Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-03 / 182. szám

r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG IX, ÉVFOLYAM. 183. SZÁM Ara 50 fillér 1954 AUGUSZTUS 3. KEDD Is* A MAI SZAMBÁN Csáplés és begyűjtés Lászlófalván. — Csu Te beszéde a kínai hadsereg napja alkalmából. — Egy élenjáró cséplőmunkacsapatnál. — Gárdonyi Géza. ■— Ellen­őrizzék az áruk minőségét a Vasnagykereskedelmi Vállalatnál. —> Megyénk hírei. — A Főiskolai Világ- bajnokság eseményei. V Elolegosztás a bácsbokodi Vörös Csillagban Kommunista helytállással vegyük fel a harcot a hibák ellen! Pártunk III. kongresszusa a dolgozó nép anyagi és kulturális életszí n vonal ának íokozo 11 a bb emelését, a szocializmus gazda­sági alaptörvényének fokozot­tabb érvényrejuttatását tűzte cé­lul. Ennek megvalósítása párt­szervezeteinkre, a kommunis­tákra nagy feladatokat ró. Párt- szervezeteink a kongresszus ha­tározatait akkor- tudják végre­hajtani, ha harcba szólítanak minden párttagot, minden kom­munistát. A tapasztalat azt mutatja, hogy pártszervezeteink nem tu­datosították még eléggé a párt­tagok között a kongresszus cél­kitűzéseit és nem mozgósították a kommunistákat kellőképpen azok végrehajtására. A pártta­gok sok helyen nem tudják, hogy saját munkaterületükön mi is a feladatuk a kongresszus határozatainak végrehajtásában. A pártkongresszus célkitűzései­nek megvalósulása pedig éppen a kommunisták, a népnevelők harcos helytállásán, példamu­tató munkáján alapszik. A III. pártkongresszus a ter­melőszövetkezetek megerősíté­sét, gazdasági és politikai meg­szilárdítását, jövedelmük és ho­zamuk megnövelését jelölte meg feladatul. Nem tapasztalható azonban mindenütt, hogy a ter­melőszövetkezetek pártszerveze­tei, kommunistái ezért egész erejükkel harcolnának. A bodoglári Szabadság ter­melőcsoportban például igen el­hanyagolták a közös gazdálko­dást. Mindenki csak a háztáji gazdaság gyarapításával törő­dik. A legtöbb tagnál a lábas­jószágok száma meghaladta a mintaalapszabályban előírtakat. A munka rosszul megy. A kö­zös földek gazosak, a háztájiak viszont olyan tiszták, hogy öröm rájuk nézni. így aztán nein csoda, ha ebben az évben csak egyszer osztottak munkaegység­re előleget és azt is alig egy forintot felül. A csoportnak 22 tagú pártszervezete van. A párt­tagoknak feladata lett volna lel­kes felvilágosító harcot indítani a tagság meggyőzésére, hogy magas jövedelem a közösből — csak a tagság szorgalmától függ. "A termelőszövetkezetek gaz­dasági megerősítésének, termés­hozamok emelésének, a fa:u szocialista átalakításának döntő eszközei a gépállomások« — ál­lapította meg a pártkongresz- szus. Mégis vannak gépállomá­saink, melyek a legdöntőbb pil­lanatokban hagyták cserben ter­melőszövetkezeteinket, például a növényápolás idején. Több gépállomás pártszerve­zete nem ellenőrizte kellőkép­pen sem a termelést, sem a ve­zetést. így fordulhatott elő pél­dául, hogy a kiskőrösi gépállo­más igen kevés gépi kapálást végzett a körzetébe tartozó ter­melőszövetkezeteknek. A soit* vadkerti Uj Alkotmánynál még ezt a munkát is olyan rosszul végezte, hogy a kukorica egy részét is kikapálta. A szabad- szállási gépállomás hasonlóan gyenge munkát végzett a nö­vényápolásban. Ennek következ­ményeként a szabadszállási Vö­rös Traktor termelőszövetkezet kénytelen volt a kunszentmik- lósi gépállomáson szerződést kötni a növényápolásra. Jánoshalmán sok bosszúságot okozott, hogy a borotai gépállo­más pártszervezete és vezetői, .maguk a kommunisták nem áll­tak megfelelően a javítási mun­kák élére. A vezetők hiányos el­lenőrzése következtében a kihú­zatott cséplőgépek, — ahogy ezt a jánoshalmi tanácselnök, Nagy M. István elpanaszolta — soro­zatosan kiestek a munkából. Ezeknek a hiányosságoknak, amelyek a gépállomásoknál ta­pasztalhatók, késedelem nélkül véget kell vetni, A betakarítás és begyűjtés megfeszített, - komoly munkát követel. Ennek pedig most egyik gátja a közömbösség. Egyes pártszervezetekben a tagok nem érzik a kommunista példamuta­tás jelentőségét. Nem töreksze­nek élenjárni az állam iránti kö­telezettség teljesítésében. — Lászlófalván például a párt- szervezet nem gondoskodott a népnevelő hálózat megszervezé­séről sem, pedig a felvilágosító munkára ezekben a napokban igen nagy szükség volna. A túl­zott magabiztosság, a »símán fog menni minden« elve is egy válfaja a közömbösségnek, mert az ilyen nézetet vallók nem akarnak tudomást szerezni a nap, mint nap útjukba akadó nehézségekről. Kiskunhalason pi. a városi pártbizottságon Ma- róti elvtársnak az a véleménye, hogy nem lesz semmi baj a be­gyűjtéssel. A cséplést már 10 napja elkezdték, de népnevelő munka eddig a cséplőgéptől való beadás érdekében nem folyt. Az eredmény az lett, hogy több gazda csépeltetés után elfeled­kezett, vagy nem akart tudni az állam iránti kötelezettségéről. Fontos, hogy minden munka- területen a közömbösséget, a nemtörődömséget megszüntes­sük. Pártszervezeteink minden területen vegyék fel a harcot a hibák ellen. Ami a termelőszö­vetkezetekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban, községek­ben és az élet, a termelés min­den területén történik, azért az ott dolgozó kommunisták a fe­lelősek. Feladatuk: harcolni pár­tunk III. kongresszusának cél­kitűzéseiért, dolgozó népünk jó­létének növeléséért,. A bácsbokodi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai közül az ősszel páran úgy gondolkod­tak: visszatérünk az egyéni gaz­dálkodáshoz. A szövetkeze let védő tagok csak ennyit mond­tak: vigyázzatok, aztán meg ne bánjátok. Elbúcsúztak egymás­tól. A parolát további jó barát­ság követte és ki-ki folytatta munkáját. Végezték a munkát, ki-ki a maga helyén. Már a tavaszon azonban a kilépettek közül nem is egy, fejcsóválva figyelte, a szövetkezet földjein a kalászo­sok milyen erőteljes bokrosodás- nak indultak. Még nyíltan azon­ban nem adtak hangot a bennük ébredező kétségnek: lépésünket clhamarkodtuk. Csak úgy maguk között beszél­tek erről. Elérkezett aztán az aratás- csépi és ideje. A szövetkezet a bokodi gépállomás segítségével egy-kettőre végzett vele. Elsőnek teljesítette beadási kötelezettségét és a beadást követő napokban elérkeztek a gabonaelőleg osztáshoz. A szövetkezet vezetői óvatosan számító emberek. — Jutna vagy 5 kg munkaegységként a ke­nyérgabonából, árpából, de tar­talékoljunk, most csak 4 kg-ot osszunk ki, a zárszámadáskor osszuk ki a többit. így is történt. Munkaegysé­genként kiszámították, kinek mennyi jár. Hát Szűcs Jánosnak és család­tagjainak az eddig megszer­zett 1100 munkaegység után egészen pontosan 52 mázsa gabona, több mint egy fél vagon. — A becsületes munka becsü­lettel fizetett. Jön még ehhez sok minden más termény is. Most igazán törhetem a fejem, hol is helyezzem el majd. De ez nem olyan nagy gonfl. Ha szük­ség lesz, futni fogja egy magtár vagy kamra építésére. Kovács István állatgondozó 527 munkaegysége után 21.08 mázsa gabonaféle ke­rült a padlásra, kamrába. Három kocsi is kel­lett, mellyel hazaszállíthatta. Az ősszel kilépetteknek az utcában volt is mit csodálkozniok, — hát igen, ez teszi, de nestelték, hogy a kocsik közelébe menje­nek s megtapogassák az aranyló szemekkel megtömött zsákokat. Csuvár Mihály 14.88, Béle­ld Sándor 14.40 mázsa ga­bonát vitt haza. Minden szövetkezeti tag házá­nak kapuja szélesre tárult, hogy a részesedésül kapott gabonát szállító igafogatok beljebb ke­rülhessenek. Nem kell hozzá nagy számítás, hogy az egyéni gazdaságok kis parcellái után, jó, ha a kötelezettségek teljesí­tésével ennek a fele marad meg. S ez csupán előleg. Még a kö­zös magtárban ott az ősszel osz­tásra kerülő gabona, abból is A SZÖVOSZ III. közgyűlése előtt a jánoshalmi földműves­szövetkezet vendéglője még erő­sen kocsmai jellegű volt. Az országos küldöttek értekezlete után megindult a szövetkezetnél a hálózatfejlesztési munka. Ki­bővítették és korszerűsítették a cukrászdát, a régi vendéglőt kö­zel százezer forintos költséggel étteremmé alakították át. A száz személy étkezésére alkalmas, új, tágas, világos és barátságos ét­termet örömmel látogatják a ki fog kerülni egy pár mázsa. 1 Akik kiléptek, akik a szövet­kezetnek meggondolatlanul há- tat fordítottak, most el-elgondol* kozhatnak. Ha hümmögnek is* de már hangosan is megmond-' ják: ahogyan az elmúlt évben el­határoztuk, hogy kilépünk, úgy az idén azon tanako­dunk, hogy mégis csak jobb a szövetkezetben és vissza* lépünk. De nemcsak a kilépettek gon* dolkodnak így. Sok becsületes egyénileg dolgozó is, hiszen az esztendők ahogyan egymásra következtek, mind jobban érlel-1 ték a felismerést: jövőnket csak a szövetkezet­ben láthatjuk biztosítva. község dolgozói. A szakácsok#,( felszolgálók is azóta jobb mun­kát végeznek, javült- az ételek minősége, udvariasabb lett a kiszolgálás. A földművesszövetkezet veze4 tősége egy új, vegyi-cikkeket árusító szaküzletet is nyitott a közelmúltban. A jánoshalmi szö­vetkezet hálózatfejlesztési pro- grammjának végrehajtásával) hozzájárult a község dolgozói életszínvonalának emeléséhez. Tj a injai kis mm} íj árok a n a p közio ttlw aha n NYÁRIDOBEN, amikor a tanyai embert ezer- jelé húzza a mezei munka, — nehéz sorsa van a kisgyereknek. Egyedül marad az elárvult tanyá­ban napestig. Fél is, unatkozik is. A gondos anyá­tól odakészített fejecskét meglopja a macska, a zsíroskenyeret elviszi kezéből a tyúk. Rábukkan a gyufára, belebotlik az ottfelejtett vasvillába, Ha meg magukkal viszik a szülők a mezőre, a ba­rázda porában égeti a nap. Az anya, apa sem így, sem amúgy nem nyugodt. Nemrégiben történt Rekettyén. Három kisgyerek maradt a tanyában. Az apa délfelé hazaküldte vele dolgozó nagyfiát: nézzen utána a kicsiknek. A fiú kerékpáron motorral ütközött össze egy lovaskocsi hibájá­ból. Szerencsére, neki nem történt komolyabb baja, de a motoron lévők kórházba kerültek ... AZ A 25—30 REKETTYÉI kismagyar, aki a tavasszal létesült napköziotthonban tölti a nyári napokat, — kimenekült már a. régi sorsból, Sze­rető kezek az iskola; két tanterméből varázsolták a szép ebédlőt és pihenőt új felszereléssel. A gyermekek ebédet és uzsonnát is kapnak napi 1.50 forintért. Nyolc tojás árából kitelik a heti élelem, Nézzünk csak egy napi étrendet, Ebéd: zöldbab­leves, fánk. Uzsonna: madártej, zsíroskenyért Előző napon húsleves, rántottcsirke, uzsonnára kávé került az apró emberkék asztalára, özv. Ter* nyák Lajosné szakácsnő ízes, finom föztjéből. Néhány’ hét alatt valamennyi gyerek hízott pár kilót. PASTROVICS ETELKA tanítójelölt az anya- helyettes. Az iskola mögötti homokos, ligetes völgy valóságos gyerekparadicsom. Szomorúan is nézi a zsivajgó, játszadozó hadat a kerítésen túl egy kislány. Ö is szeretne köztük lenni, de nem szabad, mert »édösanyám aszonta, a kecskéket köll őrzeni.« Ha ez az anya most látná a bánattal teli gyermekszemeket, — azonnal beíratná kis- lányát. DÉLIDŐBEN a szülök is el-elfutnak ide. Gyű* mölcsöt hoznak a csemetéknek. De igazából meg- győződni jönnek: jól megy-e soruk? Az előrelátó Ternyákné mindig többet főz s ilyenkor meg- kóstoltatja az anyákkal a gyermekek ebédjét. A gömbölyű arcú, életvidám emberkék azonban cs legjobb bizonyítékok arra, hogy szeretetben, gon- doskodásban nincs itt semmi hiány s hogy » Rekettye-pusztai napköziotthon létrehozása a leg- dicséretesebb cselekedet volt az illetékesektől. A hullámtérből visszahúzódott víz nyomán a bajaiak hozzáláttak a talajmunkákhoz Baján a Micsurin termelőszövetkezet tagjai megkezdték az árvízzel elöntött területekről a víz eltávozása után a talajmunkát, bólogattál szántják fel a területet. 35 holdon már cl is vetették » másodnövényféleséget, most 49 holdon folyik a szántás, itt takar­mánykáposztát fognak termelni. Sárközben a hullámtérből is mind erőteljesebben húzódik vissza a betört víz. Az egyénileg dolgozó parasztok hozzáfogtak a talajmunkához. Soksevics József és Mészáros József elvégezve a tarlóhántást és hozzákezdtek a másodnövények vetéséhez. Eredményes hálózatfejlesztés a jánoshalmi földművesszövetkezetnél

Next

/
Thumbnails
Contents