Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-03 / 182. szám

A cséplogégitol a hasainak vigyük az első gabona! H F * r r I rr I ■■ r ■ I ■■ 11 ■■ Bocsa a járás első községéi kozott Bocsa a legutolsó értékelésig a járás begyűjtési versenyének harmadik helyezettje. A község igen széttagolt, nagy határában a tanyák egymástól távol esnek. Ezért itt a községi tanácsnak bizony nehéz dolga van. Han­goshíradó nincs a községben és ha volna, akkor sem érne so­kat, mert még a dobszó sem töltheti be szerepét, mivel egyik tanya a másiktól kilométerekre van. Éppen ezért csak a házról-házra való felvilá­gosító munka biztosíthatja az eredményeket. Csizmán és Kőrös elvtársak, mint a község begyűjtési megbí­zottjai járják a tanyákat, mert eredményeket akarnak elérni. A termelőket a mezőkön, a tanyán, a cséplőgépnél keresik fel, mert a község lakói ilyen nagy mun­kaidőben ezerfelé vannak. Mé­gis a szorgalmas, lelkiismerete­sen dolgozó begyűjtési meg­bízottak a nehézségek elle­nére is, állandó kapcsolatot tartanak a termelőkkel, így nemcsak a legfontosabb kér­désben, a begyűjtésben tudnak eredményeket elérni, hanem más ügyes-bajos dolgaikban is bizalommal fordulnak hozzájuk a dolgozó parasztok. Egy alkalommal elpanaszol­ták, hogy nem számolják el ókét közvetlenül az átvevőhelyen, he- nem az attól 6 kilométerre eső irodához kell elmennlök. Ezt a hibát mindjárt közölték a ter­ményátvevővel, aki nem voit hajlandó a vételi jegyeket ké­szítő adminisztrátort az átvevő- helyre küldeni. Nagynehezen egy hét múlva, a járási tanács intézkedésére jöttek csak elszámolni az át- vévőhelyre. Helyes volna, ha a megyei ter- ményforgatan vállalat felhívná a telepek . vezetőit, • hogy az egyénileg dolgozó parasztok ké­relmét szívleljék meg. A hátralékosokat a népne­velők is meglátogatják, fi­gyelmeztetik, hogy milyen rosszul járnak, ha nem tel­jesítik a beadást. Nem mutat példát az állami kötelezettség teljesítésében Pá­pai Mihály tanácstag. A rossz példa nyomán Hunyadi Mátyás egyéni gazda sení vitte be ga­bonáját. Ezek a termelők rosz- szul járnak, mert nemcsak annyiban károsodnak, hogy 10 százalékkal felemelt beadási kö­telezettséget kell teljesíteniük, hanem ugyanakkor elesnek a ■gyorsbeadási prémiumtól is. A cséplés gyors ütemben folyik, bár eleinte voltak ki­esések. A Greilich-féle gépnél nem volt üzemanyag, majd az Ördög Sán- dor-féle gép tengelytörés miatt leállt. A gépállomás újabb két gépet ígért, hogy a kezdeti el­maradást ezeknél a gépeknél pótolhassák. Gulyás István, kiskőrösi járási tanács. Növekszik az állatállomány a bajai járásban A bajai állami törzsállatte­nyésztő állomás 1953 novembe­rében történt átszervezése óta jelentős eredményeket ért el a bajai járás 'állatállományának fejlesztésében. Működésének el­múlt félévi eredménye, hogy hét termelőszövetkezetben szarvasmarha, 11 termelő- szövetkezetben sertéstörzs- tenyészetet létesítettek. Az élteit félév alatt az állomás által törzskönyvi nyilvántar­tásba vett 856 szarvasmar­ha 1017 darabra, a 752 sertés 1074 darabra, a juhállomány 600 darabról 842 darabra emelkedett. A számszerű emelkedés mel­lett jelentős a fejési átlag és a sertéseknél a szaporodás növe­kedése is. Míg 195S novemberé­ben a termelőszövetkezetekben az istállóátlag 2.1 liter volt, ad­dig a félév alatt 7.9 literre, ser­téseknél á Szaporodás pedig az elmúlt egészévi 6.1 átlagról az 1954. félévében már ,4.45-re emel­kedett. * Az elért eredmények a járás nem egy termelőszövetkezetét ösztönözték arra, hogy a törzs- tenyésztő állomástól törzstenyé­szetek létrehozását kérje. A garai Kossuth és a sükös- di Vörös Zászló sertés, a ga­rai Fürst Sándor szarvas- marha, a bácsbokodi Vörös Csillag juh törzstenyészetet kértek. A járás egyénileg dolgozó pa­rasztjai is egyre többen fordul­nak az állatállomány mennyi­ségi és minőségi fejlesztése felé. A törzstenyésztő állomás felvi­lágosító munkája révén az el­múlt félév alatt az egyéni gaz­dák állatállományából 150 te­nyésztőnél 179 sertés, 129 te­nyésztőnél 129 szarvasmarha és Bátmonostoron, Hercegszántón 12 tenyésztőnél 168 juh került törzskönyvezésre. A bajai járás termelőszövet­kezetei az. állatállomány fejlesz­tésében eddig elért eredményei­ket tovább akarják fokozni. Hét­főn megtartott értekezletükön elhatározták, hogy három évre előre elkészítik áilatí'ejlesztési tervüket. Az állatállomány minőségi fej­lesztésével harcolnak a párt- és kormányhatározat valóraváltá- sáért. Egy élenjáró cséplőmunkacsapatnál A FÉLEGYHÁZI határ nyugati részén, az Öregszőlők alatt csépel július 21 óta Barta Károly eséplőgépvezetö munkacsapata. Ahogy odaérke­zünk a géphez, nagy sürgés-forgást látunk. Félmeztelenre vetkőzött, barnára sült emberek sietnek petrencerudakra rakott jócsomó szalmá­val a kazal felé. Jobbra az asztag tetején két erős ember alig győzi villájával továbbítani a kévé­ket az etetőknek. A közös szérű mellett kévékkel megrakott szekerek jönnek. Barta elvtárs a cséplőgép mellett van. Rövid ismerkedés követ­kezik. Ahogy elújságolom az emberek között, hogy munkacsapatuk megyénkben az 1200 millimé­teres gépek versenyében elsők közt van, egyre töb­ben vesznek körül. Csakhamar megindul a be­szélgetés, melynek témája egyre csak az ered­mények körül forgolódik. Mondja is Barta Karoly cséplőgépvezető: w- Munkánk eredményének alapja a gép sze- retete, a gép karbantartása. Ez vezet célhoz nemcsak engem, hanem a munkacsapat tagjait is, erre gondoltunk már az indulás előtt is. Igaz két napot dolgoztunk rá a javításra, de megérte, mert eddig üzemzavar miatt egy percet sem áll­tunk. Nagy gondot fordítok a gépápolásra, melyet napjában többször is elvégzek. Az olajozással, a csavarok meghúzásával eltöltött percek sok óra­kiesést takarítanak meg. Ezt a módszert a magam részére kötelezőnek tartom, de másoknak is java­solom. Hogy mennyire fontos ez, azt bizonyítja a csütörtöki esetünk is. Az ellenőrzés során ész­revettem, hogy a kosárállitó csavar elszakadt. Amíg a gépállomáson az új csavart megcsinál­ták, ékelést alkalmaztunk, nem kellett tehát le- állnunk. Hallottam, hogy több helyen üzemanyag hiányában kénytelenek vesztegelni a gépek. En már jóelőre bejelentem a szükségletet és gon­doskodom arról, hogy tartalékom is legyen. A MUNKACSAPAT tagjaival már indulás előtt megegyeztünk, hogy minden hét végén ki­tisztítjuk a cséplőszekrényt, átnézzük az erő­gépet és az esetleges kisebb javításokat elvé­gezzük rajta. Így tettük ezt az elmúlt vasárnap is, amikor közös erővel végeztük el a tisztogatás mellett az általános zsírozást és olajozás^ Az elmultévi tapasztalatok alapján tudom, hogy a cséplés ideje alatt sok idő telik el huzatással. A mi munkacsapatunk ezt is közös erővel végzi. Miután erőgépünk még nincs bejáratva és homo­kos területen dolgozunk, nem egy esetben csak úgy tudtuk a nehézségeket leküzdeni, hogy az emberek segítették a gépet a homokon áttolni. Lehet, hogy egyeseknek helytelennek tűnik, de én több esetben segítek a munkacsapatnak is. Előfordul, hogy néha a törekhordók munkája szaporodik össze, vagy a gép faránál torlódik a munka. A segítség jól jön és a munkacsapat tag­jai viszonzásul ezért segítenek az én munkám­ban . Kiss elvtárs, a munkacsapat vezetője néhány szóval egészíti ki azt, amit Barta elvtárs mon­dott: — Munkánkra eddig nem volt panasz és azon vagyunk, hogy ne is legyen. Minden este, amikor a cséplési eredményt összesítjük, az emberek velem együtt kíváncsiak, hogy hány mázsát csé­peltünk el. Mindennap megfogadjuk, hogy tovább növeljük eredményeinket. Az utóbbi napokban már messze felülmúltuk a 100 százalékot. 110 mázsás tervünk helyett, naponta 140—150 mázsa gabona cséplésével végzünk. Eddigi összes ered­ményünk pedig 14 és fél vagon elcsépelt gabona. Barta elvtárs és munkacsapata a minőségi munka végzése mellett szívügyének tartja a dol­gozó parasztok közötti felvilágosító munkát is. Naponta olvassák az újságot és a legújabb ese­ményekről együtt beszélgetnek el a dolgozó pa­rasztokkal. A legutóbbi röpgyűlésen a munka­csapat elhatározta, hogy vasárnap délelőtt is dolgoznak és a karbantartást délután végzik el. A munkacsapat tagjai azt is elhatározták, hogy a járásban az elsőséget a maguk számára harcol­ják ki. Jelenleg ugyan csaknem egy vagonnal megelőzte őket Tiszaújfalun Presir István cséplő- csapata, de ahogy elnézem a lelkes csapatot, úgy érzem, hogy ez a célkitűzésük minden bizonnyal megvalósul, I. " KOÛS ZOLTÁN, R D N YI GÉZA 1863 augusztus 3-án Nádasdy gráf agárdpusztai birtokának egyik nádszalmával fedett cselédházában született Gárdonyi Géza, a századforduló magyar irodalmának egyik igen jelentős egyéni­sége. Apja a halálfejes légió hadnagya, később pedig Kossuth fegyvergyárosa lett. A szabadságharc bukásakor kénytelen hosszú bujdosás után főúri birtokokon gépész-kovácsi megbízásokat vál­lalni. Örökségül csak a Habsburgok gyűlöletét és a magyar föld szeretetét hagyhatta az egykor jómódú bécsi polgár. Gárdonyi legértékesebb írói tulajdonsága, az alaposság, pon­tosság. Sokat tanulhatunk tőle. A »Láthatatlan ember« című At­tila regényével például tíz esztendeig foglalkozott. A meg­hódolt népek neveit, harci öltözetüket, szokásaikat, harcmodorukat kartonlapra jegyezte, rajzokat készített, hogy azok a tévedések el­kerülése végett írás közben is előtte lehessenek. A hazaszeretet prózában írt hőskölteményét, az »Egri csillagok«-at is hosszú ta­nulmányozás, balkáni és törökországi utazás előzte meg. Amerre •egényének hőseit vonultatta, mindazokon a helyeken előzőleg maga is járt valóságban. Könyveit az újabb kiadások alkalmával újból és újból javí­totta, csiszolgatta. Érdemes és érdekes idézni véleményét az ezer évet ünneplő -Millénium« hazug csillogásáról. »A király beszédétől, meg a Gotterhaltétól az ezredik ünnepen rosszul lettem. Ebéd után be­tegen feküdtem le.« Ferenc Józsefet egyébként kopasz saskeselyű­nek nevezte. Kritikája a hazaárulók felé: »A Habsburgokat in­gyen még senki sem szerette...« Születésének 91. évfordulóján meg kell emlékeznünk a békéért kiáltó Gárdonyiról is. Szavai ma is időszerűek: »Hágai békepalota elé művészi szoborcsoport helyett egy monstruózus akasztófát állítsanak■ Arra kössék fel, aki ezentúl háborút indít!« FAZEKAS TIBORC. Ami nyugtalanítja a dolgozókat az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár dolgozóinak szociális és egyéb ellátását például munkaköpenyek adása és mo­sása — biztosítja a kollektív szerződés. Sok dolgozó panasz­kodik, mert a munkaköpenyek mosatása, tisztántartása nem történik egységesen. A vállalat mosóhelyisége meglehetősen ki­csi és így nem ad lehetőséget, hogy egységes legyen a mosás. A gyár vezetősége ezen úgy próbált segíteni, hogy az irodá­ban dolgozókat, a konzervmes- tereket, a meósokat, valamint a laboratórium dolgozóit, meg a főzőkonyha személyzetét a vál­lalat látja el tiszta munkaköpe­nyekkel, kendőkkel, meg köté­nyekkel. Az üzem többi részle­gében dolgozó munkások pedig maguk végzik el a mosást. Aki tehát maga mos, havonta egy darab mosószappant kap. Ez azonban nincs egészen rendjén. Egyrészt, mert egy darab szappan kevés­nek bizonyult egy hónap­ban, másrészt a mosás is időbe kerül. így bizony előfordul, hogy töb­ben nem kifogástalan tiszta kö­penyben dolgoznak. Pedig a tisz­taság nagyon fontos az élelmi- szerüzemben. Élelemmel tisztán bánni csak tiszta köpenyben le­hetséges. Leghelyesebb az lenne, ha az egész üzem dolgozóit a vállalat mosóüzeme látná el tiszta kö­pennyel. Persze, ezt jelenleg nem tudják megvalósítani. Ha a vál­lalat mosógépet is kap, a mosó- helyiség még mindig kicsi. Hibát követett el az üzem vezetősége akkor, amikor nem gondoskodott arról, hogy a mo­satást sikeresen oldja meg. A kollektív szerződésben szerepel a dolgozók védőanyaggal és munkaruhával való ellátása,. — el is látják őket — de nincs a szerződésben, hogyan tartsák tisztán a munkaru­hákat. Azonkívül még ott is hiba történt és ez igen súlyos hiba, amikor az üzem vezetősége nem számolt az­zal a törvényerejű rendelke­zéssel, hogy a dolgozók nem vihetik haza azt a munka­ruhát, amelyben munkaidő alatt az üzemben dolgoznak. A jövőévi kollektív szerződés megkötésénél helyes, ha figye­lembe vesznek Ilyen problémá­kat is, s akkor nem történhetik meg az, ami most nyugtaLanítia a dolgozókat. Ellenőrizzék as áruk minőségét a Vasnagykereshedelmi Vállalatnál! M inőségi árut a dolgozóknak ! Ez a jelszava a Me­gyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vál­lalatnak. De a válla­latnál még nem ér­vényesül kellőképpen a minőségi ellenőrzés. A vállalathoz érkezett áruk a lelkiismeretes, szakszerű ' ellenőrzés hiánya miatt sokszor selejtesek és kifogá­solhatók. Az ottlévő árukat, — eltekintve attól, — hdgy selejtes-e, vagy sem, forgalomba hoz­zák. Esetenként ezzel becsapják a vásárló­kat. Sok a hiba a per­metezőgépekkel. Ezek­re van legtöbb panasz. A gép nyomása gyen­ge, vagy a belső ösz- szeállítása is hibás. Az ellenőrzés hiánya folytán mégis a .fo­gyasztókhoz kerül. Baj van ezenkívül az ásók­kal, lapátokkal, meg a villákkal. Ezek kö­zött is akad bőven, amelyik az első hasz nálat után elgörbül A rádió .(főleg a nép­rádiók) pedig, párhe­tes használat után sokrésze javításra szo­rul. Nagy hiányosságok vannak alkatrészek­ből is. Nincsenek per­metezőgép-. motorke rékpár-, keréknáral katrészek. Zománcárut, főleg fazonárut, szintén nem kapni. A számlázás körül is zavarok vannak. Po nem különb ennél a ki­szállítás sem. Egy példát szeretnék el­mondani a sok közül. A bugaci áruház panasszal fordult a járási központunk­hoz, hogy a Vas­nagykereskedelmi Vál­lalat a kerékpár lám­paüveget egyforintos ár helyett 42 foi'intos árban számlázta nekik. Ezenkívül 30 gyöngyö­si porlóval és egy tűzhellyel kevesebbet szállítottak. Ugyanak­kor számlázás nélkül 5 kézi kénporpzőt és 20 . keréltpárgumit kaptak, A bugaci áruház kéré­sére június 17-én § le­szállított, de le nem számlázott árut szám­lázták. De ugyanezt július 7-én másodszor is számlázták. Tehát kétszer számláztak, de ái’ut csak egyszer szállítottak. így aztán állandó a jóváírás. A bugaci áruháznak a helytelen számlázás következtében július 16-án jóváírtak egy csomó összeget, A kpmissiőzással is baj van. Téyesméretu permetezögépcsapokat szállítottak a földmü- vesszövetkezeteknek. Ennek következtében több helyen a perme­tezést a dolgozó pa­rasztok hiányosan tud­ták elvégezni. , Végezetül még csak annyit, hogy az egyes fogyasztási cikkeket gyártó üzemek is for­dítsanak nagyobb gon­dot a minőségre, mert a rossz minőség gátol­ja a jó munkát. Csáki Róbert, Kecskemét, Ffildmü- vçsssQvetkezet i&fisi központi*.

Next

/
Thumbnails
Contents