Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-07 / 159. szám

Gyorsan és szemveszieséo nélkül fejezzük ke az aratást JÓCSKÁN BENNE VA­GYUNK az év legfontosabb munkájában, az aratásban. Itt az ideje annak, hogy erőnket nem kímélve, betakarítsuk az évi szorgos munka gyümölcsét. Az idei aratás jelentőségét megsokszorozza az a tény, hogy a népjólét emelése programmjának ez az első aratása. Éppen ezért, mert különös sze­repe van a gyorsaságnak, sos- szorosan áll a közmondás: »éle­tet nyer, aki időt nyer«. Való­ban így van. A gyors munka sokszorosan megtérül: több lesz a kenyér, több gabona jut a szabadpiacra, így nagyobb lesz a dolgozó parasztok jövedelme. A több gabona nyomán: több iparcikk, mezőgazdasági és egyéb felszerelés juthat a fala szorgos népének. Minden szén» betakarított gabona előbbre visz bennünket pártunk — és álla­munk legfőbb célkitűzése: a népjólét megteremtésében. Az aratás meggyorsítását szá­mos egyéb körülmény is paran­csoltján állítja elénk. Az idei évben jelentősen nagyobb terü­leteken kell elvégezni az ara­tást. Ugyanakkor mindannyiunk örömére, gazdag termésünk van. A rendkívüli időjárás kü­lönösen arra kell, hogy ösz­tönözzön; évi munkánk gyü­mölcsét ne hagyjuk az utol­só pillanatban a jég, vagy egyéb elemi kár martaléká­ul esni. Az élet azt mutatja, hogy a? idei aratás körülményei között megnőtt a pártszervezetek és minden egyes kommunista fe­lelőssége a népjólétért folyta­tott harcban. A GYORS ARATÄS lendítője, vagy kerékkötője lehet a hor­dásnak, cséplésnek és a többi mezőgazdasági munkáknak. Az idei körülmények között, ha csak fél napokat is késlekedünk az aratás, behordás, cséplés munkájában, 10 százalékos, sőt ennél is nagyobb károsodás szár­mazhat belőle. Ez pedig pl: Bajzák Károly jászszentlászlói dolgozó parasztnak annyit je­lent, hogy 5 kh kenyérgaboná­ja után 4 és fél mázsa gabona mehet veszendőbe. Ez a meny- nyiség fedezi három gyermeke évi ellátását. Szabadpiaci áron számolva, mintegy 130Û forint­tól esne el, amelyből jócskán jutna a család ruházkodására. Lajosmizse gabonaterületét te­kintve, »a ráérős« munka nem kevesebb, mint 9 ezer mázsa veszteséget, mely szabadpiaci értékesítés kiesése miatt 2 mil­lió forinttal károsíthatja a falu dolgozó parasztjait. Lajosmizse és megyénk többi községei gyors munkájától függ, hogy megyei viszonylatban közel 260 ezer mázsa gabonát tudunk-e men­teni, és ezzel mintegy 130 ezer ember évi kenyerét biztosít juk- e. A gyors aratás tehát jelen­tős hozzájárulás a kormánypro­gramra megvalósításához. Az aratás gyors befejezésétől függ az is, hogy felhasználva a bőséges csapadékot, hány mázsa másodvetéssel emeljük a pa­rasztság jövedelmét. Ezáltal mi­lyen mértékben gazdagíthatjuk községeinket, megyénket, egész hazánkat. A 90 napos kukorica a kedvező körülmények között jól beérhet. Holdanként 10—12 mázsa termést adhat. Ez pedig azt jelenti, hogy minden hold termésből 2 sertést hizlalhat­nak a tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok. Mivel pártunk és kormá­nyunk intézkedései a dolgozó nép határtalan bizalmát és nagy munkakészségét váltotta ki, bátran megállapíthatjuk: az aratás győzelme a falusi pártszervezetek és kommu­nisták kezében van. Most minden azon múlik, hogy pártszervezeteink élére állnak-e a dolgozó parasztság helyes tö­rekvéseinek. Pártszervezeteink akkor dol­goznak a pártkongresszus határozatai megvalósításá­ért, ha különös gondot fordítanak a termelőszö­vetkezetekre, Ha fokozott politikai tömegmun­kával és maximális tényleges segítséggel szervezik az aratas gyors befejezését. Az aratas gondjai a tsz-ben fokozottan nagyobbak, mint az egyéni dol­gozóknál. Több az aratni való, a növényápolás is jócskán le­köti az erőket. A betakarított gabonától nagymértékben függ a tsz tagság növekvő jóléte, a termelőszövetkezetek megszi­lárdulása. Mivel termelőszövet­kezeteink saját ellátásukon túl, jelentős mennyiségű gabonát ad­nak az országnak, ezért a tsz-ek gyors és szemveszteség nélküli aratása ezekben a napokban legfontosabb társadalmi ügy. GÉPÁLLOMÁSAINK az idei évben megerősödve kezdik az aratást. Éppen azért tsz-ek táb­láin túlnyomórészt a gépeké és lelkes traktoristáké a szó. Teljes gépi kapacitással, maximális segítséget kel), hogy nyújtsanak a tsz-ek- nek. A jó munkájuktól függ a tsz- tagság jövedelmének növekedé­se, ugyanakkor saját jövedel­münk növekedése is. A gépállo­mások dolgozói a tények ere­jével zúzzák szét azt az ellen­séges nézetet, hogy »az idén nem lehet alkalmazni« a gépe­ket. Az élet azt igazolja, hogy lehet és mértéktelenül szük­séges a legnagyobb fokú gépi munka. Legsúlyosabb kár lenne nem felhasználni pl: kombájnja­ink segítségét, amikor 70 em­ber munkáját végzik el. Trak­toristáink hozzáértésükkel, lel­kesedésükkel szádjának szembe ezzel a párt politikájától idegen nézetekkel. Jó munkájukkal se­gítsék a tsz-eket, öregbítsék sa­ját maguk és gépeik jó hírne­vét, A megkezdődött harcban szá­mos traktoristának helyén van a szíve, megértette, hogy milyen központi szerepe van a kenyér­csata győzelmében. Grund Juli­anna, a vasárnapi kedvező idő­járást hasznosítva, Így 16 hol­don, az előző 3 nap alatt pedig 46 holdon vágta le a rozsot ara­tógépével. De a tázlári gépállo­más többi dolgozója is férfia­sán állja a harcot. Egyik brigádjuk felvonult a tázlári »Vörös Csepel« tsz te­rületére. Nem várták, míg a tsz- tagok összehordanak, gereb­lyéznek az aratógép után, ha­nem nekifogtak, segítettek. Ez­zel saját munkájukat is előbb­re vitték, nyomban nekifog­hattak a tarlóhántásnak és 3 hold másodvetésű kukorica el­vetésének. A dunavecsei gép­állomás pártszervezete haté­kony határozatokat hozott az aratás meggyorsítására. A kun- szentmiklósi gépállomás párt­titkára, Mizsei elvtársnő gondos politikai munkával segíti az aratás nehéz munkáját. szamos gépállomásun­kon azonban tétlenkedés, hu- zá-vona van. Egyes helyeken még a gépjavítással is van ten­nivaló. Több igazgató, műsza­ki vezető nem érez felelősséget jövőávi kenyerünkkel szemben. Sok a tétlenkedés: a kiskőrösi gépállomás aratógépje 3 napig állt a »József Attila« tsz-ben. A szabadszállási gépállomáson Füstös főmérnök, ponyva nél­kül akarta kiengedni az arató­gépet. Számos egyéb körülmény gátolja a munkát. Annak elle­nére, hogy a gépállomások ara­tási tervüket csak csekély szá­zalékban teljesítették, legtöbb gépállomás vasárnap nem dol­gozott. Az Ilyen mulasztások azt mutatják, hogy a Csatári elv- társ. a gépállomások magyei igazgatója sem érti, hogy most a tsz-ek sorsáról és az ország kenyeréről van szó. Dolgozó népünk érdeke most határozott vezetést, tervsze­rű munkát, szilárd munka- fegyelem biztosítását köve­telni, személyesen Csatári elvtárstói és a gépállomások minden veze­tőjétől. Tevékenységüket vég­zett munkájuk méri. Az mutat­ja meg, hogy küzdöttek a dol­gozó nép érdekeiért, pártunk politikájának megvalósításáért. Mivel a termelőszövetkezetek gyors aratása fontos közügy, ezért a gépállomások maxima­lis segítsége mellett társadalmi araíóbrigádok szervezésével kell megsok­szorozni a termelőszövetke­zeti tagságának erőfeszíté­seit. Pártszervezeteink segítsék, hogy a helyi tanácsok, lelkes DISZ- fiatalok, a földművesszövetke­zetek és a falu többi társadal­mi szervei siessenek a termelő- szövetkezetek megsegítésére. Különösen messzemenő párt, állami és társadalmi segítség szükséges a Dunavecse, kalocsai és a kiskunhalasi járás néhány jégsujtotta községében. Az osz­tályellenség kárörömmel szem­léli a dolgozó parasztságot ért elemi csapást. Túlméretezi a kárt, igyekszik pánikhangulatot kelteni és a tétlenség légkörét kialakítani. Éppen azért ezek­ben a községekben fokozott tc- megmunkára, határozott cselek­vésre van szükség; minden erővel meggyorsí­tani az aratást. A község összefogott erejével minimálisra lehet csökkentem a károsodást. Ahol szükséges, a másodvetések gyors elvégzésével biztosítani, hogy a dolgozó pa­rasztságot ne érje nagyobb ter­més- és jövedelemkiesés. Ebben a harcban roppant erőt képvi­selnek tömegszervezeteink se­gítő munkája. Munkájukkal mindenek előtt a termelőszövet­kezetek megsegítésére van szük­ség. Az aratási munkák szerve­zésében, gyors elvégzésében központi szerepet kell .letöl­teni a tanácsnak. Az élet azt mutatja, nogy so­hasem kerültek olyan közel a falu népéhez, mint ezekben a szorgos napokban. Számos ál­landó bizottság és termelési bi­zottság bölcs tapasztalatokkal, javaslatokkal és kétkezi mun­kával segíti a szemvesz­teség nélküli gyors aratás sikerét. A helyi tanácsok ezek­nek a gazdag tapasztalatoknak hasznosításával, terjesztésével és a törvényes intézkedések kö­vetkezetes végrehajtásával le­gyenek úrrá a nehézségekben, községük dolgozó népe javára. A RENDKÍVÜLI KÖRÜLMÉ­NYEK feltorlódott munka győz- nitudó, lelkes vezetőket kíván. A dolgozó parasztság azért most a pártszervezetekre, a falu kom­munistáira tekint. Példamuta­tásukat, útmutatásukat, baráti szavukat várja: a nagyobb va- rab kenyér, a magasabb jöve­delem érdekében. A falusi pártszervezeteink a termelőszövetkezetekben, gép­állomásokon, állami gazdaságok­ban egyaránt csak úgy tudják betölteni megnövekedett szere­püket, ha a járási pártvégrehaj­tó bizottságok most minden ta­pasztalatukkal növelik a falusi párt politikai munka hatékony­ságát. A pártvégrehajtó bizottságok ezért messzemenően önál­lósággal, kezdeményezéssel, a jó tapasztalatok széleskö­rű elterjesztésével segítsék a falusi pártszervezetek munkáját. Mindenek előtt, a helyi politi­kai tömegmunka tartalmas mon­danivalója kidolgozásában, a ha­tározott vezetés kialakításában. A helyszínen dolgozva segítsék a népnevelők és aktivisták ala­posan tájékoztatását, érvelő fel- készültségét. A politikai- és kulturagitáció jól bevált eszkö­zeinek sokoldalú felhasználásá­val segítsék a községen belüli eleven kibontakozását. A járási pártvégrehajtó bizottságok poli­tikai harcban segítsék leküzde­ni az itt-ott megmutatkozó poli­tikai ingadozást, amely szavak­ban ugyan egyetért a párthatá­rozatokkal, a gyakorlatban azonban semmit sem tesz érte. Sokoldalúan tudatosítsák, hogy a kongresszus határozataiért, a népjólét emeléséért folytatott harc most azt jelenti: gyorsan és szemveszteség nélkül fejez­zük be az aratást. A drágszéliek az idén is elsők lesznek a beadásban A drágszéli középkötött és kötött földeken is szépen sárgulj nak már a rozs, ősziárpa és tavasziárpa kalászai, de sokatígérően integetnek már a szőkülő búzakalászok is. A határban lázas munka folyik, hogy még az aratás előtt el­végezzék a szükséges kapálást. Főleg ezen a héten halad a munka gyors ütemben, mert a sok eső eddig bizony hátráltatta a munkát; Vasárnap határjárás lesz. A határjárásban részvevő versenybi­zottság dönti majd el, ki, milyen eredménnyel teljesítette verseny­vállalását. A versenybizottságnak előreláthatólag nagyon nehéz dolga lesz. A határban példás rend. A kukoricák kétszer, a paprika kétszer, a burgonya, cukorrépa, takarmányrépa háromszor van megkapálva. Olyan a határunk, mint egy szép drágszéli hímzett kötény, csak a piros és kék szín hiányzik belőle, mert a kon­kolyt és a pipacsot kiirtottuk. A tanácsházán Balogh Lajos, a Haladás termelőszövetkezet elnöke büszkén dicsekszik, hogy ők július 5-én megkezdték az aratást. Az ő földjeiken került kévébe az idén a községben az első gabona. A csoporttagok becsületes munkája nyomán szép termést hozott a föld. Búzából és rozsból elérik a tavalyi termést* zabból pedig túlhaladja. A Haladás tsz ez évben már felülmúlta az egyéni gazdákat. Ezért már sokan arra számolnak, hogy ősz­szel belépnek a csoportba. A gondolkozók közé tartozik Jauch József, Vida Mátyás, Bagó Albert, a mindig példamutató három dolgozó paraszt is. Helytelen volna azonban, ha termelőszövetkezetünk sikere' mellett az egyénileg dolgozók példás munkájáról és eredményei­ről nem beszélnénk. Már ők is hozzáláttak az aratáshoz. Rózsa­dombi Ernő, Kákonyi Orbán, Bagó Gergely elsőnek kezdték meg az aratást. Munkánkat úgy akarjuk elvégezni, hogy az idén is azok kö­zött legyünk, akik az aratást a legkisebb szemveszteséggel, leg­hamarabb fejezik be. Községünkben már szinte hagyományossá vált, hogy a gabonát a cséplőgéptől a begyüjtőhelyre szállítják dolgozó parasztjaink. Ez az idén is így lesz, hisz községünk min­den dolgozója azt akarja, hogy ezután még több traktort, műtrá­gyát és egyéb mezőgazdasági kisgépet kapjon a mi falunk is, hogy könnyebb és jobb munkát tudjanak végezni, többet tudjanak termelni* Beros Ferenc VB-elnök. Bácskai nap Baján Sztnpompás napot varázsolt Baja utcáira a bácskai nap. Kora reggel vasúton és auto, buszjáratokon hatal­mas tömegek érkeztek a városba. A kultúr- csoportok nótás, víg kedve zengett az éb­redő város házai kö­zött. Szombaton a megye kultúr otthonainak ve­zetői tapasztalatcsere értekezletet tartottak, utána megtekintették a járási kultűrhá3 szak­köreinek kiállítását. Este a Dózsa-terem- ben a kultúrház szín­játszó együttese nagy sikerrel mutatta be a Gül Baba című operet­tet. Vasárnap lelket-sze- met gyönyörködtető népviseleti korzó csil­logtatta a bajai járás községeinek színek­ben gazdag népvisele­teit. Nagy szeretettel vették körül a buda­pesti délszláv gimná­ziumnak a bácskai napra érkezett művész- együttesét. A Béke- téren a bácsbokodi fúvószenekar adott tér­zenét. A déli órákban a Béke-téren felállított szabadtéri színpadon kultúrbemutatóra ke­rült sor. A csátaljai kultúr csoport részle­teket adott elő Farkas Ferenc: „Csínom Pál- kó,e című operettjéből. Délután sportbemu­tatókra került sor. Soha nem tapasztalt tömeg lepte el a Ka- marás-Duna felfrissü­lést adó hullámait. Este pedig a Petőfi- szigeten a községek kultúr csoportjainak, a budapesti délszláv gim­názium művészegyüt­tesének nagyszabású bemutatója követke­zett. Sorban a szabadtéri színpadon szerepeltek Gara, Bátmonostor, Dávod, Vaskút, Csi- voly, Nagybaracska, Bácsbokod, Érsekcsa- nád. Hercegszántó, Sze- remle népi együttesei, zenekarai és a buda­pesti délszláv gimná­zium művészegyüttese tánc- és énekszámaik­kal. Késő este ért véget a bemutató, de a tö­meg nem akart szétosz­lani. Egy feledhetetlen nap emlékei láncolták őket a Petőfi-sziget ár- nyas fái közé. A bódultai Dózsa termelőszövetkezet tagjai a 40 mázsás kukoricatermésért HÖDUNAPUSZTÁN Gergely Ferenc, Oszlánszki József, He­gedűs Antal csoporttagok házai egymás mellett sorakoznak. De hiába is próbálkozik az ember akármelyikbe bekopogni, zárt kapukra talál. Mindenki a föl­deken dolgozik. A Dózsa termelőszövetkezet­ben minden előkészület megtör­tént az aratás gyors elvégzésére. A hét derekán kerül sor az árpa aratására. Az aratógép mellett két pár arató végzi majd a szé­lek és sarkok levágását. A SZÖVETKEZET tagjai az elmúlt napokban csoportgyűlé­sen megvitatták az aratás és cséplés idején rájuk várakozó feladatokat. Mi tagadás, egy kissé lemaradtak a növényápo­lásban. Kukoricájukat eddig háromszor ekézték és kétszer kapálták. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy vállalásukat; a 40 mázsás kukoricatermést elérjék. Ehhez legalább négyszeri kapá­lás szükséges. A csoporttagok úgy határoztak tehát, hogy a gépállomást hívják segítségül. A tavasszal 150 hold búza kom­bájnnal való aratására szerződ­tek a csátaljai gépállomással, Most úgy döntöttek, hogy to­vábbi 150 hold leavatására köt­nek pótszerződést. 30 kaszát ál» lítanak a kombájnok mellé, a többiek pedig egy percre sem hagyják abba a növényápolást, VÍG JÓZSEF, a szövetkezet elnöke elmondja, hogy ha szá­mításuk beválik, akkor a 73 hold kukoricaföldről 2000 mázsával több termést takarítanak be, mint tavaly. A termés gazdasá­gos felhasználásáról már el is készítették a tervet. Az el­múlt évben 50 sertést hizlaltak, az idén 100-at akarnak hizlalni; 54 anyakocájuk is ellés előtt áll és a csoport kétszeri fialtatás folytán, mintegy 430 malacra számít. Terveik szerint minden malacot felnevelnek; EZÉRT a munkacsapatok egy­mással versenyezve dolgoznak most szüntelenül a kukoricaföl­deken. István Ilona munkacsapa­ta jár az élen. De szorosan meg kell fogni a kapanyelet, ha a felzárkózott munkacsapatokat a versenyben nem akar­ják maguk elé engedni: Folyik a cukorrépa kapálása is; A Dózsa tagjai bekapcsolódtak a 200 mázsás mozgalomba, de azon igyekeznek, hogy még en­nél is több legyen. Szorgalmasan, okosan, jól gazdálkodnak. Hírük még Tolna megye közeli községeibe is elju­tott. Onnan is felkerekedett néhány család, hogy a jóhírű szövetkezetnek tagja lehessen: A hódunai Dózsa termelőszövet­kezet eddig 43 család szövetke­zete volt. Most már 50 család otthona;

Next

/
Thumbnails
Contents