Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-10 / 188. szám

Job!» minőségű kenyeret Kecskeméten

csak a technológia! utasítások betartásával leket készíteni

Nem egyszer halljuk a kecskeméti üzletekben: másutt jobb a kenyér! A kecskeméti kenyérre mondják: sületlen, keletien, égett.

Valóban igaz, hogy nem mindig kielégítő a kecskeméti kenyér minősége. De az utolsó félév alatt javulás történt. Azelőtt naponként fizetett a kenyérgyár kötbért a rosszminőségű munka miatt. Ma az ilyesmi csak ritkán fordul elő. A város vezetői számos intézkedést tettek a kenyérkószítés megjavítására. Uj kenyérgyár épült, a meglévő pékségeket korszerűsítették, gépekkel látták el. Nemrég kapott a Csongrádi-utcai üzem új dagasztógépet, mely hat ember munkáját végzi el. A kenyérgyár raktárhelyiségeit megfelelő állványokkal látták el. A szállítást végző kocsikat rendbehozták, befestették, gyékényszőnyeggel látták el:

Mégis, mindezek ellenére, egyik nap szebb, jobb, ízletesebb, máskor gyengébb a kenyér minősége, kevésbbé tetszetős, bár egyforma kezek alakítják, formálják.

A baj melegágya ott van, hogy a technológiai utasításokat egyes üzemek dolgozói nem tartják be. Nem szitálják a lisztet, nem készítik el előírás szerint a kenyér tésztáját (nem dobják át kétszer, bár ezt írja elő a norma), elfelejtik időben kivenni a kemencéből, így megég. Mindez a munkafegyelem hiányosságaiból, másrészt felületességből adódik. Még nem minden dolgozó szívügye a lelkiismeretes, becsületes munka. Ez meglátszik, amikor a kenyér a fogyasztóhoz jut. Egyes pékségi dolgozók azt gondolják: ha egy kicsit keletien a kenyér, azért el lehet fogyasztani.

Ez helytelen és káros szemlélet és egyáltalán nem szolgálja a vásárlók igényeinek mesz- szemenő kielégítését és a fejlődést.

Az üzem kommunistái — Hajnal József, Kiss Károly, Boros József és még egy jónéhá- nyan szorgalmasan dolgozók — a technológiai utasításokat szigorúan betartják. De találnak időt arra is, hogy felvilágosító, okos szóval helyes útra vezessék a tévelygőket. Ha szükséges, a hanyagokat felelősségre vonják. Bebizonyítják: a selejlgyártás a társadalmi tulajdon megrövidítését jelenti.

De nemcsak ilyen formában születtek kezdeményezések a dolgozók egy részénél a minőség javítására. A munkást, ahol a jó szó lepereg, *- felelősségre vonják és megfizettetik vele a selejtet. Ez az intézkedés a becsületes dolgozóknál nagy megértésre talált. Az üzem párttagjai még szigorúbb mértékkel mérnek: az elmúlt taggyűlésen fegyelmileg felelősségre vonták Nametovszki és Szávai elvtársakat a selejt- gyártásért. A tagság határozata kemény, de nevelő jellegű.

Az élenjárók legtöbbje azon töpreng, milyen új eljárással segíthetné elő a minőség megjavítását. Bende Pál például a Klapka- utcai pékségben minden kemencéhez papírlapból egy órát készít és ezen rögzíti az időt, amikor a kenyeret a kemencébe bevetette. Ez mintegy figyelmezteti őt arra, hogy 45 perc múlva a kenyeret ki kell szedni a kemencéből. Ezenkívül utasították a dolgozók javaslatára a raktárak vezetőit, hogy a selejtes kenyeret nem szabad kiadni.

A kenyér minőségének megjavításánál már van eredmény is. Helyes lenne és főleg időszerű, ha a Sütőipari Tröszt is megemberelve magát lehetővé tenné, hogy Kecskeméten is legalább olyan jóminőségű kenyeret adjanak a dolgozók asztalára, mint a megye más községében, vagy városában,

Minél olcsóbban, minél több mezőgazdasági terméket!

Állami gazdaságainkban most Készültek el a mérlegbeszámolók. Ezek világos és tiszta ké- f,et adnak arról, hogyan váltották valóra gazdaságainkban a nép életszínvonalának emeléséért folyó harc rájuk eső feladatait.

Végezzünk csak néhány összehasonlítást a tervszámokkal! A kalocsai kísérleti gazdaság mind i növénytermelés, mind az állattenyésztés terén érdekes kísérletekkel foglalkozik, de emellett jelentős mennyiségű tejet, értékes vetőmagvakat és te- nyészsertés falkákat értékesít.

Nagy szerepe van tehát itt Is az előállított mezőgazdasági termények önköltségcsökkentésének. Ezen a területen is szép eredményeket ért el a kísérleti gazdaság. Az eddig betakarított termények önköltsége például 11 százalékkal olcsóbb a tervezettnél, a növénytermelésben pedig együttesen a tényleges ráfordítás közel 8 százalékkal mutatkozik a tervezettnél alacsonyabbnak.

Még ennél is értékesebb eredmények mutatkoznak az állat- tenyésztésben. A tehenészetben egy liter tej előállítására 1.36 forinttal kevesebbet fordítottak a tervszámnál.

Szarvasmarha-hizlalással csak tavasz óta foglalkozik a kísérleti gazdaság, de máris 14 százalékkal túlteljesítették hízlalási tervüket, míg az 1 kilogramm ráhízlalt súly önköltsége a tervezett 18 forint helyett csak 8 forintba került. Az olcsó és jó súlygyarapodást úgy érték el, hogy az abraktakarmány adagot a legminimálisabbra szabták és a szarvasmarhákkal jóminőségű zsenge füvet etettek.

Ugyancsak érdekes eredményekről adnak számot a mérlegbeszámoló sorai a sertéstenyésztés területéről. íme: egy malac önköltségi ára a választásig a terv szerint 605 forint, a kísérleti gazdaság 17 százalékkal olcsóbban, 504 forintért állította elő.

__LU

K

ISEBB CSALÁDBAN is jócskán ad munkát, gondot a háziasszonynak a konyha. Hát még 80—100 ember szájaíze szerint főzni, ekkora családot úgy ellátni minden• nap, hogy panasz, kifogás ne essék! S ezt a munkát sokszor olyan természetesnek, említésre sem méltónak tekintjük. Hiszen a főzőkanál egyszerű mestereinek fáradozását nem lehet százalékokkal mérni. Or- izágraszóló nagy dolgokat nem csinálnak, nevük sem kerül di- :söségtáblára. Mégis ilismerést, dicséretet érdemelnek, mert nélkülük nehezen lehet elképzelni életünket.

Kerek öt esztendeje dolgozik a kelebiai erdészet üzemi konyháján Becsi Jánosné. Sokszor akarták már elvinni, »kiemelni« más munkakörbe, mert tanácstag és MNDSZ- tag is. De mert ragaszkodik a konyhához s a dolgozók még jobban ragaszkodnak őhozzá, — mindig maradt. Az egész járásban híres az erdészeti konyha ízes kosztja. Rendszeresen létszám felett kell főzni, mert hivatali látogatók, útonjárók mindig itt kötnek ki ebédidőben, ha Csikérián járnak is.

— A KONYHA a háziasszony tükre — mondják. Becsi mama konyháját, éléskamráját a szűkszavú orvosi ellenőrzés is úgy dicséri: »Példás rend, tisztaság mindenütt. Légy nincs.« No még az kéne! Sűrű szúnyogháló fed minden ablakot konyhától a pincéig. Takaratlanul egy falatka kenyér sem hever. Ahol pedig ilyen pedáns rend van, onnan menekül a légy, a betegség. Becsi Jánosné azt is megköveteli, hogy az ivóvizes kutat évente legalább háromszor kitisztítsák.

Két segítséggel — Barabás Józsefnével és Laci Margittal — mesterkedik a hatalmas fazekak, lábasok között nap mint nap Becsi Jánosné. Kisza-, bott munkaidőről a konyhán szó sem lehet, különösen, ha tészta készül.

Ezt pedig hetenként csinálnak, mert kérik a dolgozók. A mai ebéd például gulyásleves és sülttészta volt. Előző nap késő estig tisztították a burgonyát,, 30 kg kell belőle á. levéshez, 11

órakor Becsi mama ledagasztott. Néhány órát pihent, de hajnali 2—3 órakor már talpon volt, csinálta a mákos, lekváros tekercseket, mert a rengeteg tésztának ki is kell sülnie. Délelőtt 10—11 órára már készen kell állania az ebédnek, mert 25 dolgozónak kocsival viszik a határba. Sütnek a tésztds napon palacsintát is — ebből 350 —400 kell, főznek szilvásgombócot 7—800 darabot, tizet számítva (amolyan félökölnyie- ket) egy emberre.

DÉLBEN a fehér csipkefüggönyös, minden nap frissen sikált padlójú ebédlőt elözönlik az erdészet munkásai.

— Becsi mama . . . Manyi néni (ki mint szólítja) sokat ide, mert éhesek vagyunk!

Ezt kérni sem kellene, mert ezen az üzemi konyhán levesből, főzelékből tetszés szerint lehet fogyasztani. Becsi Jánosné már úgy ismeri kasztosait, hogy a sze- m érmesebbjének, aki nem akar kérni, meglátja az arcán, hogy enne még. Ilyenkor ólt terem és a kiürült tányért újra színültíg

meri. Jó dolguk van a nyári csemetegyom- lálásra szegődött gyerekeknek is, mert a kalácsvégeket, rosszul sikerült palacsintákat adagon felül szétosztja közöttük Becsiné.

EBÉD UTÁN, amikor az edények elmosva pihennek már a szekrényben, az ebédlő és konyha újra ragyog a tisztaságtól, — Becsi mama fáradtan, de a jól végzett munka örömével veti le a fehérköpenyt. Ekkor mondja el: ezelőtt öt évvel Simon elvtárs, az akkori járási titkár beszélte rá a szalcá- csoskodásra. Akkoriban minden hónapban változott a szakács az erdészet konyháján.

— Elveszek én itt, Simon elvtárs — sír- dogáltam.

— Próbálja meg, elvtársnő — biztatott a járási titkár. Meglátja: megszereti ezt a munkát is.

— Igaza lett — mosolyog Becsiné. — Ha beszélhetnék vele, meg is mondanám: semmiért nem hagynám most már itt az én éhes nagy családomat, akik öt év óta egyre göm- bölyödőbb arccal eszik a főztömet!

íme: átadjuk Becsi Járiósné üzenetéi.

HÍRADÓ

Augusztus 7-én, szombaton megyénkben összesen 802 csépió-* gép dolgozott. Ezen a napon közel 80.000 mázsa gabonát csépeltek el.

A cséplőgépvezetők versenyében változatlanul K. Juhász József vezet 800-as gépével. A lajosmizsei gépállomás dolgozója eddig 1810 mázsa gabonát csépelt és az egy dobmilliir.éterre eső teljesítménye 226 kiló. A verseny második helyezettje Takács István, a tázlári gépállomás dolgozója, aki 1763 mázsás teljesítményével nem sokkal marad K. Juhász József mögött. Szintén 800-as géppel dolgozik és az egy dobmilliméterre eső teljesítménye 220 kilogramm.

Ugyancsak kiváló eredményével közvetlenül a legelsők között halad Erős János, bácsbokodi traktoros. 1500-as géppel 2951 mázsás teljesítményt ért el.

CSÈPLÉSI

Hasznos takarmány a pelyva

Sok helyen az a szokás, hogy a pelyvát nem választják külön a törektől. Ezzel pedig a gazda saját magának okoz kárt, mert a pelyva igen jó takarmány, különösen akkor, ba besilózzuk. A pelyva sok növényi rostot tartalmaz, amelyet csak a szarvas- marha fogyaszt szívesen, de ha besilózzuk vizenyős takarmányokkal, akkor a sertésnek is kitűnő takarmány.

Ezért cséplésnéi különös gonddal válasszuk külön a pelyvát. A pelyvakazlat lehetőleg a silógödrökhöz közel helyezzük el,

hogy a silózáskor ne okozzon külön munkát az oda hordása. Minden gazda bőven gyűjthet be cukorrépalevelet, elvénült csala- mádét, konyhakerti zöld növényi részeket, zöldburgonyaszá- rat, stb., amelyeket egyedül1 nem jó besilózni, mert túl vizenyősek. Ha azonban ezeket a zöldtakarmányckat pelyvával keverjük, az a felesleges nedvességet magába szívja, rostjai megpuhulnak és így az állatok részére könnyen emészthetővé válik.

Pusztítsuk a szövőlepke bábjait !

Ahol az amerikai fehér szövőlepke első nemzedéke elleni védekezést nem jól szervezték meg és nem végezték el, ott a másik nemzedék nagy kárt tehet. Az 1 el nem pusztított hernyók már bábozódnak, sőt egyes helyeken megjelentek a lepkék is. Sürgős tennivaló most, hogy a bábokat elpusztítsuk. A hernyófészkeket szedjük le a fákról, nagyobb fertőzés esetén pedig permetezzük.

Az irtást eredményesen végezhetjük a fák törzsére 50—60 centi szélességben tekert 10—12 centi vastag szalmafonatokkal. Bábozás után ezeket a fonatokat óvatosan leszedjük, a bennük lévő hernyókkal és bábokkal együtt elégetjük. A fatörzsre tapadt hernyókat és bábokat pedig kendőbe seperjük és pusztítsuk el.

A hernyófészkeket rendszeresen szedjük le a fákról, vigyázva, nehogy a kis hernyók szétmásszanak. Ha a hernyófészkek szedését nem győzzük, akkor »Holló 10.« nevű olajos emulzió 0.8 százalékos oldatával a fákat alaposan permetezzük meg. A permetezőszer beszerzéséhez a községi termelési bizottság segítséget nyújt.

Az árvízkárosullak megsegítése

A borotai gépállomás alapszervezetének kommunistái havi keresetük 5 százalékát ajánlották fel, Kindl Imre ezen felül még 50 kiló kenyérgabonát is adott. (Huszák János.)

Kiskunmajsa-Kígyóspusztán a 13-as cséplőgépnél a dolgozók augusztus 8-án egésznapos műszakot tartottak és az elért keresetüket teljes egészében, a belterületi állami általános iskola és a két napközis óvoda nevelői és technikai dolgozói egyhavi fizetésük 5 százalékát ajánlották fel. Ezenkívül a gyűjtés is megindult a községben, melynek során 2210 forint készpénzt és nagyobb mennyiségű terményt, tojást és tejet gyűjtöttek az árvíz- károsultak megsegítésére. —1

(Orosz József né.)

Az akasztói Aranykalász termelőszövetkezet a közös vagyonból 10 mázsa tengerit, 20 mázsa szénát, 50 liter tejet adott. Ezenkívül a tagok egyénenként is tettek felajánlást'. Varga Antal egy mázsa rozsot, egy mázsa krumplit, 2 pár csirkét és 200 forintot, hasonló szép felajánlást tett Balázs János, Barna Istvánná, Moldován Sándor, Farkas Jánosné. (Moldován Sándor.)

Qiiiar aln ak átiörúitiít

Szarvaskőn, hazánk gyönyörű vidékén, a hegyek között nya ral ötven úttörőpajtás az évközben elért jó tanulmányi munka jutalmául. A pajtások két hetet töltenek itt teljesen ingyen. Az Eger-patak partján nyaral Hazafi Márton dolgozó paraszt, Simon Péter kézbesítő, Tamás László tanító, Fábián Imre egyénileg dolgozó paraszt, Pántos László szövetkezeti alkalmazott, Görög István segédmunkás és Buránszki Imre postás gyermeke. A pajtások mind jeles és jó tanulók voltak. Felejthetetlen számukra ez a nyaralás. Levegős, világos épületben laknak. Tiszta ágyak, rádió, könyvek, fényképezőkép, sportfelszerelés, játékok mind a pajtások rendelkezésére állnak. Az étkezés kifogástalan. Naponta ötször étkeznek. A pajtások átlagos hízása 1.5-től 2 kg. Volt, aki J kg-ot is hízott. Rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állnak. A táborból kirándulásokra is jártunk. Meglátogattuk az egercsek'i szénbányát, Eger városát és annak nevezetességeit. Láttuk a szilvásvárad! barlangot és gyönyörködtünk a Szalajka-völgy szépségeiben, Megtekintettük a szarvaskői vasérclelőhelyet, ahol dr. Lengyel geológus, előadást tartott számunkra. A pajtások értékes kőzet gyűj teménny el tértek vissza. Az üdülésben eltöltött két hét mindannyiunknak felejthetetlen élmény maradt.

Csupor Benedek, táborvezető.