Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-10 / 162. szám

DISZ-iíalalok értekezlete a bajai járásban A HÍR „Kisbetűs forradalom MÖGÖTT^ A NAPOKBAN a bajai járás DISZ-szervezeteinek vezetői ak- trvaértekezletet tartottak me­lyen részletesen megvitatták a fiatalok feladatait az aratás- cséplés és a gabonabetakarítás­sal kapcsolatban. FERENCI JÓZSEF eivtárs, a járási DISZ-bizottság titkárá­nak beszámolója után számos értékes hozzászólás következett. Takács József, a bácsbokodi Sernevál DISZ-szervezetének titkára szólalt fel elsőnek. El­mondotta, hogy a szervezet 14 tagja növénytermelési brigádot alakított és 50 hoki kukorica kapálását vállalták. A kukoricát már harmadszor gyomtalanít- ják. A jó eredmények elérésé­hez 40 úttörő pajtás is segítsé­get nyújt. 25 hold búza és az ősziárpa aratását egy 9 tagú DISZ-brigád vállalta. Az őszi­árpát már aratják. 15 tagú tűz­biztonsági brigádot is szervez­tek. SZERDÁN reggel 9 órakor, a budapesti városi tanacs, v.'iciutcai üléstermében meg SS­ssrsr.í lési miniszter ta^t mólót irodalmunk helyzetei o , CÄ< >*«éd. részében hangsúlyozta. Snknek a párt vezetesevel Sott győzelmei alapján szu- a burzsoá irányza­tok ell«L a szocialista realizmus Í?Sek érvényesítéséért folyta- harcban A párt júniusi ha­tod‘1™S-cimegtatárog» . .7 , .,ímára a követendő utat, bkSlü!«» üss« «r dés bontakozott ki. Elsones drámairodalom térén elért ered ményeket részletezte, majd iro dalműnk tematikai es műi beli gazdagodasarol Deszen üi műfajok jelentek meg d^_ SACS, W»n«e" «g* "CfSnùTÂÎA«.«­álban és feldolgozásában. Igen fontos eredmény hogy az eddig meglehetősen elhanyagolt if^ué sági irodalomban is íigye méltó. VM mavek dalműnk tehát c , ö [ebö meg Darvas József - kozeieo után . bátor, b”“'“*“”"? teli életábrazolasrol beszel. Küldenünk kell f m utotso sor ban saját hibáink ellen. Ezer örülünk a szatíra megjelenés - n«k de nagyon vigyáznunk k arra hogy a legélesebb szaUra- nál is éreztessük a pozitív kor „vezet fölényét, különben ope­rálókésünkkel egészséges húsba P°ELÖADASÁBAN Darvas Jó­zsef elemezte irodalmunk fejlő­désének veszélyeit. Több írónk művében az önceiusag .jelen zését vehetjük eszre. Különösen abban mutatkozik meg ez, hogy íróink egyresze elfordul a n mink harcait tükrozo es azi segító témáktól. Másik veszély­ként a naturalizmust említette. Sok írónk a hibák, és csakah.- bak megírásával, a na_ egyes elemeit ragadja ,.. turalista módon meghamisítja az egészet. Az elmaradottságot, « llet sötétebb oldalait rajzol­A fiatalok az egyéb munkák­ban is jól szerepelnek. A borsö- szedést a napi előirányzott 400 négyszögöl helyett 900 négy­szögölön végzik el. KÉSMÁRKI ELVTÄRSNÖ, a sükösdi viziszárnyastelep DISZ- szervezetének titkára bejelen­tette, hogy a szervezetnek júli­us hónapra konkrét kidolgozott munkaterve van. A szervezet fiataljai segítenek az aratásban és cséplésben. A CSÁTALJAI területi DISZ- szervezet is segítséget akar nyújtani a község dolgozó pa­rasztságának. Hornok Piroska arról beszél, hogy négy arato- brigádot szerveztek, akik főleg az idősebb dolgozó parasztok, vagy azoknak a gabonájának le- aratásához nyújtanak segítsé­get, akiknek például a fia ka­tona, vagy valamilyen más ok­ból nehézségekbe ütközik a ga­bona betakarítása. Udvardi Márton idős gazda például ki­ják meg, eleve gyanúsnak »se­matikusnak« tekintik az élenjá­rók győzelmeinek, sikereinek írói ábrázolását. A pozitív hős ábrázolásáról szólva, megállapí­totta, hogy irodalmunk fejlődé­sének, pártosságának ma ez szinte kulcskérdése Nincs ^ szükségünk — mondotta — sematikusan ábrázolt párttitká­rok szerepeltetésére a müvekben, de szükségünk van melegszívű, talpig ember kommunisták írói ábrázolására. Darvas József az irodalomkri­tika helyzetének ismertetése után, beszéde befejező részében irodalmunk nemzeti egységéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a paraszti és városi írók állítóla­gos ellentétéről szóló mese zava­rószándékkal felvetett, nem való­di ellentét. Valóban nemzeti egységet akarunk teremteni, megjelenési lehetőséget biztosí­tunk a múltban eltévelyedett írók számára is, ha azoknak mai alkotása minket segít, min­ket támogat. Irodalmunk nem­zeti egysége azonban nem elvi engedmények, hanem elvi szilárdság alapján teremthető rneg hangsúlyozta befejezésül Darvas József, népművelési mi­niszter. a vitaindító előadáshoz elsőnek Nagy Péter szólt hozzá, majd Karinthy Ferenc emelke­dett szólásra. A továbbiakban Barabás Tibor, Kónya Lajos és Gergely Sándor szólalt fel. Jan- kovích Ferenc felszólalásában az öncélúság jelentkezési for­máival és az irodalom egyes szervezeti kérdéseivel foglalko­zott. Kardos Pál a debreceni írócsoportról, Murányi-Kovács Endre a könyvkiadás fogyaté­kosságairól beszélt. Pándi Pál az irodalmi kritika elvszerűségét es következetességét emelte ki. A közgyűlés első napjának utolsó felszólalója Devecseri Gábor, a honvédírókkal kapcso­latos kérdésekről beszélt. CSÜTÖRTÖKÖN reggel Szabó Pál Kossuth-díjas író felszólalá­sával indult meg a vita. Szabó Pál derűs, optimista vidéki él­ményeiről, a parasztságnak a kormányprogramm utáni meg­javult helyzetéről számolt be. Hasonló hangnemben szólt hozzá a vitához Urbán Ernő Kossuth- díjas író is. Nagy tapssal foga­dott beszéde után Sarkadi Imre hozzászólása következett, aki nem fogadta el Darvas József referátumát. Király István Kos­suth-díjas vitába szállt Sarkadi téziséivé! és vitatta Kónya La­jos szerdai felszólalásának egyes részleteit is. Somlyó György az írók nem­zetközi érdeklődéséről beszélt felszólalásában. Méray Tibor Kossuth-díjas, a békeharcos, őszinte és mozgósító irodalom fontosságát hangsúlyozta. A vita utolsó felszólalója Erdei Sándor volt, aki az irodalomkritika fel­adatairól beszélt. Ezután Darvas József népművelési miniszter válasza zárta be az első napiren­di pont vitáját. A DÉLUTÁNI vitában Kónya Lajos Kossuth-díjas költő, a adta gabonáját részaratásra. A DISZ-fiatalok elhatározták, hogy segítenek neki az aratásnál és így nem fogják elvinni a része­sek termésének egy részét. Élénk kultúr- és sportélet is van Csátalján. Maga a szerve­zet titkára is első lett a járási kerékpárversenyen és a megyei döntőbe is bejutott. A Budai Nagy Antal termelő- szövetkezet fiataljai egy ifjúsá­gi cséplő-brigádot szerveztek, de komolyan kiveszik részüket az aratásból is. A FELSOSZENTIVÄNI Vörös Csillag termelőszövetkezet DISZ- fiataljainak részéről Deli La­jos DISZ-titkár szólalt fel. El­mondotta, hogy a szervezet egy aratóbrigádot alakított. ILLÉS PAL, a dávodi DISZ- titkár beszámolt arról, hogy ők szintén egy aratóbrigádot szer­veztek és egy 86 tagú tűzvédel­mi brigád őrködik a tűzbizton­ság felett. MISZ titkára tartotta meg beszámolóját az írószövetség szervezeti kérdéseiről. Bevezetőjében az írói élet megelevenedéséről, az elnökség munkájáról beszélt. Ismertette a titkárság tevékenységét és a ne­velési osztály munkájával fog­lalkozott. Ez az osztály a kezdő írók nevelését irányította. Sokat tett a fiatal írók fejlődéséért, de egészében nem volt kielégítő a tevékenysége. Nem fogta át a fiatalok széles körét és nem dol­gozott együtt a folyóiratokkal. A nevelési osztály mellett létreho­zott fiatal írók munkaközössé­gét szervezetileg megszüntették. Nagy feladat lesz tehát a jövő­ben, hogy a fiatalokat az iro­dalmi élet egészéhez kapcsoljuk és megszervezzük a kezdő írók kapcsolatait a lapszerkesztősé­gekkel, idősebb írókkal, a szak­osztályokkal. Bészéde további részében a fiatal írók nevelésének új mód­jával foglalkozott. A nevelési osztály megszűnése után ugyanis a megmaradó lektorátus választ­ja majd ki a beérkező kézirat­tömegből a reménytkeltö, tehet­séges írásokat. A fiatalokkal való foglalkozás terén az eddi­ginél lényegesen nagyobb sze­rep jut a folyóiratoknak, szer­kesztőségeknek. Szükségesnek látja az előadó, hogy az írószö­vetség vezetősége egy bizottsá­got hozzon létre, amely a fia­talok nevelésének kérdéseit lesz hivatva irányítani. »Nem en­gedhetjük meg — mondotta, — hogy tehetséges ember elkallód­jék, de agyonkényeztetni sem szabad a kezdő írókat, nehogy a dicsőség fejükbe szálljon.« EZUTÁN Kónya Lajos, az írószövetség vidéki és budapesti folyóiratairól beszélt. Elemezte a Csillag, az Uj Hang működé­sét, az Irodalmi Újságot, és a vi­déki lapok munkáját. Ezután az írószövetség alapszabályainak módosításával foglalkozott, majd javaslatokat tett az elkövetke­zendő feladatokra. Beszélt a megszervezendő lrószöveiségi Kiadóról, majd bejelentette, a magyar írók I. kongresszusán megválasztott vezetőség lemon­dását. A szervezeti beszámolót köve­tő vitában Déry Tibor és Illés Béla Kossuth-díjas írók, Szán- thó Tibor, Dér Endre, Molnár Géza és Fábián Sándor szólalt fel. Kónya Lajos válasza után a közgyűlés elfogadta a Magyar írók Szövetsége alapszabályzatát és megválasztotta az új 55 tagú vezetőséget. A KÖZGYŰLÉS Veres Péter Kossuth-díjas író zárszavával ért véget. Időiárásgeleniés Várható időjárás szombat es­tig: Változó felhőzet, több he­lyen még eső. Mérsékelt, időn­ként élénkebb északnyugati- •északi szél. A hőmérséklet kissé emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek szombaton reggel 11—14, dél­ben 20—23 fok között. (MTI) Mendes-France, francia mi­niszterelnök Genfbe való utazá­sa előtt nagyjelentőségű nyilat­kozatot tett: a francia nemzet- gyűlés előtt indokínai politiká­jával kapcsolatban. A minisz­terelnök többek között hangsú­lyozta: »A legközelebbi napok­ban Genfbe utazom, hogy a francia küldöttség élén remél­hetőleg szerencsés kimenetelhez juttassam az indokínai tűzszü­netről ott folyamatban lévő tár­gyalásokat ... Már ismételten hangsúlyoztam, hogy nem hiány­zanak azok az okok, amelyek egy kedvező és becsületes kibon­takozás lehetőségét engedik re­mélni. Ezt a véleményemet ma is fenntartom.« Az ilyen és ha­sonló jellegű megnyilatkozások igen nagy megütközést keltenek az amerikai politikai körökben. Egyre jobban kibontakoznak a francia-amerikai viszonyban már eddig is lappangó ellentmon­dások, egyre nehezebbé válik ilyen körülmények között az amerikaiaknak a vezérszólamot vinni a francia politikában. Már akkor megnyilvánult az amerikai sajtóban a francia vi­szonyokkal kapcsolatos türel­metlenség, amikor a francia par­lamentben eldőlt a Laniel-kor- mány sorsa. »Franciaország nem tudja, mit akar« — visszhangoz­ta a newyorki sajtó, »Francia- országban nincs erős hatalom«, — kürtölték világgá az ameri­kai lapok. Nem véletlen ez a hangnem az amerikai külpoliti­ka gyakorlatában. Nem egyszer látta már el kéretlen tanácsok­kal az amerikai sajtó egyik-má­sik szócsöve a francia választó­kat és képviselőket. Az ameri­kai sajtó hangja emlékezetünk­be idéz egy néhány hónappal ezelőtt megjelent cikket, a »Col­liers« című folyóirat hasábjain. A cikk írója Edgar Maurer, hosszabb útat tett Franciaor­szágban, éppen abban az idő­pontban, amikor Dulles Párizs­ban arról panaszkodott, hogy az Egyesült Államok politikájá­nak »kínos átértékelése« és »tragikus felülvizsgálása« nem kerülhető el, hiszen lám a fran­cia parlament sem ratifikálja az »európai védelmi közösségről« szóló szerződést. Maurer útibe­számolója erősen különbözik az WASHINGTON. (TASZSZ) június 7-én véget ért Stassen, a külföldi gazdasági műveletek hivatalának vezetője és Thor- neycroft angoi kereskedelem­ügyi miniszter között június 3- án megkezdett tárgyalás. A közzétett rövid kommüni­ké hangoztatja: a kelet és a nyugat közötti kereskedelem kérdéseiről lefolyt tárgyalások lehetővé tették, hogy több kér­désben megegyezésre jussanak. NEW YORK. (TASZSZ) Gua­temala városaiból jelentik, hogy a katonai junta tagjai mara­kodnak egymással. •►Castillo Ar­mast — írja a tudósitó — az üj katonai junta többi tagja nem támogatja.« A »New York Herald Tribu­ne« tudósítójának jelentése sze­rint Castillo Armas hívei azt jósolják, hogy Castillo Armas és Moazon ideiglenes elnök kö­zött összecsapásra került sor a hatalomért. NEW YORK. (TASZSZ) A »The New York Times« közölte Európában járt amerikaiak úti­jegyzeteitől. Mark Twain még amiatt panaszkodott, amikor Párizsba érkezett, hogy a szál­lodákban nincs szőnyeg az agy előtt és hogy a vasúti kocsikban ülve kell tölteni az éjszakát. Maurer modern típusú turista: Ö nemcsak ilyen apróságokkal foglalkozott, hanem útja közben ki is dolgozta részletes tervét a francia államgépezet »generálja- vitására«. »Franciaország nyolc hengere közül csak öttel mű- ködik« — állapítja meg eredeti stílusban a bölcs utas. Es tetejé­be a »francia nép azt követelj hogy az ország áldozza fel euró- pai és ázsiai nemzetközi kötele- zettségeit jobbléte kedvéért, az ágyúk helyett vaj-jelszó meg- valósítása kedvéért«. Könnyű kitalálni, miféle »nemzetközi kö­telezettségek« sorsáért aggódik Maurer. Azokról a kötelezettsé­gekről van szó, amelyek Fran­ciaországnak az Egyesült Álla­mok által létrehozott európai agresszív tömbökben és indo­kínai háborúban való részvéte­lével kapcsolatosak. Ez a jó ame­rikai hazafi úgy akarja megkí­mélni kormányát a későbbi »kí­nos átértékelésektől«, hogy egy­szerűen kijelenti: »Franciaor- szágban új forradalomra van szükség.« Maurer azonban »kis­betűs« forradalomra gondol, te­hát olyanra, amilyet az ameri­kai monopóliumok szoktak vég­rehajtani szükség esetén, egyes tőlük függő országokban. Úgy, ahogy azt most Guatemalában teszik. Azóta sokminden történt. Ki­derült, hogy a kormányválság egy egészen új típusú kormány létrejöttét eredményezte. Nem sokat segítette ez a kormány a Washington által kidolgozott és Edgar Maurer által melegen ajánlott »kisbetűs forradalom« megvalósulását. A beavatkozás tehát egyre nehezebbé válik: Mendes-Francé a béke jelszavá­val indult programmja meg­valósítását és azzal a szándék­kal megy Genfbe is, hogy az indokínai háború befejezését igyekezzen saját személyében is meggyorsítani. Az amerikai propagandistáknak tehát tudo­másul kell venniök, hegy úira kudarcot vallottak. egyik ohiói olvasójának, Philip F. Mayernek a levelét, aki éle­sen bírálja az Egyesült Álla­mok kongresszusának azt a ha­tározatát, hogy ne nyújtsanak pénzsegélyeket azoknak az or­szágoknak, amelyek megnemtá­madási egyezményt kötnek a Kínai Népköztársasággal. »Dol­lár-diplomácia? — írja Mayer. — Ez egyáltalán semilyen dip­lomácia sem volt. Ezt úgy ne­vezhetnénk, hogy más orszá­gok külpolitikájának megvá-. sárlása dollárért. Annyira meg- mámorosodtunk hatalmunktól* hogy úgy véljük: magunkban is szembeszállhatunk az egész világgal. Kína természetesen nem fog bennünket komolyan venni, ha atomunkkal fenyege­tőzünk, viszont nincsenek bará­taink. Lehetséges, hogy ez az utolsó szalmaszál. Mi úgy lehet, oly messzire jutottunk a hitlen hisztéria és dölyí útján, hogy önmegsemmisítésünk elkerülhe­tetlen,« Az írószövetség közgyűlése Üdvözlő távirat az albán néphadsereg napja alkalmából Beqir Balluku vezérőrnagy elvtársnak, az Albán Népköztársa­ság honvédelmi miniszterének, TIRANA. Engedje meg Miniszter Elvtárs, hogy az albán néphadsereg napja alkalmából a magam és a magyar néphadsereg harcosai, tisztjei és tábornokai nevében forró, testvéri üdvözletemet küld- jem az albán néphadsereg egész személyi állományának. . Kívánom, hogy az albár^ néphadsereg további sikereket ér­jen el a katonai és politikai kiképzés terén és ezáltal még erősebb támasza legyen az albán nép békés építőmunkájának. Budapest, 1954 július 9. BATA ISTVÁN altábornagy, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere: Jill nisái] a na q ijdíI/ui háti ?

Next

/
Thumbnails
Contents