbbá igen sok kí­nai és külföldi újságíró. Az Első Országos Népi Gyűlés első ülésszaka kedden délután 3.50 órakor zárult. (MTI) Fokozódik Franciaországban a német újrafelfegyverzés elleni tömegmozgalom PÁRIZS. (MTI) Egyre több küldöttség keresi fel a francia külügyminisztériumot, hogy ha­tározatokat nyújtson át, ame­lyek tiltakoznak a német újra­felfegyverzés bármilyen formá­ban való megvalósítása ellen és felszólítják Mendes-France mi­niszterelnököt, hogy a londoni értekezleten szegüljön szembe ezekkel a tervekkel. így felkereste a külügymi­nisztériumot La Garanne vasuta­sainak küldöttsége, a Bezonsi Gtis-Pifre felvonógyár dolgozói­nak delegációja, a Nord-megyei vasutasok küldöttsége, tiltakoz­va a német újrafelfegyverzés tervei ellen. (MTI) DOBOZY IMRE: Bernát káplán, aki Oroszlán drámai vallomásának a végére ér vissza, végképpen elveszti a tejét. Ahelyett, hogy főnökének nyújtaná a háborgó lélek meg­erősítéséhez szükséges csatos­­üveget, reszkető szájaszéléhez illeszti, iszik, iszik, akár a szomjas kefekötő. — Uhh? — nyögi keresztben­­álló szemekkel. — Végünk van! Csalicska kirántja a megszé­dült káplán kezéből az üveget, s már inna maga is, amikor Ba­­zsalgó Mártonnéra esik a pil­lantása. A bodokházi rózsafüzér­­egylet elnökasszonya lassan-las­­san éledezik, összehúzza, aztán kinyújtja piszkafa-lábát, irgal­matlan hosszút sóhajt s jobbke­zével olyan mozdulatot tesz, mintha legyet hajtana el az or­ráról. — Fogjátok — suttogja re­kedten Csalicska, — fogjátok s vigyétek! Hőből kelletlenül mozdul. Hiszen ha Elenóra, a kedves kis Lórika feküdne itt aléltan, akkor más volna a helyzet: node ezt a szőlőkaró formájú vénasszonyt a világ egyetlen ha­­rangozója se cipelné szívesen. — Hová vigyük? — Bánom is én! Tegyétek ki a kövesútra. De gyorsan, gyor­san, mert magához tér, s akkor egy világért be nem áll a szá-Hőből belekapaszkodik az öregasszony kezébe, Oroszlán a lábába s viszik. Csalicska bebo­rult tekintettel kíséri a mene­tet. No, most mi lesz? Kész a pumpa, de nincs viz: már pe­dig, ha nincs, nem is lehet pum­pálni. Igen ám, de ilyenformán ]uccs az úrnapi zarándoklatnak s a zarándoklathoz fűzött re­ményeknek. — Vizet..; — sóhajt elhaló hangon Bernát. Ott fekszik Ba­­zsalgóné helyén, földhöz terem­tette a mértéktelenül s mohón kortyolt pálinka. Csalicska dühösen legyint. — Ennek is víz kéne. Honnan vegyek? Ha csak el nem balla­gok a Gajdra egy vödörrel... Hirtelen felpattan a kútkává­­ról s párnás tenyerével akkorát csap a homlokára hogy majdnem elszédül. — Hohó, még nem veszett el Budavára! De nem ám, Hát persze, persze: ha nincs víz a kútban, van a Gajdban, csak el kell hozni. Oroszlánék elé siet. — Idehallgass, f iam. Azt mon­dod, odalent nincs egy csep víz sem. Igaz? — Bíz az igaz. — Hát majd lesz! Oroszlán tátva felejti a szá­ját. — Lesz? Honnan? —r A Gajdról, — Ne tréfáljon, tisztelendő úr. A Gaja vize nem való ivásra, — Ki mondta ezt neked? — Senki se mondta. Tudom én anélkül is. A sógorom egy­szer, vagy tizenöt esztendeje, ivott belőle. Majdhogynem rá­ment: két álló napig még éj­szaka sem volt megállása, csak futott a kert végibe, meg visz­­sza. — Régen volt az már, Oroszlán fiam. — Hiszen régen volt, az igaz: hanem a Gajdban most is csak olyan víz folyik, mint akkor. Folyóvíz. Csalicska vállatvon. — Nincs más választásunk. Az ember olyan kalappal köszön, amilyen van. Nekünk vízre van szükségünk, még akkor is, ha nyeletlen balták esnék az égből: s ha másunnan nem bírunk sze­rezni, szerzünk a Gajdról. Leg­feljebb majd teszünk bele egy kis fertőtlenítőt. Hőből helyesel, már csak azért is, nehogy Oroszlánnak le­gyen igaza. — Ügy van. Éppen a múlt hé­ten vettem egy zacskó hipper­­mangánt. Ha abból egy félma­­rékkal beleszórunk a kútba, olyan lesz a Gajdról hordott víz, mint... mint.., — Mint? — Mint a friss forrásvíz. — Istennyilát lesz olyan. Ke­verhetsz abba mennyel mannát is — posliadt folyóvíz marad. Es különben is, hogyan jut el a Gaja vize a kútba? Tán te hor­dod. ide a kalapodban? Csalicska erélyesen közbeszól. — Nem. Te hordod, Oroszlán fiam. — Én? ;— Igen, igen. Úgy tudom, van egy jó nagy lajtod, — Az van. De. — Nohát, hazamégy, befogsz s indulás. Ha egy kicsit meg­­bíztatod a lovaidat, reggelig né­gyet is fordulhatsz. Oroszlán azonban ezúttal nem akar kötélnek állni, — Nem megyek. — Ne bolondozz, édes fiam. Miért ne mennél? Most, az utol­só simítás előtt akarod megma­kacsolni magad? Hiszen, hál­­istennek, minden együtt volna, csak azt a kis vizecskét kell ide­fuvarozni. — Kár a szóért, tisztelendő úr. Nem megyek. Nem és nem! — De miért? — Elég volt mára. Köszönöm szépen, én már nem kérek töb­bet. Cipeltem a szivattyút, sze­reltem a csövet, szóval dolgoz­tam akár egy állat s a végén majdhogynem belefúltam az iszapba. Csalicska előveszi legatyaibb mosolyát s hozzá nyomatúknak a csatosüveget. — Hiszen éppen erről van szó, Oroszlán fiam. Annyi fá­radságod van már ebben az üz... akarom mondani, ebben a szent dologban, hogy semmi­képp sem hagyhatod kárbavesz­­ni. Igyál egy cseppet, aztán csapj a tenyerembe. — Nem. Amit vállaltam — megtettem, A vízhordást intéz­ze el mással a tisztelendő úri Bár én amondó vagyok, jobb lenne, ha senkivel sem intézné. Rossz az a víz, baj lesz belőle. Csalicska széttárja a karját. — Hm, kár. Nagy kár. Azt gondoltam, ha ezt a kis fuvart megcsinálod, húsz percent ® tied. r— Nem. — Az egész bevételből. Aí gyertyák árából is, — Nem. — És ha.-.: — itt már meg-* csikordul a plébános foga — és ha huszonöt percentet adnék? Oroszlán egy pillanatra le* hunyja a szemét. Huszonöt per* cent, vagyis az egész bevétel negyedrésze, nem kicsiség. Há* romezren biztosan eljönnek az úrnapi zarándoklatra, s fejen* ként legkevesebb öt forintot le■* hét számítani: van aki tizet adf van, aki húszat, persze olyan is van, aki csak kettőt. Háromszor öt, az tizenöt, tizenötezernek a negyedrésze háromezerhétszáz* ötven. Nos? Szép summa, hatá* rozottan szép summa. És vég* eredményben nem is olyan so* kát kellene tenni érte: az a néJ hány lajt víz semmiség. Igen ám, de ha az emberek megtud* ják, hogy a Gajdról pótolták ki a szent kút vizét s neku Oroszlánnak is benn van a keze a dologban? Vagy kivált, ha va* iami baj lesz a poshadt víz miatt? Nem, ennyire nem szabad belemclegedni a játékba, így is elég messzire ment. (Folytatása következik);

Next

/
Thumbnails
Contents