Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-29 / 204. szám

A KONGRESSZUS HATÁROZATAINAK SZELLEMŰBEN

Vila a tanácsförvény iervezelérő!

Járási pártbizottságunk a termelőszövetkezetek megerősítéséért

A KECSKEMÉTI járási párt- bizottság áttanulmányozta pártunk III. kongresszusának anyagát, különösen a járás sajátosságának megfelelően, a mező- gazdaságra vonatkozó részt. A következő feladatokat tűzte a párt-végrehajtóbizottsága elé a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megerősítése érdekében.

1. Legfontosabb feladat termelőszövetkezeteink pártszervezeteinek megerősítése. Ahol nincs még pártszervezet termelőszövetkezeteinkben, ott a

A termelőszövetkezeteink zöme megerősödött a multévi kilépések, valamint az oda nem való elemek eltávozása után. De néhány termelőszövetkezetünk a kilépések után meggyöngült és fokozott támogatásra szorul.

Termelőszövetkezeti pártszervezeteink egyrésze — súllyal az új választás óta — igyekszik kijavítani a múlt év júniusa előtti hibákat. Egyre inkább érvényre juttatja a kollektív vezetést. Például a lajosmizsei Sallai, az izsáki Petőfi termelő- szövetkezetek. A választott vezetők egyre több felelősséget éreznek a termelőszövetkezetekben folyó politikai és gazdasági munkához. Őszintén feltárják a gazdasági és pártmunka hiányosságait. Van javulás, de még sok a kívánnivaló egyes pártszervezeteinkben. A helvé- ciai Táncsics tsz-ben például hosszú időn keresztül nem tartottak sem vezetőségi, sem taggyűlést. Hasonló a helyzet a

A termelőszövetkezetek megerősítése megköveteli, hogy tovább szilárdítsuk, szakmailag segítsük a gazdaságvezetést. E kérdésben vár nagy feladat a gépállomások pártszervezeteire, igazgatóira, és nem utolsó sorban az agronómusokra. Már most segítsék elkészíteni a termelőszövetkezetek vezetőségének a terveket, mert ebben az időben rakjuk le a jövőévi termés alapját.

Gépállomásaink fordítsanak nagy gondot az időben és jó minőségben végzett, munkára. Agronómusaink arra fektessenek nagy súlyt, hogy a vetőágyszántást legalább a vetés előtt 3—4 héttel végezzék el.

Gépállomásaink és a termelőszövetkezeteink viszonyában még sok a javítanivaló. Gépállomásaink a termelő- szövetkezetekben üzleti viszonyt, kereseti lehetőséget látnak. A tsz-ek viszont szántóvető vállalatnak tekintik. GépPártbizottságunk minden erejével azon dolgozik, hogy tsz-ek és. tsz-tagok jövedelme emelked- 'ék. Ez érdeke minden tagnak és egyben az • országnak is. Egyik legfontosabb feladat, hogy kezdeményezzenek, vegyék ki részüket a tsz ügyeinek intézéséből,, a gazdálkodás továbbfejlesztéséből. Magas fokra kell emelni a szövetkezeti demokráciát.

Ezen a téren a járásunk szövetkezeteinél még sok a tennivaló. Például több háztáji területet adnak ki a megengedettnél, vagy pedig termelőszövetkezeti tagoknak bérbe- ' élt földjük van. Előfordul az is. hogy több állatállományt tartanak a megengedettnél. A városföldi Dózsa tsz-nél 2800 öles területek vannak háztájiban. Ugyanakkor akad olyan tag is, akinek 3—4 szarvasmarhája van, ugyanannyi anyakocá- ia és süldője. Ebben az esetben az elnök és a vezetőség azt mondja, hogy »így döntött a tagság, én nem tehetek semmit", de könnyű a békát tónak ugratni, mikor ligyls az a szánlétrehozásuk a feladat.

2. A termelőszövetkezet vezetőségét szakmailag segíteni kell a vezetésben. Elsősorban a pártbizottság részéről, azontúl a gépállomások mezőgazdászai, valamint a kihelyezett agronómusok által. Tovább kell szilárdítani a termelőszövetkezeti demokráciát.

3. Az eddiginél nagyobb és konkrétabb segítséget adunk termelőszövetkezeteinknek, — úgy a pártszervezet, mint a tsz vezetőségének — a pártbizottság instruktorai által.

jakabszállási Vörös Csillagban s a helvéciai Szabadságban. Pedig mindegyik pártszervezet vezetőségének megvan a képzett- ■ sége ahhoz, hogy a pártszervezetet irányítsa. Ezekben a termelőszövetkezetekben hosszú idő óta nem volt tagjelöltfelvétel sem.

Nem véletlen ez. Ezekben a termelőszövetkezetekben nem folyik megfelelő politikai munka, gyenge volt a pártoktatás is. Pártbizottságunk sem adott megfelelő segítséget ezeknek a pártszervezeteknek. Nem foglalkoztunk eleget a vezetőséggel, nem tanítottuk meg őket a ver zetés helyes módszerére. Párt- bizottságunk azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a jövőben a termelőszövetkezetek párt- szervezeténél 1—2, ha szükséges, három napot is kint tölt, hogy megtanítsuk a pártszervezet vezetőit és nem utolsósorban a termelőszövetkezetek gazda- I ságvezetőit a helyes vezetésre.

állomásaink több esetben felvetik a kérdést, hogy miért vagyunk felelősek a termelőszövetkezetek terméseredményeiért, mikor a termelőszövetkezeteken múlik az, hogy jól végzik-e el a munkálatokat, avagy sem. Pártunk és kormányunk azért hozta létre a gépállomásokat, hogy a tsz-ek segítői legyenek. Mégis gyakran előfordul, hogy gépállomásaink nem tartják meg a termelőszövetkezeteknek adott szavukat.

Gépállomásainkon 47 agro- nómus dolgozik, nagyobbrészük becsületesen megállja helyét. A tsz-ek megbecsülik, hallgatnak rájuk. Sok kihelyezett agro- nómusnak azonban még szakmailag is sokat kell fejlődnie, javítani munkamódszerén. Gépállomásainknak pedig jobban kell irányítani őket. Szükséges ehhez az is, hogy agronómu- ssink szeressék szakmájukat, érezzeriek felelősséget munkájuk iránt.

deka. Nein véletlen ezekután, hogy a közösben elhanyagolják az állattenyésztést, hogy a közöst még most sem tekintik eléggé magukénak.

Igen fontos, hogy a tsz-ek rendszeresen megtartsák a havi közgyűlést. Ne úgy, mint a fülöpházi Szabadságnál, ahol három hónapig egyáltalán nem hívták össze, emiatt szervezetlenség uralkodott a munka menetében. Ezért elsősorban párt- bizottságunk és a járási tanács mezőgazdasági osztálya a felelős, aki közvetlen kell, hogy foglalkozzon gazdaságuk irányításával. Felelősek a községi tanács mezőgazdasági előadói is. A hibák felett nem hunyhatnak szemet a községi tanácsok elnökei sem.

Ezzel kapcsolatban Németi elvtárs pártunk III. kongresszusán felszólalásában a következőket mondotta: »Számos csoportunkban gyakori még a parancsolgatás, a kiskirályoskodás, az egyszerű szövetkezeti tagok véleményének figyelmen kívül hagyása, bírálatának elfojtása. Emellett azonban több elvtársunk azt képzeli, hogy a szövetkezeti demokrácia szigorú semlegességet követel párt- és állami szerveinktől, s el lehet tűrni, hegy felüsse fejét a maradiság, a munkafegyelem lazítása, a gépek, az előnyös szerződések elutasítása, a lopás és a korrupció. Nem engedhetjük, hogy egyes maradi vagy ellenséges elemek a szövetkezeti mozgalom erősítésének éles fegyverét annak aláásására használják fel.«

Szilárd

munhafegyeimet

Termelőszövetkezeteinkben akadnak rendbontók. Lazítják a munkafegyelmet, elvetik és akadályozzák a helyes javaslatokat, felborítják a termelő- szövetkezet közgyűléseit, ha nem érvényesül egyéni elgondolásuk, saját javukra. Hasonló eset történt a városföldi Dózsa tsz-ben. Nem engedhetjük meg, hogy egyes maradi, vagy ellenséges elemek gyengítsék szövetkezeteinket, Ezek ellen fel kel) lépni, és ha a szép szó, a nevelő- munka sem használ, a tagság ebrudalja ki a szövetkezetből őket. így történt a kerekegyházi Elörénél is és utána megváltozott minden, megszilárdult a munkafegyelem. Most pedig 15-en kérték felvételüket a termelőszövetkezetbe.

A jövőben a pártbizottság még jobban törődik azzal, hogy helyes útra segítsük mindazokat, akik saját tapasztalataikon belátták: mégis a közös gazdálkodás útja az, amelyen boldogulhatnak.

A termelőszövetkezet gazdasági megerősítésénél, valamint jövedelmük növelésénél fontos tényező az állattartás. Mégis legtöbb helyen ezt hanyagolják el. Kevés a tejelő tehén, alacsony a fe.jési átlag. Ahol már bevezették a háromszorinégyszeri fejést, ott is abbahagyják, például a városföldi Dózsa tsz-ben.

Nagy lehetőségeik vannak ez állattartáshoz és még sem használják ki. Ez a helyzet a lajosmizsei Törekvésnél, ahol a könnyelműség, a nemtörődömség miatt 60 darab évesbárány hullott el, aminek az értéke körülbelül 18.000 forintra rúg. Minden tapasztalat azt igazolja, hogy magas jövedelmet csakis fejlett állattenyésztéssel biztosíthatunk. Ahol jól használják ki a lehetőségeket, ott a bevétel, a csupán növénytermeléssel foglalkozó csoportok bevételeinek háromszorosa.

Vannak szövetkezeteink, amelyek helyesen használják ki a lehetőségeket, például az orgo- ványi Alkotmány 100 kataszteri holdon halastavat létesített, ugyanakkor a szövetkezet nádpalló készítéssel foglalkozik, ami az 1953—54-es gazdasági évben 150.000 forintot jövedelmezett. A bugaci Béke tsz-nél téglaégető készül, a lajosmizsei Sallainál drótszövetet készítenek.

Több segítség

a felsőbb szervektől

Nagy munka vár járási párt- bizottságunk egészére, pártszervezetekre. tanácsokra, hogy megértessük pártunk III. kongresszusának határozatait, valamint a megyei kommunista aktíva határozatait, hogy maradék nélkül megvalósítsuk a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párthatározatot. Ebben segíteni kell a tsz-eket, elsősorban a vezetőket, hogy maguk is meg tudják értetni a tagsággal: nem a közös gazdaság a háztáji kiegészítője, hanem fordítva, a jövedelem főforrása a közös vagyonban s szorgalmas, becsületes szövetkezeti munkában van.

Kocsi János, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztály vezetője.

A politikai munka megjavítása

Szilárdítsuk a szövetkezeti demokráciát

Uossássólásoh a jánoshalmi crlekcstetről

Jánoshalmán a községi tanács dolgozói értekezleten vitatták meg a tanácsokról szóló törvénytervezetet. . megbeszélésen resztvettek az állandó 1 i- zottságok elnökei is.

Kalmár elvtárs VB-titkár a törvénytervezet első részének

6. §-ához szólott, amelynek címe a tanács feladatai. A tanács feladatai közé tartozik az is, hogyha nem jó Jánoshalmán a kenyér, vagy más élelmezési ellátás, akkor intézkedjék. Javaslata: a tanács jogköre terjedjen ki annyira, hcs,/ ha vajairól észrevételen valamit, azt terjessze is fel az illetékes szerv felettes hatóságához. Ne kallódjanak el a panaszok, az ész ’e- vctelek, mint eddig, hogyha valami miatt panaszt tett a község, az egyik fülön be, a másikon ki és semmi intézkedés nem történt. Nagyban emelné a a tanács tekintélyét, ha helyi panaszokat gyökeresen el tudná intézni ahelyett, hogy csak esetleges utasítást, vagy tanácsot tud adni a dolgozóknak. Helyesnek tartja a választó- kerületi beosztást. így a tanácstag tudja majd, kik választották meg őt, kiket kell neki képviselnie. Hogy eddig a tanácstagok nem tudták úgy betölteni szerepüket, mint ahogy kellett volna, ennek nagyrészt az colt az oka: nem is tudta a tanácstag, hogy tulajdonképpen kinek számoljon be, mert hiszen az egész- község választotta rr og őt. Egyéni sérelmek sokkal jobban és gyorsabban nyernek megoldást majd így.

I'orliolál* Károlyné a tanács gazdasági előadója kifogásolja azt az intézkedést, amely megkötötte a tanácsok önállóságit. Például most kapták viss^- az ellátmányigénylést azzal, Tiogy csak takarmányszükségletre lehet ellátmányt igényelni. Jánoshalma megtermeli a takarmányt, erre nem kell neki pénzt kiadni, ellenben a bölcsődébe nem utalhat ki takarmányt. A Mészhomoktéglagyár évek előtt

szőlőterületeket sajátított ki Jánoshalmán. Az ellenértéket, 41! ezer forintot, most végre átutalta a községnek. Ezt az összeget a község átfutó tételként kezelte, de mégis kimerítette a számlánkat, s ezért ellátmányt most csak takarmányra igényelhetünk.

Egy másik eset: Amíg az él- latvásártér nincs bekerítve, addig nem engedélyeznek vásárt tartani, erre póthilelt kell kérni, De a község egy nagyobb bevételtől esik e-1 addig az ideig. Itt van még a tűzoltóság kérdése is. Ezután a községnek kell a tűzoltóságról gondoskodnia és ezért több lovat kell* tartani, Erre is póthitelt kértünk, cíe csak akkor engedélyezik, ha a létszámot tudjuk. Egyszóval a tanácsnak nincs önálló rendelkezési joga.

(lován Crpii«!, az ipari állandó bizodság elnöke elmondta; ha beszámolót tart valamelyik tanácstag, azzal érvelnék a dolgozók, hogy még a másik panaszt sem intézték el, minek, mondjuk el ezt? A beszámolót csak akkor tartja helyesnek, ha testnek is valamit abban az ügyben. Ö is helyesli, hogy ta- gabb rendelkezési jogot adjanak a községi tanácsoknak. A helyi problémákat jogában és módjában álljon a községi tanácsnak is orvosolni.

Kovács István párttitkár a.

IV. rész 61. §-ához szólott. Javasolja: ha egy olyan észrevételt tesz a községi tanács, mely nem alárendelt • szervezetet érint, akkor ez a szervezet Köteles a felettes hatósághoz fel-' terjeszteni és 15 napon belül értesíteni a tanácsot, hogy mi a döntés az ügyben? Gondol elsősorban a kenyérgyár elleni panaszokra, a MEZŐKER és a földművesszövetkezet munkájára. Balogh elvtársat, a föld- művesszövctkezet vezetőjét például már több ízben felhívták különféle hibák orvoslására, azonban állandóan felettes hatóságainak rendelkezéseire t j- vatkozik.

A tanácsok nagyobb önállósága jobb munkát Jog eredményezni

A tanácsokról szóló törvény- tervezet áttanulmányozása után megállapítható, hogy a tervezetben foglaltak a tanácsok működését nagymértékben ki fogják szélesíteni. 'Elég, ha csak arra hivatkozom: népi demokráciánk fejlődése a tanácsok elé is nagyobb feladatokat állított és mi tagadás, az idő már a nagyobb önállóság elnyerésére is sürgetett. A tanácsok munkája már eddig is beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket. Valóban az államhatalom helyi végrehajtó szerveivé váltak, de nem minden esetben tudták a megkötöttség miatt, a rájuk háruló feladatokat meg is valósítani.

A tanács munkáját nagyban befolyásolta, hogy az alája nem rendelt gazdasági és egyéb szervek működését alig, vagy nagyon kis mértékben tudta ellenőrizni. Hatáskörében ezeknek a gazdasági szerveknek éppen a megkötöttség miatt kevés segítséget tudott nyújtani. Ilyen eset bizony a mi tanácsunk munkájában nem egy esetben fordult elő. A tanács tapasztalta egyes földművesszövetkezeti árudavezetők helytelen boltvezetését, elítélendő magatartásukat, a figyelmeztető szónál tovább azonban nem terjedt hatáskörük. A tanácsnak ezen a téren is nagyobb súlyának kell lenni. A törvénytervezet azonban csak akkor lesz teljes, ha a megnövekedett jogok az olyan bürokráciával is sikeresen meg tudnak majd birkózni, mint ami az elmúlt napokban történt. A napközi- otthon és bölcsőde részére 856 forint értékben, a szabadpiaci árak pontos betartásával élelmiszert vásároltunk. Kifizetési kérelmünket a bank visszautasí*

tóttá azzal az indokolással, hogy a burgonyát 2 forintért, a tojást 1.10 forintért vásároltuk akkort amikor annak irányára 1 forint. Egyúttal megfenyegetett bennünket, hogy felsőbb szerveinkhez feljelentéssel fog élni a ta- nács ellen. A nagyobb önálló- ság, — hisszük, — egyet fog jelenteni az ilyen esetek megszűnésével is.

A tanácstcrvezctből, ha törvény lesz, hisszük meg fognak szűnni az olyan esetek is, melyek a tanácsnak, mint állam- hatalmi szervnek lebecsülését jelentették, hogy községeinkben a tanács megkerülésével és annak tudta nélkül intézkedtek egyes vállalatok, mint legutóbb is a Tejipari Vállalat helyi ki- rendeltsége, amikor a tanács egy ügyben intézkedni akart, azzal érvelt, a tanácsnak pedig a mi dolgunkba nincsen beleszólási joga.

Az önállóság meg fogja, hozni a tanácsoknak azt a jogot is, hogy a többletbevételek felhasználásáért nem kell a megyéhez fordulni, sem pedig az egyes szakminisztériumokba kérvénye- két írni, mert bizony ez rengem teg idő- és pénzpocsékolást eredményezett.

Ezért fogadtuk nagy örömmel a törvénytervezetet.

ILLÉS GÁDOR VD-elnök, Csátalja.

Fürdő léfesül a garai iskolában

1SKOLAFÜRDÖ létesül a gdj rai általános iskolában, a fürdőt úgy rendezik be, hogy ází a napköziottlion és óvoda gyer- mekei ts igénybe vehessék.

Nagyobb segítség gazdasági téren is