Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-29 / 204. szám
A Román Munkáspárt ÏT. kongresszusának irányelvei a mezőgazdaság rohamos fellendítése érdekében BUKAREST. (TASZSZ) A lapok augusztus 26-án közölték a Román Munkáspárt II. kongresszusának a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló irányelvtervezetét a legközelebbi két* három évre. A párt és a kormány egyik legfőbb feladata a gazdasági építés terén — mondja az irányelvtervezet — a mezőgazda- sági termelés nagyarányú fejlesztésének megszervezése annak érdekében, hogy a legközelebbi két-három évben elérjék a termékek olyan bőségét, amely szükséges a városok éi falvak dolgozói anyagi és kultu- tátis színvonalának további emeléséhez. Az irányelvtervezet a mező- gazdaság elmaradásának felszámolása érdekében előírja, hogy 1956-ig a szántóföldterületet 10 millió hektárra növeljék. Az ipari növények termesztése terén a legközelebbi két- három év feladata a gyapot össztermelésének 100 ezer tonnára, a cukorrépa össztermelésének 2,100.000 tonnára, stb. való emelése. Az irányelvtervezet értelmében az 1955—56-os évben a traktorok tízezreit, 12 ezer traktorekét, 6 ezer kultivátort, 5500 vető- és palántázógépet, stb. szállítanak majd a mezőgazdaságnak. A földművelés és állattenyésztés fejlesztésére fordított Befejezte munkáját a Nemzetközi Diákszövetség Tanácsának ülésszaka MOSZKVA. (TASZSZ) A Nemzetközi Diákszövetség Tanácsa ülésszakának plenáris ülésén, augusztus 27-én a Nemzetközi Diákszövetség Végrehajtó Bizottságának és pénzügyi bizottságának tagjait választották meg. A választás alapján a Nemzetközi Diákszövetség elnöke Giovanni Berlinguer (Olaszország), főtitkára Jiri Pel'ikan (Csehszlovákia). A záróülásen befejezésül felszólalt Jiri Pelikan, a Nemzetközi Diákszövetség főtitkára. Ezekben a napokban — mondotta — hatalmas lépést tettünk előre a mi általános ideálunk — a világ diákjainak egysége felé. A tanács ülésszakának munkája bebizonyította, hogy különböző nézeteket valló embereknek találkozniok kell, együtt kell dolgozni, a jövő terveit együtt kell megjelölni és bírálni. Jiri Pelikan ezután megköszönte a Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottságának, a szovjet diákoknak a szívélyes fogadtatást és vendéglátást. Ezzel a Nemzetközi Diák- szövetség Tanácsának IX. ülésszaka, amelyet a Lomonoszov nevét Viselő moszkvai állami egyetem Lenin-hegyi épületében tartottak, befejezte munkáját. Szabályozták a kötelező biztosítási díj befizetésének idejét A korábbi rendelkezések értelmében a kötelező biztosítási díjak befizetése december 1-én lenne esedékes. A minisztertanács legutóbbi ülésén ezt az időpontot megváltoztatta. A határozat szerint a kötelező mező- gazdasági (tűz és jég) biztosítás, valamint a lakóépületek tűzbiztosítás 1955. évi díjának befizetése 1955 január elejével esedékes. A biztosítási díj január 91-ig késedelmi pótlék nélkül fizethető be. A termelőszövetkezeteknek a jégbiztosítási dijat 1955. év harmadik negyedében kell befizetniök. (MTI) beruházások az 1955;ös évben megközelítőleg 3 milliárd leit és az 1956-os évben megközelítőleg 4 milliárd leit tesznek majd ki. Az irányelvtervezet a továbbiakban intézkedéseket ír elő a gép- és traktorállomások munkájának megjavítására, a mezőgazdasági termelés gépesítésének fokozására, az állami gazdaságok és a kollektív mezőgazdaság szervezeti, gazdasági megszilárdítására, mezőgazdasági szakkáderek képzésére, p. mezőgazdasági vezetés megjavítására a párt és gazdasági szervek, valamint a népi tanácsok részéről, továbbá számos intézkedést irányoz elő a dolgozó parasztság anyagi érdekeltségének fokozása érdekében. (MTI) Az EVK liívci el akarják halasztani a ratifikációs vitát — a francia kormány nyitva hagyja as ajtót az alkudozások előtt PÁRIZS. (MTI) A köztársasági elnök elnökletével pénteken tartott rendkívüli minisztertanács után Mendes-France miniszterelnök — legalább is kétértelmű — nyilatkozatot tett. Mindenekelőtt örömét fejezte ki aíölött, hogy sikerült megőrizni a kormány egységét (mint ismeretes, az európai védelmi közösséget pártoló miniszterek lemondással fenyegetőztek), majd kijelentette, hogy a kormány «tekintettel azokra a célokra, amelyeket kezdettől fogva maga elé tűzött, kötelességének érzi, hogy kompromisszumos megoldást keressen az EVK hívei és ellenfelei között.« Midőn megkérdezték a miA (randa nemzetgyűlés kérdésben jóváhagyta a PÁRIZS (MTI) Pénteken este 23 órakor ért véget a nemzet- gyűlésben a tuniszi és marokkói kérdés vitája. A nemzet- gyűlés 451 szavazattal 122 ellenében elfogadta azt a határozati javaslatot, amely jóváhagyja a kormánynak e kérdésben tett nyilatkozatát. A kommunista képviselők a kormány mellett szavaztak, az MRP-képvise- lők pedig tartózkodtak a szavazástól. A pénteki vita során felszólalt Mendes-France miniszter- elnök is. Marokkóval kapcsolatban kijelentette, hogy személyesen kíván foglalkozni a marokkói problémával, mivel eljött az ideje annak, hogy »a bajok gyökeréig hatoljanak és konstruktív megoldást találjanak.« A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány semmiesetre sem tervezi a múlt évben száműzött marokkói szultán visszahelyezését a marokkói trónra. Kijelentette, hogy a marokkói népnek fokozatosan kea tuniszi és marokkói kormány nyilatkozatát zébe kell adni saját ügyeinek intézését és hogy a marokkói nép “legilletékesebb« képviselőiből tanácsot kell alakítani a reformok “tanulmányozására«. Ezzel párhuzamosan a kormány gazdasági és társadalmi téren is reformokat készít elő — jelentette ki a miniszterelnök, megígérve a mezőgazdasági munkabérek emelését és a szakszervezeti jogok tiszteletbentartását. (MTI) Folyik a hadifoglyok átadása Vietnamban A vietnami néphadsereg főparancsnoksága 521 hadifoglyot adott át a franciáknak. Az átadott hadifoglyok között volt 184 afrikai, 120 európai és idegenlégionárius és 217 más hadifogoly. Ezek a foglyok kivétel nélkül két rend ruhát, cipőket, kalapokat, moszkitóhálókat, törülközőket, hátizsákokat és hasonló felszerelési cikkeket kaptak. (MTI) niszterelnöktől, hogy milyen magatartást fog tanúsítani a vita elnapolására irányuló kísérletekkel szemben, Mendes-France szándékosan homályos választ adott, ami annál is inkább meglepő, mivel a kedd esti minisztertanács után még hangsúlyozta, hogy a kormány ellenezni fogja a vita minden elnapolását. A miniszterelnök válaszában csupán arra szorítkozott* hogy a vita során bizonyára több megoldási mód is felmerül majd és a kormány a vita alakulásának megfelelően szabja majd meg magatartását s egyhangúlag fog dönteni. Mendes-France hozzáfűzte: -ha nem jönne létre megegyezés és ha a bizottság jelentésének szövege alapján kellene dönteni, a kormány közvetítő feladatának megfelelően <— nem vesz majd részt a szavazáson.« A miniszterelnök kijelentései kétségtelenül arra mutatnak, hogy a kormány nyitva akarja hagyni az ajtót az alkudozások előtt. Különben • csütörtökön a későesti órákban ismeretessé vált, hogy egyes miniszterek megbeszélést folytattak a vita elhalasztására irányuló javaslat szerzőivel és állítólag megegyeztek a ratifikációs vita szeptember 22-re való elhalasztásában. Ez a javaslat helyesli az európai országok nemzeti erőinek «európai hadseregbe« való tömörítését, olymódon* amely alkalmas Nyugat-Német- erszág részvételének biztosítására, hangoztatja, hogy nem lehet helye “megkülönböztető-^ bánásmódnak Nyugat-Német- országgal szemben. A javaslat egyébként olyan jegyzőkönyv aláírását indítványozza, amely meghatározza a2J EVK gyakorlatba való átültetésének módozatait. (MTI) NEMZETKÖZI Á párizsi Bourbon-palolában A francia nemzetgyűlés nagy- fontosságú iilcst tart. Minden szó, minden szavazat döntő súllyal eshet laba Franciaország jövője szempontjából: Francia- ország nemzetgyűlésének most a néhány nap során állást kill foglalnia az “európai védelmi közösség«-gel kapcsolatban. A francia nemzetgyűlés ülését alig egy héttel megelőző brüsszeli értekezleten — mint ismeretes — nem jött létre megegyezés az EVK-ban érdekelt hat nyugateurópai ország külügyminisztere között. Franciaország nem to- gadta cl az “európai védelmi közösség« tervét eredeti formájában, hanem módosításokkal élt, amelyeket viszont tárgyaló partnerei nem fogadtak el. Brüsszel tehát kudarcba fulladt, az EVK amerikai háborús politikája halálos sebet kapott. Erre a sebre egyetlen gyógyír volna: az EVK szerződés francia ratifikálása, — ez a gyógyír azonban gyorsanölő méreg Franciaország számára. Az EVK megfoszt má Franciaországot függetlenségétől, eltörölné határait, megfosztaná hadseregétől, ipari erejétől, kiszolgáltatná gyarmatként az újjáéledő náci Németországnak. Nézzük csak az EVK szerződés- tervezet néhány pontját: Franciaország az EVK-szerzödés értelmében nem tarthatna önálló hadsereget, csupán rendőrséget, csendőrséget és testőrséget az államfő védelmére. Franciaországot bármely pillanatban megszállhatnák az újjáéledt SS-csa- patok, mert — a terv szerint — az »európai hadsereg« főparancsnoksága bármely országba küldhetné csapatokat az illető országban mutatkozó »nyugtalanság« esetén. S ehhez m.ír csak azt kell hozzáfűzni, hogy a szerződés titkos záradéka kimondja: a közösség határozatainak meghozatalában Nyugat- Németország kezében lenne a szavazatok 33.6 százaléka, míg Franciaországnak csupán 24.9 százalék jutna... — azaz: a határozathozatal gyakorlatilag A brüsszeli értekezlet megadta az “európai védelmi közösséginek a kegyelemdöfést. — Amint a »Parisien Libéré« megfogalmazza: »az európai védelmi közösség eredeti formájában ma már csak emlék...« A pillanatnyi helyzet azonban az, hogy erről az »emlékről« a francia nemzetgyűlésnek még döntenie kell. Az erőviszonyok ma Franciaországban olyauok, hogy az EVK ratifikálására semmi kilátás sincs. Az EVK hívei ugyan még kísérleteznek új »kompromisszumos« javaslatokkal, a Brüsszelben elhangzott Spaak-féle javaslatok valamiféle átalakított formájával, amely azt veti fel, hogy ratifikálják most az eredeti szerződést, és 18 hónap elmúltával vessék majd fel megvitatás céljából a módosító javaslatokat, kifogásokat, amelyek közben felmerültek, — ezek a kísérletek azonban nem találnak nagy visszhangra. A francia nemzetgyűlés hat illetéNyugat-Ncmetország kényétól- kedvétől függene. Találóan jegyezte meg egy nyugati lap, hogy »az EVK elfogadása gyakorlatilag megtakarítaná Németországnak az 1910. évi nyugati hadjáratot« — azaz: ez a szerződés minden harc nélkül kiszolgáltatná a német mili- tarizmusnak Nyugat-Európa minden erőforrását s azt a Kelet, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni háborúra mozgósítaná. A francia nép széles tömegei, sőt a francia burzsoázia igen jelentős része is felismerik ezt a veszélyt. Párizs felszabadulásának éppen e napokban ünnepelt 10. évfordulója olyan emlékeztető, amelyet egyetlen francia sem hagyhat figyelmen kívül. kés bizottsága máris határozottan a ratifikálás ellen foglalt állást, és Mendes-France miniszterelnök is — óvatosan, de eléggé nyilt formában — a legutóbbi napokban elhangzott beszédeiben és beszámolóiban az EVK ratifikálása ellen nyilatkozott. Ezekkel a jelekkel kapcsolatban jegyezte meg a “New York Herald Tribune«, hogy »ma már senki sem álmodozik olyan csodáról, amely megmentheti az európai védelmi közösséget. ..« Ez azonban nem jelenti, a nyugatnémet újrafelfcgyverzés elvetését is! A »DPA« nyugtnémet hírügynökség szerint Adenauer most minél előbb szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország cs Nyugat-Német- ország külügyminiszterei tartsanak négyes értekezletet a német felfegyverzés »új módozatainak« megvitatására. A »Manchester Guardian« annak a véleményének ad kifejezést, hogy erős nemet nyomás fog most következni a bonni szerződés, vagyis Németországgal kötött különszerződés életbeléptetésére és Nyu- gat-Németország felvételére ?z atlanti szervezetbe. Igaz azonban az is, hogy a francia nemzetgyűlés várhatóan el fogja utasítani az »európai védelmi közösség«-röl szóló szerződés ratifikálását és egyre erősebbek azok az erők, amelyek azt követelik, hogy ne adjanak fegyvert a volt náci Wehrmacht kezébe. Egyre több francia látja azt, hogy hamis, hazug az a dilema, amely elé Franciaországot állították, azt hirdetve, hogy Nyugat-Német- országot fel kell fegyverezni, s ez vagy az EVK-n belül, vagy azon kívül történhetik meg. Látják, hogy Nyugat-Németors/ág felfegyverzésének útján kívül van egy másik út Is, a béke útja, a Szovjetunió által javasolt tárgyalások útja. Es egyre sűrűbben hangzanak fel a nemzetközi életben azok a hangok, amelyek ez utóbbi út követését követelik. Ezzel tisztában van Adenauer is, akinek egész »európai« politikája a brüsszeli kudarc óta romokban hever, és aki most minden erővel, kihasználva amerikai pártfogóinak az EVK kudarca felett érzett dühét is — keresztül akarja hajszolni a német újrafelfcgyverzést. Adenauer saját táborában sincsen azonban minden rendjén. Nyugal-Némelország az erjedés állapolában Ezt az erjedést mi sem bizonyítja jobban, mint az a hatalmas sztrájk, amely kétségtelenül a legsúlyosabb csapás, mely a bonni rennszert az utóbbi években crte, De az események azt is bizonyítják, hogy magában Adenauer táborában, a burzsoázia körében is egyre no az elégedetlenség, mind bel-, mind külpolitikájával szemben. Az Adcnauer-rendszer elleni elégedetlenség fokozódását, valamint a német burzsoázia egyrészenek kétségtelen egységtörekvéset és a német egység kérdésének Bonn háborús politikája fölé helyezését bizonyítja az úgynevezett »John-ügy« kirobbanása és most legújabban Schmidt- Wittmack Adenauer-párti képviselő átállása. Maga dr. John többször hangsúlyozta, hogy Nyugat-Németországban, hivatalos körökben, vezető politikusok között is egyre többen vannak, akik hozzá hasonló nézeteket vallanak, s hogy a német közvélemény nagy többsége Aden- auerrel szemben az egyseget és a békét minden más fölé helyezi. Schmidt-Wittmack átállása —r a »második John-ügy« pedig arra a következtetésre késztette a* nyugati diplomatákat, hogy a•t »Adenauer-fclc koalíció gyorsuló bomlásának félreismerhetetlen tünete...« »Nem lehet kitérni az elől » megállapítás elpl — írja a> Frankfurter Allgemeine Zeitung«, hogy dr. John és Schmidt- Wittmack esete az Adenauer kancellár politikai táboráb'ut bekövetkezett bizalmi válság jele. A »Frankfurter Abcndpost«- pedig a bomlás fokozódására engedve következtetni így irÿ »azokkal a tényekkel, amelyeket a John-ügy napvilágra hozott, lehet bizonyos mértékig magyarázni, ha az elkövetkező két hétben újabb átlépésekre kerül sor.,.« (MTI) Milyenek az EVK ratifikálásának kilátásai?
