Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-26 / 228. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG MSG IX. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM /Jrn 50 fillér 1954 SZEPT. 26. VASÄRNAP A falu felvirágoztatásáért minden dolgozó paraszt jegyezzen békekölcsönt Parasztságunkon a sor A békéértv jólétért, hazánk felemelkedéséért Tóth József, az uszódi Zója tsz elnöke 1000 forintot jegyzett Szeptember utolsó vasárnapjára virradtunk. Mint megyénk nagy szülöttjét, Petői! Sándort várakozással töltötte el a színpompás ősz közeledtének első halk jele, dolgozó parasztságunk ts várja ezt a mostani gazdag termést érlelő őszt. Alti azonban most a falura ellátogat, azt nem elsősorban az elmúlás, a napsugaras nyár visszavárása ringatja méla hangulatba, hanem a csörgés levelű kukoricatáblákról integető gazdag termés, dolgozó parasztságunk egészévi munkájának dús, őszi gyümölcsea lendítenék bizakodó, örömteli hangulatba. Ezen az őszeleji vasárnapon nagy mozgolódás van íalvainkban, Dolgozó parasztok, tekintélyes családfők, fiatal díszesek, párttagok és pártonkívüliek kelteli útra,, hogy megkérdezzék a falu minden dolgozójától, a gazdag ősz reménységétől telve, mennyit' szándékszik kölcsönadni ebben az évben is, mint az előző esztendőben a dolgozó nép államának. A népnevelők nem mennek üres kézzel, a bizakodás liangulalát, amelyet a gazdag őszi termés reménysége keltett, népi demokráciánk fejlődésének ezernyi szép tényével tehetik még mélyebbé, még lelkesebbé. A mezőgazdaságfejlesztés nagyarányú programra jának megvalósult tényei már most számtalan érvként sorakoznak fel népnevelőink számára, meggyőző bizonyságul parasztságunk előtt. Az osztályellenség ugyan arról beszél, hogy gyenge volt a gabonatermés és emiatt nincs okuk bizakodni az őszben sem. Azt azonban bölcsen elhallgatja,, hogy a bácsmegyei parasztok legnagyobb tömegei nem a nyári aratás, hanem az őszi betakarítás idején tettek számvetést, hiszen főjövedelmük a kapásokból, ipari növényekből, szőlőből, gyümölcsből és az állatállomány szaporulatából és az állati termékek értékesítéséből származik. Nem lehet azt sem elfeledni, milyen jól járt megyénk dolgozó parasztságának zöme, amikor hallgatott az állam szavára és termelési szerződéseket kötött. Ennek az esztendőnek csak az első felében fillérayi pontossággal 27,735.790 forintot fizettek ki a termeltető vállalatok megyénk dolgozó parasztságának zöldségért, gyümölcsért. Ez a hatalmas összeg csak az állami felvásárlások útján jutott dolgozó parasztságunk portájára. Ezen felül jelentős összegre tettek szert a falusi dolgozóik a közvetlen piaci árusításból is. A kapásnövónyek után járó beadás nem igen okoz nehézséget egyetlen dolgozó paraszt száméra sem. Marad a góréban mindenütt jópár mázsa kukorica. Ahol pedig sok a kukorica a paraszti udvarokban, ott megnő a sertésállomány is. Nem is számolva azzal, milyen hatalmas mennyiségű baromfiállományt. nevelt az idén megyénk' dolgozó parasztsága« Mindezek a tények a falu népének felvirágzó életéről, felemelkedéséről adnak számot. De nem lenne kerek az a kép, amelyet népnevelőink megyeszerte nyújtanak, ha nem sorolnák fel államunk gondoskodásának, a kormányprogramra nyomán megszületett és a falut támogató intézkedéseknek egész sorát. Ki tagadhatná le például az ingyenes állatorvosi szolgáltatásról szóló nagyjelentőségű kormányintézkedés anyagi értékét. Az idén megszaporodott állatállományunkból jóval kevesebb sertés esett áldozatául csak a sertésorbáncnak, mint tavaly. Ingyenes volt az oltás, jóval több dolgozó paraszt vette igénybe az állatorvos segítségét, mint az elmúlt esztendőben. Ennek következtében államunk gondoskodása révén, csak egészen jelentéktelen mennyiségű sertés pusztult el ebben a veszedelmes betegségben (az egész megyében mindössze 28). Tavaly 3000 volt az Orbánéban elhullott sertések száma. Az ingyenes orvosi kezelés csak egy község viszonylatában — Mélykút esetében —több, mint 25.000 forintos megtakarítást jelent a dolgozó parasztoknak. Szeptember elején pedig 5 millió baromfit oltottak be falusi állatorvosaink, hogy elejét vegye államunk a nagyobbarányú baromfivésznek. A járvány elleni védelem nemcsak államunk nagyobb gondoskodását jelenti, egyben magasabb jövedelmet is biztosít, hiszen megőrizte a baromfiállomány egyébként elhullásra ítélt nagyrészét. Márpedig jól jövedelmez a baromfitartás a dolgozó parasztoknak. A magasabb jövedelem, az egyre növekvő készpénzbevételek megnövelték dolgozó parasztságunk vásárlási kedvét. Bővebben válogathatnak a dolgozó parasztok az államunk jóvoltából megnövekedett választékban, az iparcikkek dús sokféleségében. Csak a bajai Állami Áruházban 90 tűzhely kapott gazdát egy hónap alatt. A kecskeméti Állami Áruház az év első felében 1780 darab férfi konfekcióáruval, 8127 méter gyapjúszövettel, 3200 bőrlábbelivel többet adott el, mint az elmúlt esztendőben. Ennek a hatalmas tömegű iparcikknek legnagyobb része falura vándorolt. Ehelyén nem is tudnánk azt sem felsorolni, milyen hatalmas összegű beruházások, községfejlesztő létesítmények kerültek megyénk falvaiba, államunk helyes gazdálkodása következtében. Népnevelőinknek dús fegyvertára ezzel nem merült ki, hiszen minden falu életének tükrében megtalálhatók ezek a tények, sajátos módon és sajátos megvilágításban. Ezek a tények segítik dolgozó parasztságunkat véleményük és elhatározásuk kialakításában most, amikor pépünk állama a további felvirágzás, a béke kölcsöne kibocsátása után várja parasztságunk együttérző szavát* Az uszódi Zója termelőszövetkezet is sokat köszönhet a nép államának. Az idén például a jég kenyérgabonatermésük egyrészét elverte. Az Állami Biztosító 86.000 forintot fizet jégkár címén. Tavaly a kormány Programm nyomán az állam a beadásból KOROS SÁNDOR bácsi nyugodtan, ráérősen helyezkedett ei a székén. Szavai, amelyek még ott zsongtak az értekezlet részvevőinek fülében, örömet és elismerést keltettek. Ezt kiolvashatta a jelenlévők szeméből, ezek a szemek most mind rajta pihentek, az ő munkában kissé meggörnyedt vállán, barázdált arcán, amelyen kis mosoly bujkált. :— Én 500 forintot adok — úgy gondolom, ennyi elég lesz — mondotta az előbb, amikor a békekölcsön jegyzés leendő agitátorai még azt fontolgatták, hogy mennyi is legyen az államnak kölcsönadandó összeg. AZ ÉRTEKEZLET a tiszaújfalui tanácsházán hamar véget ért. Kőrös Sándor bácsi is hazafelé tartott. Gondolataiban már a tanyáján járt. Felesegére gondolt, aki az utóbbi időben betegeskedett. Az operáció után majdnem másfél hónapig nyomta a kórházi ágyat. Most már erősödőben van. Mi tagadás, nem kevés munkát ad a gazdaság rendbentartása. Jószerivel kettesben dolgozzák meg azt a 16 és fél hold földet, mit a magukénak mondhatnak. Sok azon a munka nagyon, de a parasztember nem ijed meg a dologtól. Az apja. meg a nagyapja, . meg minden őse a földdel nőtt fel. Azzal együtt érett férfivá. Fia idős korára meg is görnyésztétte vállát a törődés, igázabbá, emberebbé tette őt is, meg számtalan ősét is, a széles határ, a paraszt) munka szigorúsága, változatta-és az adóból közel 200.000 forintot engedett el a termelőszövetkezetnek. Ezek az engedmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a tagoknak megjavultak az életkörülményei. Ebben a gazdasági évben munkaegységenként 18 forint jövedelemre számítottak. A jégkár ellenére is magasabb lesz a jövedelem. Eddig már 15 forint előleget final, évről-évre visszatérő ritmusa. Kőrös Sándor bácsi is így szokta meg, hogy az embernek becsületesnek kell lenni embertársaival szemben, hiszen a földdel, meg az állattal szemben is becsületességet, komolyságot kíván a tanyasi élet. Már akkor, ha az ember eredményt is vár a földtől'és jövedelmet az állatállománytól. MIT JELENT a becsület a földdel szemben? Azt, hogy rendesen, idejében viseljék gondját, szántsák, vessék, kapálják, idejében takarítsák be róla a termést minden esztendőben, így aztán Kőrös Sándor bácsi minden esztendőben megtrágyázza a földjét. Idejében végzi a vetést, meg a talajmunkát. — Nem is volt még rossz termése, pedig igaz, ami igaz, annak a 16 és fél holdnak, majdnem a fele gyengébb minőségű. Nem termett az más kezében szamárkórónál egyebet, ö a szívós akaratával ebből a sovány földdarabból is termést csikart ki. — Meg is szaporodtak a barázdák Kőrös bácsi egyébként mosolygós arcán. SZŐLŐJÉT IS a jó gazda becsületességével munkálta, meg. Nem lesz valami fényesen nagy termés a 800 négyszögölön, de azért maradhatós. Jut a beadásra, jut a pincébe. A becsület az emberekkel szemben azt kívánja meg, hogy a társadalommal szembeni kötelességeit se odázza el az ember. Mire menne a világ, = szokta zettek ki. A magasabb jövedelem lehetővé tette, hogy a tagok új ruhába öltözhettek, többen, mint Győri Sándor és Szili József házuk rendbehozatalára is hozzáfoghattak. Ezeket tartotta szemelőtt Tóth József tsz-elnök, amikor 1000 forintot ad kölcsön az államnak, hogy kormányunk még jobban megjavíthassa dolgozóink életkörülményeit. mondani Sándor bácsi —, ha az emberek nem fognának össze, ha nem segítenék egymást, az államot, amely a mi népünknek az alkotó egyesüléséből származik, Megnézheti bárki Kőrös Sándor bácsi adókönyvét, beadási lapját, nem találna azon senki egy makulányi hibát sem. ÉZ A BECSÜLET adta a szájára az ígéret szavát arról, hogy az általa tisztelt emberi közösségnek államkölcsön formájában 500 forintot adjon. Az ígéret azonban nem maradt csak ígéret. Kőrös Sándor bácsi semmiembernek tartja az olyant, aki csak a levegőbe beszél és még a becsületes nevét is aláírja olyasminek, amit nem tart meg. Ezért aztán Kőrös Sándor tiszaüjfalui tanácstag, a népfront előkészítő bizottságának tagja, a békekölcsönjegyzés második napjának reggelén újból bekopogtatott a tanácselnök szobájának ajtaján. Hozta magával az 500 forintot, amelynek a kölcsönadására önkéntesen adott aláírásával kötelezte magát. így kívánja ezt a becsület. NEM CSODA hát, ha Kőrös Sándor bácsi körzetéhez tartozó 12 tanya közül hatnak a lakói az ő példáján hasonlóképpen kölcsönadták a megtakarított forintjaikat az államnak. Közülük az egyik azon nyomban meg is kérte Sándor bácsit, hogy ha holnap reggel betér a tanácsházára,, innen a tiszaüjfalui határból, vigye az ő kölcsönre szánt lüü forintját is. a tanácshoz. A kunszentmiklósi gépállomáson minden dolgozó lejegyzett A kunszentmiklósi gépállomáson minden dolgozó lejegyzett. Jó példával járt elől Szekeres Ferenc pártvezetőségi tag, akinek 1100 forint fizetése van és 800 forintot jegyzett, A kommunista példamutatás volt a legjobb érv a gépállomáson. Iíajtor Mária agronómus követve Szekeres Ferenc példáját szintén 800 forint kölcsönt adott az államnak. A kunszentmiklósi járásban a .jegyzés során különösen kitűntek egyes termelőszövetkezetek, A fülöpszállási Alkotmány termelőszövetkezet tagjai már az első napon 80—90 százalékban lejegyeztek. Itt is Szalay Sándor párttitkár mutatott példát. 300 forintos jegyzése nyomán Nagy Imre és Vörös Károly szintén 300—300 forintot írt a jegyzési ívre. A felvilágosító munkábau szép példát mutat a fülöpszállási Dózsa tsz párttitkára is. Sorrajárja a dolgozókat, beszélget velük. Ennek eredményeként tegnap délig a termelőszövetkezet tagságának legnagyobb része lejegyzett. A tassi Petőfi tsz-ben több férj és feleség együtt jegyzett. SzUcs Miklós és felesége az elsők voltak a jegyzésben. Baján sok nyugdíjas keresi fel a jegyzési helyeket Az Ötödik Békekölcsön jegyzése Baján és a bajai járásban mind több dolgozót sorakoztat fel a siker érdekében. Baján az üzemek közül a lluhaüzem, a Faárugyár, a Bútorgyár és a Patyolat valamennyi dolgozója lejegyzett már. A kisiparosok is kiveszik részüket a jegyzésből: Barta István asztalos és Bérezi László fényképész 1000—1000 forintot jegyeztek. Bakó István, a begyűjtési állandó bizottság elnöke 200 forintot jegyzett, A nyugdíjasok nagy számban keresik fel a jegyzési helyeket, hogy a nyugdíjtörvény felett érzett örömüknek jegyzésükkel adjanak" kifejezést, *r A kölcsön jegyzés első napján 324-en, a második napján 413 nyugdíjas jegyzett 50 forinttól 100 forintig terjedően békekölcsönt. A bajai járás termelőszövetkezeteinek tagjai közül már sokan lejegyeztek. Egyéni dolgozók közül tegnap estig 615-en jegyeztek békekölcsönt. Hercegszántón, Garán a délszláv dolgozók is ott vannak a békekölcsön jegyzők között. Vaskút szövetkezeti községben a termelőszövetkezetek és csoportok tagjai csoportosan jegyeznek; BECSÜLET DOLGA
