Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-10 / 188. szám

Megyei tamísía aklívaiiiés Kecskeméten A lengyel kormány nyilntkozaía n kollektív biztonság kérdéséről VARSÓ. (TASZSZ) Augusztus 8-án nyilvánosságra hozták a Lengyel Népköztársaság kormá­nyának nyilatkozatát az európai kollektív biztonságról. — A genfi értekezlet eredmé­nyei arra köteleznek — írja a nyilatkozat —, hogy a népek akaratának megfelelően új erő­feszítések történjenek a nemzet­közi feszültség további enyhítése érdekében. Az európai népek számára különösen fontos és halaszt­hatatlan kérdés az európai kollektív biztonság megte­remtése, ami megakadályoz­ná egymással szembenálló államcsoportosulások és ka­tonai tömbök alakítását, amelyek a háború veszélyé­nek forrásai. A lengyel nép most, amikor a megszállás súlyos évei után új életet épít a romok fölött, külö­nös rokonszenvvel és helyeslés­sel fogadja az európai kollektív biztonság eszméjét. A Nyugat-Németországban az amerikai reakció közvetlen tá­mogatásával feltámadó új Wehr­macht ma ismét fenyegeti Nyu- gat-Németország szomszédait, valamint más népeket is. Ezzel szemben a kollektív biztonság rendszere kizárja a német miii- tarizmus feltámadásának lehe­tőségét, akár az úgynevezett európai védelmi közösség álcája alatt, akár a nyugatnémet Wehrmacht formájában. Az európai kollektív bizton­ság nem csupán a politikai megegyezések rendszere, egyidejűleg létrejön a kultu­rális, tudományos és gazda­sági együttműködés széles­körű lehetősége. Az európai kollektív bizton­sági rendszer megteremti azokat a feltételeket, amelyek mellett egy asztalhoz ülnek majd a kü­lönböző politikai rendszerű álla­mok, így a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság képviselői is. Az ő részvételük ebben a rend­szerben kétségtelenül megköny- nyiti Németország békés és de­mokratikus egyesítését, ami az európai béke stabilizálásának legfőbb tényezője léinne. A kollektív biztonsági rend­szer megkönnyíti a fegyver­kezés csökkentését és a tö­megpusztító fegyverek gyár­tásának betiltását. Ez pedig elősegíti majd a biza­lom légkörének megszilárdulá­sát, amelyben lehetetlenné válik a háborúra uszítás és a népek közötti gyűlölet propagandája. Ez a követelés megfelel a len­gyel nép legéletbevágóbb érde­keinek. Éppen ezért a Lengyel Nép- köztársaság kormánya lelkesen támogatja a szovjet kormány ez év július 24-i jegyzékében fog­lalt kezdeményezést egy értekez­let összehívásáról minden euró­pai állam, valamint az Ameri­kai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság megfigyelőként való részvételével az európai kollektív biztonsági rendszerrel kapcsolatos véleménycsere vé­gett. A lengyel kormány ezzel egy­idejűleg támogatja a szovjet kormány ez év augusztus 4-i BERLIN. (MTI) A nyugatné- metexrszági hatalmad bérmozga­lom hulláma elérte Bajororszá­got. Müncheni jelentés közli, hogy Bajorország 336 ezer fém­ipari dolgozója közül 604 üzem 217 ezer munkása és alkalma­zottja hétfőn 0 órakor sztrájkba lépett. Harmincegy bajorországi fémipari üzem tulajdonosai tel­jesítették a munkások és alkal­mazottak követeléseit, így az NEW YORK. (TASZSZ) A »Washington Post« című lap je­lentése szerint az amerikai sze­nátus jogügyi bizottsága tör­vényjavaslatot hagyott jóvá, amely előírja, hogy adják visz- sza a volt náci tulajdonosoknak a háború idején az Egyesült Ál­lamokban elkobzott német ja­vakat. Egy másik törvényjavaslatot is terjesztettek az amerikai kon­gresszus elé. Ez előírja, hogy a bonni kormánynak utaljanak ki 300.000 dollárt kárpótlásul a wa­shingtoni német nagykövetség helyiségeinek a háború idején történt lefoglalásáért. Mint a »The New York Ti­mes« kiemeli, ez a törvényja­vaslat Hollandiában, Belgium­ban és Franciaországban egy­aránt felháborodást keltett. BERLIN. (TASZSZ) A Német Demokratikus Köztársaság la­kossága nagy megelégedéssel fo­gadta a szovjet kormánynak azt a határozatát, amelyet a német- országi szovjet katonai igazga­tás és a szovjet ellenőrző bizott­ság által kiadott parancsok ha­tálytalanításáról hozott. Augusz­tus 7-én ezzel kapcsolatban több berlini vállalatnál gyűléseket és előadásokat tartottak. PÁRIZS. (TASZSZ) Augusztus 7-én Port Lyautey-ben (Marok­kó északi részén) véres összeüt­közésekre került sor a katona­ság, rendőrség és a helyi lakos­ság között, mert a rendőrség erőszakkal akarta a kereskedő­ket üzleteik kinyitására kény­szeríteni. A legújabb jelentések szerint az összecsapás során ti­zenegyen meghaltak és ötvenen megsebesültek. PEKING. (Uj-Kína) A Viet­nami Tájékoztató Iroda jelenti, azon kezdeményezését, hogy még ebben a hónapban, vagy szeptemberben találkozzanak a Szovjetunió, Franciaország, Ang­lia és az Egyesült Államok kép­viselői az európai kollektív biz­tonság és a német kérdés meg­vitatásának folytatása érdeké­ben tartandó európai értekezlet előkészítése végett, (MTI) ezekben az üzemekben alkalma­zott 19 ezer dolgozó nem hagyta abba a munkát. A sztrájkolok az órabérek 12 Pfenniges és a tisztviselői fizetések 12 százalé­kos emelését követelik. A bajorországi sztrájk szak­emberek becslése szerint napi 14—16 millió márka összegű ter­melési kiesést okoz Nyugat-Né- metország iparában. (MTI) hogy a patetlaói harci alakula­tok és a vietnami néphadsereg főparancsnokságának képviselői­ből álló együttes küldöttség szombaton Trung-Giából Észak- Laoszba utazott. A küldöttség azért indult Észak-Laoszba, hogy ott a La- oszban tartózkodó francia had­erők és a laoszi királyság had­erejének képviselőivel tanács­kozzék a fegyverszüneti egyez­mény végrehajtásáról, közös laoszi fegyverszüneti bizottság megalakításáról és katonai kül­döttségek alakításáról, amelyek az ország különböző részeibe to­vábbítják a »tüzet szüntess« pa­rancsot és biztosítják annak végrehajtását. PRÁGA. (TASZSZ) A Cseh­szlovák Távirati Iroda jelentése szerint az állambiztonsági szer­vek Csehszlovákia dolgozóinak hathatós támogatásával a napok­ban letartóztatták a Gehlen-féle nyugatnémet kémszervezet több ügynökét. A letartóztatottak kémtevékenységet fejlettek ki Csehszlovákiában. A vizsgálat során kiderült, hogy a Gehlen- féle kemszervezetet amerikaiak pénzelik és irányítják. Időtárásielentés Várható időjárás kedd estig: túlnyomórészt felhős idő, több­felé eső, zivatar. Időnként çlénk déli-délnyugati, később nyugati szél. A hőmérséklet északkele­ten kissé emelkedik, máshol alig változik. Várható hőmérsékleti értékek kedden reggel 16—19, délben 26- 29 fok között. (MTI) A megyei párt-végrehajtó bizottsága kommunista nagy- aktívaUlést hívott össze Kecs­kemétre augusztus 9-cn. — Az aktivaülésen megjelent és fel­szólalt Rákosi Mátyás elvtárs, Az aktívaülés anyagára la­punk következő számában te­rünk vissza. KÜLPOLITIKÁI HÍREK a hir|| mögött®^ Mesterkedések Közel- és Középkeleten A világpolitika legutóbbi ese­ményei kétségbe vanhatatlanu! azt bizonyítják, hogy az Egye­sült Államok vezetői figyelmen kívül hagyják a népek békeaka­ratát. Ennek egyik jele az, hogy katonai szövetségeket szeretné­nek összeeszkábáini már régóta Közel- és Középkeleten, vala­mint Délkelet-Ázsiában. A kö- zelkeleü országok amerikaiakkal paktáló miniszterei, miniszterel­nökei már hónapok óta lázas sietséggel utazgatnak egymás­hoz. Látogatásokat tesznek egy­más fővárosaiban és gyakran gazdájuknál, az amerikai kor­mánynál. így kelt útra a közelmúltban Menderes török külügyminiszter Amerikába. Háborús célokkal utazgat a közelkeleti országok fővárosaiban Mohamed Ali pa­kisztáni miniszterelnök és Zaf- rullah Khán külügyminiszter. A török lapok arról írnak, hogyan lehetne kibővíteni a török-pa­kisztáni szerződést »a környező országok« bevonásával. A két állam miniszterelnökei nem is nagyon titkolják, hogy a közöt­tük létrejött szerződés milyen célt szolgál, mert amikor elfo­gadták ezt a megegyezést a két állam vezető testületéi, azonnal összeültek tanácskozni a török és a pakisztáni vezérkarok kép­viselői és katonai szakértői. — Nyilván nem azért ültek össze a katonák, hogy a török és a pa­kisztáni nép számára gyártandó közszükségleti cikkek ügyében »folytassanak eszmecserét«. Nem az életszínvonal emeléséről volt szó a tárgyalásokon, hanem a fegyverkezés és a lőszergyártás színvonalának emeléséről. Az amerikaiak természetesen nagy örömmel fogadták ezt a szerződést. Az egyik újság tudó­sítója cinikus hangon meg is je­gyezte, hogy az Egyesült Álla­mok örömmel hallja, a »fiatal házasok« (már mint a szerző­déses viszonyba került török és pakisztáni kormány) szeretnék bevonni a szerződésbe a többi közelkeleti államot: Irakot, Iránt (az olaj miatt) és Szíriát is. Az amerikaiak arról is gon­doskodtak, hogy ezek az orszá­gok ne sokáig vonakodjanak be­lépni ebbe a háborús szövetség­be. Az iráni lapok hasábjain egy pár kotnyeles újságíró el is szólta magát és megírta, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Iránra, a fővárosban tartózkodó »felelős személyek«. Nem nehéz kitalál­ni, hogy ezek a »felelős szemé­lyek« az amerikai fegyvergyáro­sok képviselői, akik szeretnének minél több ágyút, tankot, repü­lőgépet eladni, hiszen a fegy­vergyártás jelenti számukra a legnagyobb nyereséget. Az amerikaiak nagyon gyor­san szeretnék nyélbeütni ezt a támadó tömböt Közel- és Közép­keleten. A legjobb »szakértői­ket« küldik ide, akiknek évtize­des tapasztalataik vannak ösz- szeesküvések, uszítások, szabo­tázsok megszervezésében. Ezek közé tartozik többi között az Egyesült Államok vezérkari hír­szerző (kém) osztályának főnö­ke: Trudean tábornok is, aki nemrégiben tett »kirándulást« Pakisztánban, Iránban, Irakban, Szíriában, Libanonban, Izrael­ben, Törökországban és más or­szágokban. Ez az amerikai tá­bornok felajánlotta az érintett országok vezetőinek, hogy haj­landó fegyverszállítmányokac küldeni a katonai és gazdasági erők megszilárdítása érdekében. Érdekes, hogy az amerikaiak egyik állam területéből is oda ígértek egy-egy részt a másik­nak. A törökök például bele­egyezést kaptak az Egyesült Ál­lamoktól arra, hogy az annak­idején Szíriától elszakított ale- xandrettei területet véglegesen »töröknek« fogják tekinteni. És milyen furcsa véletlen, az ame­rikaiak pont ezen a területen építenek katonai támaszponto­kat. Az amerikaiak és a háborúra spekuláló közel- és középkeleti diplomaták azonban nem sokáig hagyhatják ki számításaikból saját népük közvéleményét. A közel- és középkeleti országok lapjai nem tudják eltitkolni, ho­gyan vélekednek az érdekelt or­szágok népei. Ezek a népek tisz­tában vannak azzal, hogy az amerikaiak által sugalmazott háborús szövetségek elsősorban az ö létükre és területi épsé­gükre veszélyesek. Jól tudják, hogy az amerikaiak célja, egy­más ellen ugrasztani a népeket és fokozni a nemzetközi feszült­séget a fegyvergyárosok érde­keinek aljas szolgálata érdeké­ben. Minden békeszerető ország népe egyetért a közel- és közép- keleti közvélemény felismerései­vel. Bajorországban 604 fémipari üzem 217 ezer dolgozója sztrájkba lépett TÜRR ISTVÁN Baja nagy fia, a legendáshírű Türr tábornok 1825 augusztus 11-én született egy szegény ba­jai földszintes házban. Apja te­kintélyes városi polgár, aki ne­vét még Thiernek írta. így is vezették be az anyakönyvbe, így nevezték iskolai bizonyítványai­ban. A család később az állító­lagosán etaémetesített név he­lyett visszatért az eredeti Türr név használatára. Az iskoláit is Baján végezte a későbbi hős ka­tona. A gimnázium ötödik osz­tályából ki kellett maradnia, mert apja elhunyt. Előbb keres­kedőinas lett, később a lakatos- szakmához támadt kedve. Meg­próbálta a molnármesterséget is. Egyideig kőművesek mellett dol­gozott, de egyik pálya sem nyerte meg a tetszését. Katonai pályára lépett. Ami­kor először jelentkezett a soro- íóbizottság előtt, ridegen eluta­sították a cingár, gyengefiziku­mú fiút. Végül is 1842-ben az egyik pécsi gyalogezredbe vet­ték be. Bejárta az Osztrák- Magyar Monarchia sok garm- zonját. Járt Lombardiában is. In­nen nem is igen tudott szaba­dulni. Miközben a magyar nem­zet 1848-ban élet-halálhaircát vívta a reakció erőivel, Türr, a szabadságért rajongó bajai fia­talember Olaszországban rekedt. Szívében egyre erősödött az el­lenszenv az olaszok ellen indí­tott elnyomás miatt a császári uralommal szemben. Érezte, hogy ez az ügy rokon azzal, annt honfitársai a szivük vérével vé­delmeznek a távoli magyar hon­ban. Mit tehetett? 1849 április 19-én otthagyta az osztrák hadsereget és az olasz szabadságharcosok oldalára pár­tolt. Az olasz nép szabadságá­ért fegyverrel a kézben ugyan­azzal a lángoló lelkesedéssel küzdött, mint amely itthon a vértől áztatott magyar földön az igazi honfiak kezébe adta a fegyvert. Türr István pályája ettől kezdve meredeken felfelé ívelt. Külön magyar légió szervező­dött alakja körül. Ennek ő, volt a parancsnoka. A harcok tűié­ben sem feledkezett el drága hazájáról, képe ott lángolt a szívében. Igyekezett is több Íz­ben hazajutni. Minden próbál­kozása hiábavaló volt azonban. Nyugtalan lelke azonban nem hagyta pihenni. Végigbolyongja a forradalmaktól nyugtalanított Európát. — Konstantinápolyban megismerkedik Lesseps Ferdi- nánddal, a Szuezi-csatorna épí­tőjével és találkozik Klapkával s a magyar emigráció több elő­kelő tagjával. Ferenc József birodalma fel­bomlóban volt. 1859-ben Túra- István hős magyar légiójával újból feltűnik a szabadság vé­delmének oldalán Garibaldi had­testében. Többször meg is sebe­sült. Garibaldi a »rettenthetet­len magyar« (1‘intrepido Unglie- rese) jelzővel illette. Az olasz nemzeti erők diadalának kivívás sában tevékeny részt vállalt. A nemzeti haderők főfelügyelőjévé nevezik ki vitézsége elismeré­séül, majd altábornagy lesz és Viktor Emánuel tiszteletbeli hadsegéde. Egész harcos életén keresztül élt benne az a remény, hogy az . osztrák elnyomókra mért minden csapás talán ha­zája szabadságát hozhatja köze­lebb. Az volt az idegenben har­coló magyarok minden vágya és törekvése, hogy a harcok elpi- henése után hozzájárulhassanak hazájuk felszabadításához. Ezért vesz részt Türr is a magyar nép felszabadítására irányuló emig­ránsok által vezetett politikai mozgalmakban. Kalandos terve­ket szőnek, fegyveres akciókat készítenek elő. Hazatérése után egyedül azon munkálkodik, hogy meggyötört népének minél jobb sorsot ko­vácsoljon ki. Javaslatokat tesz a délvidék csatornázáséra. Vízi- utat akar építeni a tengerhez. Résztvesz nemzetközi hajózási értekezleteken, Egész negyed­századon át agitált, magyarázott, vitatkozott a hazai víziutak fej­lesztése érdekében. A Ferenc- csatorna hálózatának építésén kívül egyetlen terve sem való­sulhatott meg a megnemértés, a bürokrácia, a reakció eredmé­nyeképpen. Az ő nevéhez fűző­dik azonban, ha nem is volt módjában az általa javasoltakat befejezni, a Panama- és a Ko- rintusi-csatorna megépítése. A halál 1908 május 2-án fe­jezte be ezt a kalandos, nemes eszményekért lángoló dicső éle­tet. Baja nagy fia, Garibaldi hős tábornoka, az egységes Olaszor­szág egyik megteremtője, a ma« gyár nép felvirágoztatásának apostola, a nemzetközi élet egyik nagyhírű alakja hunyt el vele. Síremléke a Kerepesi- temetőben áll, de három ország szabadságszerető fiai vallják ma­gukénak emlékét. Megyénk szü­löttje volt Türr, illő, ha Baja népével egész megyénk megem­lékezik nagy fiáról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents