Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-26 / 228. szám

H ksmiRünisták feladatéi a Hazafias Népfrontban

A z elmúlt tíz évben népünk nagy eredményeket ért el. Megerősödött hazánkban a népi demokratikus ál- Járni és társadalmi rend, megszilárdult a népi-nemzeti egység: ez , lehetővé tette azt, hogy népünk legszélesebb hazafias rétegei teljes egyetértésben zárkózzanak fel a munkásosztály mögé, s vegyék ki részüket a haza felemelésének történelmi jelentőségű munkájából, a szocializmus építéséből. Fejlődésünk mai szakaszának nagy céljai egyben szükségessé is reszik azt, hogy megvalósításukért hazánk minden becsületes honpolgára összefogva együttes erővel dolgozzék.

Ezért mondotta ki pártunk III. kongresszusa, hogy meg kell alakítani az új népfrontot. Meg kell teremtenünk a legszélesebb néprétegek tömörülésének új formáját, a Hazafias Népfrontot.

Pártunk mint a magyar munkásosztály és a magyar nép érdekeinek leghívebb harcosa már a felszabadulás előtt is azon dolgozott, hogy minden becsületes, hazaszerétő magyart mozgósítson a nemzeti elnyomás és a fasizmus elleni harcra, nemzeti függetlenségünk kivívására. A párt kezdeményezésére alakult meg a háború legnehezebb éveiban a Magyar Front. Pártunk kezdeményezte a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak, a demokratikus pártok öszszefogásának létrehozását. A kommunista párt kezdeményezésével és segítségével alakultak meg országszerte a nemzeti bizottságok. A nemzeti-népi öszszefogásnak ezek a helyi szervei a párt vezetésével eredményesen harcoltak a földreform megvalósításáért, a dolgozók demokratikus jogainak biztosításáért. A reakció támadásaival szemben pártunk kezdeményezte azt, hogy megalakuljon a Baloldali Blokk, amelyben a hazafias, demokratikus népi erők egységesebben és céltudatosabban tömörültek a népi demokrácia vívmányainak megszilárdítására, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmának kivívására.

A népi demokrácia fejlődésének1 első szakaszában tehát pártunk helyes népfront-politikájának lényeges szerepe volt abban, hogy megszereztük a széles népi tömegek aktív támogatását és ezzel megteremtettük a proletárdiktatúra feltételeit.

Amikor a hatalom a pártvezette, egységes munkásosztály kezébe került, a népfront a fejlődés új, szocialista tartalmának megfelelően alakult át. A Magyar Függetlenségi Népfront létrehozásával a párt újabb erőfeszítést tett arra, hogy a szocializmus alapjainak lerakása érdekében szélesebb alapokon tömörítse a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, dolgozó kisembereket. De — amint pártunk III. kongresszusa megállapította — a Függetlenségi Népfront nem fejlődött széles tömegmozgalommá, sőt fontos szerepe, célkitűzései elhomályosultak.

TVépi demokráciánk fejlő■ désének jelenlegi szakaszában tág lehetőségek tárulnak fel az össznépi összefogás előtt. Népünk az elmúlt tíz év nagy átalakulásai során maga is átalakult, s egységesebbé vált, mint valaha is volt. A különböző társadalmi rétegek széthúzásának helyébe egyre inkább a szövetséges dolgozó osztályoknak: a munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak és a (nagyrészt belőlük sarjadt) értelmiségnek a közös célok elérésére irányuló, egységes akarata lép. A nemzet vezető erejévé végérvényesen a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály, vált. mint népünk felemelkedésének a szocialista társadalom felépítésének legkövetkezetesebb harcosa.

A szocializmus felépítése nehéz, nagy feladat, s népünk legszélesebb tömegeinek tevékeny részvételét, egységes és céltudatos munkáját követeli meg. Annál eredményesebb ez a munka, minél szélesebb rétegek kapcsolódnak bele.

Azzal, hogy megteremtjük az új népfrontot — továbbfejlesztjük népi demokratikus állami és társadalmi rendünk demokratizmusát és elvitathatatlanul bebizonyítjuk e rend hatalmas erejét. Az új népfront megteremtése szükségszerűen következik pártunk politikájából, amely arra irányul, hogy a szocializmust a legszélesebb hazafias rétegek fokozott tevékenységére támaszkodva, velük együttesen építsük fel hazánkban.

Ezt világosan meg kell mondanunk, mert akadnak olyan hibás nézetek, hogy a népfrontra csak addig volt szükség, amíg a pártok koalíciója fenn* állt. Mások szerint a népfront a régi pártok felélesztéséhez vezet. Van olyan, gyökerében helytelen nézet is, amely szerint a népfrontra csak az őszi tanácsválasztások miatt van szükség. Az efféle hibás nézetek azért nagyon veszélyesek, mert arra mutatnak, hogy egyesek nem látják a népfront-mozgalom kibontakozásának nagy jelentőségét.

Lenin arra tanít, hogy a párt ereje a párt és a párlonkívüliek milliós tömegei közötti eleven 'kapcsolat fenntartásában van, hogy minél hathatósabb ez a kapcsolat, annál tartósabbak eredményeink. Pártszervezeteink, pártszerveink és minden kommunista egyik legfontosabb feladata: a pártban és a pártonkívüliek tömegei között megmagyarázni azt, hogy az új népfront létrehozása nem valami alkalmi feladat. Az új népfront célja az, hogy a munkásosztály a párt vezetésével a legszélesebb pártonkivüli, hazafias rétegeket vonja be a népünk életszínvonalának emelését, a béke megszilárdítását szolgáló nagy feladatok megvalósításába, a szocializmus építésébe,

A népfront vezető ereje — szervezettségénél, harcedzettségénél és öntudatánál fogva — a munkásosztály, s élén a párt. Pártunk részvétele, a kommunisták munkája erősíti az új népfrontot, növeli a népnek a népfront iránti bizalmát. A népfrontnak pártunk irányításával a legszélesebb hazafias tömegek mozgalmává kell fejlődnie, amelyben szabadon érvényesül a tömegek alkotó kezdeményezése, s amely a tömegek mindennapi tevékenységével valósítja meg a párt politikáját.

Pártszervezeteinknek és párt; szerveinknek már az új népfront megszervezésének kezded időszakában is gondosan kell ügyelniük arra, hogy ne gyámkodással, vagy utasítgatással próbálják a népfront-szervekben érvényesíteni a párt politikáját. A kommunisták csak akkor dolgoznak helyesen és eredményesen a népfront-szervek ben, ha a párt politikai, gazdasági, kulturális céljainak helyességét és jelentőségét meggyőző érvekkel bizonyítják be a pártonkívülieknek.

A népfront-mozgalomba be kell vonnunk a népi demokráciához hű dolgozó tömegeket és a becsületes, de a népi demokratikus fejlődés egyes kérdéseiben még ingadozó rétegeket is. Nagy hiba volna, ha arra törekednénk, hogy a népfront-bizottságokban a párttagok legyenek többségben. A népfront-szerveket nem a kommunisták számbeli túlsúlyával, hanem a kommunistáknak ai

milliós tömegek körében végzett nevelő és meggyőző munkájával

kell a pártnak vezetnie. Pártunk tagjainak úgy kell a népfrontban dolgozniok, hogy — ha kisebbségben vannak is — érvényre juttassák a párt politikáját, nem parancsolgatással, vagy az ellentétes nézetek elhallgatásával, hanem türelmes meggyőzéssel.

jLíorcolnunk kell pártszervezeteinkben az olyan szektás, »baloldali« törekvések

ellen, amelyek szűkíteni akarják a népfront-mozgalmat, a népfront-szerv'ektől távol akarják tartani pl. a pártonkivüli munkásokat, vagy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, a középparasztokat. A népfront egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy ápolja és erősítse a munkás-paraszt szövetséget és a munkásosztály vezető szerepét ebben a szövetségben. Igen te*

vékenyen kell tehát fáradoznia azon, hogy a dolgozó parasztság politikai aktivitását emelje, A népfront-szervekben dolgozó

kommunistáknak is állandóan

segíteniök kell pl. a községi termelési bizottságokat munkájuk megjavításában,

Az új népfront szerveinek élénk tevékenységet kell folytatniok a középrétegek, az értelmiségiek, a városi kispolgárok, a tisztviselők körében. A városban is, de a falun is nagyrészt attól függ a népfront-szervek megerősödése, hogy mennyire vonják be munkájukba az értelmiség köztiszteletben álló képviselőit (falun elsősorban a legjobb pedagógusokat).

Előre kell látnunk, hogy az új népfront létrehozásánál a jobboldali elhajlás veszélyei is jelentkezni fognak. Pártunk tagjainak tisztában kell lenniük azzal, hogy amikor széles, demokratikus alapokon álló népfront-mozgalmat teremtünk — ezzel egyáltalán nem »függesztjük fel« az osztályharcot, s nem állítunk a helyébe valami langyos osztálybéke-politikát. A népfront-szervekben dolgozó kommunistáknak ügyelniük kell árra, hogy ellenséges elemek sehol se tudják saját céljaikat felhasználni, a népi demokrácia céljai ellen fordítani a népfront-mozgalmat.

Egyesek azt képzelik, hogy a népfront-bizottságok megválasztása »önműködően« megjavítja a munkát, s erősíti a párt és tömegek kapcsolatát. Mások viszont lebecsülik a népfront létrehozásának jelentőségét. Mindkét nézet hamis, és erélyesen fel kell lépnünk ellene. Igaz, hogy a népfront nem csodaszer v— de ha pártszervezeteink és párttagjaink nagyon szívós és újszerű nevelő, meggyőző munkát végeznek, akkor a népfrontmozgalom valóban a népinemzeti egység nagy kohójává, a legszélesebb néptömegeket mozgósító erővé válik. Az új népfront létrehozása hatalmas, új lehetőségeket ad arra, hogy közelebb kerüljünk a dolgozó nép minden rétegéhez s városban és falun egyaránt szélesítsük pártunk tömegbázisát.

A népfront-mozgalom, a

c népfront-bizottságok akkor tárnak fel hatalmas, új erőforrást a párt által kitűzött nagy feladatok megoldásához, ha kommunista tagjaik tevékenysége minden becsületes, hazaszerető emberhez eljuttatja a párt útmutatását, ha annak helyességéről a legszélesebb pártonkívüli tömegeket is meggyőzi s ezzel népünk jólétének emelése, a szocializmus építése érdekében jobb munkára serkenti őket.

tíalasz József.

(Megjelent a Pártépítés 1954.

évi szeptemberi számában;)

NYILATKOZATOK A KÖLCSÖNIEGYZÉSRŐL

Dr, Bacsó Károly kórházi főorvos, érdemes orvos

Népköztársaságunk kormányának az Ötödik Békekölcsön jegyzésére vonatkozó felhívása nem ért váratlanul. Vártam, hisz tudtam, hogy az első évekhez hasonlóan, népköztársaságunk elvárja polgáraitól, hogy építőmunkájához hozzájáruljanak.

Számot vetettem, mit is kapott elsősorban az egészségügy a legutóbbi jegyzés óta. A kölcsönök tették lehetővé, hogy a megyei közkórházban közel egymilliós költséggel új laboratórium és piosectura épült, csaknem negyedmilliós költséggel fogászati osztály létesült, a véradóállomás építkezése pedig folyamatban van. Az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményei is megjavultak ez év áprilisában. Az egészségügyi dolgozók fizetésrendezésére kormányzatunk 100 millió forintot adott, dolgozóinkat ellátták rendes munka- és védőruházattal. A kórház fehérneműén felszerelési ellátottsága félmilliós beruházással lényegesen javult. Még számtalan helyi példát sorolhatnék fel, melyek mind azt mutatják, hogy azok az összegek, amelyet az államnak adunk közvetve, vagy közvetlen, búsásan visszatérülnek. Tekintélyes segítséget jelent az az összeg, melyet kormányunk az anya- és csecsemővédelemre költ, csak az ingyenes kelengye is hatalmas összegeket emészt fel.

Ezenfelül közismert tény, hogy az életszínvonalemelkedés és a megbetegedések száma fordítottan arányos. Magasabb életszínvonal kevesebb beteget jelent. Ez a halálozási statisztikában is kifejezésre jut, mely jelentős csökkenést mutat.

Egyéni szempontból is megnyugtat, hogy jó helyre adom a pénzemet, mert a tervkölcsönöm már teljes egészében visszatérült és a békekölcsönök egy része is már nyeremény formájában viszszakerült.

Ha még figyelembe vesszük pártunk és kormányzatunk vezetőinek a racionalizálásra, az állam pénzének gondos, körültekintő felhasználására vonatkozó nyilatkozatait, még inkább biztosak lehetünk abban, hogy jegyzett forintjaink jól nyernek felhasználást. Ezek a meggondolások vezettek akkor, amikor 2700 forintot jegyeztem,

Bauer Ferenc tudományos kutató

A Kecskeméti Kísérleti Gazdaság feladata, termőképesebb növényfajták előállítása és eredményesebb termelési módok kikísérletezése. Sokrétű feladataink megoldásához szükségünk van korszerű felszerelésekre, laboratóriumra, épületekre, stb. Kormányzatunk már a 3 éves terv keretén belül is nagy segítséget nyújtóit a tudományos kutatás feltételeinek megteremtésében. Ekkor kezdődtek meg az építkezések a repülőtér melletti Mészöly-telepen.

Azóta is sok új épület emelkedett itt. Uj konzervipari laboratórium, üvegbáz és lakóházak

épültek. Természetesen ezekhez a beruházásokhoz mi, akik itt dolgozunk, szintén igyekeztünk hozzájárulni a békekölcsönök jegyzésével. Tudjuk, hogy a Negyedik Békekölcsön jegyzése óta épülő új, nagyszabású kutatóépület és a hat új lakóház felépítéséhez az általunk jegyzett összeg is hozzájárult és sokszorosan visszatérült.

A tudományos kutatás anyagi feltételeinek biztosítása tette lehetővé, hogy eredményes munkát végezhettünk. Gondolok ití elsősorban az új konzervipari paradicsomfajtákra, melyek rövid idő alatt elterjedtek az egész országban. Vagy az újabban kibontakozó eredményekre: a »Kecskeméti Törpe« p^adicsomfajtára, a »Kecskeméti Heterózls« rozsra, a »Kecskeméti« seprőcirokra, a nyári burgonya termesztés korszerű módszereinek kidolgozására, új burgonyafajták előállítására, vagy a vetésforgó kísérletekre.

Az Ötödik Békekölcsön jegyzésével igyekszünk újból hozzájárulni ahhoz, hogy még korszerűbb felszereléssel még nagyobb eredményeket érhessünk el, mellyel elősegíthetjük a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat vég* rehajtását.

Szabó Lajos főmérnök

Többen kérdezték már tőlem, miért jegyeztem békekölcsönt. Erre a kérdésre több szempont szerint kell válaszolnom. A legelső talán az, ami magának a kötvénynek az elnevezése is: békét akarok. Akarton, hogy országunk gazdaságilag megerősödjön, iparunk és mezőgazdaságunk megizmosodjon, hogy a háború óta történt fejlődésünkben törés ne legyen. Akarom, hogy azok az iparágak, amelyeknek kapacitása még nem fejlődött odáig, hogy az életszínvonal biztosításához szükséges cikkeket kellő menynyiségben tudják gyártani, felfejleszthetek legyenek arra a színvonalra, amellyel a magyar dolgozók fokozódó igényeit úgy menynyiségileg, mint minőségileg ki tudjuk elégíteni.

Tudom, hogy általam és a többi sokszázezer magyar dolgozó által jegyzett forintok segíteni fogják nagy célkitűzéseink megvalósítását, gazdasági és kulturális életünk felemelkedését.

Nem feledkezhetem meg arról sem, hogy a békekölcsön sok százmillió forintjából a beruházások megvalósítása során a Kecskeméti Gépgyár is sorra fog kerülni a közeljövőben és meg tudjuk szüntetni mindazokat a hiányosságokat, amelyek állandó kifogás tárgyát képezik, nemcsak a dolgozók, de a műszaki vezetők részéről is.

Szükséges, hogy bölcsődét, napköziotthont építsünk a jövő vasasain^, de emellett még fel fogunk tudni építeni a jövőben egy egészséges tisztítóműhelyt a mostani vasasoknak és meg fogjuk tudni oldani az évek óta égető raktárproblémáinkat is, mert jegyzett forintjaink mind eme célok, tervek megvalósítását szolgálják.

Seres Lajos labdarúgó

A kölcsönjegyzés reggelén dolgozó társaimmal együtt én is az elsők között jegyeztem békekölcsönt. Ez alkalommal fizetésem felét, 550 forintot jegyeztem. Tudom, hogy a hazának adott forintjaim sokszorosan visszatérülnek a szocialista sport fejlesztése terén is. Ezzel is elő akarom segíteni a fiatal sporttársak fejlődését, hogy nagyobb lehetőségekkel, még

nagyobb sporteredményekkel gazdagítsák hazánk hírnevét. Mi, a Kecskeméti Kinizsi Sportkör és általában kecskeméti sportolók az előbbi kölcsönjegyzéseknél éreztük, hogy sportkörünk anyagilag sokat erősödött Sportolási lehetőségeink megkönnyebbültek, ami, ha nem is rögtön, de időben bőven meghozza a maga gyümölcsét. Ezért jegyeztem én is Ötödik Békekölcsönt, .