Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-10 / 188. szám

Job!» minőségű kenyeret Kecskeméten csak a technológia! utasítások betartásával leket készíteni Nem egyszer halljuk a kecskeméti üzletek­ben: másutt jobb a kenyér! A kecskeméti ke­nyérre mondják: sületlen, keletien, égett. Valóban igaz, hogy nem mindig kielégítő a kecskeméti kenyér minősége. De az utolsó félév alatt javulás történt. Azelőtt naponként fizetett a kenyérgyár kötbért a rosszminőségű munka miatt. Ma az ilyesmi csak ritkán for­dul elő. A város vezetői számos intézkedést tet­tek a kenyérkószítés megjavítására. Uj ke­nyérgyár épült, a meglévő pékségeket korsze­rűsítették, gépekkel látták el. Nemrég kapott a Csongrádi-utcai üzem új dagasztógépet, mely hat ember munkáját végzi el. A kenyérgyár raktárhelyiségeit megfelelő állványokkal látták el. A szállítást végző kocsikat rendbehozták, befestették, gyékényszőnyeggel látták el: Mégis, mindezek ellenére, egyik nap szebb, jobb, ízletesebb, máskor gyengébb a kenyér mi­nősége, kevésbbé tetszetős, bár egyforma kezek alakítják, formálják. A baj melegágya ott van, hogy a technoló­giai utasításokat egyes üzemek dolgozói nem tartják be. Nem szitálják a lisztet, nem készí­tik el előírás szerint a kenyér tésztáját (nem dobják át kétszer, bár ezt írja elő a norma), elfelejtik időben kivenni a kemencéből, így meg­ég. Mindez a munkafegyelem hiányosságaiból, másrészt felületességből adódik. Még nem min­den dolgozó szívügye a lelkiismeretes, becsü­letes munka. Ez meglátszik, amikor a kenyér a fogyasztóhoz jut. Egyes pékségi dolgozók azt gondolják: ha egy kicsit keletien a kenyér, azért el lehet fogyasztani. Ez helytelen és káros szemlélet és egyálta­lán nem szolgálja a vásárlók igényeinek mesz- szemenő kielégítését és a fejlődést. Az üzem kommunistái — Hajnal József, Kiss Károly, Boros József és még egy jónéhá- nyan szorgalmasan dolgozók — a technológiai utasításokat szigorúan betartják. De találnak időt arra is, hogy felvilágosító, okos szóval he­lyes útra vezessék a tévelygőket. Ha szükséges, a hanyagokat felelősségre vonják. Bebizonyít­ják: a selejlgyártás a társadalmi tulajdon meg­rövidítését jelenti. De nemcsak ilyen formában születtek kez­deményezések a dolgozók egy részénél a minő­ség javítására. A munkást, ahol a jó szó lepe­reg, *- felelősségre vonják és megfizettetik vele a selejtet. Ez az intézkedés a becsületes dol­gozóknál nagy megértésre talált. Az üzem párt­tagjai még szigorúbb mértékkel mérnek: az elmúlt taggyűlésen fegyelmileg felelősségre von­ták Nametovszki és Szávai elvtársakat a selejt- gyártásért. A tagság határozata kemény, de nevelő jellegű. Az élenjárók legtöbbje azon töpreng, mi­lyen új eljárással segíthetné elő a minőség megjavítását. Bende Pál például a Klapka- utcai pékségben minden kemencéhez papírlap­ból egy órát készít és ezen rögzíti az időt, ami­kor a kenyeret a kemencébe bevetette. Ez mint­egy figyelmezteti őt arra, hogy 45 perc múlva a kenyeret ki kell szedni a kemencéből. Ezen­kívül utasították a dolgozók javaslatára a rak­tárak vezetőit, hogy a selejtes kenyeret nem szabad kiadni. A kenyér minőségének megjavításánál már van eredmény is. Helyes lenne és főleg idősze­rű, ha a Sütőipari Tröszt is megemberelve ma­gát lehetővé tenné, hogy Kecskeméten is leg­alább olyan jóminőségű kenyeret adjanak a dolgozók asztalára, mint a megye más községé­ben, vagy városában, Minél olcsóbban, minél több mezőgazdasági terméket! Állami gazdaságainkban most Készültek el a mérlegbeszámo­lók. Ezek világos és tiszta ké- f,et adnak arról, hogyan váltot­ták valóra gazdaságainkban a nép életszínvonalának emelésé­ért folyó harc rájuk eső felada­tait. Végezzünk csak néhány össze­hasonlítást a tervszámokkal! A kalocsai kísérleti gazdaság mind i növénytermelés, mind az ál­lattenyésztés terén érdekes kí­sérletekkel foglalkozik, de emel­lett jelentős mennyiségű tejet, értékes vetőmagvakat és te- nyészsertés falkákat értékesít. Nagy szerepe van tehát itt Is az előállított mezőgazdasági ter­mények önköltségcsökkentésé­nek. Ezen a területen is szép eredményeket ért el a kísérleti gazdaság. Az eddig betakarított termények önköltsége például 11 százalékkal olcsóbb a tervezett­nél, a növénytermelésben pedig együttesen a tényleges ráfordí­tás közel 8 százalékkal mutat­kozik a tervezettnél alacso­nyabbnak. Még ennél is értékesebb ered­mények mutatkoznak az állat- tenyésztésben. A tehenészetben egy liter tej előállítására 1.36 forinttal kevesebbet fordítottak a tervszámnál. Szarvasmarha-hizlalással csak tavasz óta foglalkozik a kísér­leti gazdaság, de máris 14 szá­zalékkal túlteljesítették hízlalási tervüket, míg az 1 kilogramm ráhízlalt súly önköltsége a ter­vezett 18 forint helyett csak 8 forintba került. Az olcsó és jó súlygyarapodást úgy érték el, hogy az abraktakarmány adagot a legminimálisabbra szabták és a szarvasmarhákkal jóminőségű zsenge füvet etettek. Ugyancsak érdekes eredmé­nyekről adnak számot a mér­legbeszámoló sorai a sertéste­nyésztés területéről. íme: egy malac önköltségi ára a válasz­tásig a terv szerint 605 forint, a kísérleti gazdaság 17 százalék­kal olcsóbban, 504 forintért ál­lította elő. __LU K ISEBB CSALÁD­BAN is jócskán ad munkát, gondot a há­ziasszonynak a kony­ha. Hát még 80—100 ember szájaíze szerint főzni, ekkora családot úgy ellátni minden• nap, hogy panasz, ki­fogás ne essék! S ezt a munkát sokszor olyan természetesnek, említésre sem méltó­nak tekintjük. Hiszen a főzőkanál egyszerű mestereinek fárado­zását nem lehet szá­zalékokkal mérni. Or- izágraszóló nagy dol­gokat nem csinálnak, nevük sem kerül di- :söségtáblára. Mégis ilismerést, dicséretet érdemelnek, mert nél­külük nehezen lehet elképzelni életünket. Kerek öt esztende­je dolgozik a kelebiai erdészet üzemi kony­háján Becsi Jánosné. Sokszor akarták már elvinni, »kiemelni« más munkakörbe, mert tanácstag és MNDSZ- tag is. De mert ra­gaszkodik a konyhá­hoz s a dolgozók még jobban ragaszkodnak őhozzá, — mindig ma­radt. Az egész járás­ban híres az erdésze­ti konyha ízes koszt­ja. Rendszeresen lét­szám felett kell főz­ni, mert hivatali láto­gatók, útonjárók min­dig itt kötnek ki ebéd­időben, ha Csikérián járnak is. — A KONYHA a háziasszony tükre — mondják. Becsi mama konyháját, éléskamrá­ját a szűkszavú orvo­si ellenőrzés is úgy dicséri: »Példás rend, tisztaság mindenütt. Légy nincs.« No még az kéne! Sűrű szú­nyogháló fed minden ablakot konyhától a pincéig. Takaratlanul egy falatka kenyér sem hever. Ahol pe­dig ilyen pedáns rend van, onnan menekül a légy, a betegség. Be­csi Jánosné azt is megköveteli, hogy az ivóvizes kutat évente legalább háromszor kitisztítsák. Két segítséggel — Barabás Józsefnével és Laci Margittal — mesterkedik a hatal­mas fazekak, lábasok között nap mint nap Becsi Jánosné. Kisza-, bott munkaidőről a konyhán szó sem le­het, különösen, ha tész­ta készül. Ezt pedig hetenként csinálnak, mert kérik a dolgozók. A mai ebéd például gulyás­leves és sülttészta volt. Előző nap késő estig tisztították a bur­gonyát,, 30 kg kell be­lőle á. levéshez, 11 órakor Becsi mama le­dagasztott. Néhány órát pihent, de hajna­li 2—3 órakor már talpon volt, csinálta a mákos, lekváros te­kercseket, mert a ren­geteg tésztának ki is kell sülnie. Délelőtt 10—11 órára már ké­szen kell állania az ebédnek, mert 25 dol­gozónak kocsival vi­szik a határba. Sütnek a tésztds napon pala­csintát is — ebből 350 —400 kell, főznek szil­vásgombócot 7—800 darabot, tizet számítva (amolyan félökölnyie- ket) egy emberre. DÉLBEN a fehér csipkefüggönyös, min­den nap frissen sikált padlójú ebédlőt el­özönlik az erdészet munkásai. — Becsi mama . . . Manyi néni (ki mint szólítja) sokat ide, mert éhesek vagyunk! Ezt kérni sem kel­lene, mert ezen az üzemi konyhán leves­ből, főzelékből tetszés szerint lehet fogyasz­tani. Becsi Jánosné már úgy ismeri kasz­tosait, hogy a sze- m érmesebbjének, aki nem akar kérni, meg­látja az arcán, hogy enne még. Ilyenkor ólt terem és a kiürült tányért újra színültíg meri. Jó dolguk van a nyári csemetegyom- lálásra szegődött gye­rekeknek is, mert a kalácsvégeket, rosszul sikerült palacsintá­kat adagon felül szét­osztja közöttük Be­csiné. EBÉD UTÁN, ami­kor az edények elmos­va pihennek már a szekrényben, az ebéd­lő és konyha újra ra­gyog a tisztaságtól, — Becsi mama fáradtan, de a jól végzett mun­ka örömével veti le a fehérköpenyt. Ekkor mondja el: ezelőtt öt évvel Simon elvtárs, az akkori járási titkár beszélte rá a szalcá- csoskodásra. Akkori­ban minden hónapban változott a szakács az erdészet konyháján. — Elveszek én itt, Simon elvtárs — sír- dogáltam. — Próbálja meg, elvtársnő — biztatott a járási titkár. Meg­látja: megszereti ezt a munkát is. — Igaza lett — mo­solyog Becsiné. — Ha beszélhetnék vele, meg is mondanám: semmi­ért nem hagynám most már itt az én éhes nagy családomat, akik öt év óta egyre göm- bölyödőbb arccal eszik a főztömet! íme: átadjuk Becsi Járiósné üzenetéi. HÍRADÓ Augusztus 7-én, szombaton megyénkben összesen 802 csépió-* gép dolgozott. Ezen a napon közel 80.000 mázsa gabonát csépel­tek el. A cséplőgépvezetők versenyében változatlanul K. Juhász József vezet 800-as gépével. A lajosmizsei gépállomás dolgozója eddig 1810 mázsa gabonát csépelt és az egy dobmilliir.éterre eső teljesítménye 226 kiló. A verseny második helyezettje Takács István, a tázlári gépállomás dolgozója, aki 1763 mázsás teljesít­ményével nem sokkal marad K. Juhász József mögött. Szintén 800-as géppel dolgozik és az egy dobmilliméterre eső teljesítmé­nye 220 kilogramm. Ugyancsak kiváló eredményével közvetlenül a legelsők kö­zött halad Erős János, bácsbokodi traktoros. 1500-as géppel 2951 mázsás teljesítményt ért el. CSÈPLÉSI Hasznos takarmány a pelyva Sok helyen az a szokás, hogy a pelyvát nem választják külön a törektől. Ezzel pedig a gazda saját magának okoz kárt, mert a pelyva igen jó takarmány, kü­lönösen akkor, ba besilózzuk. A pelyva sok növényi rostot tar­talmaz, amelyet csak a szarvas- marha fogyaszt szívesen, de ha besilózzuk vizenyős takarmá­nyokkal, akkor a sertésnek is kitűnő takarmány. Ezért cséplésnéi különös gond­dal válasszuk külön a pelyvát. A pelyvakazlat lehetőleg a siló­gödrökhöz közel helyezzük el, hogy a silózáskor ne okozzon külön munkát az oda hordása. Minden gazda bőven gyűjthet be cukorrépalevelet, elvénült csala- mádét, konyhakerti zöld növé­nyi részeket, zöldburgonyaszá- rat, stb., amelyeket egyedül1 nem jó besilózni, mert túl vize­nyősek. Ha azonban ezeket a zöldtakarmányckat pelyvával keverjük, az a felesleges ned­vességet magába szívja, rostjai megpuhulnak és így az állatok részére könnyen emészthetővé válik. Pusztítsuk a szövőlepke bábjait ! Ahol az amerikai fehér szövő­lepke első nemzedéke elleni vé­dekezést nem jól szervezték meg és nem végezték el, ott a másik nemzedék nagy kárt tehet. Az 1 el nem pusztított hernyók már bábozódnak, sőt egyes helyeken megjelentek a lepkék is. Sürgős tennivaló most, hogy a bábokat elpusztítsuk. A hernyófészkeket szedjük le a fákról, nagyobb fer­tőzés esetén pedig permetezzük. Az irtást eredményesen végez­hetjük a fák törzsére 50—60 centi szélességben tekert 10—12 centi vastag szalmafonatokkal. Bábozás után ezeket a fonato­kat óvatosan leszedjük, a ben­nük lévő hernyókkal és bábok­kal együtt elégetjük. A fatörzsre tapadt hernyókat és bábokat pe­dig kendőbe seperjük és pusz­títsuk el. A hernyófészkeket rendszere­sen szedjük le a fákról, vigyáz­va, nehogy a kis hernyók szét­másszanak. Ha a hernyófészkek szedését nem győzzük, akkor »Holló 10.« nevű olajos emulzió 0.8 százalékos oldatával a fákat alaposan permetezzük meg. A permetezőszer beszerzéséhez a községi termelési bizottság segít­séget nyújt. Az árvízkárosullak megsegítése A borotai gépállomás alap­szervezetének kommunistái havi keresetük 5 százalékát ajánlot­ták fel, Kindl Imre ezen felül még 50 kiló kenyérgabonát is adott. (Huszák János.) Kiskunmajsa-Kígyóspusztán a 13-as cséplőgépnél a dolgozók augusztus 8-án egésznapos mű­szakot tartottak és az elért ke­resetüket teljes egészében, a bel­területi állami általános iskola és a két napközis óvoda nevelői és technikai dolgozói egyhavi fi­zetésük 5 százalékát ajánlották fel. Ezenkívül a gyűjtés is meg­indult a községben, melynek so­rán 2210 forint készpénzt és na­gyobb mennyiségű terményt, to­jást és tejet gyűjtöttek az árvíz- károsultak megsegítésére. —1 (Orosz József né.) Az akasztói Aranykalász ter­melőszövetkezet a közös vagyon­ból 10 mázsa tengerit, 20 mázsa szénát, 50 liter tejet adott. Ezen­kívül a tagok egyénenként is tettek felajánlást'. Varga Antal egy mázsa rozsot, egy mázsa krumplit, 2 pár csirkét és 200 forintot, hasonló szép felaján­lást tett Balázs János, Barna Ist­vánná, Moldován Sándor, Far­kas Jánosné. (Moldován Sán­dor.) Qiiiar aln ak átiörúitiít Szarvaskőn, hazánk gyönyörű vidékén, a hegyek között nya ral ötven úttörőpajtás az évközben elért jó tanulmányi munka jutalmául. A pajtások két hetet töltenek itt teljesen ingyen. Az Eger-patak partján nyaral Hazafi Márton dolgozó paraszt, Simon Péter kézbesítő, Tamás László tanító, Fábián Imre egyénileg dol­gozó paraszt, Pántos László szövetkezeti alkalmazott, Görög Ist­ván segédmunkás és Buránszki Imre postás gyermeke. A pajtá­sok mind jeles és jó tanulók voltak. Felejthetetlen számukra ez a nyaralás. Levegős, világos épületben laknak. Tiszta ágyak, rádió, könyvek, fényképezőkép, sportfelszerelés, játékok mind a pajtások rendelkezésére állnak. Az étkezés kifogástalan. Naponta ötször étkeznek. A pajtások átlagos hízása 1.5-től 2 kg. Volt, aki J kg-ot is hízott. Rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állnak. A táborból kirándulásokra is jártunk. Meglátogattuk az egercsek'i szénbányát, Eger városát és annak nevezetességeit. Láttuk a szilvásvárad! barlangot és gyönyörködtünk a Szalajka-völgy szépségeiben, Megtekintettük a szarvaskői vasérclelőhelyet, ahol dr. Lengyel geológus, előadást tartott számunkra. A pajtások ér­tékes kőzet gyűj teménny el tértek vissza. Az üdülésben eltöltött két hét mindannyiunknak felejthetetlen élmény maradt. Csupor Benedek, táborvezető.

Next

/
Thumbnails
Contents