Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-18 / 169. szám

AKI FIGYELEMMEL kíséri a magyar rádió műsorát, gyakran találkozhatok az egyik legnagyobb cseh zeneszerző, Smetana nevével. Az »Eladott menyasz- szony« című felejthetetlen szépségű opera részleteit jól ismerik a rádióhallgatók, az opera rajongói, amióta Állami Operaházunk a nagy műhöz méltó külsőségek között tűzte műsorára a cseh nemzeti operairodalomnak ezt a kincsét. Ki ne ismerné Dvorzsák bűbájos hegedűszer- teményének, a » Humor eszknek« gyönyörű dallamát. Sokan vannak megyénk dolgozói közül is, akik jól ismerik és szeretik a cseh klasszikus zenét és a könnyű cseh szórakoztatózene dallamos alkotásait.

Ebben az esztendőben Csehszlovákia népe jelentős zenei évfordulók egész sorát ünnepli. A nagy cseh zeneszerző géniuszok, Smetana és Dvorzsák nevét állították ezek az évfordulók a nemzeti zenéről való megemlékezés középpontjába Csehszlovákiában. Nem lesz hiábavaló, ha közelebbről megismerkedünk a nemes hagyományokra visszatekintő cseh zenére. Nézzük meg, mit mondanak nekünk ezek az évfordulók!

Az első Smetana művészetét dicséri. A jubileumi évben március 2-án ünnepelték szerte Csehszlovákiában Bedrzsich Smetana születésének 130. évfordulóját. A Smetana-ünnepsé- gek május 12-ig a nagy zeneköltő halála 70. évfordulójáig tartottak.

SMETANA művészete ugyanazokból a gyökerekből táplálkozik, amelyek — persze megfelelő nemzeti talajba ágyazva *— Beethoven, Schuman, Chopin, Berlioz, Liszt és Wagner művészetét táplálták. Ezek a nagy mesterek, mint Smetana is, átélte azt a kort, amelyet a nagy francia forradalom hatása alatt az európai nemzetek reménykedése jellemez. 1848-ban pedig Smetana maga is résztvesz a feudális uralom lerázására irányuló mozgalomban. Smetana a múlt század ötvenes éveiben átélte nemzete súlyos üldöztetésének idejét is. Amíg 1848-as zenei működését az »Ujjongó nyitány« című szimfónikus művének szárnyaló dallamai jellemzik, addig a Bach-korszak nyomasztó légkörében a hazájából külföldre emigrált költő működését romantikus szélsőségekben mozgó szimfónikus költemények

(“III. Richárd«, “Waldstein tábora«, »Hakon Jarl«) teszik emlékezetessé. Smetana arra vágyott, hogy nemzeti környezete a nemzeti hagyományok szellemében alkothasson, így 1861-ben, amikor az osztrák elnyomás béklyói lazultak, visz- szatért hazájába. Nem sokkal ezután született meg kevéssé jelentős első operája után az »Eladott menyasszony«, Smetana mindmáig leghíresebb operája, melyet 24 nyelven valamennyi világrészen játszanak. Későbbi operáinak sorát a »Dalibor« és a »Libuse«, valamint a »Két özvegy« című tréfás vígopera zárja le.

1874-ben megismétlődik a nagy cseh zeneköltő életében is az a tragikus esemény, mely a halhatatlan német zseni, Beethoven sorsát is megpecsételte: elveszíti hallását. Egy csendes vadászlak magányában fejezi be egyik legszebb alkotását, a “Hazám« című nagy szimfónikus költeményt, amely hazájának és népének dicshimnusza, megírja a “Szülőföld« című hegedű- és zongorakettőst és többek között a hangversenydobogókon is gyakran szereplő »Cseh táncok« című zongoradarabot. Hallásának elvesztése után még három operát is írt. Ez a három operája a »Csók«, »Titok« és az »ördög-szikla« realista mű,

melynek hősei a nép erkölcsi erejét és egészséges humorát tükrözik. 1824 március 2-án született, 1884 május 12-én egy hosszú, küzdelmes élet után

szűnt meg dobogni a szíve. Életműve a legszorosabban öszszekapcsolódik a cseh nemzet életével és örök példaképe a zene magas eszmeiségébe vetett hitnek, .a nemzeti értékekre támaszkodó művészetnek.

A MÁSIK nevezetes évforduló Antonin Dvorzsákot idézi. Nevét a világszerte jólismert »Humoreszk« és a mi hangversenydobogóinkon is igen gyakran szereplő E-moll szimfónia, az úgynevezett »Vj Világ«-szimfó- nia tette ismertté. Az utóbbi szerzeménye a nagy zeneszerző amerikai élményeinek hatására született meg. Művén világosan felismerhető az a ro- konszenv, amellyel tengerentúli tartózkodása idején kikutatni és megismerni igyekezett az amerikai négerek és az imperialista rendszerben pusztuló indián törzsek zenéjét. Ennek az egzotikus zenének a hatása és az új világ forgatagának fénye és árnyéke tükröződik az »Uj Vi- Iág«-szimfóniában.

1841 szeptember 8-án született nagy cseh zeneszerző, egy Moldva melletti faluban. Egy pályázaton tűnik fel elsőízben. Az ide benyújtott művei mély benyomást keltenek az ünnepelt osztrák zeneszerzőben, Brahms- ban. À hír szárnyára veszi és megtermékenyíti zsenijét. Ekkor született a »Stabat Mater« oratórium és a jól ismert »Szláv táncok« első sorozata, kilenc szimfónia, több szimfónikus költemény, nyitány, rapszódia, számtalan kamarazenei alkotás. Gyakran hívják meg a mestert külföldre. Mély benyomást tesznek a zenei közvéleményre Dvorzsák alkotásainak jellegzetes vonásai, az érzelmi és hangulati közvetlenség, a népzenei dallamelemek, a kifejezés egyszerűsége, amelyet gazdag képzelőerő bont szélesre, és tesz szinte utánozhatatlanul derűssé. Különösen nagyjelentőségű működése azért, mert egy olyan korszakban képviselt egészséges, alapokkal rendelkező, életörömmel tele zenei irányzatot, amikor a kor divatos zeneszerzői dekadens, hanyatló zenei áramlatok hatása alatt, a néptől elszakadt öncélú alkotásokat teremtenek. A nagy zeneköltő mély rokonszenvvel nézte az elnyomott népek életét, és egész életén keresztül a nemzeti zenekultúra megteremtéséért harcolt. Erre igyekezett ösztönözni az akkori ifjú amerikai zenei gárdát. Mélyen elítélt mindennemű faji elnyomást és bátorított minden megmozdulást, amely elnyomott népek felszabadítását célozta:

AZ IDÉN ISMÉT, mint minden esztendőben, megrendezték a “Prágai tavasz« nemzetközi zenei fesztiválját. A zenei ünnepségek pontosan május 12-én, Smetana halálának 60. éves évfordulóján kezdődtek meg. A megnyitó műsorán elsőizben Smetana halhatatlan remekműve, a “Hazám« című szimfónikus költemény akkordjai csendültek fel a Cseh Filharmónia zenekarának előadásában. A megnyitó hangversenyt számtalan külföldi vendégművész előadása követte. Ezek az ünnepségek alkalmasak arra, hogy a cseh nép felelevenítse legszebb nemzeti zenei hagyományait, a vendégművészek pedig megmutassák saját népük művészetét. A legkülönbözőbb nemzetek zenetudósai közölték véleményüket Dvorzsákról, a nagy cseh zeneszerzőről, akinek halála 50. évfordulóján a Békevilágtanács kezdeményezésére az egész világon megünneplik.

SZÁMTALAN kiállítás, hangversenysorozat, egy-egy évforduló alkalmából rendezett díszhangverseny teszi emlékezetessé a cseh zene évét, amely a cseh nemzeti zeneirodalom hatalmas seregszemléje és a haladó hagyományok iránti megbecsülés és szeretet nagyszerű megnyilvánulása. A cseh zene éve hozzásegíti Csehszlovákia népét ahhoz, hogy még jobban ösz- szeforrjon nemzeti kultúrájával és megtanulja még jobban tisztelni és becsülni más népek nemzeti értékeit:

A kecskeméti úttörők táborozásáról

46 ALFÖLDI kislány elindult, hogy megismerkedjen a hegyesvidék szépségeivel, nevezetességével és értékével. Bélapátfalván táborozunk. Uj táj, új népviselet, új szokások, a bányák, a gyárak, a történelmi múlt ezerféle emléke zsongja körül képzeletvilágunkat. Az ismeretek gazdag kincstárából nem győzünk meríteni. A múlt történelmi emlékei is megelevenedik előttünk. A bélapátfalvi erdő hatalmas, öreg tölgyfái a IV. Béla korára emlékeztetnek bennünket. Állítólag ben az erdőben pihent meg Béla, amikor a tatárjárás hazajött.

ÉVES ,templom a márkába jnegy át. A keresztül eav alaoúJ

vezet a Bükk oldalában, de sok minden vár még feltárásra. Történelmi időkre emlékeztet az egri vár kemény fala is. Látogatásunkkor Dobó István, Bornemisza Gergely harcai elevenednek meg előttünk. Gárdonyi Géza: »Egri csillagok« című regénye még értékesebbé válik számunkra, mivel megismerkedtünk a harci csaták színhelyével.

A TÖRTÉNELMI MÚLT képei mellett itt ragyognak a jelen kornak hatalmas alkotásai is. A nagyméretű cementgyár kezdetben kevés létszámmal dolgozott. Ma már a munkások száma 1200 fő, A bányában folytatott robbantások zakatoló gépei igazolják a szocialista munka hőseinek alkotó tevékenységét. Az épülő emeletes munkáslakások az emberről való gondoskodást bizonyítják.

A KIRÁNDULÁSOK, a hegymászás, a vidám fürdés, a patakok csobogása felejthetetlen lesz számunkra. Köszönetét kell mondanunk az úttörőház igazgatónőjének, Karáth Imrénének, a DISZ megyei bizottságának és a szülői munkaközösség tagjainak, akik lehetővé tették számunkra, hogy kétheti üdülésben részesüljünk.

KECSKEMÉTI UTTÖRÖHÁZ PAJTÁSAI,

JÁNOSHALMI PILLANATKÉP

AKI JÁNOSHALMÁN JÁR,

nemcsak az újonnan parkírozott szép főtér virágai lepik meg, hanem szemébeötlik az a frissen tatarozott saroképület, amelynek galambszürkére festett kőkerítése a főtér virágágyásaira és gondosan salako- zott útjaira néz. Aki nagyon kíváncsi, az be is tekinthet a bejárati ajtó hasítékán. A kert, amelyre láthat, széles betonozott utakkal, derűs virágágyakkal tekint vissza a kíváncsiskodóra.

ENNEK A HÁZNAK a gazdái a közelmúltban elismerő levelet kaptak nem kisebb személyiségtől, mint Jánosi Ferenc elvtárstól. a népművelési miniszter első helyettesétől. Népművelési kormányzatunk nevében elismerését fejezte ki az a levél, hogy a jánoshalmi DISZ-szervezet, mintegy 90 lelkes és áldozatkész tagja fáradságot és költséget nem kímélve, a maga erejéből, az utolsó szögig a saját költségére teremtette meg ebben az épületben a saját derűs, napfényes és szép otthonát. Ez a híz azonban nemcsak azt a célt szolgálja, hogy benne a fiatalok szórakozást és pihenést találjanak. Szolgálja a jánoshalmi DISZ kultúrotthon a község dolgozóinak szórakozását is. Az egykori úri kaszinó a jánoshalmi fiatalság életének jelentős központjává vált.

A JÁNOSHALMI DISZ-fiatalok azonban nemcsak az építésben mutathatnak fel szép eredményeket, hanem a kulturális élet területén. Rendszeresen megteremtik a község dolgozói számára a szórakozás lehetőségeit. Annakidején a járási kul- túrversenyen is szép eredménynyel szerepelt tánccsoportíuk. — Most, az aratás-cséplés idején a nehéz munkát végző mezőgazdasági munkásoknak a szórakoztatását és kulturális nevelését vállalták magukra a község más tömegszervezeteivel karöltve. — Kecskés Imre, a DISZ-szervezet titkára még arra is gondol, (milyen kevés DlSZ-szervezetünk tette meg ezt) hogy három hónapos munkatervben rögzítse az aratás fontos kulturális tennivalóit. Ezt a rm'T,1”'f°rvnt elfo- 4adta a községi pártvezetőség és a tanács.

MIT TESZNEK Jánoshalmán a díszesek, meg az MNDSZ tagjai a KTSZ-ek dolgozói, az Úttörők, a Mészhomoktéglagyár kultúrbrigádjai a dolgozók nyári szórakoztatása érdekében? Elsősorban is nagyszerű, változatos műsort állítottak össze, olyan műsort, amellyel bármelyik községben sem váltanának szégyent. Ezt bizonyítja legalábbis az a tény, hogy legutóbb Kecelen a jánoshalmi kultúrmunkások, mű« vészeti csoportok igen nagy si.« kert arattak a kultúrház színpadán. (Azt is el kell árulnunk, hogy több elismerést vártak veina nem a keceli dolgozók, hanem a keceli vezetők részéről: Történetesen a szereplésük napján Kecelen még egy száraz péksüteményhez sem tudtak hozzájutni, mert elfeledkeztek a keceli kultúrotthon vezetői az élelmezésüket biztosítani. Nem térítették meg teljes egészében a kiadásaikat sem, már a kultúrotthon meghívására mentek Kecelre. 700 forintjukba került az utazás. Saját zsebükből fizették ki.)

A KÖZSÉG NÉPMŰVELÉSI

vezetője, Skultéti Irén már }ó- előre megbeszélte a cséplési ellenőrökkel, hogy a munka szünetében minden nap tájékoztatják a napi sajtó alapján a dói-, gozókat az ország és a világ eseményeiről. A földművesszövetkezet mozgóboltjai a vidám rigmusokkal felfegyverkezett kultúrbrigádokkal rendszeresen látogatják a munkahelyeket. —• Vidám, üdítő műsort adnak és elviszik a híreket egyik munkahelyről a másikra.

ÉRDEKES ESEMÉNYE lesz az aratás-cséplés idején Jánoshalmának a tervezett termény- kiállítás. A jánoshalmi dolgozók legszebb terményeit mutatják majd itt be. Még arra is gondoltak a “kultúrpsok«, hogy a Rádiót állandóan tájékoztassák a kimagasló cséplési és aratási eredményekről, hogy jó munkájuk elismerését a rádión keresztül küldött nóta is megerősítse:

Ügyelnek Jánoshalmán arra, hogy ne terheljék túl — mint tavaly egypár környező községben — az aratás-cséplés munkájával elfoglalt dolgozókat a nap minden elképzelhető órájában, még a legszorgosabb munka idejében is, rigmusokkal, brigádműsorokkal. Csak akkor mennek műsort adni, amikor azt a dolgozók igazán szívesen veszik és nem zavarja őket a munka utáni pihenésben. Tudják, hogy senki sem szívesen hallgatja még a legszebb dalokat sem, ha például leküzdhetetlenül álmos.

FELCSENDÜLT TEHÁT a

nóta, megindult a nyári kultúr- munka Jánoshalmán is, hogy a jó munkát vidám dallal, szórakoztató műsorral köszöntse és még bizakodóbbá tegye a terménybetakarítás nagy munkájában szorgoskodó jánoshalmi dolgozókat.

A »felszabadulási kultúr év« előkészületei

Közelednek azok a napok, mikor minden község megünnepli felszabadulásának tízéves évfordulóját. A megyei tanács vb. népművelési osztály felhívással fordult valamennyi, járási, városi, községi tanácshoz, hogy méltóképpen ünnepelje meg minden helység azt a napot.

Erre a napra hozzák rendbe a kultúrotthonokat, könyvtárakat, mozikat. Dolgozzák fel kiállításokban a község történetét, a múltat a jelennel összehasonlítva, Rendezzenek nagyszabású kultúrműsort a falvakban. Hirdessenek irodalmi pályázatot, mely számot ad a helység helyzetéről a Horthy-idők alatt, valamint a földreform és a tsz-ek megalakulása után.

Rendezzenek sport- és tornaünnepélyt, este pedig a fáklyás felvonulás után a tanács vacsorával vendégelje meg a falu dolgozóit.

A feladatok végrehajtását a Felszabadulási Bizottság végzi, melynek tagjai a párt, a tanács, a DISZ, MNDSZ, MSZT képviselői, valamint az iskola pedagógusai, meghívott dolgozó parasztok, munkások.

A felhívást örömmel fogadták a falvak dolgozói és máris nagy igyekezettel dolgoznak felszabadulásuk méltó megünneplésén. '

A járás több helységében máé megalakultak a bizottságok, és határozataik nyomán egyre szélesedik a kultúragitáció. Tisza« kécskén például már színdarabot is választottak: Gergely Miklósi “Tűzzel-Vassal« című háromfel- vonásos drámáját. A tánccsoport is új, szép magyar és szovjet táncképekkel készül a nagy nap megünneplésére. A pedagó-- gusok a tanács segítségével már hozzáláttak a dokumentációs kiállítás anyagának összegyűjtéséhez.

Hegedűs József pedig — a ti- szakécskei kultúrotthon gondnoka — azon fáradozik, hogy megnyerjék a megyei tanács által hirdetett “Tegyük széppé kultúrotthonunkat«-mozgalmat s ezáltal övék legyen a 20.000 forintos pénzjutalom is, melyen majd bútorokat, táncruhákat: sakkot, dominót és sportfelszerelést vásárolnak — ha megnyerik.

A “felszabadulási kultúrév«« hatása hamarosan meg fog látszani a falvak arculatán. Ágasegyházán ennek tudható be, hogy Újvári Jolán és Kasza Mihály vezetésével újjáéled a ku:« túrcsoport és ezzel a DISZ-szervezet is.

Benedek István, Kecskemét