Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-08 / 187. szám
A KÖZPONTI SARKVIDÉKEN Irtás ÍV. Zubov professzor Naponta 2f),000 liter tej HAJNALI három-négy óra. A városi ember még jóízűen alszik, de falun már ilyenkor kezdődik az élet. Azonban ahogy a város utcáin a reggeli csendet sem a gyalogosan járókelő emberek zavarják meg először, hanem az árukat szállító kocsik, teherautók, éppenúgy a falusi utcák, tanyák csendjébe is az első kocsizörgés jelenti a nap kezdetét. Az első kocsi reggel pedig: a tejes- kocsi. Ilyenkor indulnak ugyanis útnak a Kecskemét-környéki falvakban a kannákkal felszerelt kocsik, hogy tanyáról-tanyára járva, összeszedjék a frissen fejt tejet. Amint egy-egy tanya előtt így megállnak és megvárják, míg a gazdasszony a frissen fejt, illatos tejet a kannákba önti, vájjon tudják-e, milyen utat ’esz meg a tej, mire a városi dolgozó asztalára kerül különböző változatban? Bizony, ha tudják is, keveset gondolnak erre. De talán nem is olyan sokan tudják?! No, akkor ezeket az olvasókat mi kísérjük végig képzeletben ezen az úton! Induljunk el az egyik községből, mondjuk Szabadszállásról. Ez az utolsó állomás, ahonann még a Kecskeméti Tejüzembe szállítanak. A tanyavilágból több lovaskocsi szedi össze a tejet, Mikor a kannák megtelnek a kocsikon, a helyi »csarnokba*< viszik. Itt gyorsan jeges vízben hütik le, és pontosan, menetrend szerint járó gépkocsik, mire a csarnokban a hűtést elvégzik, már szállítják is Kecskemétre, a tejüzembe. AZ ÜZEM kívülről nézve, nem is tűnik olyan jelentősnek: Egy régi épületben, de már új, illetve nagyrészben új berendezéssel dolgozza fel az ide naponta beérkező mintegy húszezer- literes mennyiséget. Miből áll a feldolgozás? A gépkocsikon beérkezett kannákból hatalmas medencébe kerül a tej. Innen csöveken keresztül jut a hőcserélőbe, mely egy szeparátorhoz hasonló, egymás fölött futó csőrendszerből áll. A csövek belsejében motor nyomja fel a tejet egészen a pasztőrözőig. A csőrendszer külsején pedig a pasztőrgépből kikerült 80 Celsius- fokos tej csorog le. A hőcserélő szerepe abban áll, hogy a csövek-* ben áramló hideg tejet a cső külsején lefolyó 80 fokos tej előmelegíti és így kevesebb gőz kell a pasztörizáláshoz, míg viszont a meleg tej lehűtéséhez kevesebb idő és kevesebb ammóniák válik szükségessé. A HŐCSERÉLŐBŐL kikerült, pasztőrözött tej ugyanis a hűtőbe kerül. A hűtőcsövekbe ammóniák gázt nyomnak, amely a kívánt hőfokra hűti le a tejet. Innen a tejtárolótartályokba kerül, majd a kecskeméti, kiskunfélegyházi boltok, valamint o vasúti szállítótartályok következnek a legközelebbi állomásként. Naponta csaknem 15.000 liter tej jut a Kecskeméti Tejüzemből a budapesti üzletekbe azonkívül, hogy ez az üzem látja el az összes kecskeméti és kiskunfélegyházi boltokat. Az innen kikerült tej nagyrésze csecsemőtej, amelyet kiváló minőségénél fogva nagyon kedvelnek a budapesti fogyasztók. AZ ÜZEM erejéhez mérten igen jól dolgozik. — De jól dolgozni nemcsak dicsőség dolga, hanem elsősorban kötelesség — mondja Fésűs elptárs, az üzem igazgatója, aki tudja, hogy lelkiismeretes és pontás munkájukon múlik, hogy minél több, minél jobb tej jusson a városi dolgozóknak. KÖNYVESPOLC „ r . \ története több Ha*ank 1 olyan grandiózus földrajzi tudományos vállalkozásról tud, amelyet átfogó és alaposan átgondolt terv szerint hajtottak végre. Méreteit és eredményeit tekintve bámulatra- méltó Behring-Csirikov második kamcsatkai expedíciója (1733— 1743-ig), amely I. Péter elgondolásait valósította meg. Az expedíció munkája idején kerültek a térképre Szibéria északi partjai a Fehér-tengertől Csukotkáig, ekkor fedezték fel Észak-Ame- rika északnyugati partjait, az Aleutákat és a Commandeur- szigeteket. Ekkor kerültek a térképre a Kurili-szigetek. Az orosz hajósok Japánba is ellátogattak. Az expedíció következményeképpen az északamerikai partokon és a hozzájuk tartozó szigeteken orosz települések jöttek létre, amelyeknek az »Orosz Amerika« nevet adták. A Beh- ring-tenger •— amíg az »Orosz Amerikát« 1867-ben az Egyesült Államoknak el nem adták — orosz beltenger volt. Ez tette lehetővé az orosz vitorlások nagyszerű világkörüli útjait a XIX. század első felében. • A második, méreteit és eredményeit tekintve, kiemelkedő orosz földrajzi felfedező vállalkozás az 1819—1824. évi expedíció volt, amely az áthidalt távolságok szempontjából szintén páratlanul áll a világtörténelemben. Munkája során Bellinsz- gauzen és Lazarov hajói 1820 január 16-án (régi orosz időszámítás szerint) felfedezték a hatodik földrészt, az Antarktiszt. Ez volt a XIX. század legnagyobb földrajzi felfedezése. Az expedíció hajóút ja folyamán fedezték fel az Antarktiszhoz tartozó szi- gdíeket, felfedezték és feltérképezték az óceán több szigetét. Ezekben az években kerültek a térképre a Csukotkai-, Keletszibériai- és a Laptyev-tenger partjai, az odatartozó szigetekkel. kimagasló történelmi jelentőségű földrajzi felfedező út az volt, amelynek során megtalálták az északi tengeri utat és tanulmányozták a sarkvidéket egészen az Északi Sarkig. Ez már a szovjet korszakban történt. A bátor szovjet kutatók nagyjelentőségű felfedezéseikkel és az Északi Sark meghódításával a tudomány történetének tündöklő fejezeteit írták meg és hervadhatatlan dicsőséget szereztek. Nem csoda, hogy a termelőerők rohamos fejlődésének korában, a mi szovjet korunkban hatalmas lendületet kapott északi és északkeleti tengereink tanulmányozása és meghódítása. A forradalom előtt ezeket a tengereket még hajózási szempontból sem tanulmányozták kellőképpen. A térképek megbízhatatlanok voltak, nem volt hajózási útmutató, sem utasítás. Pedig a mérhetetlenül gazdag Szibériának nagy szüksége van közlekedési utakra. A legtöbb szibériai folyó délről észak felé folyik és igen hosszú szakaszon hajózható. Figyelemreméltó, hogy Lenin már 1918-ban dekrétumot írt alá egy északi jegestengeri hid- rogeográíiai (vízrajzi) expedíció szervezéséről. Ennek az expedíciónak az északi tengerek tanulmányozása lett volna a feladata. Utbaindulását az intervenció megakadályozta, de már 1929- ban — néhány nappal azután, hogy az intervenciósokat kikergették Arhangelszkből — Lenin utasítására északi tudományos-ipari expedíciót szerveztek, amely megvetette az alapját a Sarkvidéki Intézetnek. a legkorszerűbb eszközökkel folyt a sarkvidék felkutatása. Oroszország a jégtörő és rádió hazája. A jégtörőt Oroszországban már 1864-ben feltalálták. Sz. O. Makarov tengernagy 1899-ben először vezette a hatalmas »Jermak« jégtörőt a sarkvidéki vizekre. 1895- ben A. Sz. Popov feltalálta a rádiót. Az első sarkvidéki re- pülőutakat Iván Joszifovics Na- gurszkij orosz tengeri repülő végezte 1914 augusztusában, amikor Novaja Zemljáról a jégmező fölött a Szedov-expedíció felkutatására indult. Hogy Na- gurszkij repülőbravúrját teljes mértékben méltányoljuk, vissza kell gondolnunk az akkori repülőgépekre. Valóban nem mindennapi bátorságra és ügyességre volt szükség ahhoz, hogy valaki ilyen gépen a sarkkör csalóka vidékén repülőútra induljon. Jogosan büszkélkedhetünk azzal, hogy a technika legújabb alkotásait, a jégtörőt, a rádiót és a repülőgépet orosz emberek vitték először a sarkvidékre. 1924-ben kezdte meg jégfelderítő repüléseit B. G. Csuhnov- szkij, azoknak a kereskedelmi hajóknak érdekében, amelyek Európából az Ob és Jenyiszej torkolatához indultak. Ezután kezdett repülni L. Sz. Babuskin, a kiváló repülő a Fehér-tenger jégmezői fölött. Elsőnek szállt le sikerrel elő nem készített jégmezőkön és ezzel új lehetőséget nyitott meg a sarkvidéki medence tanulmányozásához. A repülőgép észrevétlenül és fokozatosan otthonossá vált a Szovjet Sarkvidék térségeiben. Ma már egyetlen tudományos vagy kereskedelmi expedíció sem lehet meg a repülőgép ki- sebb-nagyóbbfokú segítsége nélkül. megismerése különösen gyorsan haladt 1932 óta. Akkor történt meg először a sarkvidék történetében, hogy a »Szibirja- kov« jégtörőn utazó expedíció egy hajóúttal eljutott Arhan- gelszktől Vlagyivosztokig. Ezzel kapcsolatban ugyanebben az esztendőben megszervezték az Északi Tengeri üt Központi Igazgatóságát azzal a felelősség- teljes feladattal, hogy biztosítsa a hajózás veszélytelenségét a Bahrens-tengertől a Csendesóceánig és vissza. A feladat végrehajtása céljából számos tengeri és szárazföldi expedíció megkezdte a szovjet sarkvidéket körülvevő tengerek, szigetek és partvidék tanulmányozását. Ennek eredményeképpen e terület térképe felismerhetetlemségig megváltozott. Nehéz volna felsorolni az ösz- szes szovjet tengeri, légi és szárazföldi tudományos sarkvidéki expedíciókat, de mindegyiknek az a jellemző vonása, hogy egységes, alaposan átgondolt terv szerint dolgoznak, a legkorszerűbb technikai eszközök alkalmazásával. A sok eredmény és sok sikerült hajóút ellenére mégsem lehet az északi tengeri utat meghódítottalak tekinteni, mert fő akadályai nem zátonyok és viharok, hanem a jéghegyek. I Elég am\ éfati. .tengeri út I I terkepere tekinteni, he -v megláthassuk: a vonalába eső összes tengerek — Káriai-tenger, a Laptyev-tenger, az Észak-Szibériai és a Csukot- kal-tenger — nem tengerek a szó szoros értelmében, hanem az Északi-Jeges-tenger öblei. Észak felé mind szélesen nyitottak és semmi akadálya annak, hogy az e tengereken képződő jég a Központi Sarkvidéki Medencébe jusson és viszont a Központi Sarkvidéki Medence jege ezekre a tengerekre kerüljön. Érthető, hogy a Szovjet Sarkvidéket szegélyező tengerek jégrendszere a legnagyobb mértékben a Központi Sarkvidéki Medence jégrendszerétől függ és hogy mindaddig, míg nem tanulmányoztuk a Központi Sarkvidéki Medencét, nem adhatunk feleletet azokra a kérdésekre, amelyeket a gyakorlat az északi tengeri út jégviszonyaira vonatkozólag felvet, A világirodalom klasszikusai A Szépirodalmi Könyvkiadó megkezdte a világirodalom klasszikusainak kiadását, széa kiállítású, egyöntetű kötésű sorozatban. Elsőként a világirodalom egyik legnagyobb novellistája, Boccaccio »Dekame- ron«-jának legszebb darabjai jelentek meg. Röviden utána a nálunk is jólismert cseh klasszikus regényíró, Alois Jira- sek: »Mindenki ellen« című, nagyszerű regénye került a könyvpiacra. A regény a huszita háborúk idején játszódik le, Ady Endre összes versel A nagysikerű kétkötetes Pe- tőfi-kiadás után Ady Endre költői műveinek teljes kiadása hagyta el a közelmúltban a saH tót. Az eddigi Ady-kiadmányok anyagán kívül 50 olyan vers szerepel a kötetben, melyek ezelőtt egyetlen gyűjteményes Ady-kötetben sem kerültek a nyilvánosság elé. Rabelais: Gargantua és Pantagruel Rabelais a XVI-ik század nagy francia írója a reneisance egyik kiemelkedő alakja. Mulatságos történetek formájában eleveníti művében a főszereplő Gargantua és Pantagruel, továbbá a János-barát, a korhely pap, Panurge véleményét koruk minden társadalmi és vallási kérdéséről. A harmadik A továbbiakban A sarkvidék Nézzük sorban a kérvényeket. Pipicz István kisszállási 96. sz. alatti lakos 1 tinót és egy üszőt, id. Ruskó Benő Balotapuszta 20. szám alatti Iákos 21 birkát, 8 bárányt, 1 tehenet, 1 üszőt, 2 anyadisznót, valamint 5 süldőt, Ruskó Mária, a leánya, I tehenet és 5 birkát, ifj. Ruskó Benő, a fia, 1 tehenet, 21 birkát és 5 bárányt, Rékási István Balotapuszta 20. szám alatti lakos 2 üszőt, Vass József ugyanonnan l tehenet és egy sertést, Teleki Péter Eresztőpuszta 23. házszám alatti lakos, (Czagány kulákcim- borája), 1 tinót, Czirok József Füzespuszta 33. szám alatti lakos 1 tehenet, Kovács B. Antal Balotapuszta 21. szám alatti lakos pedig egy üszőt kér feloldani a zálogolás alól, mivel azok az ő tulajdonukat képezik, csak a kuliknál vannak, mivel náluk »nincs helye a jószágoknak«. Számoljunk csak. Négy tehén szerepel a zálogolás-i jegyzőkönyvben és a kérelmezők 5-öt kérnek feloldani a zálogolás alól, az 54 juh helyett pedig 60 feloldását kérik. Ez aztán furcsa eset! Vagy megszaporodott a jószágállomány időközben, vagy hiba csúszott a »számolásba«. Hiszen meg lehet ezt érteni, mert 10 kérvényt megírni egy füst alatt íráshoz nem szokott kéznek és észnek, nem könnyű dolog. Közben a járlatokat is összekeverték, így aztán már maguk sem tudják, hogy kinek mennyi jószága van. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy mikor id. Ruskó Benővel beszélgettünk, azt mondta, hogy neki 48 juha van, ugyanakkor a kérvényben csak 29-et kért. Egyébként a kérvényt sem ő írta, mert hiszen írni, olvasni sem tud, sőt nem is tudott róla, hogy ilyesmit írtak a nevében, a nevét is úgy hamisította alá a kulák. Érdemes ezen egy pillanatig elgondolkodni. Id. Ruskó Benő egy összetört, töpörödött emberke, akit bizony megviselt a cselédsors. És még most is a kulák tanyáján él, földje sincs, a kulák birtokán dolgozik. Azt minden parasztember tudja saját tapasztalatából, hogy földnélküli ember nem tud jószágot tartani, mert a jószághoz föld kell. Sajnos, azonban id. Ruskó Benő még nem jött rá, hogy most is a kulák eszköze csak. Pipicz István a másik kérelmező, aki egy tinó és égy üsző mentesítését kéri, már bevallotta a tanács előtt, hivatalos nyilatkozatban, hogy a kulák az ő tudta nélkül ráíratott a nevére 1953 szeptember 20-án 2 darab szarvasmarhát. Pipicz Istvánnak már kinyílt a szeme, nem hagyja magát rászedni, tudja, hogy a kulák bűnbe akarja sodorni, amiért a törvény előtt felelnie keli. Vass József a másik kérelmező, azt is bevallotta, hogy a kuláknak van tehene, amelyet ők fejnek a feleségével a termelt tej egyharmadáért. Ezek a dolgozó parasztok rájöttek, hogy a kulák magával ákarja őket rántani az örvénybe, eszközül használja fel hiszékenységüket a saját érdekében. De a hazugságok szövevényére lassan világosság derül, a kulák és társai, — akik nem kanyarodtak még vissza a becsületes útra — megkapják méltó büntetésüket, ezt joggal követelik a becsületes zsanal dolgozó parasztok, de minden igazságosan érző magyar ember is. Van a kuláknak pénze Nem egyedülálló eset a zsanai. Bibók Sándor Kiskunfélegyháza, Tanya 531. szám alatti kuláknál lefoglaltak két ökröt és 37 birkát, A lefoglalás után jelentkezett Kállai István dolgozó paraszt, hogy övé a jószág. Később azonban győzött benne a becsületérzés és bevallotta, hogy a kulák íratta a nevére a jószágokat. Mikor Bibók Sándor megtudta, hogy elvesztette a játszmát, hirtelen »előteremtett« 15.000 forintot és kifizette az adóját. Van tehát a kuláknak pénze, csak keményen, a törvény szigorával kell fellépni ellene. Több olyan eset fordult élő megyeszerte, hogy hiszékeny dolgozó parasztokat a bűn útjára visz a kulák. Rájuk íratja a jószágokat, hogy ne zálogolják le, hogy kibújjon a beadás, az adófizetés alól. Kiskunfélegyházán dr. Önódi András kulákügyvéd, akinek egyébként most is IÓ3 hold földje és több mint 17.000 forint adóhátraléka van, 20 forintokért pimaszhangú kérvényeket ír a járási tanácshoz a ku- lákok és társaik nevében. Fi- csor Ferenc, Kiskunfélegyháza Tanya 529. szám alatti kulák is ehhez az ügyvédhez fordult. Ezt a kulákot Horváth István, Tanya 1049. szám alatti lakos segíti. Arra hivatkozik, hogy 1951 nyarán a kiskunfélegyházi piacon eladta egy áhyásertését, amely saját tenyésztése volt. Az ebből származó egy anyasertés, valamint ennek szaporulata 4 süldő és 8 malac szerinte saját tenyésztés és 100 forintot fizet a kuláknak azért, hogy nála tartja. Vájjon, ki hiszi el, hogy a kulák csak köszönömszépenért és 100 forintért havonta ilyen nagylétszámú állatot takarmányom Annak sincs nyoma a jár- iatlevelek átruházási jegyzőkönyvében, hogy Horváth István 1951 nyarán sájáttenyésztésű jószágot adott volna el. Természetes az is, hogy dr. Önódi András szívesen ír durvahangú kérvényeket, hiszen éppen úgy gyűlöli a rendszert, mint kuláktársai és ugyanúgy igyekszik kibújni a beadás és az adó alól, mint azok. Azt mondják, hogy a hazug embert hamarabb utólérni, mint a sánta kutyát. így járnak majd a czagányok a ficsörok és hasonlók. Az igazságra fény derül és ne higyjék egy pillanatig sem, hogy a becsületesen dolgozó tanácselnökök, a községek vezetői, a dolgozó parasztok előbb-utóbb nem leplezik le üzelmeiket. Ne higyjék, hogy tartósan félre tudják vezetni a hatóságokat. Nagyon tévednek! K. S.
