Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-30 / 231. szám

ANTAL V I L M OS T R AKTOROS Készülnek a Hazafias Népfront nagygyűlésére MOSOLYGÓS, vidám, elége­dett ember Antal Vilmos, a ga­­rai Vörös Traktor sztahanovista traktorosa. Mikor rátaláltam, a nap éppen a látóhatár fölé emelkedett. G. 35-ös gépével a gazdaság bácsborsódi üzemegy­ségének a -Jó szerencse«-brigád területén végzi a szántást. Váltó­társa, a fiatal Strigli Péter nézi mesterének munkáját, mindent el akar sajátítani tőle. Váltás után pedig a mester nézi tanít­ványát. — Látod Péter, mintha csak lelke volna ennek a kormos, ola­jos gépnek, olyan engedelmesen es kitartóan dolgozik. Ez az elismerés szava, mely a fiatal traktorosnak önbizalmat, magabiztosságot kölcsönöz. A közös munka eredménye 200 százalék fölé lendítette teljesít­ményüket. Naponta 10 normál­holdon végeznek 25—30 centimé­teres mélyszántást. ANTAL VILMOS még tavasz­­szal versenymozgalmat kezde­ményezett. Vállalta, az idén 2200 normálholdon végzi el a munkát. 1200 normálholdon már teljesítette is és november 7-re a hátralévő 1000 normálholdon is befejezi. — Hányadik gépe van, mióta traktoros? — kérdem és büszkén teleli: — Az első. Bizony soha nem resteltem akár három órakor is jelkelni, hogy a gépet karban­tartsam, jól megtisztítsam. Mert a jól végzett gépi munkát sem adják ingyen, a traktornak is meg kell adni a megfelelő ápo­lást. =r- Most, mikor hozzákezdtünk hi életszínvonal Államunk egyik legfőbb cél­kitűzése a dolgozók életszínvo­nalának állandó emelése. Ezt a törekvést életünk minden terü­letén tapasztalhatjuk. Nincs olyan dolgozója az or­szágnak, a megyének, akit ez ne érintene. Menjünk csak ki pél­dául a piacra. Itt naponta több­ezer ember vásárol. Köztük nagyszámmal háziasszonyok. A napi bevásárlást intézők pedig leghamarabb itt érzik meg az életszínvonal emelkedését. Hogy mennyi áru került az idén forgalomba a kecskeméti piacon? — Ezt bizony nagyon nehéz lenne összeszámolni. De hozzávetőlegesen sokkal több, mint az elmúlt évek hasonló idő­szakaiban. De ennél sokkal könnyebb összehasonlítást vé­gezni az árakkal. Míg a tavalyi év hasonló időszakában a burgonya 2.50 fo­rintos áron kelt, jelenleg korlát­lan mennyiségben 1 forintért vásárolható a földművesszövet­kezet és a MEZÖKER elárusító­­helyein. A paradicsom tavaly 1.20 forintos áron került for­galomba, most csaknem feleany­­nyiért: 70 fillérért vásárolhatják meg dolgozóink. Ugyancsak 50 százalékos árcsökkenés tapasz­talható a szárazáruknál, így például a szárazbabnál, amely a tavalyi 8—9 forintos ár helyett 4—5 forintért beszerezhető, Az árak alakulására döntő befolyással van az is, hogy ál­lami kereskedelmünk egyre na­gyobb mennyiségű árut bocsát piacra. A MEZŐKER-vállalat és a Kecskemét és vidéke áru­ellátását jelentősen befolyásoló földművesszövetkezet hatalmas árumennyiséggel rendelkezik. A földművesszövetkezet első­rendű hivatásának, céljának tartja, hogy a várost és kör­nyékét megfelelő mennyisé­gű élelmiszerrel, zöldáruval lássa el. Kecskeméten három zöldsé­ges és két szakosított: tejtermé­ket és húsfélét árusító pavilon­ja van a földművesszövetkezet­nek. Most tervezik a város köz­pontjában egy korszerű minta­bolt megnyitását is, ahol reggel 6 órától este 9—10 óráig válto­zatos élelmiszercikkek, zöldség- és gyümölcsfélék szolgálják a dolgozók egyre növekvő igé­nyeinek kielégítését. A földmű­vesszövetkezet vezetői elmond­ták, hogy. már most gondoskod­sz őszi szántáshoz, bizony sok baj akadt az elgazosodott földek­kel. A gép szinte kínálgatta ma­gát, hogy segítsek rajta, mert szégyeli a rossz munkát. Vele éreztem jómagam is. Először csoroszlyát szereltem rá. Nem ta­gadom, könnyebben ment a munka, a gaz is jobban felsza­kadt, de mégsem úgy, ahogyan én is, meg a gépem is szerette volna. Törtem a fejem, mit is csináljak. Míg végre rájöttem, minden ekefej elejére tárcsát fogok szerelni. A tárcsa elvágja a gazt és jó mélyen a föld alá forgatja. Olyan tiszta lesz a ta­laj szántás után, mintha azon gaz soha nem termett volna. ÜJITÁS EZ, még pedig igen hasznos. Antal Vilmos át is adta mindjárt társainak. Hasz­nosítsák ők is. A csátaljai, borsodi,■ cérnaháti, garai üzem­egységekben mindenütt alkal­mazzák már. A közelben egy traktor húz el. Amint nézi, tekintete szenvedé­lyesen figyeli munkáját. Aztán maga is gépére száll. A traktor berregése varjúrajt zavar fel a felszántott föld hantjairól. BÜCSÜZÖUL felém int. Va­lamit mond is, de a szavakból csak áradó öröme jut füleim­hez: — Boldog vagyok, hogy a gépek korszakában élhetek. A vetés időben való elvégzése a betakarítás meggyorsítását követeli termelőszövetkezeteinkben Soltvadkerten Soltvadkerten már majdnem egy hónappal ezelőtt meg­alakult a Hazafias Népfront Előkészítő Bizottsága. A bizottság tagjai első ülésükön már elhatározták, hogy részletesen ismer­tetik a község dolgozóival a Hazafias Népfront jelentőségét é* célját. Ügy vélték, hogy az egyéni agitáció módszere a legalkal­masabb erre a célra. Ezért mindén előkészítőbizottsági tag ma­gára vállalta a község egy-egy körzetében a dolgozók közötti felvilágosító munkát. Ennek az eredményei már meg is mutat­koznak. A bizottság tagjai a legutóbbi értekezletükön eredmé­nyes tevékenységről számolhattak be. Különösen lelkesen és len­dületesen végzi munkáját Mártaszéki Konrád, Greilich Ferenc dolgozó paraszt, Cseh László, Bogáromi István. A bizottság többi tagjai is gyakran megfordulnak a gondjaikra bízott portákon. A községben már' megindultak a november 10-én tartandó nagygyűlés előkészületei. Erre az alkalomra műsorral készülődik a tánccsoport, a színjátszó csoport és nagyszabású sportműsor­ral szeretnének hozzájárulni a népfront megalakulásának ünne­pélyes tényéhez a község sportolói is. A helyi népfrontbizottságok alakuló nagygyűlései a hajai járásban A megyében 139 termelőszö­vetkezet fejezte be az árpa és 80 termelőszövetkezet a rozs ve­tését. A szabadszállási Petőfi, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag termelőszövetkezeteknek már zöldelő árpavetésük van. Az idén a kunfehértói Vörös Hajnal és Béke termelőszövetke­zetek is előbb fejezték be az ár­pa és a rozs vetését, mint az elmúlt évben. Az idei termés­­eredményeiken ugyanis azt ta­pasztalták, hogy a korán vetett gabona magasabb termést ho­zott. Mindkét termelőszövetke­zetet most az is hozzásegítette a munkák jó, időben való elvég­emelkedése és a pú nak arról, hogy a mintabolt té­tire is bőségesen el legyen látva különböző gyümölcs- és zöldség­félékkel. Már most megkezdték a sokáig elálló, tárolásra kivá­lóan alkalmas és jóízű jonathán­­alrna felvásárlását, amelyből előreláthatólag a mintabolt ré­szére 200 mázsát raktároznak télire. A földművesszövetkezet veze­tősége a kellő mennyiségű áru biztosítása mellett nagy gon­dot fordít a minőségi áruk for­galomba hozatalára. Természe­tesen emellett a hatalmas mennyiségű árufelhozatallal irányt szab a piaci áraknak. Ez arra vezet, hogy dolgozóink ol­csóbban és állandóan jobb minő­ségű árut vásárolhatnak. A nyári hónapokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy hónap­­ról-hónapra egyre nagyobb mennyiségű áru került állami kereskedelmünk útján a fo­gyasztó közönséghez. Júniusban 560 mázsa, júliusban 1169 mázsa, augusztusban pedig 1925 mázsa vegyesárut forgalmaztak a kecs­keméti földművesszövetkezet standjai. Ezzel egyidejűleg meg­állapíthatjuk, hogy az áruk hó­­napról-hónapra alacsonyabb áron kerültek a fogyasztókhoz. Míg júniusban az említett mennyi­ség 358.000 forint értéket képvi­selt, addig a júliusban forgal­mazott csaknem egyszerannyi áru értéke alig 70.000 forinttal haladta meg az előbbi hónapét. Mint az adatok mutatják, az augusztusban piacra vetett áru­­mennyiség három és félszerese a júniusinak, ezzel szemben rr.indösssze 5000 forinttal került többe. Honnan gyűlik össze mindez a rengeteg áru a földműves­szövetkezetnek? Egyszerű kér­dés ez, mégis mennyi hozzáér­tést, gondot, szorgalmas munkát rejt maga mögött felelete. A földművesszövetkezetek ugyanis csak akkor tudják ellátni fel­adatukat, ha állandó rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a föld­művesszövetkezet tagjaival, s a dolgozó parasztokkal. A megyé­ben szép példáját érték el a kecskeméti földművesszövetke­zetben a termelőkkel való szoros kapcsolat kiépítésének. Köves Jenő, a szövetkezet felvásárló­telepének vezetője elmondja, hogy a termelőket naponta lá­togatják. A látogatások során nemcsak az áruszállításokról be­zéséhez, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb segítséget kap­tak nemcsak a gépállomástól, hanem az állami gazdaságtól is. A vetéssel egyidejűleg terme­lőszövetkezeteinknek nagy gon­dot kell fordítani a betakarítás­ra, mivel legtöbb termelőszövet­kezetünkben a kapások helyére kalászosok kerülnek. A kapások betakarításával való késlekedés tehát a vetések kárára mehet, ugyanakkor a betakarítás lassú üteme miatt az erőgépeket sem lehet gazdaságosan kihasználni. A legfontosabb feladat tehát: az őszi vetések mellett gyorsí­tani a kapások betakarítását is. ici árufelhozatal szélgetnek el,* hanem segítenek a termelőknek egy-egy pro­blémás kérdésük megoldásában, Kovács László 3 holdas egyéni gazda, egyébként Hunyadi-váro­si lakos, a napokban panasszal fordult a szövetkezet felvásárló­ja felé: Szervestrágyát igényelt, de sehol nem tudta beszerezni. A földművesszövetkezet azon­nal intézkedett Kovács László ügyében. Sokoldalú munka tehát az, melyet a íöldművesszövetkezet az áruellátás érdekében végez. Mindezt azonban elmondhatjuk, hogy a megyében eddig a kecs­keméti földművesszövetkezet végezte legnagyobb sikerrel. A BAJAI járás egyre több községében kerül sor a Hazafias Népfront nagygyűléseinek meg­rendezésére. Ezeken a nagy­gyűléseken választják meg a helyi népfront-bizottságok tag­jait, a járási és kongresszusi küldötteket. * GARÁN az előkészítőbizott­ság által összehívott gyűlésen közel kétszázan vettek részt. A Hazafias Népfront megalakulá­sának jelentőségét Varga Antal, a járási pártbizottság titkára ismertette az egybegyűltekkel. Az előadó beszélt a helyi nép­front-bizottságok feladatairól is. Az előadás után került sor a 26 népfrontbizottsági tag meg­választására. Soraikban ott vannak a termelőszövetkezetek legjobb tagjai, az élenjáró egyé­nileg termelő parasztok, az iparosok és az értelmiségiek. A nagygyűlés a Hazafias Népfront járási bizottságába Varga An­talt, Varga Józsefnét, Fenyvesi Jánosnét, Bari Etelka taní­tónőt és Kosár Mártont, a Vö­rös Traktor állami gazdaság dol­gozóját küldte. Országos kül­döttnek Páncsics Antalnét, a Fürst Sándor termelőszövetkezet tagját választották meg. SZEREMBEN is nagy érdeklő­dés nyilvánult meg a nagygyű­lés iránt. Az összegyűlt dolgo­zók nagy figyelemmel kísérték az előkészítőbizottság javaslatát a^jelöltekre vonatkozóan. A vá­lasztás során egyhangúan vá­lasztották meg a helyi népfront­bizottság tagjait. A bizottság­ban megtalálható Porkoláb Já­­nosné, a népművészet lelkes művelője, a hírneves szeremlei szőttes egyik legjobb ismerője. Lelkesen járultak hozzá a nagygyűlés részvevői Wagner Antalné és Rank György is­kolaigazgató, Juhász Imréné ter­melőszövetkezeti tag megválasz­tásához is. A nagygyűlés a já­rási népfront-bizottság tagjául választotta dr. Balogh László református papot és Juhász Im­­rénét, a Béke termelőszövetke­zet tagját. HASONLÓ külsőségek között tartották meg a nagygyűléseket Vaskúton és Bácsborsódon is. A gyűlés programmját min­denütt jól sikerült kultúrműsor egészítette ki. Időiárásielentés Várható időjárás csütörtök estig: Ma még erősen felhős idő, sokfelé esővel, holnap változó felhőzet, és főleg a Dunántúlon kevesebb eső. Megélénkülő és északnyugatra forduló szél. A hőmérséklet nyugaton kissé emelkedik, máshol alig válto­zik. Várható hőmérsékleti értékek csütörtökön reggel: 7—10, dél­ben 13—16 fok között. (MTI) Üzemeinkben, építkezéseknél nagy szükség van új munkásokra MUNKASOKAT FELVESZÜNK! Ez a táb­lácska nem egy gyárunk, építkezésünk központi bejáratának kapuján olvasható. Alkotó munkára hív. Mindenütt igen nagy a szükség a munkás­kezekre. Sokan talán rá se hederítenek, termé­szetesnek veszik, hogy ennek így kell lenni, de azt még kevesebben tudják, milyen komoly gondot, mily sok nehézséget okoz és milyen ká­ros népgazdaságunkra a munkaerőhiány. A KECSKEMÉTI GÉPGYÁR főmérnöki irodájában a napi termelési kimutatás fölé ha­jolva, gondokba merülve találjuk Szabó Lajost, a gyár főmérnökét. A kimutatás a tervelmara­dást mutatja. Naponta négy-tizenkét munka­asztal várja a szorgos munkáskezet. — Ha nem lenne munkaerőhiány, nemcsak teljesítenénk a tervet, hanem az élüzemi címet is megszerezhetnénk — jegyzi meg Szabó Lajos főmérnök. Majd így folytatja: — több fürdőkád is hirdetné külföldön a magyar ipar nevét és több jutna a most épülő, új lakásokba. Szeretettel várják az új dolgozókat. Milyen szakmát tanulhat és mennyit kereshet egy új dolgozó? Jelenleg 60 kéziformázóra volna szük­ség. A formázóknál a tanulóidő három hónap mely idő alatt 700—800 forintot is meg lehet keresni. Három hónap után, mint önálló for­mázó végzi termelő munkáját és keresete, ha ügyeskedik, a havi 1100—1300 forintot is elér­heti. .Hogy milyen sürgős a munkáskéz, ime né­hány példa: 1400 öntöttvaslábas, 300 darab für­dőkád, 900 darab falikút, sokezer vasalótaip, főzőlap, eketaligákhoz szükséges öntöttvas al­katrésszel adós az üzem. A tisztítóműhelyben is tudnának munkát biztosítani. Itt a tanulóidő 12 nap. A havi kere­set 100 százalékos teljesítés mellett 900—950 fö­­rint.’ Munkaidő napi 8 óra. Több mint 20 segéd­munkásra is szükség van. A fizetés itt 600 fo­rinttól 1100 forintig terjed. A rámoló csoportból jelenleg 20 ember hiányzik, Ennél a munkánál foglalatoskodók havonta 1300 forintot keresnek. E munkához nem kell különösebb szaktudás. csak fizikai erő. HASONLÓ NEHÉZSÉGEI vannak a Kalo­csai Paprikabeváltónak is. Óráról-órára özönével érkezik a felfűzésre váró érett, pirospaprika. — Most attól függ az idei fűszerpaprikatermelés, hogy milyen gyorsan tudják felfűzni a beérkező nagy mennyiséget. Vagy száz szorgos, ügyes női kézre volna most szükség. A fűzés napi normája a paprika nagysága szerint változó: 100—120 kilo­gramm. A kereset ennek megfelelően 20—30 fo­rint között van. a 6i i építőipari vállalat tavasz óta küzd a munkaerőhiány megoldásával. Nem sike­rült még ezideig sem biztosítani minden építke­zéshez elegendő kőművessegédet és segédmun­kást. Ezért több építkezést le kellett állítani, s a munkaerőt a mezőgazdasági építkezésekre átcso­portosítani. Kecskeméten például a Véradóállo­más, az anyás csecsemőotthon, a bérház építése, az ÁFORT raktárhelyiségének létrehozása, a Ki­nizsi Konzervgyár szociális épületeinek alapo­zási munkálatait be kellett fejezni, mert nincs megfelelő munkaerő. Egyébként a gyakori át­csoportosítás megdrágítja az építkezés önkölt­ségét is. A vállalat 30 kőművessegédet keres. A kere­set havonta a kőműveseknél eléri az 1000—1200 forintot. IV—VII-ig terjedő kategóriájú munkát kell végezni. Ha valaki egyéves szerződést köt, 200 forint jutalmat kap. Akik vidéki munkán dolgoznak, szállásról, étkezésről a vállalat gon­doskodik. A nősök, családfenntartók, akik távol vannak családjuktól, napi 6 forint különélési dí­jat kapnak. A vállalat 100 kiszolgáló segédmun­kást is felvesz. A feltételek jórészben egyeznek a fentemlítettekkel. A havi kereset eléri a 700— 800 forintot. Ettől több is lehet, attól függ, hogy ki, hogyan dolgozik. Munkára lehet jelentkezni ott a községben is, ahol a vállalat építési mun­kálatokat véggi

Next

/
Thumbnails
Contents