Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-22 / 146. szám

A LEGFŐBB: A TERMELÉKENYSÉG Elvesztett percek — súlyos milliók a munkabéraiapban MÁSODIK nap A KECSKEMÉTI KINIZSI KONZERVGYÁRBAN A brigád már az első napon megállapította, hogy helytelen a bérpolitika a Kecskeméti Kinizs) Konzervgyárban. A munkások túlnyomó része időbérben dolgo­zik. De, aki nyitott szemmel vé­gig jár az üzemben, annak az is feltűnik, hogy az üzem létszám­politikája körül sincs minden rendben. Sok az álló, vagy cél­talanul ide-odajáró dolgozó. Ez egyrészt az egyoldalú időbére- eésből adódik, másrészt, mint már a brigád megállapította, sok területen helytelen az üzemi munkaszervezés. Sok ember van, akinek munkakörét csak igen nehe­zen lehet megállapítani, vagy ha meg is van hatá­rozva, lehetőséget ad a ló­gásra, a korrupcióra. Ez különösen az elmúlt hóna­pokban volt tapasztalható. Most rendezik az üvegraktárt. A régi -üvegraklár« a gyár elég nagy területén feküdt. Rengeteg láda volt ott felhalmozva. A mostani rendezésnél nem egy -búvóhelyre« bukkantak. A ló­gósok a ládahegyek között ké­nyelmes -pihenőket« létesítettek. Az egyik ilyen búvóhelyen az étkezdéből karosszéket is talál­tak. Mellette több ötliteres kon­zerv félig elfogyasztva. Tehát nemcsak ellógta az időt, hanem fogyasztotta a gyár készítmé­nyét. A gyár főmérnöke tréfá­san megjegyezte, mikor az üzem­hez jött, neki az volt az érzése, hogy vannak olyanok is, akik nem dolgoznak a gyárban, csak a munkabérért jönnek. Csodálkozik most azon valaki, ha olyan magas a munkabértúl­lépés?! Hiszen kézenfekvő, hogy ilyen -munkaszervezés« mögött nem lehet termelés. A dolgozók ellenőrzése is olyan, hogy teret enged a csalásra. A portásnál csak a helye van meg az ellenőrző, bélyegző órák­nak. Azok elromlottak, hetek óta nem javították ki. A mun- kábalépéskor tehát nincs bé­lyegzés. De akkor sem, amikor elhagyja munka után az üzem területét. A munkás a műszak kezdetekor a csoportvezetőnél je­lentkezik, aki összeszedi a lapo­kat. Nyílt titok, hogy a konzerv­gyárba egész családok járnak dolgozni. Sógor, koma, szom­széd, barát, mind a gyárban ta­lált munkát. A létszámellenőrzésnek a je­lenlegi módszere lehetőséget ad arra, hogy a -haver« csoportvezető annak a mun­kalapját is leadja a bérel­számoló irodába, aki nincs is az üzemben. Vagyis egy személyről két mun­kalapot adhat le. Bizonyára erre gondolt a főmérnök, amikor azt állította, hogy voltak olyanok, akik munka nélkül vettek fel fi­zetést. Újabban ügyelnek arra, hogy mindenki csak egy munka­lapot adhasson le. Dehát nem­csak a csoportvezető, hanem a dolgozó kezében is megvolt a lehetőség, hogy kijátsza az üze­met, bércsalást kövessen el. A dolognak van egy irtásig vége is. A munkás megjelent ugyan mnukahelyén, de nem dolgozta le az összes munka­órát. Volt olyan munkás, aki azt hangoztatta, hogy ledolgozta a normáját, most hazamegy. Különösen elterjedt az a szokás, hogy korábban men­tek el. Nem kellett más, mint a cso­portvezető engedélye. A csoport- vezetők közül többen -jó fiúk« akarnak lenni, tehát elengedték a munkást. Csak az utóbbi idő­ben nyúlt bele a gyárvezetőség ebbe a dzsungelbe. Ma csak a főmérnök engedélyével lehet a munkahelyet elhagyni. Elkésve vették csak észre, hogy a cso­portvezetők liberalizmusa, -jó­szívűsége“, milyen károkat oko­zott a gyárnak. A felfedett tények a napnál világosabban beszélnek arról, hogy a létszámgazdálkodásnál milyen súlyos hibákat követtek el, a? ellenőrzés hiánya pedig milyen súlyos fegyelmezetlen­séghez, bércsaláshoz vezetett. Ha valaki az összlétszámút ab­ból a szempontból vizsgálja, hogy mennyien vesznek részt a termelőmunkában, és mennyien nem, akkor erről a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban sem kapna valami kielégítő képet. Az volt a helyzet, hogy azoknak a száma, akik nem közvetlenül a termelőmun­kában vesznek részt, na­gyobb, mint azoké, akik ter­melnek. Ezt az aránytalanságot azzal -magyarázzák«, hogy a konzerv­üzem idényjellegű gyártás, ak­kor is tartják a munkások egy- részét, amikor nincs szezon. Ez persze súlyos munkabérekbe ke­rül, olyan bérekbe, ami mögött nincs termelés. Ezen a bajom a gyár vezetősége egymaga nehe­zen tud segíteni. De az már a gyár vezetőségének a rövidlátá­sa, hogy egyes üzemrészekben mái- a felfutás előtt teljessé tet­ték a mitnkáslétszámot. Ebben az üzemrészben tehát a szüksé­gesnél sokkal több volt a mun­kás. Sok volt tehát a felesleges ember, akinek legtöbbje lógóit. Ha időbérben dolgozott, akkor igen kevés teljesítményt nyúj­tott, ha pedig csoportnormában volt, akkor ez normalazításhoz Vezetett- Ilyennel találkozott a brigád is. Aznap nem zártak annyi konzervüveget, mint amennyit a norma előír. Külön­böző okok miatt álltak. A cso­port úgy segített magán, hogy a nyolc órából ötöt beírtak teljesítménybérbe, hármat pedig időbérbe. így magasabb a százalék, több munkabért kapnak. Ez a -mód­szer« különben szokásos a gyár­ban. A csoportvezetőnek is -ér­deke«, mert így a teljesítmény­százaléka is emelkedik. Ez mind­mind súlyos béralaptúllépéshez vezet­A brigád felfedte a létszám- gazdálkodás hibáit. A gyár ve­zetősége ezeket nem vette észre, vagy csak elkésve. A mai napig például senki nem ellenőrzi, hogy mennyi ideig tartózkodik valaki az ebédlőben. Ez a cso­portvezetők feladata lenne, de erre a feladatra már nem fordí­tanak figyelmet. Pedig itt is sok drága perc vész kárba. Az elve­szett perpek a Kecskeméti Kini­zsi Konzervgyárban egy-egy mérlegbeszámolóban milliókat jelentenek a népgazdaságnak. DlSZ-fiatalsk készüljetek fel a szemveszteségnéiküli aratásra Talán két hét és bekövetkezik legfontosabb munkánk: az ara­tás. Dolgozó parasztságunk ke­mény munkájának eredményét takarítják majd be az aratás és eseplés döntő napjaiban. A ter­méseredményeknél fog majd megmutatkozni az is, hogy hol alkalmazták jól az új módszere­ket, i'ejtrágyázást, aeatolást es így tovább. Ebben a fontos munkában DISZ-fiataloknak lelkesen részt kell venni. A párt megbízatása ez minden fiatal számára. Mi örömmel fogadtuk ezt a megbí­zást és harcolunk sikeres végre­hajtásáért. DISZ-szervezeteink feladata, hogy az aratásra jól előkészül­jenek, ami főként abból áll, hogy ifjúsági munkacsapatokat, brigádokat szervezzenek állami gazdaságokban és ternielőesopor tokban. A községekben a fiatalok igen szép mozgalmat indíthatnak. — Például alakíthat a DISZ-szeis vezet ifjúsági munkacsapatokat, amelyek olyan dolgozó parasz­toknak vágják le a gabonáját, akik saját erejükből nem tudnák elvégezni az aratást. Vannak öz­vegyasszonyok, idős családok és sokan olyanok, akiknek a fia katona. Számukra is hatalmas segítséget jelentene a fiatalok kezdeményezése. Nem is beszél­ve arról, hegy ezt a segítséget örömmel fogadnák, nőne a DISZ szervezet tekintélye is. DISZ-szervezeteink az aratás és cséplés ideje alatt szervezze­nek agitációs brigádokat, ame­lyek ebédszünetben, vagy esős időben sajtófelolvasásokat, vagy könyvolvasást tartanának, hogy a dolgozók a nagy munkák vég- eliajtása idején i$ legyenek tá­jékozva a nemzetközi helyzetről, az ország eseményeiről és az eredményekről. Fiataljaink vállalják termelő- szövetkezetekben és állami gaz­daságokban az olyan gabona le- aratását, ahol a gép nem tud dol­gozni. Erre vonatkozólag már van kezdeményezés. A tiszakécs- kei állami gazdaságban az ifi- munkacsapat vállalta, hogy az első kaszavágást ők végzik majd el és a gyümölcsös között lévő gabonát levágják. Kezdeményezés történt a tűz­védelem megszervezésében is. Az óbögi DISZ-szervezet megszer­vezte a fiatalokból a tűzvédelmi bizottságot. Vállalták, hogy a vasút mentén a tarlókat fel­szántják és ezzel is megakadá­lyozzák a tűzveszélyt. A többi DISZ-szervezetnek is javasoljuk, hogy tegyenek fel­ajánlásokat, indítsanak versenyt az aratás minél gyorsabb és szemveszteségnéiküli elvégzésé­ért. Az aratással egyidőben » fiatalok harcoljanak a tarlóhán­tás és a másodnövények sikeré­ért. Az aratás megkezdése előtt van még tennivalónk bőven a növényápolás terén is. A DISZ- fiataloknak segítsenek, hogy az aratásig minden növényápolási munkát befejezzenek. A kis úttörőpajtások is jól ki­vehetik részüket a nagyjelentő­ségű munkából, most amikor a kenyerünkről van szó. A DISZ- fiatalok a gépeken, a kasza mel­lett tudnak példamutató munkát végezni, a kispajtások pedig kV lászgyüjtéssel segíthetik elő a szemveszteségnéiküli aratást. Előre tehát az aratás jó meg­szervezéséért és sikeres végre­hajtásáért! VEZSENYI ISTVÁN, a kecskeméti járás DISZ-titkára. Kunadacs a járás negyedik községe lett JAVUL AZ ÁRUELLÁTÁS — NŐ A MUNKAKEDV a kiskőrösi dolgozó parasztok körében KISKÖRÖSÖN serény mun­kával telik el minden dolgozó paraszt napja. Már a kpra haj­nali órákban úgyszólván az egész falu talpon van és ki ke­rékpáron, ki gyalog, vagy kocsin igyekszik ki a szőlőkbe, vagy a földekre, hogy a legszükségesebb munkát: a permetezést, poro­lást, kapálást minél hamarább élvégezzék- Az utóbtai hetekben a sok esőzés megkívánta, hogy fo­kozottabban ügyeljenek a per­metezésre, hogy a jó termést ígérő szőlőt megmentsék. Ehhez meg is van a lehetőség, mert a szükséges védőanyagokat: réz- gálicot, raffiát, stb- bőségesen le­het kapni a község boltjaiban. Ellenben hiányosság tapasztal­ható az alkatrészellátás terén. Permetezőgép alkatrészeket, kü­lönösen szórófejet, gumicsövet keveset szállítanak a községbe, pedig erre igen nagy és sürgős szükségük van dolgozó paraszt­jainknak. ETTŰD FÜGGETLENÜL a község dolgozó parasztjai már meggyőződtek arról, hogy a ko-r- mányprogramm óta . jelentős mértékben javult az áruellátás, kisebb hiányosságoktól eltekint­ve. Nagy volt a meglepetés a községben, amikor a község leg­forgalmasabb utcáján lévő bolt­ban bútorokat pillantottak meg- Az üzlet annyira meg volt töm­ve, hogy az ajtón alig tudtunk bemenni. UGYANCSAK nagy ered­ménynek mondható az is, hogy a szövetkezet, a tanvavilás áru­ellátására is igen nagy gondot fordít. A községtől mintegy 6—8 km-re lévő Felsőcebén és Ökör­din rövidesen újabb boltokat nyitnak, hogy a környékbeli la­kosoknak ne kelljen a munka­idejükből félnapokat eltölteni, míg a községbe bemennek a leg­szükségesebb árucikkeket meg­vásárolni. MINDEZEK természetesen ösz­tönzőképpen hatnak a község dolgozó parasztjaira. Ösztönző­leg arra, hogy többet, jobbat ter­meljenek ők is cserébe azért, amit a város dolgozóitól kap­nak. P. Szabó János, Kiskőrös. KUNADACS község hónapo­kon keresztül az utolsó helyen kullogott úgy a begyűjtésben, mint a pénzügyi tervek teljesí­tésében. A PÁRT III. kongresszusa Után a községben is megélénkült a munka- Elsősorban is a járás} pártbizottság segítsége nyomán munkához látott helyi pártszer­vezetünk és a párt határozatait széles körben ismertette. Ezután felülvizsgáltuk a tanácstagok, az állandó bizottsági és vb.-tagok munkáját és azt! hogyan teljesít tik ők is állam iránti kötelezett­ségeiket. Ahol lemaradást ta­pasztaltunk, ott bizony kemé­nyen megbíráltuk az elvtársakat. A község dolgozó parasztjai lát« ták, hogy a község vezetői vs példát mutatnak, ők is szíveseb­ben, lelkesebben kapcsolódtak be a munkába. így értük el ;— ha nem is az első — de a ne­Küsdelem a vis elten Kiskunhalason Az egész városban elismeréssel beszéltek a nagyrédei fiatalokról és az ott élő katonák­ról, mikor a lapok hírt adták arról, hogy a he­gyekből lezúduló víztö­meg néhány Mátra-vi- déki falut elárasztott és ők nagy segítséget nyújtottak a mentési munkálatoknál. Az elmúlt hétçn csü­törtökön több órán ke­resztül hatalmas vihar dúlt városunk felett. Villámlott, zengett az ég, s szakadt az . eső, mintha dézsáiról öntöt­ték. volna. Amikor vé­ge lett a felhőszakadás­nak. az emberek csak mezítláb tudtak közle­kedni az utcákon. A város központjától nem mpssze, a Bem- és a Gimnáziuin-utca kör­nyékét teljesen elöntöt­te a víz. Befolyt az udvarokba és a laká­sokba és egyre emel­kedett, mert a vízleve­zető csatornák kitisztí­tásáról megfeledkeztek a város vezetői. A legnagyobb ve­szély a Girrtnázium- Ufca 3. számú házban volt, ahol négy család lakik és leginkább csak gz asszonyok voltak odahaza. Bajusz And­rásoknál a szobában á víz már elérte az ablak magasságát. Azt sem tudtuk, hogy mit csináljunk — emlé­kezett vissza másnap Bajusz Andrásnó, egy kedves grow fiatalasz- szony. Szemében még akkor is ott ült az el­múlt délután és éjsza­ka rémülete. Talán még most is tele lenne minden vízzel — foly­tatja mondanivalóját, — ha mm jöttek volna a határőrök, mert a tűzoltók semmire sem mentek a nagy víztö­meggel. A határőrök ügyesen és gyorsan dolgoztak. Munka köz­ben még minket is vi­gasztaltak. Késő éjszakáig folyt a mentés. A határőrök megmutatták, hogy , nemcsak a határon tudják a helyüket meg­állni, hgnem ha szüksé­ges, családokat is meg­mentenek az árvíz ve­szélyétől. Érsek elvtárs derékig járta a vizet- A Sávkány-utcában Or­bán Jdáéknál rajta mú­lott, hogy a bútorokat meg tudták menteni. Később, amikor már csökkent a veszély, pa­rancsnokai el akarták küldeni pihenni, de ő nem ment mindaddig, amíg a veszély teljesen el nem múlott. Mé­száros szakaszvezető elvtárs egy alvó kisba­bát mentett ki bölcsős­től a vízben álló szobá­ból. Nemcsak ők ket­ten, hanem a többi ha­tárőr elvtársak is jól kivették részüket a mentésből. Másnap màrçsak né­hány alagsorban lévő lakásban és kisipari műhelyben állt a víz. Egy határőregység új­ból , kivonult segíteni, megtisztítani a vízleve­zető csatornákat, s a vi­zet kiszívatni a helyi­ségekből. A harcosok eleget tettek kötelessé­güknek. de maradt még megoldásra ' váró -fel­adat. A kár megállapí- tása és a vízkárosultak­nak lakás biztosítása, de ez már a helyi ta­nács feladata. Cseresznyák István, Kiskunhalas. gyedik helyet a járásban. A be­gyűjtés mellett szép eredménye­ket értünk el az adófizetési ter­vek teljesítésében. Június 17-ig bezáróan a júniusi tervet 80 szá­zalékra teljesítettük. TERMÉSZETESEN kénytele­nek voltunk egyes esetekben kényszerintézkedést is foganato­sítani az olyan dolgozóknál, min» például Kveták Józsefnél. Kve- ták József 14 holdas dolgozó pa­raszt a tavasz folyamán 26 bir­kát vásárolt mintegy 10.000 fo­rint értékben. Adófizetési köte­lezettségének pedig mindezideig még nem tett eleget. De nem­csak adófizetésben tartozik a le­maradók közé, hanem a beadás­ban is. Annak ellenére, hogy ké» tehenet fej, még egyetlen liter tejet nem adott be. Tojás-, ba- romfibeadásának szintén nem tett eleget. A kunadacsj dolgozó parasztok megelégedésére alkal­maztuk vele szemben a törvé­nyes szankciót. A FRISS EREDMÉNYEK mel­lett azonban vannak még hibák is. Ezek néha a felsőbb szervek hanyagsága miatt fordulnak elő, Erre egy példa: MÁR TÖBB, mint kéf' hónapja felkértük a járási állattenyész­tési igazgatóságot, hogy közsé­günkben törzskönyvezzék a to­vábbi eny ész tűsre alkalmas szarvasmarhákat. Török elvtárs, az állattenyésztési igazgatóság dolgqzója el is vitte 34 dolgozó paraszt törzskönyvezési kérel­mét. A mai napig azonban mind­össze csak 4 tehenet törzsköny­veztek. A község dolgozó pa­rasztjai úgy vélekednek, ha a járási állattenyésztési igazgató­ság lelkiismeretesen kezelte vol­na a kunadacsiak kérését, mar fele ennyi idő alatt végezhettek volna a törzskönyvezéssel. Pedig bizonyára Török elvtárs is tud­ja, hogy minden nap késés több liter tej kiesést jelent. Ismere­tes ugyanis, hogy a törzskönyve­zett marhák karpakiutalást kap­nak, ami jelentős mértékben nö­veli a tejhozamot. Pásztor Sándor vb.-titkár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents