Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-11 / 189. szám
BÀCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOPB/rcSKiSKUNMCGYEI P/fRTBtZOTrSAGAMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 189. SZÄM Jra 50 fillér 1954 AUG. 11. SZERDA A MAI SZAMBÁN Akik a kunbajai tanácsot vezetik. — Kecskeméti jegy* zetek. — Az alku. Pártunk III. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról és feladattiinkróI A megyei párfaktíva ülése Tegnapelőtt a Magyar Dolgozók Pártja párt-végrehajtóbizottsága a megye vezető párt-, allami- és tömegszervezeti, valamint gazdasági funkcionáriusainak részvételével megyei pártaktíva ülést tü.rtott. A megyei pártaktíva ülésen résztvett, felszólalt Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének első titkára. Az aktívaülésen Németi József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tartotta meg a megyei párt-végre- hajtóbizottság beszámolóját — »Pártunk Ili. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról és feladatainkról« címmel. A megyei párN-végrehajl-óbizottság beszámolója Németi elvtárs a kongresszus határozatairól szólva mondotta: — Rákosi elvtárs kongresszusi beszámolójában az új szakasz legfőbb jellemvonását- így fogalmazta meg: »A szocializmus építésének új szakaszában egész politikánknak és új gazdaságpolitikánknak is központi kérdése a, munkásosztály államhatalmának és e hatalom alapjának, a munkás-paraszt szövetség gazdasági bázisának kiszélesítése és megerősítése és ennek megfelelően a népjólét állandó emelése, a mezőgazdasági termelés gyors fellendítése és a fogyasztási javak termelésének foko- „ása.« Nem lesz felesleges, ha számot adunk pártunk és kormányzatunk intézkedéseiről, amelyek a múlt év júniusa óta nálunk is csakúgy, mint másutt, az elkövetett hibák egyrésze kijavítását, a munkás-paraszt összefogás megszilárdulását eredményezték. Pártunk és kormányunk intézkedései biztonságosabbá, gazdaságosabbá tették a paraszti gazdálkodást, lényegesen csökkentették termelési és beadási költségeit, s jelentősen fejlesztették a szabadpiaci értékesítés lehetőségeit. Jellemző mutatója ennek, hogy például a földművesszövetkezetek míg a múlt év első felében zöldség-, gyümölcs-, termény- és állati termékekből 7 millió forint értéket vásároltak fel, addig ezév első felében a felvásárlás összege elérte a 28 milliót. A termeléshez és a szabadpiaci értékesítés kiszélesítéséhez nyújtott segítség lényegesen növelte a paraszti gazdaságok bevételeit, vásárlóerejét, a lakosság életszínvonalát. Ezt mutatja az állami és szövetkezeti kereskedelem forgalmának alakulása, amely a múlt év első felében forgalmazott 485 millióval szemben az év első felében S23 millió forintra emelkedett, pontosabban ez 143 százalékos emelkedésnek felel meg. A munkásosztály és a parasztság közötti termelési és áruforgalmi kapcsolat erőteljes fejlődését mutatja az is, hogy amíg 1953 első felében az egész kereskedelmi forgalom 50 százalékát az élelmiszercikkek adták, addig 1954 első felében az élelmiszercikkek részesedése az összforgalomból, nem érte el a 30 százalékot. Vagyis a paraszti lakosság ezévben már jelentős meny- nyiségű terményt tudott saját szükségletein túl a városba, a városi lakosság ellátására szállítani. A kereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát iparcikkek teszik, vagyis a múlt évinél lényegesen több cipó, ruha, rádiód kerékpár és más iparcikk megy a falura, a dolgozó parasztság termelvényei ellenében. A dolgozó parasztság életszínvonalának emelkedését a mező- gazdasági termelés hathatós segítése és bizonyos mérvű fellendülése tette lehetővé. Németi elvtárs a párt-végrehajtóbizottság beszámolója további részében foglalkozott a munkás-paraszt szövetség megerősödésének, egészséges fejlődésének fényeivel, majd felvetette, hogy eredményeink ellenére sem mondhatjuk, hogy a munkás-paraszt szövetség terén már minden rendben volna. — Majd erről szólva megállapította: — Tapasztalható, hogy az üzemekben gyakran szóvá teszik az élelmiszerárak, a hús, zsír, szalonna, burgonya, zöldségfélék,, gyümölcs hiányát és drágaságát. Ugyanakkor falun hallható, hogy a dolgozó parasztság kevésbbé öntudatos elemei elégedetlenkednek az adó, a beadás miatt, gyakran szóváteszik, hogy az iparcikk drága. — Talán nem is kell mondanunk, hogy sokak javaslatát, akik a viszonylag magas árakra hivatkozással, a bérek emelését javasolják, nem fogadhattuk el, mert olyan béremelés, amely mögött nem húzódik meg a termelés és a termelékenység emelkedése, áruhiányra, az árak emelkedéséhez, drágasághoz, vagyis lényegében az életszínvonal csökkenéséhez vezet. Ha ilyen egyszerű lenne a kérdés megoldása, azt hiszem, már régen beállítottunk volna párszáz bér- számfejtőt és tűt lennénk a nehézségeken. Mások, főleg a falun az adó- és a beadás további csökkentését, — sőt egyre gyakrabban halljuk, — eltörlését javasolják, most, hogy a főleg homokos járásainkban a kalászosok termésátlaga meglehetősen alacsony. E tanácsadók azonban nem adnak választ arra a kérdésünkre, hogy a lakosság ellátásához szükséges kenyeret hogyan, honnét, miből biztosítsuk? Arra is adósak maradnak válaszukkal, hogy utat, lakóépületeket, közszükségleti cikkeket, új üzemeket, traktort, kombájnt, műtrágyát, növényvédőszereket, illetve ezek gyártásához üzemet honnét, miből teremtsünk elő? Világos, hogy a megoldásnak ezt az útját sem választhatjuk, ez a városi és falusi lakosság ellátásának anarchiájára, a spekuláció fellendítésére, a kapitalista elemek fel- élénkülésére, az életszínvonal csökkentésére vezetne. Nekünk a pártkongresszus által mutatott úton kell járnunk, ez az út a mezőgazdasági termelés fellendítésének az útja, a munkás-paraszt összefogás meg* szilárdításának gazdasági alapja. Ez az út vezet a mezőgazdasági termékek és iparcikkek bőségé- ' hez, a lakosság egyre növekvő igényei maximális kielégítéséhez, ez az egyedüli helyes politika hazánkban, a szocializmus építéséhez. Ezért hangsúlyozta pártunk III. kongresszusa, hogy pártunk és dolgozó népünk előtt a soron- következő években a szocialista építés kulcskérdése a mezőgazdasági termelés fellendítése, a népjólét emelése. Ezután Németi elvtárs részletesen foglalkozott azokkal a feladatokkal, amelyeket az idei termés veszteségnélküü betakarításában és a jövőévi jó termés feltételeinek biztosítása érdekében tennünk kell. Hangsúlyozta, hogy ezév őszén minden eszközzel tovább kell fokozni a talajerőt. Mindenekelőtt az istállótrágyázást, nem kevésbbé a zöldtrágyázást. Szakítanunk kell azzal a tűrhetetlen gyakorlattal is, hogy a kenyérgabona kerül a legrosszabb talajba. Ezért igyekeznünk kell a kapások betakarítását minden eszközzel gyorsítani, a rossz előveteményes földeik talajerejét trágyázással pótolni, fokozni, s a vetésforgót, ezt az alapvető elemi előírást feltétlenül érvényesíteni. Másrészt összehasonlíthatatlanul nagyobb gondot kell fordítani a minőségi vetőmag szétosztására és a fejlett vetési eljárások alkalmazására. Különösen a keresztsoros vetés bevezetésére. Végül, de nem utolsó sorban gyorsan be kell fejezni a tarlóhántást. — Nem kisebb a tennivalónk az ősziek betakarítása és a takarmányalap biztosítása terén sem. E téren nagyon is helyénvaló Központi Vezetőségünk figyelmeztetése, hogy készüljünk fel a télre. Ez különösen fontos, mert az ősziek betakarításánál különösen megyénkben, ahol sok a szőlő, a munkacsúcsok szinte minden évben ezideig lemaradáshoz, veszteséghez, a vetésforgóknak lehetetlenüléséhez vezettek. A takarmányalap biztosítása szempontjából Németi elvtárs különösen felhívta a figyelmet a lucerna- és rétiszénatermelés jelentőségére. A másodvetés jelentőségéről szólva hangsúlyozta: — A dunai árvíz bár mindössze 3—4000 kh. területen okozott kárt, érzékeny veszteséget jelent szemes- és szálastakarmányki- esés terén. Ez is erőteljesen figyelmeztet bennünket a másod- vetés-területek növelésének a szükségére. Ezért is külön kérjük a termelési bizottságokat, hogy bátran álljanak élére a bőséges takarmányfedezet megteremtéséért vívott harcnak, vegyék számba a községeik lehetőségét és igyekezzenek a lakosság többségét arra ösztönözni. hogy mind több kukoricával, napraforgóval, muharral bevetett másodvetés területeik legyenek, mert így még a késő őszig nagytömegű szálastakarmányhoz juthatunk. A beszámoló további része foglalkozott állattenyésztésünk helyzetével, fejlődésével. Megállapította, hogy — figyelemreméltó a növekedés, főképpen a bácskai területeinknek az értékes berksir állományánál. Meg vannak a feltételeink, hogy már ezévben lényegesen több sertést hizlaljunk, mint tavaly, hogy ezáltal is emeljük a paraszti gazdaságok és termelőszövetkezeteink bevételét, több zsírt, húst biztosítsunk a dolgozók asztalára. Kedves elvtársak! Pártunk III. kongresszusa, mint ismeretes, újra nyomatékosan húzta alá a mezőgazdaság fellendítésének, az árubőség biztosításának, lakosság életszínvonala emelésének egyedüli járható útja, a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Termelőszövetkezeteink egyre növekvő ereje a nagyüzemű szocialista mezőgazdaság fölénye, a munkás-paraszt szövetség erősitésének egyik leghatékonyabb fegyvere. Mindezt ösz- szevetve világosan kell látnunk, hogy központi feladatunk államunk tartóoszlopának, a munkás-paraszt szövetség erősítésének és a népjólét emelésének ügyét csak akkor segíthetjük elő a leghatékonyabban, ha a mező- gazdaság szocialista szektoraira, azok erősítésére, további fejlesztésére kettőzött figyelmet, megkülönböztetett gondot fordítunk. A termelőszövetkezetek fejlődéséről szólva megállapította: — Az elmúlt évben főképpen a termelőszövetkezeti demokrácia erősödése révén a gépállomások és a szakemberek hathatósabb segítségével, sok gyengébben működő csoportunk megerősödött, a tagság elégedett, ellátott emberek színvonalára jutott. Nőtt az olyan termelőcsoportok száma, ahol a tagság életszínvonala már eléri, vagy meghaladja a középparaszti színvonalat, s ahol éppen ezért e csoportok vonzóereje nagyon jelentősen növekedett. A bajai Vörös Fény tsz- ben csupán állattenyésztésből ez évben 571.000 forint jövedelemre tettek szert. Az orgoványi Alkotmány tsz-ben ez év minden hónapjában 8 forintot tudtak osztani munkaegység előlegként. A bácsbokodi Vörös Csillag tsz-ben Szűcs József családja 1085 munkaegységre 52 mázsa gabonát kapott. E kiemelkedően dolgozó csoportokban megyénkben január 1-3 óta 1000 új tag — köztük számosán a. múlt évben kilépettek közül — lépett be. Az elmúlt héten 90 új belépőről kaptunk jelentést a tanácstól. — A megyei párt-végrehajtóbizottságunk mindenek előtt azt látja szükségesnek, hogy gépállomásaink, a tanács- és pártszervezeteink különösen most, az ősziek betakarítása, a szántás és vetés megkezdése előtt nyújtsanak segítséget csoportjaink szervező munkájához, biztosítsuk, hogy gépállomásaink jó- minőségű munkát végezzenek, pártpolitikai munkával erősítsük a munkafegyelmet, íeilesz- szük a szövetkezeti demokráciát, s ellenőrizzük igazságos, az alapszabály szerinti jövedelemelosztást. Kettőzött figyelmet fordítsunk a gyengén működő csoportjainkra. ide kell irányítanunk a legtehetségesebb szak' embereket, a gépállomások hat- hatósabb segítségét és fokoznunk kell a pártpolitikát munkát. — Megítélésünk szerint megyénkben megvan a lehetősége annak, hogy jól működő csoportjainknál ez évben szolid arányokban ugyan, de számszerűen is növeljük a termelőszövetkezetek súlyát. Úgy véljük, súlyos hiba lenne a termelő- szövetkezetek számszerű gyarapodását minden csoportban, vagy minden községben napirendre tűzni, de hiba lenne, ha jól működő csoportjainknál nem élnénk a lehetőségekkel é? nem tennénk meg mindent, hogy itt a kívülállók közül minél nagyobb számmal vonjuk be olyan dolgozó parasztokat, akik önként, a maguk jószántából, meggyőződve a szövetkezeti gazdálkodás helyességéről, be akarnak lépni. E téren is pótolnunk kell a mulasztást. Tudatosítanunk kell a jól dolgozó csoportjaink eredményeit, tagjaik jövedelmét, terveiket, terméseredményeiket, állatállomá- ! nyakat. Járásonként tervet kel! I készíteni, hogy az ilyen csoportoknál késedelem nélkül hozzálássunk a felvilágosító munka fokozásával a csoport számszerű gyarapításához. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, amilyen helyes és egészséges ilyen jól dolgozó csoportoknak a tagság létszámának gyarapítása, annyira helytelen, esetleg káros lehet, ha figyelmen kívül hagyva a csoport munkáját, példamutatását, illetve annak hiányát, úgy próbálnánk a gyenge csoportoknál is esetleges erőszakoskodással növekedést elérni. A párt-végrehajtóbizottság beszámolójában foglalkozott a gépállomások munkájával, feladataival. A gépállomások munkáiról szólva megállapította: — A gépállomások dolgozói körében megyénkben számos jó kezdeményezés van. Solton az aratógép vágószerkezetének gyorsításával, Kalocsán a kombájnok magtisztító szerkezetének elkészítésével, Lajosmizsén 10 ekefe- jes tarlóhántó eke konstruálásával, Hartán a kombájnszalma géppel való összegyűjtésével és egyebekkel kapcsolatban. A gépállomási pártszervezetek, a járási és megyei pártbizottságoknak komoly hibája, hogy e kezdeményezéseket nem karoltuk fel, ezek elterjesztéséérl nem folytattunk eredményes politikai munkát, éppen ezért ezek bevezetése rendszerint egy gépállomáson rekedt. A gépállomásoknál folyó munka fogyatékosságairól szólva megemlítette, hogy még sok gépállomás nem nyújtott, megkülönböztetett segítséget a gyenge tsz-eknek, szívesebben dolgozik erősebb termelőszövetkezeteknek. Komoly hibaként említette a beszámoló, hogy gépállomásainkon a párttitkár elv- társak, még mindig főleg gazdasági feladatokkal foglalkoznak^ elhanyagolják a pártvezetést, a tagság nevelését, a traktoristák kövében végzendő politikai munkát. A megyei párt-végrehajtó- bizottság maga sem ismerte fel eléggé a gépállomások és az ott végzett pártpolitikai munka nagy jelentőségét. Ezért a pártvégrehajtóbizottság a KV javaslatára helyesnek és szükséeer(Folyfatáe a & oldalé?,)
