Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-15 / 166. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI IX. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM Ara 50 f illér 1954. JULIUS 15, CSÜTÖRTÖK Jó munkáért vidám szórakozást I-'arkas Károly aratôgcpêvci naponta 8 hold aratásával vé­gez a bajai Micsurin árpatábláin, Gépállomásunk segítsége as aratásban Az aratás megyeszerte meg­indult. Egyes helyekről olyan hírek is érkeztek, hogy mun- • kábaáUtak a cséplőgépek is, hogy megkezdjék a jövőévi kenyér magjának cséplését. A egnagyobb ünnepe ez a föld népének, megyénk dolgozó parasztságának. A megérett termés betakarítása, az állam­nak járó rész beadása, az új kenyérért folyó nagy csata vég­ső ütközete vidám és örömtel- jes esemény. Az ilyen nagy örömünnepen a falu minden dolgozója ott van és együtt örül a termés­betakarítás hőseivel, a kom- bájnistákkal, az aratókkal, a cséplőgépeknél dolgozókkal, termelőszövetkezeteink gazdag termést betakarító tagjaival, az egyéni gazdákkal. Illő hát, hogy —. mint minden esztendőben •—. az idén is különös gonddal vegyék ki a részüket a maguk sajátos módszereivel ebből az örömből a kultúra falusi mun­kásai. Valóban sok helyen a népművelési előadók, a kul- 1 úrcsoportok, a rigmusbrigá­dok, a színjátszók lelkesen ké­szülődtek. A kunszentmiklósí kultúrotthon művészeti együt­tesei háromfelvonásos szín­művet mutatnak be jutalmul azokban a községekben, me­lyek élen járnak az aratásban- cséplésben. Rigmusbrigádok .indulnak útjukra. sok helyen. Nem egy hírünk van arról, hogy együtt járnak ezek a kultűr- brigádok a szövetkezetek moz­góárusaival. Hűsítő italokat, kisebb közszükségleti cikkeket, élelmiszereket visznek a határ­ba a mezei munkahelyekre és elviszik a kultúra munkásai­nak, a falu dolgozóinak üze­netét a dal szárnyain, a táncok ritmusában, a vidám felkö­szöntő csengő rímeiben. Sajnos azonban nem minde­nütt előzte meg a nyári kul- túrmunkának alapos és terv­szerű előkészítése ezt a kam­pányt. Nem egy községünkben már az aratás derekán tarta­na^, de a tanácsok, a kultúr­otthon igazgatók szinte érzéket­lenül figyelik az eseményeket, nem érzik szükségesnek, hogy a nehéz munkát végző aratón szórakoztatásáról, felüdítésérőí gondoskodjanak. Elég idő volt arra, hogy előkészüljenek, és különösen nagy jelentőségű volt a nyári kultúrmunkák ala­pos előkészítése most, amikor elsőízben álltak falusi kultúr­intézményeink ilyen kampány előtt, a mezőgazdaság fejleszté­sével kapcsolatos párt- és kor­mányhatározat megjelenése után. Ez a körülmény különö­sen indokolttá teszi,' hogy nagy. gonddal és színvonajas' munká­val teremtsük meg a falun az egész - évi termés betakarításá­nak ünnepéhez illő, vidám, bi­zakodó hangulatot, derűs jó­kedvet. Ilyen hangulatban job­ban megy a, munka, elősegíthe­tik kuitúrmunkásaímk azt is, hogy dolgozó parasztságunk maradéktalanul teljesítse ál­lampolgári kötelezettségét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy legtöbb helyen nem mér­legelték körültekintően az el­múlt évi módszerek helyessé­gét. Nem tettek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy ki­gyomlálják az alkalmatlan, gyakran ízléstelen, helytelen irányú kultúragitációs eljárá­sokat. Márpedig az idén az új szakasz célkitűzéseinek megfe­lelően sok tekintetben más meg­világításba kerültek a kultúr- agitáció módszerei. Jóval erősebben kell támasz­kodni a helyi hagyományokra. A múlt évben nem egy község­ben erőszakos formában hívtak életre tanácsaink kultúragita- ciós brigádokat, és csak ezt az agitációs formát alkalmazták, de elfelejtették azt, hogy régi hagyomány a faluban az arató­ünnep, az új kenyér ünnepé­nek megrendezése, a vasár-nap délutáni szórakoztató műsor a kultúrotthonban. Igen tielye- sen gondolkoznak azoknak a községeknek a vezetői, ahol nagy gondot fordítanak a dol­gozók nyári szórakoztatásának megteremtése érdekében a kul­turális nevelőmunka mellett ér­dekes, változatos sportrendez­vények megtartására. Egy- egy vasárnap délutáni labdarúgó­mérkőzés alkalmas megnyitója lehet egy sokszínű kulturális programúinak, amelyben min­denki megtalálja a neki való szórakozást, az egész heti ki­tartó és fáradságos munka után. Az előző esztendőben nem egy helyen felütötte a fejét a »minden áron szórakoztatni akarás« helytelen szándéka. Olyankor is zavarták a kui- túrbrigádok az aratást és cséplést végző dolgozókat, ami­kor azok például a rekkenő déli hőségben az ebéd elköl­tése után, szerettek volna in­kább pár percet aludni. Egy hangos fúvószenekar, vagy egy- egy sokszor tapintatlan rigmu­sokkal beköszöntő kultúrbrí- gád ilyenkor bizony éppen el­lenkező hatást ért el, mint amit szerettek volna. Ezért nagyon helyesen tette az a népművelési ügyvezető, aki az egyik délvidéki közsé­günkben megkérdezte jóelőre a dolgozóktól, hogy mikor, mi­lyen természetű szórakozást várnak a falusi kultúrbrigád- tól. A kultúra vidámkedvű, fá­radhatatlan falusi munkásai induljanak el tehát megyénk minden községében útjukra. Gondosan összeválogatott, a dolgozók igényeinek megfelelő, derűs szórakozást vigyenek az aratás-cséplés szorgalmas mun­kásainak. Vizsgálják - felül módszereiket és tegyenek meg mindent annak az érdekében, hogy az idén a dolgozókról való fokozott gondoskodás szel­lemében, > jobban és sokféle­képen szolgálják a szórakozási, a művelődési igényeket, . A HOZZÁNK tartozó terme­lőszövetkezetek közül a csátal- jai Budai Nagy Antalnál az ár­pa aratását elvégeztük és most a búza aratása folyik. A her­cegszántói Uj Élet termelőszö­vetkezetben megvannak eléged­ve az aratással, alig arattuk le az ősziárpát, a tarlót eke ha­sította és az összes learatott te­rület fel van szántva másodve­tés alá. A dávodi Szabadság termelőszövetkezetben már zöl­déi a másodvetés, a kedvező, csapadékos időjárás hatására. A MUNKÄT úgy szerveztük meg, hogy elsősorban azokat a termelőszövetkezeteket segít­jük, amelyek munkaerőhiány­nyal küzdenek. A gépállomás A KOMBÁJNBÓL kikerülő gabona tudvalévőén szemetes, tisztítási a szorul. Ez pedig nem a legszívesebben végzett munkák közé tartozik termelőszövetke­zeteinkben. A kombájnszérűről zsákokban kell felhordani a ga­bonát a cséplőgép tetejére. Mindez fárasztó, hosszadalmas és legalább 7—8 embert vesz igénybe. Négy a zsákokat rakja, egy-kettö létrán cipeli a magasba, egy öntözi a csóplődobba, egy pedig a tiszta szemet ereszti alul a zsákokba. EZ A NEHÉZKES munkától való félelem megrontotta a jó termés felett érzett örömet a kunfehértói Vörös Hajnal ter­melőszövetkezetben is. Olyan vé­lemények hangzottak el: nem sok főgépésze is felkészült az ara­tás jó elvégzésére, műszaki vo­nalon ezért ötletes, mozgó, javí- tókocsít állított be. Schön Pé­ter, a gépállomás legjobb szak­embere, a mozgóműhely veze­tője. Igen nagy segítséget nyújt a hibák gyors és azonnali kija­vítása érdekében. A gépállo­máson éjjeli szolgálat is van, a törést vagy egyéb műszaki hi­bákat tehát éjjel is kijavítják, hogy a gép reggelre üzemképes legyen. EDDIG Kordé Mihály aratott legtöbbet aratógépével, a leg­jobb kombájnos pedig Kiokker János DISZ-fiatal. AZ ARATÁSRA a herceg- szántói Felszabadulás termelő­haszon van a kombájnaratásból. Mert ami időt a levágással meg­takarított a gép, azt most elvesz­tegetik a magtisztítással. IFKOVICS LÁSZLÓ agronó- mus, amiközben a tagok pana­szát hallgatta, a homlokára csa­pott. Régóta lát már a kunfe­hértói vasútállomáson egy hasz­nálatlan transzportőrt, amelyet a MÁV vagonkirakáskor hasz­nál sóder, vagy egyéb ömlesztett áru esetén. — Hátha beválnék ez a gabona felvontatására is! — jutott eszébe a. merész ötlet. A többi már gyorsan ment.. Kun- fehértó telefonált Halasra, a városi pályaudvar kirakodó- főnöksége pedig készségesen beleegyezett a szállítószalag ilyenforma hasznosításába. szövetkezet kötött le legtöbbet, igyekszünk is segíteni minden erővel a szövetkezetnek. Két kombájn és két aratógép végzi az aratást. Ez nagy segítséget jelent a kislétszámú tagságnak;. Átlagosan 70 százalékban elvé­geztük az árpa és a rozs ara­tását, amit szerződésileg a gép­állomás vállalt. A másodvetést és a taiióhántást az aratás után azonnal elvégezzük. AZ ARATÁST jelentősen se­gíti, hogy majdnem minden na­gyobb termelőszövetkezet áilí« tott fel üzemikonyhát és bizto­sítják dolgozóink és a tsz-tagok részére a meleg ételt. Havas András levelező, Csátalja, gépállomás S SZOMBAT ÓTA eredmé» nyesen dolgozik a transzportör a szövetkezeti kombájnszérűn; Kezeléséhez mindössze két em­ber szükséges. Egyik lapátolja kényelmesen a szemet a gumi­felvonószalagra, a másik pedig a tisztított gabona zsákjait ke­zeli. Nem kell létrát mászni, ön- tözgetni a magot. A szalag segítségével egyetlen nap alatt 68 mázsa árpát tisztítot­tak meg. Gyorsabb, kényelme­sebb a munka. De nem. is annyi­ra az idő, — mint a munkaerő- megtakarítás a jelentős. A szál­lítószalag alkalmazása öt-hat em­bert mentesít a szérűről. Ha ezek kéziaratásba állnak, napon­ta levágnak 1—5 holdat. A illegjél párt bizottság zászlaja az aratásban is jó munkára serkenti a tompái gépállomás dolgozóit A tompái gépállomás a szemveszteség nél­küli aratásra 3 kombájnnal és 5 aratógéppel készült fel. A homokos talajon az őszi kalászosok ko­rábban érnek. Ezért odavittük az összes arató- gépeket és kombájnokat, hogy mire a kötött földeken az érés bekövetkezik, akkorra a ho­mokokon az aratást befejezzük. Műhelyfelsze­relést is vittünk a gépekhez, hogy hiba esetén a helyszínen azonnal kijavíthassuk a gépeket. Alkatrészekről idejében gondoskodtunk. A termelőszövetkezetekkel karöltve úgy szerveztük meg a munkát, hogy a nappal le­aratott területen a kereszteket összerakják, fel­gereblyézik és nyomban szánt a traktor. A Vörös Csillag termelőszövetkezetben pél­dául, ahol az aratást legelsőnek kezdtük meg — elvégeztünk már 40 hold vetőszántást, 25 hold tarlóhántást és 11 hold másodvetést. Az eső miatt sokszor nem tudtunk dolgoz­ni. Traktorosaink azonban vasárnapi munkával pótolják az eső okozta kiesést. A vasárnapi munkában kitűnt Borsos Béla, aki napi tervét 126 százalékra teljesítette, utána Androvics István, aki 86 százalékot teljesített, de nem olyan kedvező területen dolgozott, mint társa. Kombájnosaink is igyekeznek: Nagy Lajos és Szűcs Mátyás 60 mázsa tavasziárpát aratott !e a Szabad Föld tsz-ben. Tavaszi munkánkban elért eredményünkért megkaptuk a megyei pártbizottság vándorzász­laját. Ez a zászló arra serkenti valamennyi dolgozóinkat, hogy az aratásban is kiváló mun­kát végezzünk. Pálmai Máté, gépállomásigazgató Petőfiszállás határéban szorgalmasan arainak a dolgozó parasztok Petőfiszállás 1952-ben alakult új község. Akkora kiterjedésű területe van, amelyet ko­csival is csak két nap alatt lehetne bejárni. De máris úgy dolgozik ez a község, mintha régi időktől fogva zárt település lenne. Július 1-én, mintha csak mindenki ösz- szebeszélt volna, az egész község megkezdte az aratást, amelyet elsőnek fejezett be Kállai Sándor 2 holdas dolgozó paraszt, Szekeres Já­nos 8 holdas és Kristóf Sándor 15 holdas dol­gozó. A múlt hét végén már alig volt aratat« lan rozsvetés a község határában. A község termelőszövetkezeteiben is vidá« man megy a munka, pedig zökkenők még itt is akadnak, bár nem az ő hibájukból. A Kos­suth termelőszövetkezet például 45 aratópárrai dolgozik. Ezen kívül két aratógépre is szerződ­tek a gépállomással, de a gépállomás csak egyet tudott biztosítani és már ez is két napot állt, egy kis, jelentéktelen alkatrész hiánya miatt. A Szabadság termelőszövetkezet minden gépi segítség nélkül július 10-re befejezte az aratást. Olyan gyorsan dolgoztak, hogy az aratóbrigád egy-egy gabonaféleséget két-három nap alatt vágott le. Jó a munkaszervezés és olyan lelkesen dolgoznak a tagok, hogy nem egyszer előfordult, még az ebédjüket Is félre­tették, amikor látták, hogy veszélyben van a gabona. A hordással egyidőben a csoport asszony és lány tagjai már a negyedik kapá­lást végzik. Július 17-én akarjuk a cséplést megkez­deni községünkben, és határidő előtt öt nap­pal szeretnénk befejezni, mert mind a négy termelőszövetkezetünk augusztus 20-át a be­adás 100 százalékos teljesítésével akarják meg­ünnepelni. Kapás István, tsz-szervező Újítás a kombájn szerűn Öt~hat embert mentesít gabonatisztításkor a szállítószalag lő A gondos gépjavítás biztosítja gépének zavartalan munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents