Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-20 / 145. szám
Datet-Laó és Khmer béké- jenek tárgyalása a genfi értekezleten a világ közvéleménye érdeklődésének középpontjában áll. Nem lesz haszontalan dolog, ha ezeknek a sokat emlegetett országoknak a földrajzi, politikai, gazdasági viszonyaival is megismerkedünk röviden. * Patet-Laó és Khmer indokínai országok együttes területe nagyobb, mint Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium, Svájc és Dánia területe együttvéve. A két ország lakosságának túlnyomó többsége őstermelő. Főként rizs-, kaucsuk-, gyapot-, cukornád- és dohánytermeléssel foglalkoznak. Az állattenyésztés fejlett. Délkelet-Ázsia állatkivitelében Khmer azelőtt a második helyet foglalta el. Ásványi kincsekben gazdag országok. Sok szenet, ólmot, ónt, aranyat, ezüstöt, mangánt stb. rejt a föld méhe. A két ország népei a szomszédos Vietnamhoz hasonlóan immár több, mint 8 éve hősiesen harcolnak a francia gyarmatosítók ellen, akiket az amerikai imperialisták támogatnak. Nagy területeket szabadítottak fel a gyarmatosítók uralma alól, és megalakították demokratikus kormányaikat. PATET-LAÓ Patet-Laó az indokínai félsziget szívében terül el. 220.000 négyzetkilométernyi területen. Lakossága mintegy 3 millió lélek. Fővárosa Vientiane, jelenleg francia megszállás alatt van. A francia megszállók 1893-ban hódították meg Patet-Laót. Gyarmatosították az országot. Papíron csak francia gyámolítás alatti területként szerepelt, de lényegében a főhatalmat a francia helytartó gyakorolta. Neki rendelték alá az egész helyi közigazgatást, élén a bábkirállyal. Patet-Laóban a kegyetlen gyarmati kizsákmányolás, elnyomás rendszerét teremtették meg. Maroknyi francia tőkés kaparintotta meg kezében az ország gazdag rizsföldjeit és legelőit. Természeti kincseit barbárul fosztogatták, iparának fejlődését meggátolták. A gyarmati hatóságok nem nézték jó szemmel és igyekeztek meggátolni Patet- Laó, Vietnam és Khmer baráti népeinek közeledését. Az ország kulturális fejlődését is akadályozták. Patet-Laó lakosságának is 95 százaléka analfabéta volt. Mindössze 3000 gyermek látogatta az Iskolákat. Főiskola nem volt az országban. A nép ismételten felkelt a külföldi hódítók ellen. Különösen akkor lángolt fel a harc, anükor a francia hatóságok átadták az országot a japán imperialistáknak. Az egymástól elszigetelt helyi felkelések fokozatosan fegyveres nemzeti- es felszabadítóháborúba nőttek át. Mikor a Szovjet Hadsereg szétzúzta a japán imperializmus főerőit és Vietnamban győzött az augusztusi forradalom, Patet- Laó népe lerázta a gyarmati igát. 1945 október 12-én kikiáltotta országa függetlenségét. Az országban ideiglenes demokratikus kormány alakult. A francia csapatok azonban 1946 márciusában újra megindították a támadást Patet-Laó népe ellen. Ideiglenesen meg tudták szállni az ország jelentős részét. Visszaállították a báburalmat. A nép azonban nem hagyta abba a gyarmatosítók elleni harcot. Hatalmas partizánháború fejlődött ki. Megnőtt, megerősödött a felszabadító néphadsereg. Megizmosodtak a demokratikus erők is az országban. Megalakították a Patetlaói Egységes Arcvonalat. Uj kormány alakult, meghatározták a fegyveres ellenállást és az országépítés programmját. “B 953 áprilisában hatalmas-*• támadást indítottak a gyarmati csapatok ellen. A felszabadító néphadsereg előrenyomulása zűrzavart váltott ki a bábkormány és a gyarmatosítók köreiben. Egész rágalomhadjáratot indított a felszabadító hadsereg ellen a reakciós sajtó. Azt állította, hogy nem a patetlaói demokratikus hadsereg, hanem a határon átlépett »vietminh- csapatok« (az imperialisták Viet- minh-nek nevezik a Vietnami Demokratikus Köztársaságot és hadseregét) arattak győzelmet. A tények azonban azt mutatják, hogy a felszabadító néphadsereg nagyszerű önálló tettekre képes. Rövidesen megtisztította a gyarmatosítóktól az egész Észak- Patet-Laót. Jelenleg a felszaoa- dított területen több, mint egymillió lélek lakik. A felszabadított területeket a széles néptömegek bizalmát élvező kormány ellenőrzi. Rövid idő alatt egész sor demokratikus reformot hajtott végre. A nehéz körülmények és hadműveletek ellenére Patet-Laó felszabadított területein növekszik a termelés és emelkedik a nép életszínvonala, KHMER hmer (a francia gyarma- tosítók helytelenül Kambodzsának nevezik ezt az országot). Az indokínai félsziget déli részén terül el. Terjedelme 181 ezer négyzetkilométer. Több, mint 4 millió lélek lakja. Közülük 3 millió khmer, a többi legnagyobb részt vietnami nemzetiségű. Az ország fővárosa Phom- Penh. Franciaország 1863-ban hódította meg ezt a területet. Ugyanúgy kezelte, mint Patet- Laót. A gyarmati uralom évei alatt Khmer Franciaország mezőgazdasági nyersanyagszállítója lett. Gazdasága egyoldalúan fejlődött. Fennmaradt a gyarmatosítók jóvoltából a hűbéri rendszer is. Az ország népe ismételten felkelt elnyomói ellen. Az ellenállás különösen a japán megszállás időszakában öltött nemzeti felszabadító jelleget. Khmer népe Japán veresége után Pa tét - Laóhoz hasonlóan kivívta szabadságát. 1945 végén azonban itt is megjelentek a francia csapatok a japán hadsereg maradványai lefegyverzése ürügyével. Megjelenésük után fegyveres erővel bábkormányt erőszakoltak az országra. Nem számoltak azonban a nép ellenállásával. A harcok során létrejött Khmer felszabadító néphadserege. Jelenleg hatalmas területeket tisztított meg az ellenségtől. Az egész Khmer területének több, mint egyharmada, egymillió ember él újonnan megszerzett szabadságában. A felszabadított területeken megalakult az ideiglenes kormány. Élén egy volt buddhista szerzetes áll, aki hosz- ézú idő óta fegyverrel a kezében harcolt a megszállók ellen. Ünnepélyesen kihirdették az ország népének függetlenségi nyilatkozatát és megalakult az országban az Egységes Arcvonal. Mozgalom indult azóta a termelés fellendítésére. Nagy az előrehaladás a közoktatás terén. Sok új iskola nyílt meg. Egyes körzetekben már a lakosság kétharmada tanul ími-olvasní. A nép javát szolgáló intézkedéseket nemcsak a felszabadult, hanem az ideiglenesen még megszállás alatt álló területek lakossága is támogatja. • Indokína népeinek életében nagy esemény volt, mikor 1951 márciusában a három indokínai ország; Vietnam, Patet-Laó és Khmer népei közös egységes arcvonalat alakítottak. A három testvéri nép szövetségén belül a vietnami nép megérdemelten vívta ki Patet-Laó és Khmer lakóinak elismerését és bizalmát. A három szövetséges nép súlyos csapást mért az imperialista politikára, barátságának megerősítésével, hiszen az imperialistáknak az a céljuk, hogy szakadást idézzenek elő e népek között. A genfi értekezleten egyes nyugati hatalmak képviselői »■árnyék országoknak-« akarják beállítani Patet-Laót és Khmert. Mesterségesen el akarják választani a két ország helyzetét a vietnami kérdés tárgyalásától. Az indokínai béke megteremték sének feladatát azonban nem lehet és nem szabad mesterségesen felaprózni. A békét egész Indokínában helyre keli állítani, DíépLtk a S-zö A szűzföldek meghódítása A következő kct évben a Szovjetunió keleti és délkeleti részében 13 millió hektár szűzföldet cs parlagot vesznek művelésbe. 1954-ben 2.3 millió hektár föld bevetését irányoztak elő az Uraiban, az Altájban, Észak-Kauká- zusban cs Kazahsztánban. — Moszkvából, Leningrádból és Ukrajnából sokezer ifjú hazafi utazott munkára az új földekre. Uj szovhozok és gépállomások alakultak. Nagyteljesítményű traktorok, ekék, kombájnok és más mezőgazdasági gépek érkeznek a szűzföldekre. A moszkvai, novoszibirszki, cseljabinszki, sztálingrádi, rósz-* tovi mezőgazdasági gépgyárak ebben az évben 120 ezer 15 lo* erős traktort, 10 ezer kombájnt és sok más mezőgazdasági gépet szállítanak a szűzföidekre. Ai szűzföldek megművelői számára új lakóházak, kulturális és jóléti intézmények, étkezdék és üzletek létesülnek. A földeken lázasan folyik a munka. Megkezdődött » szűzföldek meghódítása. A cskalovi területen nyolc új szovhoz alakul. Az ifjú gépkezelők kiváló munkát végeznek az új földek meghódításánál. A képen: az “Iriklinszkij« szovhoz 1-cs számú brigádjának gépJ kezelői sakkoznak munka után. A képen: pihenő a komszomolista ifjúsági brigád mezei szállásán az “Ulan-Csclutaj« szovhozban (Burját Mongol ASZSZK) MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR A “Rosztszelmas«, — a Don-menti rosztovi mezőgazdasági gép“ gyár, egyik legnagyobb üzem a maga nemében az egész Szovjet-* unióban. A kolhozok, szovhozok és gépállomások ellátásának biztos termelési alapja. A “Rosztszelmas—ban készült gabona- és kukorira-betakarító kombájnok, magajáró szénakaszálók és más gépek nagyszámban dolgoznak a hatalmas Szovjetunió földjein. Különösen sokat tesznek a “Rosztszelmas—ban annak érdekében, hogy a szocialista mezőgazdaságot elsőosztályú gépekkel lássák el, most a mezőgazdaság minden ága rohamos fellendítésének programmjával kapcsolatban. A gyár tervezői kidolgozták az új, tökéletesebb “Sztalinyec—6« típusú gabonakombájn szerkezetét. A gép rövidesen elindul a kolhozföldck felé. A képen’ Nyikolaj Szmetana szerelőlakatos felszereli a cséplő-* dobot a “Sztalinyec-—6« típusú kombájn keretére, iWihíft iffiififriiíi'
