Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-20 / 145. szám

A bajai járás élre tőrt az adóbevételi tan teljesítésében MEGYÉNK JÁRÁSAI és vá­rosai a második negyedévi adó­fizetési terv teljesítéséért folyó harcban javulást értek el. Meg­javult a pénzügyi szervek mun­kája és növekedett az adófize­tési készség is a dolgozó pa­rasztok körében. ENNEK ALAP J AN járásaink s városaink között a június 17-i számlakivonat alapján a követ­kező sorrend alakult ki: Járás neve: Osztályvez: Vez, adófelügyelő: 1. bajai Nyilas Ferenc Zágon János 2. kiskunfélegyházi Borbély Lajos Seres János 3. bácsalmási Nagy Ferenc Burányi Géza 4. kiskunhalasi Katona Miklós ; Ad ám Vencel 5. dunavecsei Győri Ödön Szőke Sándor 6. kunszentmiklósi Hódi József Naszvadi Gy. 7. kecskeméti Görög István Verebély István 8. kalocsai Tóth Balázs Németh József 9. kiskőrösi Stefancsik Pálné Lebovits K. y Város neve: Osztályvez: Vez. adófelügyelő: I. Kalocsa Romsits Margit Pásztor József 2. Kiskunfélegyháza Drahos László Tóth Ferenc 3. Baja Dobó Gusztáv Hamvas József 4. Kiskunhalas Sápi István Krammer Sándor 5­Kecskemét Fehér Sándor Szokolai Imre DICSÉRET ILLETI Bács­szentgyörgy, Vaskút, Kelebia, Bácsbokod, Bácsborsód, Szerem- le, Harkakötöny, Gara, Ordas és Fülöpháza községek becsületes és adóját pontosan fizető pa­rasztságát, végrehajtó bizottsá­gait és adóügyi dolgozóit, mert községük a második negyedévi adóbevételi tervet már teljesí­tette, illetve túlteljesítette. EZZEL SZEMBEN Helvécia, Hetényegyháza, Fájsz, Kélesha- lom, Akasztó, Kaskantyú, Pirtó, Páhi, Orgovány és Soltszentimre községek a megye 107 községé­ből a legutolsók,, a második ne- negyedévi adóbevételi tervük tel­jesítésével még sehogysem áll­nak. Nem végez kielégítő mun­kát a helyi végrehajtó bizott­ság. Pedig ezek a községek sem rosszabb adottságúak, mint a megye élenjáró községei. TYUKOS BÉLA, pénzügyi osztályvezető h, így dolgoznak az asszonyok a kecskeméti Rosttá Ferenc tsx-ben A termelőszövetkezet 61 tagja közül 36 asszony. 151 hold kalászos betakarítása vár a tagságra. Ebből 80 holdat aratógép vág, 71 hold kéziaratásra marad. Az asszonyok legnagyobb ré­sze markot szed majd, másrészük a szőlőben, a növényápolás* ban dolgozik. Lajos László brigádvezető is dicséri az asszonyok munká* ját. 60 hold szőlőt kapáltak és kötöztek, míg a férfiak kaszál* nak, permeteznek és a nehezebb munkákat végzik. De Meská Ferencné és Magyar Ferencné a permetezésben is résztvesznek s ha kell, a permetezésben elhagyják a férfiakat is. A területet egyénekre osztotta a ■ vezetőség, aminek az asz- szonyok örülnek legjobban. A családtagokat is valamennyien bevonták a munkába. Példamutatóan dolgozik az elnök és a párttitkár felesége is, özv. Kovács Sándorné és özv. Sipos Petemé pedig diszokleve- let is kaptak a megyei tanácstól, mert kongresszusi felajánló- sukat 156 százalékra teljesítették. Hiba azonban, hogy a termelőszövetkezetben még mindig nincs napközi otthon, pedig ez az asszonyok munkáját még könnyebbé tenné, Nagyobb figyelmet a kecskeméti Műkertben megnyílt italbolt működésére Lapunk egyik olvasója leve­lében megírta, hogy Kecskemé­ten a Műkertben, Urgés, Műkert és Szolnokihegy lakóinak örö­mére egy italboltot nyitottak. Az italholtot megnyitása napjától igen sokan látogatják, főleg va­sárnap, amikor a Műkertbe men­nek pihenni a dolgozók. Olvasónk megírta, hogy szo­morú képet kapott ennek az új italboltnak belsejéről és műkö­déséről. Levele alapján mi is meggyőződtünk ezekről a té­nyekről. Az italboltot 12-én ad­ták át az italbolt vezetőjének, aki azonnal felhívta a figyelmét az áruátadónak a berendezésben lévő hiányosságokra. Ígéretet tettek a hibák kijavítására,amit’ 'eddig csak részben valósítottak meg. Már egy szerelőt kiküld­tek a söröshordók csapolásához szükséges szúrócsap megjavítá­sához, ami el is készült. Azon­ban a jégtartály spirálcsöve lyu­kas és ezáltal nem tudnak sört csapolni. Ehhez még hozzátarto­zik, hogy a jégszekrény is lyu­kas és a belehelyezett jég elol­vad és a víz kifolyik a pult elé, amelyben kénytelenek beleállni az italt fogyasztó vendégek. Az italboltban szódavizet egyálta­lán nem lehetett kapni. Egész­ségi szempontból is helytelen, hogy vízcsap hiányában egy tálban mossák el az összes po­harakat. Ennyi hanyagság már az első héten. Helyes lenne, ha az il­letékesek nagyobb figyelmet for­dítanának az italbolt működésé­re és sürgősen helyrehoznák a bennelévő hiányosságokat. Üzérkedőkéi íléllek el A bajai járásbíróság a napok­ban ítélkezett Virág Ferenc kis­kunfélegyházi lakos felett, aki a bajai piacon többízben kukori­cát, burgonyát vásárolt és azzal üzérkedve, magasabb áron áru­ba bocsátotta. 10 hónapi bör­tönre, 2000 forint pénzbüntetésre és a közügyektől való 3 évi el­tiltásra ítélték. Kovács István és Kovács And­rás, szerem.lei lakosok a bajai piacon hizottsertést vásároltak és azt nyerészkedési szándékkal a szeremlei földművesszövetke­zetnek továbbadták. Kovács Ist­vánt 5 hónapi börtönre és 600 forint pénzbüntetésre, Kovács Andrást 4 hónapi börtönre ítél­ték. 16 hold lucerna lermése mér pajtában van a soltvadkerti Uj Alkotmány ter­melőszövetkezetben. A hátralévő 16 holdat most kaszálják. Ez a termelőszövetkezet nem. nyugtalankodik majd aratás idején az elmaradt kapálások miatt. Befejezték az 55 hold ku­korica második kapálását, mely­ből 40 holdat négyzetesen mű­velnek. Kiegyelték és ugyancsak kétszer kapálták a 17 hold nap­raforgót, kétszeri töltögetést ka­pott a 15 hold burgonya is. Tíz hold franciaperjén kész a há­romszori kapálás és az első sze­lektálás is. Ae 30 hold szőlő mély- és sekélykapálást kapott, most folyik a kötözés és a harmadik permetezés. Ä terményfoioalmi lelepek július elsejéig mindenül! álveszik a tavalyi gabonát A begyűjtési minisztérium in­tézkedése értelmében azoktól a gazdáktól, akik tavalyi gaboná­val előre akarják teljesíteni ez- évi beadási részüket, a gabonát a termény forgalmi telepek jú­lius elsejéig mindenütt átveszik. Az átvevő helyeken a határidő előtti teljesítésért járó gyorsbe- adási prémiumot is kifizetik. — (MTI) Guemekeknek-ÚrrMrifFr Hogyan cseréli lakás! a medve és az ürge Egyszer a bamamed- ve a dombon állt, az ürge pedig vizet ivott a folyőnál. Az ürge meglátta a medvét és lehívta: — Hé, medve, gye­re csak ide! A medve odament az ürgéhez és az azt mondja neki : — Komoly elintézni­valóm van veled! Elcsodálkozott 8 medve : — No, milyen elintéz­nivalód van velem? — Elhatároztam, — hogy elcserélem veled a lakásomat, — Rendben van — egyezett bele a med­ve — gyere, cseréljünk. De hol a lakásod? — Ott ni, a dom­bon. És a te lakásod? — Ott ni, a hegyol­dalon. Megörült az ürge: — Azonnal átköltö­zöm a lakásodba, te pedig vedd át az enyé­met. Elballagott a medve az Urgelyukhoz, az ürge pedig a medve­barlangba. Az ürge megérkezett a barlang­hoz, megvizsgálta min­den részét, és ugrán­dozott örömében — Jé, milyen lakást szereztem) Jé, milyen jól fogok most élni! A medve is megérke­zett az ürgelyukhoz, de csak az orrát dug­ta be. Izzadt, lihegett, de így sem tudott az odúba bebújni. Elkocogott a medve az ürgéhez Az pedig azt kérdezte tőle: — Miért jöttél visz- sza? — Nem tudok be­menni a lakásodba. Feldühösödött az ür­ge: — Lehetetlen! Hi­szen nekem sikerült bemennem a lakásod­ba. — Én viszont még az orromat sem tud tam bedugni a laká sódba. — Gyere csak, mér­jük össze az orrunkat Az ürge odadugja a: orrát a medvééhez ét azt mondja : — Lám, milyen cső dálatos; hiszen én na gyón kicsi vagyok' Még az orrodnál is ki sebb. Nem, nem kel) nekünk a '.lázainkat el cserélni. Ugyan, hogy tudnál te az én odúm- ban élni. Isten veled apó, én már csak hazs megyek. Ezért él azóta mind egyik a saját lakásá­ban Oroszból fordította: * Gőbel Róbert, gimn. tanuló, Kecskemét. ■/ alkai Imre, az agronómus kínjá- " ban már verejtékezett. —> De elnök elvtárs!... — nyögte. — Amit mondtam, megmondtam! — dörrent rá Zeller Pál öblös hangja s nyomatékül a kemény ököl is az asz­talra csapódott. — Nem kell a gép. Mi a nyavalyát csinálunk akkor a lovak­kal? Talán elküldjük őket a bajai kor­zóra sétálni, mi? Elgyőzzük mi a ka­pálást. Menjen oda a gép, ahol nincs igaerő! Az agronómus legyintett és kifor­dult az irodából. Nagyot fújt. Mérgé­ben elnevette magát. Kevés ilyen ko­nokfejű embert hordoz a hátán a föld, mint ez a Pali bácsi. Hetek óta gyúr­ja: ne a lovakat nézze, elnök elvtárs. A gép azért jobb, mert olcsóbb és gyorsabb. Nyakunkon a sok eső. Úgy nő a gaz, hogy nincs az a lófogat, ame­lyik versenyezhetne vele. A traktor csak 24 forintért vagy 12 kiló búzáért munkál egy holdat. Az igára három­szoros a ráfordítás. — De az kéznél van és kitelik a magunk erejéből! —• vágja félbe mindig a leglelkesebb bi­zonyítékokat is a Szabadság elnöke. * fj'arkas Pista, a csátaljai gépállo- ■* más traktorosa akkor már az utolsó sorokat húzatta a 22-es »Kecs­kével« a hercegszántói Felszabadulás tsz 180 holdas kukoricásában. Ette a munkát: naponta 200 százalékra tel­jesítette a normát. És hogyan? Úgy, hogy lassan búcsújáróhely lett a szö­vetkezet kukoricatáblája. Aki megnéz­te a kapálást, nem győzte dicsérni. (Itt kell elmondani Farkas Pistáról, hogy nála nemcscjc mesterség a trak­torosság, hanem hivatás. Mi a titka jó munkájának? Az, hogy szereti a gé­pet, szereti a munkát. Hogy a haja- szálától a lábaujjáig becsületes em­ber. Hogy nála ez a szó: »-jóminőségű munka« húsává, vérévé vált. Egyízben megkérdeztem: miért nem ilyen min­den traktoros? Miért nem maaátólér­AZ IGAZI AGITÁTOR tetődő sokaknál a becsületes, a tiszta munka? A párttitkár így válaszolt: — Miért hoz egyik fa hamarabb ter­mést, mint a másik? Farkas Pisla gyémánt. A pártszervezet vésője, a párt ereje rövidebb idő alatt csiszolta értékké, mint mást. Tavasszal, arai­kor talajmunkában 182 százalékos eredménnyel zárta az idényt, még tag­jelölt volt. A multhavi taggyűlés vet­te fel taggá. Akkor megfogadta: trak­toros életében először ő is részt kér a gépi növényápolásból. * geller Pál, a dávodi Szabadság elnöke olyan arccal ült a já­rási értekezleten, mint akinek a fogát húzzák. Két napig zuhog az eső. Ra­gad a határ, mint a keletien tészta. A fogatok állnak, ekézni lehetetlen. Pe­dig 100 hold kukoricához most fogná­nak másodszor. — Igencsak jó lesz hozzálátni elv­társak a szénakaszáláshoz is... — erő­södik fel az előadó hangja. — Meg­ette a fene! — jön méregbe Zeller Pál. Igaza van. Már kaszálni is kel­lene. De esik az eső! És ha eláll, egy­két nap alatt hogy lehet ezerfelé sza­kadni a munkaerővel?... Az értekezlet után éppen a szomszé­dos hercegszántói Felszabadulás elnö­kébe ütközött. — No komán, segíts szidni az időjárást! Rajiatok is nevet a gaz ugye? — Rajtunk ugyan nem — von vál­lat nyugodtan amaz. — Most kapálta meg a 180 hold kukoricát egy szálig a gépállomás. Úgy meg vagyunk elé­gedve, hogy nyomban szerződést kö­töttünk másodszori kapálásra is. Pe­dig csak egyszer akartuk. — Oszt hány kukoricatövet hagyott meg egysorban a traktor? — Azt kérdezd inkább, hányát vá­gott ki? Mert egyet sem. Arany keze van ennek a Farkas-gyereknek. — Farkas Pista kapált nálatok? No, akkor elhiszem. Az csakugyan derék ember. (Itt megint meg kell jegyezni: Far­kas Pista nevét még az apró gyerek is ismeri a dávodi határban. Őszkor, tavaszkor szinte veszekednek érte a termelőszövetkezetek, egyéni gazdák. Mindenki vele akar szántatni. A jó munka mellett nála a gépkiesés is is­meretlen fogalom. Mesélik: tavaly egész esztendőben egy ventilálorszi- jért ment csak be a gépállomásra.) * alkai Imre majd hanyattesett ámulatában, amikor otthon az elnök beszólította: — No, nézzük csak azt a számítást azzal a traktoroskapá­lással. S az agronómus (csak tudná: hányadszor?) elmagyarázta. Egy hold 24 forint, vagy 12 kiló búza. A ló fogat­ra rámegy napi három munkaegység, mert kell hozzá egy hajtó és egy ve­zető. A ló 3 holdnál többet nem győz naponta. A traktor ötszörösét is meg­csinálja ennek — Hercegszántón a Farkas Pista többet is megésinált — morogta közbe az elnök. — Dè a leg­fontosabb az, hogy időt nyerünk, sok időt a géppel, Zeller elvtárs! — lel­kendezett az agronómus. — Hát nem érti? Gyorsabb a kapálás, nem fog ki rajtunk az idő, mázsákkal köszöni meg a kukorica. — De mit csinálnak a lovak? — csö- könyösködött, még mindig nem en­gedve a huszonnyolcból az elnök. — Hajaj! — legyintett vígan az ag­ronómus. — Hát a szénát ki kaszálja le? A lovakat beállítjuk a kaszálásba, .takarmányhordásba. így ütünk két le­gyet egyesapásra. — Hát üssünk no. Estére összehív­juk a tagságot. Megbeszéljük velük ki — Nem kell már azokkal semmit be­szélni. Mind helyesli. Mert én mái őket meggyőztem. Çsak még az elnök elvtárs . ■ ■ hm ... keményfejűsködött a gép ellen — nevetett felszabadultan az agronómus. ♦ Kfarkas Pista kipirultan állt a* ■* emelvényen, a traktorosnap ünneplő vendégei előtt. Mellén az új kitüntetés: a Munka Érdemérem ezüst fokozata, zsebében a ráadás: 1000 fo­rint pénzjutalom. Zeller Pál is ott volt az ünnepségen. Ebédnél odafurakodott Pista mellé, aki éppen azon fogadkozott társai kö­zött: két napon belül megveszi a rég áhított motorkerékpárt. — Derék dolog ez Pista fiam — csa­pott a boldog traktorista vállára. —1 Hát... aztán eljönnél-e hozzánk i» kapálni? Farkas Pista nagyot nézett. Tudca: Zeller elnök hallani sem akart a gépi kapálásról eddig. — El én, Pali bácsi. De hiszen ma­guk lovakkal is meggyőzik. — A ló az ló. A traktor meg trak­tor. De, ha Te ülsz rajta, fiam, akkor kincs. Nem haragszom én a gépre, ne hidd. De a 100 hold kukorica nem ba­gó, hogy akárkire bízzuk..-, S hétfőn Zeller Pál már telefonor sürgette a gépállomást: mikor ál1 munkába a kultivátor? » Szép ékszer a traktoristán az ezüst érem. De szép az a dicsé­ret is, amit a dávodi határ sokszáz holdja‘ harsog, a kövér búza, a, neki- eredő tiszta kukoricatábla, amelyeken meglátszik: itt a Farkas István szán­tott s amott is ő húzatta a kultivátorL S írhatunk köteteket a gépi kapáld» előnyéről, beszélhet róla száz népne­velő. Farkas István és a hozzá ha­sonló traktorosok az igazi AGITÁTO­ROK. Náluk a tett beszél. . Ékesen, ezernyi súlyos búzakalász, gazdag ter­mést íaérő kukoricatábla szálával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents