Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-10 / 188. szám

BÀCSKISKUNMEGYEI

IX, ÉVFOLYAM, 188. £%AM ,4ra SO fillér 1954 AUGUSZTUS 10, KEDD

Hideg Vince (kocsin áll) 4 és félholdas kiskunfélegyházi paraszt közvetlenül a cséplőgéptől adja be gabonáját.

A munkaverseuybeii való részvétel mindnyájunk érdeke

den órájában üzemeinkben. Ez

If

(MOME

Megyénkben most mindenütt zsákba hull az egyéves szorgalmas paraszti munka megérdemelt gyümölcse. Sokhelyütt a csépléssel együtt teljesíti parasztságunk legfőbb demokratikus kötelességét: gabonáját gyorsan és pontosan a cséplőgéptől szállítja az állami gyüjtőraktárba. Ezekben a községekben a dolgozók tudják, hogy a lakosság életszínvonalának megjavítása, az ország kenyerének biztosítása a begyűjtés sikerétől függ. Így volt ez Bácsszentgyörgyön, Pir- tón, Tázláron, Kunbaján és Mátétclkén, ahol a csépléssel egyidejűleg befejezték a beadást is. Ezekben a falvakban a dolgozók közvetlenül a cséplőgéptől teljesítették hazafias kötelességüket. De megyénkben vannak olyan községek is, ahol elmaradtak a legfőbb demokratikus kötelesség teljesítésében: a beadással. Ezért szorult megyénk az országos begyűjtési versenyben augusztus hó 7-én már 13. helyre.

Tataháza azok a községek közé tartozik, ahol szép mennyiséget csépelnek el naponta. Pár napon belül befejezik a eséplést és azzal szinte cgyidőben a begyűjtést is, mert eddig hátralékos

nincs. A Dózsa tsz-ben csépel Reiter István gépe, az itteni munkacsapat őrzi a járási vándorzászlót is. Napi normáját 200 százalékon felül teljesíti átlagosan. Legutóbb 204 mázsa gabonát eresztett le. Madarason a mai nap folyamán fejezik be a eséplést. Hasonlókcp Hartán. Madarason a be-1 gyűjtési tervnek már kétharmadrészét teljesítet-* tck. A tanácstagoknak fele kiváló népnevelő munkát végez a személyes példamutatás mellett.. A gyorsbeadási versenyben jó eredményt a kiskőrösi járásban Kecel is ért el. 226 vállaló közül 144 már eleget tett fogadalmának. Bócsán pedig 137 vállaló közül már 112 adta be gabonáját Példát mutat Zs. Tóth József és Mayer Adám dolgozó paraszt.

Augusztus 20 előtt még jobban élesszük fel a gabonabegytíjtési versenyt. Községeinkben minél többen csatlakozzanak e nemes versenyhez. Ha megyénk parasztsága teljes lendülettel csat' lakozik a versenyhez, akkor a géptől való gyors beadással augusztus 20-án jelenthetjük; teljese tettük a beadást, biztosítottuk az ország kenyerét.

A jánoshalmi Új Alkotmány termelőszövetkezet a kiállításra készül

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a nagy dolgok mögött a sok kicsit, ami új, most kívánkozik a napfényre, zsenge, de szívóssága igen nagy, nem vesszük észre. Egyrészt ezen nem is csodálkozhatunk, mert fejlődésünk gyors iramában természetesnek vettük, hogy ennek így kell lenni, Ez már egymagában véve is igen veszélyes elmélet. Az újra oly nagy szükségünk van, mint a levegőre, mely életet ad.

Az újnak harcosai mi vagyunk, de számtalan esetben, főleg az első időben nem ismerjük fel tetteink nagyságát, de helyesen ragaszkodunk hozzá. A Kecskeméti Gépgyárban Habran Menyhért, amikor a kisebb szemcséjű homokkal való kádporolás gondolatával foglalko- eott, ő maga sem hitte azt, hogy ez forradalmi cselekedet. Pedig a mi életünk számtalan ilyen nagyszerű cselekedetből tevődik nap mint nap össze. Ugyanebben a műhelyben Szabó Lajos főmérnök gépesített anyagmozgatása is hosszú éjszakák tépelő- désének eredménye. Az egyén akarva, akaratlanul is a társadalom formálójává, a technika zászlóvivőjévé lesz.

Az ilyen nagyszerű, forradalmi cselekedetek szülőanyja a szocialista munkaverseny. Kifejleszti az emberek különös képességeit. Ez sokszor hosszú, fáradságos és kemény küzdelmet követel, amelyből mindig az ember az új iránti fogékonyságával kerül ki győztesen. így például a Kecskeméti Cipőgyárban Bíró Mihály, Udvardi Mária, Sebestyén Mihály, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban Szélpál Antal. Üzemeink sokszáz, ezer újító, észszerűsítő, névtelen hőse az első sorokban menetel az életszínvonal felemelkedéséért, s hozzásegíti pártunkat és kormányunkat ahhoz, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényét fokozatosan érvényesítsük.

Miért versenyeznek dolgozóink százezrei? Megváltozott élet- körülményeik, megnövekedett öntudatuk bebizonyították, hogy képesek az ország vezetésére. Számos esetben jut kifejezésre ez. A kongresszusi munkaversenyben új munkagyőzelmek sorozatát érte el a munkásosztály.

Üzemeinkben alkotmányunk ünnepére számos új fogadalom hangzott el a terv túlteljesítésével kapcsolatosan. Ezek az emberek a közvetlen célt saját példájukkal hozzák közelebb. Ilyen célokért, életért érdemes küzdeni, bár a siker sok nehézséget is ígér. A Kinizsi Konzervgyár dolgozói 504.000 forint hulladék- anyag értékesítésére, 21.100 forintos önköltségcsökkentésre,

688.000 forintos terv túlteljesítésére tették meg újabb fogadalmukat. Hasonló új vállalások kerülnek felszínre a nap min*

is azt mutatja, hogy dolgozóink alkotó készsége, lelkesedése kiapadhatatlan.

De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy üzemeink egy- részében még a munkaverseny nein minden gazdaságvezetőnek, szakszervezetnek, pártszervezetnek a szívügye. Ezért ma még legtöbb helyen csak jelszó: az önköltségcsökkentés, a minőség, főleg a termelékenység, ami nélkül nincs előrehaladás, nincs fejlődés.

Mi szükséges ahhoz, hogy a versenyzés valóban az új kezdeményezések egész sorát hozza felszínre, közkinccsé tegye az eddigi legjobb tapasztalatokat? Feltétlenül szükséges, hogy napi munkánk homlokterébe állítsuk Léniái útmutatását s ennek szellemében dolgozzunk: »A mun- kaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere.« Ez, ami még nem vált gazdasági és pártszervezeteink vezetőinek vérévé. Bár a vezetés módszerében változás történt, de ez nem sokirányú és nem elég alapos. Nem segíti elő az újat, a fejlődőt, ami abból adódik, hogy nem vizsgálják sokoldalúan a dolgozók tehetségeit, elfeledkeznek arról, hogy minden dolgozó kincsesház. Ha ehhez hozzáértően hozzányúlunk, ontja magából a kincseket érő termelési tapasztalatokat. A gazdaságvezetés erről a nagyszerű társadalomformáló erőről sokszor megfeledkezik, s ezzel megsérti a dolgozó önérzetét, becsületérzését, s ezzel mintegy dokumentálja a ki nem mondott véleményt. Ezt úgy fogalmazhatjuk meg: véleménye nem minden esetben érdekel. Ez igen helytelen, mert dolgozóinktól van mit tanulni. Népünknek van gazdag tapasztalata, kijárta már az élet iskoláját és saját bőrén érzi utasításaink jó, vagy rossz voltát,

A munkaversenyben szakszervezeteink jórésze még a régi, rossz módszerekkel dolgozik. A versenyagitációjuk tartalma még igen szegény és abban merül ki, hogy csak felhívást intéz a dolgozóhoz munkafelajánlásra. Ez sértő és megengedhetetlen. Azonban nem jelenti azt, hogy a verseny teljesen spontán, nem szükséges irányítani. A felajánlásokban a dolgozó embert kell látni, aki szereti a munkáját s kezenyomán lesz valósággá a jólét.

Az űj előhírnöke, képviselője, harcosa még nem mindig az üzemi pártszervezet és kommu- | nistái, bár a pártonkívüliek. százezres tömege tőlük várja a példamutatást, ösztönzést. Tőlük várja azt, hogy tartalommal töltsék meg azt a jelszót: a mun- kaveíÉényben való részvétel itiiridn>:ájimk érdeke, ' '

Országos Mezőgazdasági Kiállításon járásunkból több termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt kíván résztvenni, köztük a jánoshalmi Uj Alkotmány is. Kukoricát, napraforgói és cukorrépát visznek a kállításra. Ezeknek a termését már tavasz óta szorgalmas, odaadó munkával készítik elő.

A kukoricát négyzetesen vetették és vetéskor fcszektrágyá- zást alkalmaztak istállótrágyával. Kelés után egyszer foga- solták. Most a terület, miután négyszer ekézték és kétszer kézikapával kitisztították, teljesen gyommentesen áll. A termelő- szövetkezet mindent elkövet, hogy tagjait bö termés gazdagítsa s a kiállításon se valljanak szégyent.

M/íár most is szép termésre van kilátásuk, de hogy még több legyen, azért elvégzik a napraforgónál is, meg a kukoricánál is a pótbeporzást.

A cukorrépa alá műtrágyát adagollak. 1 mázsa szuperfoszfátot, 50 kiló kálisót és 50 kiló pétisót holdanként. A pétisót két részben, először vetés előtt, majd egyelés után szórták a földre. A növényt keléskor sa- rabolták, egyelték, a későbbiek folyamán pedig háromszor kapálták. Jelenleg is tiszta a terület és nem ritka a másfélkilós répa sem. Szép termésre van kilátásuk. Ezt a cukorgyár agro- nómusai is megállapították, amikor kilátásba helyezték a 200 mázsán felül holdankénti átlagtermést.

Dudás László, agrópropagandista

Épül a vásár város Kiskunhalason

Kiskunhalason már folynak &z előkészületek az augusztus 20—* 21-én megrendezésre kerülő un* népi vásárra. Rendbehozzák » város parkjait. Az összes üze-* mek kultúrcso portjai pedig a városi tanács népművelési előadójának irányításával állandó próbákon készül a színvonalas kultúr bemutatóra.

Ugyancsak folynak a vásáron részvevő állami kereskedelmi vállalatok, földművesszövetkeze-* tek, a vendéglátóipar és a ktsz- ek, továbbá a kiskereskedelmi vállalatok előkészületei. Vásár-1 helyeik már a helyszínen ki vannak jelölve és a pavilonok; építkezési munkái is a napok-» ban megkezdődnek.

Talán soha nem látott szép kiállítás lesz áz országszerte ^i3 híres kiskunhalasi Csipkeház-* ban, ahol a szebbnél-szebb, mű-* vészi kivitelű csipkéket meg is lehet vásárolni.

A városi bölcsőde gyermek" megőrző helyet létesít, ahol a vásár mindkét napján társadat" mi munkában végzik a gyermekek gondozását.

Épül a kerekegyház! gépállomás

Kerekegyháza határában új községrész emelkedik ki a földből. Épül az új gépállomás. Már folynak a munkák a traktorszín építkezésénél is

Míg a munkásszállások falai elkészültek, hoz-» záláttak a hatalmas csarnok építéséhez is. A tágas szereidében egyszerre pár tucat gépen folyhat a javítás,