Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-20 / 170. szám

r BÀCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM Jr„ SO filter '■ 1954. JULIUS 20., KEDD "\ A MAI SZAMBÁM Az érsekcsanádi gáton. Csépelnek a garai Vörös Csillag termelőszövetkezetben. —< A tázlári Vörös Csepel termelőszövetkezet példamutatása. — Hírek a. bajai járásból, —• Pusztai apaállatgondozó, HARC A PUSZTÍTÓ ÁR ELLEN A kormánybizottság intézkedései gazdaság DISZ-titkára, egyete­mi hallgató mutat példát. A fiatal lány két nap óta éjjel­nappal döngeti a gátra dobott földet. Kezét már feltörte a szerszám nyele, de ő még min­dig dolgozik. Vasárnap erre a szakaszra érkeztek a Ganz- gyár tanulói. Ök egész nap, megszakítás nélkül segítették a honvédeknek. Soltra este újabb katonaerő­sítés érkezett. Úgy nézett ki a vasútállomás, mintha mozgósí­tás lenne. »Gulyáságyúkban« for­tyogott az ízletes vacsora, Szta- linyecek és tehergépkocsik szál­lították a gerendákat a Kall* major környékére, ahol több he­lyen átszivárgóit a víz. A Duna itt tágítani szeretné medrét. A nőttön-növő Duna-árat mindez- ideig sikerült visszaszorítani ágyába. A gátépítők vasárnap már alig álltak a fáradságtól lá­bukon. A tanács 500 községi la­kost mozgósított a veszélyezte­tett területre. A solti Semevál megkezdte állatállományának Dunaföldvárra való áttelepíté­sét. Vasárnap estig mintegy 800 sertés várt még áttelepítésre. A dunavecsei járásban vasár­nap estig 15.000 hold termését mentették meg. FÁJSZ DOLGOZOI A GÁTON Az árvízvédelmi kormánybi­zottság a műszaki helyzetjelen­tések alapján folyamatosan ad­ja ki utasításait a védelem munkájának további szervezé­sére. A Duna felső szakaszán beá1- lolt kisebb méretű apadás elle­nére még tovább erősítik Győr város védelmét. A felső szaka­szokon azonban a gátak maga­sítása helyett most már minden helyen rátértek a meglévő ve- dőművek szélességben történő erősítésére, A központi feladat a tegnapi és a mai napon a győr—buda­pesti szakasz és Budapest vé­delmének erősítése volt. A leg­inkább veszélyeztetett pontokat ezeken a területeken műszaki szempontból ismételten felül­vizsgálták és ennek alapján a leginkább veszélyeztetett Komá­rom, Almásfüzitő, Esztergom, Szentendre és a Szentendrei- sziget védelmét tovább erősítet­ték. Budapest védelmének fokozá­sára tgvábbi jelentős műszaki erőt összpontosítottak. Budapest jelenlegi árvízvédelmi készült­sége kielégítő. A kormánybizottság az eddigi­nél sokkal szélesebben bevonta a honvédség alakulalait a védel­mi munkálatokba. A miniszter­tanács a munka jobb összehan­golása érdekében a honvédség részéről Székely Béla vezérőrna­gyot kinevezte a kormánybizott­ság tagjává. A megyei árvízvé­delmi bizottságokba is kinevez­tek egy-egy tagot a honvédség­től, akik az árvíztől veszélyezte­tett megyék székhelyén a me­gyei tanácselnökök utasításai alapján a megyében lévő összes katonai alakulatok és anyagok felett rendelkeznek. A kineve­zett bizottsági tagok ezredesek és alezredesek. Budapest árvíz- védelmi bizottságának tagja Ma- tékovics Endre vezérőrnagy. A megyék területén lévő csapato­kat árvízvédelmi készenlétbe he­lyezték úgy, hegy azok a csapa­tok is, amelyek eddig nem vet­tek részt a közvetlen védelem­ben, most már a veszélyeztetett területekre rövid paranccsal bár­mikor bevethetők. Almásfüzitőre, Esztergomba, Szentendrére és Pócsmegycrre erősítésül újabb jelentős létszámú honvédségi műszaki alakulatokat küldtek. — Budapesten a már eddig is mű­ködő honvédségi alakulatokon felül több megerősített magyar műszaki zászlóalját és szovjet utászokat, valamint hidászokat helyeztek készenlétbe. A csapa­tok utasításokat kaptak, hogy a Duna Budapesttől délre eső sza­kaszain is nagyobb erővel foly­tassák a védelmi munkálatokat. A Duna egész hosszában fi­gyelőőrsök álltak szolgálatba. Az összefüggő rádióhálózat a Duna vízállásában beállott min­den változást és a szükséges utasításokat azonnal továbbítja. Megerősítették az árvízvédelmi töltések műszaki ellenőrzését is, Az Országos Vízügyi Főigazga­tóság megbízott mérnökéből, egy műszaki tisztből és a helyi tanács képviselőjéből álló cso­port szükség eseten naponta többször is. végigjárja a munka­szakaszokat, ellenőrzi, hogyan végezték el a kiadott feladato­kat, s a helyszínen utasításokat ad a további munkára. A bizott­ság ellenőrzi a tartalékként ren­delkezésre bocsátott anyagok, homokzsákok, gépek, közlekedé­si eszközök helyes felhasználá­sát. A megyei tanácsok elnökei utasítást kaptak arra, hogy a veszeiyeztetett szakaszokhoz ve­zető felvonulási utakat úgy ren­dezzék be, hogy azok éjszaka is biztonságosan járhatók legye­nek. Megszervezik a forgalom irányítását. Jelentős autó-, döm­per- és kotrógépparkot vezé­nyeltek a munkálatokhoz, illet­ve helyeztek készenlétbe. Fo­kozták a veszélyeztetett terüle­teken az élelmiszerek tartaléko­lását is. Az árvízvédelmi kormánybi­zottság a munka szakszerű irá­nyítása érdekében utasítást adott ki, hogy a gátépítési és erősítési munkálatokat lehető­ség szerint minden helyen a vízügyi főigazgatóság által ki­küldött mérnökök vezessék, kik­nek utasításait a helyszínen mindenki köteles végrehajtani. A kormánybizottság igen sok A dunavecsei járásban sem szűnt meg vasárnap az ár­vízvédelmi munka. Eddig a főcél az volt, hogy a Dunát medrében tartsák, hogy a hullámterületen learathassák a kalászosokat. — Szalkszentmártcnon az árterü­letről betakarítottak minden ga­bonát. A dunavecsei járásban Szalkszentmárton egyike a leg­nagyobb árterülettel rendelkező községeknek. A községi párt­szervezet itt igen jól szervezte meg a munkát. A kommunisták példamutatása nyomán minden­ki vágta a gabonát. Emellett 40- 50 kocsi, 50—70 ember a gátak­nál segített. A járás székhelyén Dunavecsén a lakosság a leg­pontosabban hajtotta végre a tanács rendelkezéseit. Vasárnap leállt a hajóforgalom is. Egész nap folyt a Csabonyi-erdő hul­lámterében tárolt fa mentése. A dunavecsei halászokból alakított brigádok leúsztatták a hajóállo­más közelébe a fát. Onnét Szla- linyec húzta a partra. A Csabo- nyi-erdőnél Sógor Lajos erdész, a hajóállomás mellett pedig Bé- várdi István irányítja a mentési munkát. Elsősorban mentik a szegedi és kecskeméti gyufagyár rönkjeit. Vasárnap estig, a tárolt fa egyötödét biztos hely­re szállították. Dunaegyházán már szombaton ki akart lépni az áradó Duna medréből. Körmen­di Lukács gátőr éjjel-nappal jár­ja területét. Ahol szivárgást, vagy feltörést tapasztal, ott azonnal bevetik a segítséget. Az apostagi határréseben különösen a halász-tanyai dűlő forog ve­szélyben. Ez a rész alacsonyab­ban fekszik. A hullámterületen lévő sok gödör lassítja a víz ki­ömlését a szántókra. Az apostagi és dunaegyházi szakasz erősítő­helyre mérnököket küldött ki. A gátépítésnél dolgozókat öt-tíz főnyi csoportokba kell osztani, egy-egy felelős brigádvezetővei az élen. A lehetőség szerint a brigádokat váltani kell. A városok és falvak dolgozói derekasan kiveszik részüket a munkálatokból. A munkások és parasztok munkája — az egyre erősödő szervezettség és műsza­ki irányítás mellett — napról- napra eredményesebb. A párt és a kormány vezetői is mindenütt ott vannak a ve­szélyeztetett területeken. Rákosi Mátyás elvtárs a Szentendrei­sziget védelmi munkáit tekin­tette meg, Nagy Imre elvtáis pedig Győrött és Szigetközön járt, majd a budapesti védeke­zési pontokat vizsgálta meg. — Farkas Mihály, Apró Antal elv­társak több helyen tekintették meg a védelmi készültséget és a munkálatokat. Bata István elvtárs ellenőrizte a honvédségi alakulatok munkáját. Bebrits Lajos elvtárs Budapesttől délre, a Dunaszakasz mindkét oldalán egészen a jugoszláv határig fe­lülvizsgálta a gátrendszert. Vas Zoltán és Matolcsi János elv­társak Győrött, valamint Sziget­közben voltak. sere vasárnap 26 vagon kő ér­kezett. Solton a kishíd melletti malinagödörben a hét eleje óta éjjel-nappai fo­lyik a harc az áradó Dunával. Itt nemcsak arról van szó, hogy megmentsék az erdógazdasag 1.5 millió forint értékű csemetekeri- jét, hanem arról is, hogy meg­akadályozzák azt, hogy a duzza­dó folyó tért nyerjen a község egyik legjobb termőföldjen. A csemetekertben 6 millió szürke­nyár- és 4 millió fenyőcsemete van elültetve. Ez az ország leg­nagyobb ilyenfajta csemetekert­je. A gátemeléssel párhuzamosan folyt az árterületen az aratás es a hordás. Vasárnap délben már 3.60 méter magas gátat emel­tek emberfeletti munkával. — Öráról-órára harcoltak a centi­méterekért, hogy a Duna hul­lámai át ne csaphassanak a szántókra. Vasárnap délután igen kritikus perceket éltek át a hős gátépítők. A felkereke­dett szél a part felé korbácsol­ta a Duna zavaros hullámait. Már-már úgy látszott, hogy a dagadó ár átlépi a gátat. Nyolc helyen réseket rágcsált a ter­jedő víz. De sikerült a szivár­gásokat, *a talajból feltörő ki­ömléseket elszigetelni és a gá­tat tartani. Miklán István járá­si tanácstag napok óta talpon van. Motorkerékpárján vitte a veszélyeztetett helyekre a dol­gozókat. Éjjel-nappai hordják a kordélyosok a földet. Ez a járás egyik legérzékenyebb pontja. Gajdács János az erdőhivatal embereit irányítja, Weisz Tibor pedig a solti állami gazdaság dolgozóit. Szombat dél óta a kecskeméti Tüzép is itt segéd­kezik 30 emberrel. A vállalat vezetője példáján a dolgozók egész vasárnap dolgoztak a gá­ton. A honvédek mellett Csiz­madia Erzsébet, a solti állami Fajszon az árvédelmi munká­latok irányítói már napok óra nem aludtak. A miniszterta­nácsnak azt a határozatát, hogy a dunamenti községek tanácsel­nökei szükség esetén öntevéke­nyen és messzemenően vegyék igénybe a helyi' erőforrásokat — jól felhasználták. A község árveszélynek kitett területein a kenyérgabona beta­karítása vasárnapra virradó éj­szaka is folyt. A tanács felhí­vására a község legtöbb lakója résztvett a gabonamentés mun­kálataiban, vagy kiment a gá­takra. A fajsziakat segítő honvéd­egységekhez újabb 100 fő érke­zett, akiknek többsége mindjárt bekapcsolódott a gabonamentés; és árvédelmi munkálatokba. Az így megnövekedett mun­kaerő több mint 100 fogat­tal s a honvédség számos közlekedési eszközével még éjszaka is sikeresen folytatta 120 hold kenyérgabona ter­mésének megmentését. Ugyanakkor sikerült a Fájsz községhez tartozó kenesepusztai gáton észlelt átszivárgást tömí­téssel megszüntetni. A termelőszövetkezet példás munkája A Vörös Csillag termelőcso­port igen szép példáját mutat­ta az egyéni parasztok megse­gítésének. Amellett, hogy saját maguknak is volt mentenivaló- juk, négy fogattal segítettek az egyéni gazdák gabonáinak behordását a veszélyeztetett területről. A helyi erdőgazdaság muharját is sikerült kimenteni az ártér­ről, amihez komoly segítséget adtak a község lakói. A tanács gyors intézkedései következté­ben nem esett kár a Vörös Csil­lag termelőcsoport szénatermé­sében sem. Vasárnap van. Mégis a szeke­rek, honvédségi autók jönnek- mennek a község útjain és kint a határban a dűlőkön. Arat­nak és hordják a kévéket. A A szombaton tartott határ­vizsgálat megállapította, hogy egy-két napon belül a gabona menthetetlen. A tanácselnök elv,- társ azonnal aktívaértekezletet hívott össze, ahol a falu kommu­nistái és pártonkfvüli dolgozói megbeszélték a tennivalókat, A jelenlévők azonnal ön­nagygát tövében van a legna­gyobb mozgás. Amerre a szem ellát a gát tetejéről, itt is, ott is és távolabb — honvédíiáink se­gítik menteni az alattomos ár elől a gabonát. Honvédfiaink derekas mun­kát végeznek. Mindenhol ott találjuk őket, ahol gyors munkára, segítőkezekre van szükség. A nagygát tövében álcád azért egy pár tábla, ahol a tulajdon’)* úgylátszik vágta-vágta, majd egyet gondolva abbahagyta az aratást. Elment ünnepelni.., A gáton pedig szivárog, egyre szi­várog át a víz, s a még biztos­nak vélt és lábon álló gabonát kilónként, lassan mázsánként hódítja el ünneplő gazdájától, Pedig az országnak minden szem gabonára szüksége van. A ta­nács, úgy látszik, szintén tudata- ban van ennek, mert ahol ab­bahagyták az aratást, nem egy helyen már süppedős, vizes ta­lajon, de — újból megkezdték a rendek vágását. A községnek már van egyné­hány tapasztalata, hogy a fajszí határban a Duna apadása igen lassú szokott lenni és így a víz állandó és nagy nyomása bizony eléggé próbára teszi a gátakat, A községben ezért minden eshe­tőségre számítva, állandó készen* létben áll 60 kordélyosfogat, a gátak erősítésére. A község erőit felmérték, s ha dolgos kezekre van szükség, mellettük áll még egy biztos, erős támasz: honvédfiaink, de semmi menthetőt nem hagynak az ár martalékául esni. A jól megszervezett őrség pe­dig különösen éjszaka, de a nap minden órájában éber szemmel vigyázza a haragos, félelmes, alattomos folyót. A fajsziak nem bízzák el ma­gukat. Tudják, hogy az árve­szély még közel sem múlt eh Éppen ezert egymást segítve, karöltve honvédíiainkkal válto­zatlan erővel folytatják a véde­kezést s mentik értékeiket mind­addig, amíg a tengerré áradt Duna vissza nem tér medrébe. ként vállalkoztak, hogy népnevelő munkával házról, házra járva értesítik a la­kosságot a veszélyről. A vasárnap hajnali dobszó hí­vására, minden pánik nélkül je­lentek meg úgy a magyar-, mint a németajkú asszonyok, férfiak, öregek, fiatalok, párttagok és A dunavecsei járásban eddig 15 ezer hold termését mentették meg Nemesnádudvaron is erősen dolgoznak a gabona megmentésén

Next

/
Thumbnails
Contents